Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)

1985-06-17 / 164. szám

1985. június 17., hétfő Dunántúli napló 5 japán művész a kerámiaszimpozionon Asuka Tsuboi egy szabadtéri kisplasztikán dolgozik Fotó: Lauer Györgyi Kyotótól Siklósig öt magyar és kilenc kül­földi keramikus részvételével két hete nyílt meg a Siklósi Nemzetközi Kerámiaszimpo- zion. A művészek kiégették első próbáikat, ismerkednek az anyagokkal, műhelyekkel. A japán Asuka Tsuboi Pá­rizsból érkezett Siklósra. Kyo- tói származású, 32 évvel ez­előtt végzett az akadémián, szülővárosában. Más japán keramikusokkal együtt szere­pelt munkáival Új-Zéland- ban, Ausztráliában, Kínában, Kanadában, az NDK-ban, továbbá olyan nagymúltú ke­rámiaközpontokban, mint Sévres vagy Faenza. — Apám és bátyám ré­gész. Az általuk feltárt és restaurált régi edények adták az első inspirációt. Amikor először jártam Kínában, kö­vetkezett be bennem a vál­tozás. Nem akartam többé a régit kopírozni — keresni kezdtem a saját stílusomat. Asuka Tsuboi katalógusait nézegetjük. S úgy tűnik, a hagyomány modern megfo­galmazása az, amire a kera­mikusnő törekszik. — A mesterem, Tomimoto, az egyik legnagyobb japán keramikus kezdte el újraér­telmezni a japán hagyomá­nyokat, a japán kerámia ele­ganciáját, nemességét. — ön hogyan talált rá a saját stílusára? — A Kelet adta a témát, a keleti zene, a régi hang­szerek. Mostanában a női test formáinak ihletésére készítek nagy méretű keró- miaműveket. Kyotói kollé­gáim főleg fákat, virágo­kat formáznak meg — én viszont úgy érzem az embe­ri test az, ami nagyon szép. Először csináltam ilyesfajta munkákat Japánban, s eleinte nagyon erotikusnak találták ezeket, de most már mások is csinálják. — Itt min dolgozik? — A női test formáit öt­vözöm most is az ipari for­mákkal. A porcelánt válasz­tottam alapanyagul, mivel ezt ismerem. Ezenkívül azon­ban más anyagokat is sze­retnék kipróbálni. — Hogy érzi magát Sikló­son? — Mint a mennyekben. Gyönyörű ez a régi épület. Nagyon szabadok itt a lehe­tőségeink, és a többi külföl­di keramikussal együtt úgy találjuk, hogy házigazdáink nagyon jó, kulturált alkotó légkört teremtenek számunk­ra. Gyönyörű a táj, gyönyörű a növényzet. Azt hiszem, rek­lámot fogok csinálni Siklós­nak, ha visszamegyek Párizs­ba. És Magyarországnak is, amelyet mi japánok elég ke­véssé ismerünk. Szeretnék mielőbb visszatérni hosszabb időre is. G. O. Építők napi megemlékezések Kulterális műsorok, sportprogramok, kitüntetések Oroszlános virágtartók Az elmúlt hétvége az épí­tőkről való megemlékezéssel telt. A Baranya Megyei Épí­tőipari Vállalat ünnepségére szombaton került sor a pécsi ÉM-szálló kultúrtermében, ahol megjelent Horváth La­jos, a Baranya Megyei Tanács elnöke. Szentirányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizottsá­gának első titkára és Piti Zol­tán, Pécs város tanácselnöke. MischI Róbert, a vállalat vezérigazgatója mondott ünne­pi beszédet, a méltatás mel­lett szólva az előttük álló nem kis feladatokról is, a velük szemben támasztott fokozódó minőségi igényekről. belső szervezetük megújításának meggyorsításáról. A vezérigaz­gató ezután kitüntetéseket adott ót. Kiváló Munkáért mi­niszteri kitüntetésben részesült Büki József, Túli István, Hauck József, May János, Dósa Gyu­la, Regál János, Helesfai Ödön és Karádi Józset. Bejelentették, Békési László munkaügyi osz­tályvezető-helyettes a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kap­ta, melyet korábban a minisz­tériumban vett át. A vállalat­nál 25-en részesültek Kiváló szakmunkás, 17-en Kiváló ter­melésirányító, 124-en Kiváló Dolgozó kitüntetésben, 93-an törzsgárda oklevélben. Pénzju­talmat kapott három lengyel építőmunkás. Kiváló főüzem a magasépítő, Kiváló üzem az energetikai villamosüzem. A Jóval Cserkút után torz S- alakban kanyarog fel egy dű- lőút a szépen gondozott sző­lők, présházak között a hegy­oldalon, ahol aztán jókora parlag terül el, magas és át­hatolhatatlan élősövénnyel övezve. Lerobbant gumikerekű lovaskocsinak támasztva — meglepő szöveggel áll egy fes­tett tábla: „Kézimunka üzlet”. Az „üzlet" persze sehol, a táb­la is úgy került ide, mint a lej­tőn elszórt roppant mennyiségű limlom: nejlonzsákokba gyömö­szölt színes és fehér rongyok, szakadozott felső- és alsóne­műk, még néhány rossz sze­kér, nyolc-tíz rozsdaette hűtő- szekrény, kábelek, gerendák, deszkák, öreg mosógépek, üs­tök, rozsdás keritéssodronyok, de szanaszét ezen a Széchenyi tér méretű területen, mintegy csúfságára a környék szőlős­kertjeinek. Jártam már itt még kora tavasztól vagy nyolc-tíz Vállalat Kiváló Brigádjai: a Rogner Adám vezette ácsbri­gád, Szántó Tibor vasbeton- szerelő, Barta Nándor teker­cselő, Biró László festő és Bin­der József ácsbrigádja. Az ünnepséget az építők madrigálkórusának műsora zárta. Az egész napos program keretében a PMSC-pályán fér­fi és női csapatok részvételével labdarúgó-mérkőzéseket ren­deztek, az ÉM-szálló termeiben a gyermekeknek filmeket vetí­tettek, a Szélkiáltó és a KPVDSZ kabaréegyüttese adott műsort, a könyvtárban szövőkiállítást nyitottak. Ugyancsak az elmúlt szom­baton, a pécsi Tettye vendég­lőben ünnepeltek a Pécsi Épí­tőipari Szövetkezet dolgozói. Kiváló Munkáért miniszteri ki­tüntetésben részesült Holecker Ferenc, s itt vette át ugyanezt a kitüntetést Szloboda Ferenc, a Mohácsi ÉPSZÖV és Szeilert Józset, a Sásdi ÉPSZÖV dolgo­zója. A Beremendi Cement- és Mészművek dolgozói a hagyo­mányoknak megfelelően vasár­nap tartották ünnepségüket, ami a filmszínházban zajlott. Stefulj József Kiváló Munkáért kitüntetést kapott, 32-en Ki­váló Dolgozó elismerésben ré­szesültek. A sportpályán egész napos program szórakoztatta a résztvevőket. alkalommal, hogy a „gazdá­val” összejöjjek, de kiáltozá­saimra minduntalan csak ló vágtatott elő egészen a „kézi­munka üzlet" cégtáblájáig. A ló talán másfél éves lehet, gyönyörű, jóltáplált, zsemlye­színű, olajban úszó nagy sze­mekkel. A ló már megismert. Elérkezett a nyárelő, mire az öregemberrel is találkoztam. Alacsony, kissé karikalábú, derűs pillantású, borotválatlan férfi hatvan és hetven között. Nadrágja a csizma fölött térd­nél ronggyá égve. — Rámgyújtották a házat az ősszel, látja, semmim nem ma­radt. A télen csibészek jöttek fel teherautóval, azt mondták, rakjuk meg vashulladékkal a kocsit és megfizetik. Nem fizet­ték, hanem úgy összevertek, hogy a karomat, bordáimat is összetörték, a nadrágomat nem tudtam madzaggal sem Ismét lehet üldögélni jó idő­ben a fölújított budapesti Vö­rösmarty téren. Az új padokon megpihenve olvasnak az embe­rek újságot beszélgetnek, néze­getik a nagy jövés-menést. A padok előtt van valami új do­log is, ami korábban nem volt a belvárosban: mégpedig a pécsi Zsolnay Gyár jóvoltából Hatalmas, új virágtartókat ren­deltek Pécsről, amelyeknek egy része már el is készült. A má­megkötni. Kórházban is feküd­tem egy ideig. — Hol lakik most? — Itt ni. A télen is, az isten­verte időben. Vastag gerendákat állított fel kúp alakzatra és egy ajtót is támasztott eléje, mégis le­gyen valami „pofája" a dolog­nak. A földön rongyok, a fej­résznél lelapított kartondobo­zok. És kályha . .. Amikor hi­deg volt, a lóval lakott együtt, néhány méternyire odébb, egy mély gödörben, amit szintén fával fedett le úgy-ahogy. „Mi­ből él?” Széttárja a kezét. Gyűjti a hulladékot és abból. Néhány vagonravaló hol<ni van itt, de kinek kell? „Valami azért összejön egy hónapban. Talán ezer-ezerötszáz forint. Nyugdíj nem jár, szabad va­gyok mint a madár... Csen­desen mosolyog. — Egyszer meg akartam nősülni, az Al­földön volt egy fehérnép, üzen­zas pirogránit, oroszlánfejes vi­rágtartókat Keményffy Gábor, a Zsolnay iparművésze tervezte. A Vörösmarty téren elhelyezett virágtartókkal nem zárult le azonban a Zsolnay Gyár közre­működése Budapest szépítésé­ben: azóta is folyamatosan gyártják ezeket a pirogránit vi­rágtartókat, ugyanis a Duna­korzó hangulatosabbá tételére is ezekből rendeltek. Fotó: Läufer László tem neki, le is mentem hozzá, de akkorra már elkelt. Elvitték előlem. Tőlem mindent elvisz­nek . . .”- Ahányszor itt jártam, min­dig csak a lova futott elém . ..- Sokat van egyedül, aztán örül, ha valaki szóbaáll vele. Egyébként Szödrös a neve. Volt egy másik lovam is tavaly, a Manci, azt meg baltával ütötték agyon.- Kik?- Az irigyeim. Följárok a meddőhányóra, ott gyűjtögetek össze mindent, amit az üze­mek meg a népek kidobóinak. Ezt irigylik tőlem. A 600 négyszögölnyi parlag az övé. Azt mondja, majd be­ülteti cseresznyefával, almafá­val, szőlővel meg diófával. Várja, hogy — a még el nem ültetett fák — egyszer gyümöl­csöt hoznak . . . Hatvanöt éves. Rab Ferenc G/ümölcsre várva... Tízéves a bari olvasótábor Szerbhorvátel beszélgetnek egymással a gyerekek Tizedik alkalommal gyűltek össze idén a gyerekek Bár­ban, a horvátszerb nemzetisé­gi olvasótáborban. Ottjár- tunkkor éppen Dékiiy Marko költő, a Narodne Novine szer­kesztője találkozott a íáboro- zókkal, olvasott fel verseiből, s mutatta be a hazai hovát- szerb irodalom fejlődését a felszabadulás óta. Majd meg­érkezett Sárkiíy György festő­művész, a Narodne Novine grafikusa, hogy aztán kette­jük irányításával elkészüljön a tábori újság. ötven, 10—14 éves tanuló vesz idén részt a kéthetes tá­borozáson Baranya és Somogy azon iskoláiból, ahol tanítják a horvátszerb nyelvet. Stanko Dabic, hercegszőllősi tanár vezetésével — ő Bárban a magyarországi gyerekekkel foglalkozik, — tíz horvát ta­nuló érkezett Jugoszláviából, a szomszédos Baranya falvai­bái. A közösen meghallgatott előadások előtt és után kis­csoportokban zajlanak a bári foglalkozások: beszélgetések, nyelvi játékok, közös játékké­szítés, vetélkedők, újságszer­kesztés, rádióműsor-készítés. Az anyanyelvi, könyvtárhasz­nálati programokat mindig ki­egészítik a zenei, néprajzi és táncos jellegűek — vala­mennyi a nemzetiségi nyelv és kultúra ápolása céljával. Az elmúlt tíz év alatt ellá­togattak Bárba a horvát gyer­mekirodalom művelői, a hazai nemzetiségi írók, a pécsi in­tézmények, az egyetem, a rá­dió, a televízió és a múzeu­mok munkatársai, s vezettek foglalkozásokat a gyerekek­nek. Kirándulás is szerepelt a programon minden évben: hajókázás a Dunán, látogatás Mohácson, a Kanizsai Doroty- tya Múzeumban, a Mohácsi Emlékparkban. Kezdetben az Alföldről és a távolabbi me­gyékből is érkeztek gyerekek Bárba. Az itteni horvátszerb olvasótábor úttörómunkája nyomán azonban idővel más megyék is megszervezték a nemzetiségi tanulók olvasótá­borait. A most tízéves bári prog­ram mindenkori szervezője, vezetője Szalai Lószlóné, a mohácsi délszláv báziskönyv­tár vezetője. Munkatársai vol­tak a Baranyában, a többi megyében és az eszéki régió­ban működő tanárok, főiskolai hallgatók. Ahogy a tábor tíz­éves jubileumára megjelent kiadványból, a részt vevő gye­rekek vallomásaiból kiolvasha­tó, nemcsak az anyanyelvápo- lásban, hanem a közösségi élményekben is sokat jelentett Bár, a tíz éve működő horvát­szerb olvasótábor. G. O. Volt, nincs... nyitás előtt a Baloköny Jóllehet, már javábSn 'benne vagyunk a nyárban — az idő­járás egyértelmű igazolásának hiányában is -, mégis zárva vannak egyelőre Pécsett a Ba- lokány-fürdő kapui. A magya­rázatot Korhecz Józseftől, a vá­ros fürdőinek üzemvezetőjétől kértük. — Nem érezzük későinek a Balokány nyitását, sok éves ta­pasztalatunk szerint az iskola­év befejezése előtt olyan láto­gatottságra, amely az összes pécsi strand üzemeltetését igé­nyelné, nincsen szükség. A Hullám például május 19-től fogadja a vendégeket, egyszer­re 3300 ember fér ott el, ed­dig a napi csúcs ebben az év­ben 1500 volt, az átlag pedig mindössze párszáz fürdőző. — A terveik szerint a Balo­kány e hét közepén nyit. Mi­lyen újdonsággal várják a ven­dégeiket? — Semmi újról nem számol­hatok be. A szükséges felújítá­sokat, karbantartásokat elvé­geztük, nagyon szép állapotba hoztuk a strand parkját. 'Illet­ve .. . Újdonságnak könyvel­hetjük el, 'hogy — jóllehet, e fürdő vendéglátóipari ellátott­ságával a korábbi években sem lehetett dicsekedni — azt az egyetlen pavilont, amit a megyei vendéglátóipari válla­lat üzemeltetett, idénre elbon­tották, volt, nincs...- Vagyis?- Már a múlt évben próbál­koztunk magánvállalkozók mozgósításával — egészen ala­csony bérleti összegért bizto­sítva nekik a helyet —, idén ez maradt az egyetlen megol­dás. Reméljük, a legszüksége­sebb mértékben, az átlagos el­látás színvonalának biztosító­sáig, „sátrat vernek” a Balo- kányban idén is.- Változtak-e az árak?- Nem, 5 és 10 forint a be­lépő a fürdőbe, olcsóbb, mint a Hullámba, ezzel is a forgal­mat szeretnénk lendíteni. A Balokányban egyszerre 3000' vendéget tudunk fogadni, s alig egy évti?ede még ‘bizony tele-tele volt a fürdő, ám ép­pen az ellátás hiányosságai, a hidegebb víz miatt ez az utób­bi években jelentősen vissza­esett. Talán idén fordul a koc­ka. M. A.

Next

/
Thumbnails
Contents