Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-15 / 162. szám
12 Dunántúli napló 1985. június 15., szombat A szocialista országok életéből Hajóanyák klubja „Ússzál a tengereken és óceánokon, öregbítsd a lengyel hajóépítők hírnevét, szerezz dicsőséget a Lengyel Népköztársaság zászlójának. Legyen a neved ...” S itt elhangzik a hajó neve. Az újonnan épített hajó vízre bocsátásakor ezt a szöveget „névadó hajóanya” mondja el a hajó orrával szemben felállított díszemelvényen. Ezután egy díszes kisbaltával elvágja a kötélen lógó pezsgősüveget kifeszítő zsinórt, s az üveg hangos csattanással nekivágódik a vízre bocsátandó hajó oldalának. A névadó hölgy emlékül mindig megkapja a kisbaltát, a „keresztelő" pezsgősüveg díszes tokban elhelyezett nyakát, valamint a vízre bocsátási ünnepségről készült fényképalbumot, s ezenkívül jogot nyer az általa keresztelt hajón teendő egyszeri, vagy többszöri ingyenes utazásra. A hajókeresztelési ceremónia hagyománya nem Lengyelországban keletkezett. A szokás az egyik legrégibb tengeri hagyomány. Egy ilyen hajókeresztelési ceremónia leírását megtalálták egy i. e. 2100-ból származó egyiptomi hieroglifán, amely a fáraó egyik hajójának névadásáról számol be. Ez a szokás évszázadokon át kizárólag vallási jellegű volt. A kis vitorláshajókon a tengereken és óceánokon közlekedő egykori hajósok védteleneknek érezték magukat az elemekkel szemben. S ezért — hogy megnyerjék a természetfölötti erők jóindulatát — a nap-, a szél- és a tengeristen kegyeibe ajánlották hajóikat. A hajók pezsgősüvegekkel való felavatásának a szokását először Franciaországban vezették be, ami már a világia- sodást jelképezte. Ezt a szokást később átvette a hajóépítő országok többsége, így Lengyelország is. De nem mindegyik, mert például a mohamedán országokban vallási okokból a pezsgősüveget általában kókuszdióval helyettesítik. Előfordult az is, hogy tejesüveggel avatták fel a hajókat. Az egyik amerikai hajót pedig ízletes fagylalttal töltött üveggel keresztelték. A legnagyobb lengyel tengeri szállító a Lengyel Tenger- hajózási Vállalat fennállásának közel 35 éve alatt több mint 170 hajót építtetett. A névadó hajóanyák között ismert társadalmi személyiségek vannak, valamennyiüket szoros kapcsolatok fűzik a felavatott hajókhoz. Tízegynéhány évvel ezelőtt megalakult a Névadó Anyák Klubja, amelynek jelentős szerepe van a társadalmi védnökségi mozgalomban. Valamennyien aktívan kiveszik a részüket a tengergazdálkodással kapcsolatos kérdéseknek a különböző társadalmi-szakmai rétegekben való népszerűsítéséből. Előadásokat tartanak az iskolákban, s tengeri témakörű szellemi vetélkedőket szerveznek. A poznani körzetben a klub a Tengerbarátok Társulatával közösen minden évben megrendezi a „Tengeri Napokat”. Zamoschbän a helyi hetilap pályázatot hirdetett a „Zie- mia Zamojska” (Zamosci Vidék) nevű új tengerjáró hajó névadó hajóanyjának a kiválasztására. A győztes kíséretében a vajdaságból 850 ember utazott el Szczecinbe a vízre- bocsátási ünepségre. A névadó hajóanyák közvetítésével a tengerjáró hajók személyzete szoros kapcsolatokat tart fenn Lengyelország különböző vidékeivel. A névadó hajóanyák szervezik meg a tengerészek és családjaik részére az üdültetést a vállalati üdülőkben. Mindez csak ízelítő a klub gazdag tevékenységéből. Zdzislaw Czaplinski (Interpress—KS) A vizrebocsátás pillanata Dús növényzet között rejtőzik a buddhisták szent helye Az Illatos hegyek legendája Nem mindennapi látvány ío- gadja a látogatót a Hanoitól alig hatvan kilométerre, a költői elnevezésű „Illatos hegyek" vidékén. Pontosan száz ki- sebb-nagyobb domb, illetve hegycsúcs magasodik itt. A buja növényzet között gyakran megcsillannak a zúgó hegyi patakok kék szalagjai. Ami pedig különösen látványos: a hegyek kivétel nélkül hasonlítanak valamire, így formájuk alapján kapták elnevezésüket. Egy furcsa „állatkert” lakóiként sorakoznak egymás mellett a „Térden álló elefánt”, a „Kakas”, a „Sárkány” és mások. A természet szeszélye folytán a száz közül 99 Vietnam legszebb cseppkőbarlangja felé „fordítja tekintetét”, csak az „elefánt" áll háttal neki. A monda szerint őt Buddha büntette meg konokságáért. Nemcsak természeti csodák vonzzák azonban az embereket, hanem a vallási kegyhelyként működő régi szentélyegyüttes is. Ismeretlen idők óta él a vietnamiakban a hagyomány: a Tét holdújév megünneplése után feltétlenül ellátogatnak a varázslatos szépségű hegyekhez. A fiatalok a műemlékekkel ismerkednek, míg az idősebbek még ma is Buddhával osztják meg lelki gondjaikat. A pagodákhoz felkapaszkodva állandóan hallható a szerzetesek imája, miközben mennyei illatokat árasztó különleges faágacskák füstölögnek szerteszét. Minden valószínűség szerint az innen felszálló illatoktól kapta nevét a hegycsoport. A pagodák mindegyikéhez fűződik valamilyen legenda, de különösen gazdag e téren a „Belső pagodának" nevezett, s már említett cseppkőbarlang. A csodás természeti képződményeket rejtő üregekben száznál is több lépcsőn kell leereszkedni, ám a fáradtságot rögtön elűzi a látvány gyönyöre. Emberekre, állatokra haEreklyékben gazdagok a hegyi pagodák sonlító figurák sokasága; a régi idők mondái a teremtő kertjének tartották a helyet. Kőleány és kőfiú — a hagyomány szerint a gyermeket várók közül aki kisfiút akart, a fiúalakhoz, aki kislányt, a lányalakhoz érintette homlokát, s kívánsága teljesülhetett. A szobrokon nedvedző „izzadságot" anyatejként tisztelték, mivel állítólag aki azt egyszer megízleli, örök életében boldog lesz. Ha ez utóbbi nem is bizonyos, az azonban igen, hogy az idelátogató sohasem felejti a legendák és szépség „Illatos hegységét”. IIaradi barlangászok Nagyváradi fiatalok, a Cris- tal barlangászklub tagjai. Évek óta szenvedélyesen kutatják és tárják fel a környék barlangjait, amelyekből számtalan van. Most éppen a Királyhágó lábánál, a Körösrévi cseppkőbarlang még feltáratlan részeit próbálják elérni, hogy hozzáférhetővé tegyék a nagyközönség számára. A barlang bejárata egy meredek sziklafalakkal, tátongó üregekkel határolt szorosban található, amelyet évmilliókkal ezelőtt vágott a Királyerdőn a víz. A szoros alján a Sebes- Körös ostromolja a köveket Ezt a természetadta csodavilágot évtizedekkel ezelőtt védetté nyilvánították. Bent a barlangban csodálatos szépségű cseppkőalakzatok — a Sárkány, a Sas, a Lótuszvirág, meg a Bálna — ejtik bámulatba, a látogatót. Sajnos, nemcsak csodálok akadnak a körösrévi barlang vasárnapi turistái között. A barlang egyik híressége a Hófehérke és a hét törpe volt, ám a törpékből immár csak kettő maradt. A Fehér sas csőrét leverték, a Kígyó farkát lecsípték. Még szerencse, hogy a hatalmas Táncterem falára és kupolájára nem tudtak felmászni, és a Szerelem forrása körül is viszonylag ép minden. Azért kedvesebb és derűsebb történeteket is mesélnek az itteniek a látogatókról. Akadt, aki vállalkozott arra, hogy eltakarítsa a mások által otthagyott szemetet. Mások új barlangokat véltek felfedezni, sőt, őrséget is álltak ott, míg ki nem érkeztek a barlangászok. A közeli buduroasai barlang bejáratának felfedezője már nem volt ilyen önzetlen, csak egy liter pálinkáért volt hajlandó elvezetni oda a kutatókat. De ismerkedjünk meg végre a barlangászokkal. Borodon Dorel 29 éves esztergályos, a nagyváradi gépgyár sportegyesületében működő barlangászok vezetője. Birtalan Gyuszi mindössze 19 éves, tavaly érettségizett, azóta karbantartó lakatos a nagyváradi kőolajipari állomáson. Vékony, lányosképű fiatalember, szinte el sem hihető, hogy ő a legügyesebb könnyűbúvár. A mostani feladat oroszlánrésze is éppen őrá vár. Bár a 11 km hosszú barlang- rendszert már 1903-ban felfedezték, ám abból mind ez idáig csak 5 kilométernyit ismernek. Honnan tudják mégis, hogy a barlang 15 km hosszú? Hát az ott Végigfolyó patakból. A hegy túlsó oldalán nyomelemeket tettek a vízbe, és mérték, mikor ér át az elszíneződés. Az időből és az áramlás gyorsaságából több-kevesebb pontossággal megmérhették a barlang hosszát. Most nagy áttörésre készülnek: szeretnének túljutni a révi barlang III. szifonján, hogy>ezt követően feltárják a még 'ismeretlen járatokat. Ez roppant nagy feladat. Próbálkoztak vele a legjobb romániai barlangbúvárokon kívül csehszlovák, magyar, sőt amerikai kutatók is — mindeddig eredménytelenül. Eddig csupán 115 métert sikerült megtenni a vízzel elöntött barlangrészben. Helyesebben: Birtalan Gyuszinak sikerült korábban egy társával, Halasi Gáborral eljutni a 115. méterig. Halasi azóta egy másik barlangban, merülés közben életét vesztette. így a nagy feladat most már egyedül Birtalan Gyuszira hárul, aki elhatározta, ha törik, ha szakad, de végére jár a dolognak. Do- rellal együtt azon dolgoznak, hogy kitisztítsák a szifon bejáratát a felgyűlt hordaléktól. Aztán Gyuszi feladata, hogy összeszedje azokat a zsinórokat, amelyeket a korábbi próbálkozók hagytak a szifonban. Ezek az elhagyott zsinórok nagyon veszélyesek: a búvár be- lekuszálódhat mint hal a hálóba, aztán nincs menekülés. Birtalan Gyuszi szerint -még legalább két-háromszor le kell merülnie, hogy a maradék zsinórokat kihozza. Aztán jön a még nagyobb feladat; túljutni a szifonon. A barlangászok tudása és lelkesedése minden bizonnyal meghozza a várt sikert. (Gáti) Rádió Beszélgetés a bányászatról Ma reggel 8 órakor ismét jelentkezik a Pécsi Stúdió „Jópihenést!" című műsora. Több érdekes riport hangzik majd el az összeállításban — és számos információ. A műsor elején tájékoztatást kapnak a hallgatók a dél-dunántúli közlekedési viszonyokról, kilenc órakor jelentkezik a hírszolgálat, az adás végefelé pedig időjárási helyzetképet adnak közre a Baranya megyei jég - eső-elhárító szolgálat messzelátó radarjai segítségével. Simon Márta szerkeszti ezen a héten a Vasárnapi magazint. A műsorban folytatják a riportot a kaposvári Patikamúzeumról, amellyel néhány héttel ezelőtt ismerkedhettek meg a hallgatók. Most a rendkívül szép és értékes patikabútor restaurálójához, Répay Gábor kadarkúti gyógyszerészhez látogattak el, aki beavat a régi bútor helyreállításának titkaiba. A műsorban megszólal Gosztonyi Mária, Bárdibükkön élő kerámikusművész, aki a múzeum patikaedényeit készítette. A művésznő — aki a mesterséget Olaszországban tanulta — túl a kilencvenen, még mindig aktív. Hétfőn a Rádiópostát Müller István szerkeszti. Az adás ideje alatt várják a hallgatók panaszait, észrevételeit, kérdéseit a 10-424-es telefonon. A keddi műsorban nemzetiségi fiatalok beszélnek életükről, anyanyelvűkről. Szó lesz arról is, hogy Pécsett 10 esztendős fennállását ünnepli a középfokú német nyelvű óvónőképzés. Szerdán dr. Nádor Tamás műsora jelentkezik, a „Zenei életünkből." Ebben többek között beszámolnak két jelentős zenei eseményről: a kaposvári kamarazenei találkozóról és a komlói Nemzetközi Gyermekkórusfesztiválról. Csütörtökön Balogh Zoltán műsora jelentkezik: a Rádiótükör. Ebben folytatják az e héten a bányászatról megkezdett beszélgetést Lukács Jánossal, a Baranya Megyei Pártbizottság első titkárával. A SZERB-HORVAT nyelvű műsorban hétfőn kátolyiak énekelnek, kedden Pavlov Milica zenés riportösszeállítását sugározzák, Újszegedről. Szerdán a fiatalok műsora, csütörtökön Gazdasági híradó, pénteken pedig dr. Harasztia Zoltán tart orvosi előadást a gyermekkori hasi fájdalmakról, és zenés találka Ivó Grisnikkel. A villányi szoborparkba látogatott Fata Márta, a német szerkesztőség munkatársa. Az ott készült riportot hétfőn hallgathatják meg. Kedden Gráf Vilmos összeállítása Hagyományőrzés Mecsekfalun címmel. A szerda itt is a fiataloké! Csütörtökön aratás előtti beszélgetés a majsi földeken, pénteken: Kulturális magazin. Pécsiek a rádióban 18-án, kedden 12.45-kor, a Kossuth rádióban a Pécsi Szimfonikus Zenekar játszik, vezényel: Breitner Tamás. 23-án, vasárnap 11.42-kor a 3. műsorban „Megesszük az egészségünket" címmel dr. Tóth Lenkével, a Baranya MeTelevízió Lovak és Diaporámával kezdődik a pécsi körzeti adás kedden 18.30-kor a második csatornán: Tóm László szép felvételei a ló és az ember meghitt kapcsolatáról szólnak. Az indítás nem véletlen: a félórás műsor bőséggel foglalkozik az üszögpusztai lovasnapok eseményeivel: tegnap kezdődött, holnap fejeződik be az események sora. Mindez az úgynevezett „nem városi turizmus" témakörébe ágyazva jelenik meg a műsorban (szerkesztők Pánics György és Bárány György) a riportok, tudósítások az idegenforgalomról szólnak. A keddi műsorból felhívjuk még olvasóink figyelmét a Szegedi beszélgetések Gondban a csatád című adására: a család — — vélt vagy valódi? — válságáról beszélgetnek szakemberek (20.00, tv 2.) A hét többi napja is kínál figyelemre méltó látnivalót. Szerdán a második programban 20.00-ás kezdettel a 25. miskolci rövidfilmfesztivál díjnyertes filmjeiből közvetítenek .egyet: Dénes Gábor Psalmus Humánus — Szent-Györgyi Albert című filmje a Magyar Televízió díját kapta. S bár ismétlés, mégis megemlítjük: öt évvel ezelőtt nagy sikert aratott az Indul a bakterház, Rideg Sándor regényének tv- vóltozata: most 21.25-kor ismét képernyőre kerül. Az irodalmi paródia halhatatlan mesterének Karinthy Frigyest tartjuk, s méltán. Bárány gyei KÖJÁL osztályvezetőjével beszélget Somogyvári Valéria. 23-án, vasárnap 17.12-kor Tillai Aurél vezényel a 3. műsorban, közreműködik a Pécsi Nevelők Háza kamarakórusa és az MRT énekkara. emberek Tamás azonban évtizedek óta szintén magas színvonalon műveli ezt a kedves és hálás műfajt, bár ebbéli munkássága mintha kevésbé lenne ismert a nagyközönség előtt. Talán ebben is segít a Szép szó csütörtöki adása (21.35), amely Csak a tükör görbe?! címmel ad „té- vésített" irodalmi paródiákat Bárány Tamástól. Ugyanebben az időben a kettes csatornán látható A mi családunk címmel Magyar József filmjének rövidített változata — a teljes mű később lesz látható: a film nagy vitákat kavart szakmai körökben, s a miskolci fesztiválon két díjat kapott. A „Parancsra tettem" védekezés nagyon régi, de a konfliktus és az erkölcsi tanulság napjainkban is érvényes. Saul Levitt azonos című regényében az elsők között dolgozta fel a témát, mely színpadról is Ismert számunkra. Most Hajdu- fy Miklós rendezett belőle tévéjátékot. (Péntek, 20.00). Ezen az estén (tv 2., 21.20) Pillantás a Nagy Fal mögé címmel kanadai rövidfilm első részét látjuk Kínáról, a második részt szombaton 20.00- kor közvetítik. Szombaton este Nyaraló gyilkosok címmel Agatha Christie-krimit kínál a televízió, vasárnap este (tv 2. 20.35) Szabó István Macskajáték című filmjét Örkény István drámájából. A film NSZK-pro- dukció, feliratos. Figyelem: A Hét 19.30-kor kezdődik! G. T.
