Dunántúli Napló, 1985. június (42. évfolyam, 148-177. szám)
1985-06-15 / 162. szám
Élénk a forgalom a sellyei Tüzép-telepen Fotó: Proksza László Mecseki darabos helyett barnaszén Jobb tüzelőellátást igér a Tüzép Az elmúlt nehéz tél próbára tette az embereket. A leghidegebb hónapokban a vásárlók hosszú sorokban álltak a Tüzép-telepek előtt. Február közepétől már nemcsak a minőségi szenekből, de brikettből is hiány mutatkozott. Sőt, esetenként gond volt a fűrészelt tűzifa ellátássol is, igaz, az igényeket maximum tíz nap alatt ki tudták elégíteni, hasábfa pedig állandóan volt. — A tüzelőgondok enyhítésére barnaszenet is forgalomba hoztunk — tájékoztat Ka- bocs Béla, a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat igazgatója. — Számunkra is gondot jelent, bogy a jó minőségű mecseki szén évről évre csökken. Tíz éve 110 000 tonna állt rendelkezésre, az idén már csak 56 000 tonna lesz. Tavaly barnaszénből 40 000 tonnát forgalmaztak telepeink, idén százezer tonnára van kilátás. Ezen kívül több brikett lesz. A feketeszén előbb-utóbb eltűnik a kereskedelmi forgalomból. Helyét és szerepét 1986 után a barnaszenek, az iszapszén és a brikett veszi át. Ez utóbbival kapcsolatban a gyártók azt ígérik, hogy a minőség tovább javul. Jobb lesz a tárolhatóság és emelkedik a kalóriaérték is. A változás a szakemberek szerint azzal jár, hogy a másfajta szénféleségekkel is meg kell tanulni fűteni. A téli, télvégi tapasztalatok szerint már most érdemes felkészülni a következő fűtési idényre. Annál is inkább, mivel május 20-tól ismét van kedvezményes vásárlási akció. Igaz, a mérsékeltebb ár nem terjed ki mindenféle szénre, de például a brikett 20 forinttal olcsóbb, a barnaszenekért és az iszapért pedig 10-15 forinttal kell kevesebbet fizetni. A berentei, valamint a mecseki darabos szenekre, mint húsz év óta mindig, az idén sincs kedvezmény. Ennek oka, bogy kevés van belőle. Brikettből, kokszból, iszapszénből — a Tüzép Vállalat igazgatója szerint - viszont elegendő készlettel rendelkeznek. Fűrészelt fából két napon belül ki tudják elégíteni az igényeket, a megrendelő a befizetett szenet 2-5 napon belül vitetheti haza. Bár az idén 10 százalékkal kevesebb tüzelőutalványt hoztak forgalomba, továbbra is jelentős azok száma, akik ily- módon szerzik be a .télire- valót. Eddig zömében 600 és 900 forintos utalványokat lehetett váltani, most a 600 forintos megszűnt, csak 900-as és 1200-as van. Ez összefügg azzal, hogy az idén 17—23 százalékkal emelkedett a tüzelő ára. A Dél-dunántúli Tüzép három megye — Somogy, Tolno és Baranya - területét látja el építő- és tüzelő anyaggal. Múlt évi forgalmuk 3 milliárd 200 millió forint volt. Ebből mintegy 14—15 százalékot jelent a szén- és a faeladás. A rendelkezésükre álló mennyiséget szeretnék úgy elosztani, hogy minden vásárlónak jusson. Az előző fűtési szezonban azt tapasztalták, hogy távolabbi vidékekről is felkeresték a Tüzép-telepeket, ezért az egy személy részére eladható szén mennyiségét január 25-től február végéig korlátozták. Az intézkedést március elején megszüntették és mint Ka'bács Béla elmondotta, bíznak abban, hogy a jelenlegi készletük, valamint az idei évre kötött szerződések lehetővé teszik - a mecseki darabos szenek kivételével — az igények kielégítését. Ferenci Demeter Portálok, kirakatok Sallai utca ... Pécs első „igazi” sétautcája. Hadd magyarázzam meg mindjárt az idézőjelet: Igazi és mégsem az. Igazi, mert sok minden arra utal, bogy az, és mégsem az, mert erre meg még több minden utal. Leginkább a még mindig át-átszáguldó, vagy rövidebb-hosszabb ideig várakozó gépkocsik, meg a beren- dezetlenség. • Vannak sajátos hangulatai ennek az utcának, ezért az ember jól érzi magát a napnak szinte minden szakában. Csak az este furcsa, úgy 5 és 6 óra után, amikor az üzletek mintegy varázsütésre hirtelen bezárnak, ezért aztán célját veszti az ott-sétálás. Nem is nagyon sétálnak olyankor már itt az emberek, inkább csak átsietnek, mert még a kirakatok sem igen késztetik a megállósra. Sokszor eltűnődtem már, amióta így, sétautcaként van meg a Sallai utca, jó-e az, bogy ez is „híva tál nők-utca"? Úgy értem, hogy hivatalnoki pontossággal korareggel kinyitnak, aztán amikor úgy általában elcsendesednek a munban kellenének ezek a székek, hogy el lehessen üldögélni, tereferélni és köbben gyönyörködni . . . Gyönyörködni? Miben is?... • A minap, erre az írásra készülvén, többször is végigsétáltam a Sallai utcán, s próbáltam magamban eldönteni, milyen is ez a mi első sétautcánk. Nos hát megbocsásson nekem az olvasó, de o jövésmenés közben minduntalan a néhai jó Rejtő Jenő jutott az eszembe, az ő olyan röhögni- valóan leírt ötleteivel, amikor a tetőről majdnem talpig elegáns hőse rongyos tornacipőt visel, vagy ing nélkül köt nyakkendőt. A díszburkolat és a házak lábazata több helyen még mindig nincs összedolgozva, az esőcsatorna nem találkozik a lefolyó nyílásával, méltatlanul szegényes cégfelirat lehe- tetlenkedik néhány kirakat felett ... Ám szerintem a „tornacipő" mindenképpen a sok, bántóan primitív „cégér" (igazi és mégsem az .. .). Egyetlen „lakkcipő" van (pardon, volt), a Pacur-féle cégér, ez az iparEsti világításban a Sallai utca kahelyek, itt is hivatalnoki pontossággal „lehúzzák a redőnyt". Meg sem próbálva- mi lenne, ha legalább itt később — mondjuk 10—11-kor nyitnának és este 7—8-ig tartanának nyitva. Hátha megszoknék az emberek... • Aztán azon is tűnődtem, vajon azért neim lehet itt leülni (kivéve a Faló és a Fortuna csöppnyi teraszát), mert any- nyira komolyan van véve a sétautca? Padok... nem, dehogyis padok, inkább székek kellenének ide, amilyeneket a hajdani pesti Dunakorzón (és a mostanin is!) az egykorvolt „üzemeltetőről” Buchwa Id-székeknek neveztek. Kis bokrokművészeti mestermű, amit no- gyon-nagyon szeretnék ismét o helyén látni, de természetesen úgy, hogy bohókedvű tré- facsinálók (?) többé ne akaszthassák le. Ez és az előbbiek között néhány „leértékelt áru" cipő van még. Ezzel azt szerettem volna érzékeltetni, hogy ha már cégérekben gondolkodunk (s feltehetően fogunk még Kossuth Lajos utca ürügyén is), hát legyen erre valami gondolat is, ne csak brilliánsnak hitt, valójában azonban csak olcsó strassz ötlet ... • Ha ironizálnék, azt mondanám : azért nem lehet üldögélni ebben a sétautcában, mert érzetével együtt, hogy ez a mozdulás talán nem minden esetben a legjobb irányiban történt. A falra festett kéziratos „cégtábla” például lehet, hogy ijó ötlet, de így, egy az egyben a szemünkbe vágóan — csapnivalóan rossz. Szegényes és primitív! Aligha hihető, hogy valaha egy magára valamit is adó kereskedő ilyesmire „vetemedett” volna. Nem véletlen, hogy az egyik legelegánsabb portálú üzlet tulajdonosnője egy alkalommal rossz példaként mutatta az Elegant „elegamtnak” egyáltalán nem mondható cégfeliratát, ezt is kérdezvén: hogyan lehetett ilyent engedélyezni. Valóban, hogyan? Mozdulást említettem. Nos, ez elsősorban a Saillai utcai magánkereskedőkre értendő a dolog természeténél fogva, minthogy az ő „szabályozóik" érzékenyebben reagálnak a forgalomra, melynek a „csalija" pedig a csinos portál, a takaros kirakat. Persze ugyanez az elv érvényes a nehézkesebb, kötöttébb gazdálkodású (s talán emiatt ötletszegé- nyebb) állami vállalatokra is. Az alaphangot a Sallai utcában az Annie bőrdíszműbolt és a H&L ajándék-régiségbolt adta meg, s hozzájuk csatlakozott harmadikként az ÉPSZÖV üvegesboltjának az új „cégünk reklámja" kirakata. Hát ezekhez kellene felzárkóznia többinek is. Ez pedig — félő — nagyon sokáig tart. Addig pedig nemigen lesz miért, legalábbis nem az utcáhossziglan tartó gyönyörködésért, leüldögélni a Sallai utcában. Hársfai István Látványos kirakat a bőrdiszmübolté Läufer László felvételei nincs miben gyönyörködni közben. De ha ezt mondanám, nem lenne igazam. Mert az az igazság, hogy tetten lehet érni a Sallai utcában valaminek a mozdulását annak az Tény, hogy az ilyen kéziratos feliratok az állami üzleteket „díszítik". A maszek ilyent nem enged meg magának. Olyant sem, mint pl. a sportbolt, dhol a szintén szegényes felirat 'fölött ottfelejtődött a haj d a nvolt „g u m i há z" -fel i ratból az ékezet, vagy a munka- ruházati bolt az üvegtábla nélküli vaksi kereteket, vagy a Tünde a kirakat melletti szenzációs ötletnek számító hibátlan tükörhöz a szakadt tornacipőt jelentő feliratot. No és a Sallai 2.? Erősen bízom abban, hogy azt a viccet, amit számomra az itt lévő a'jtótáblák jelentenek, nem fogják megújrázni, ha felújítják a házat. Adva vannak itt a szögletes, kőkeretes ajtónyílások, amik elé sohanemvolt formájú, cifra, ívelt tetejű „spalettákat" raktak, ráadásul kinőtt méretben. Hát nem vicc? Az ilyen viccektől meg kellene menteni a Sallai utcát és a többi, majdani sétautcát, tehát a belvárost! „A legszebb foglalkozás” Ez a legszebb foglalkozás — mondták valamennyien -, hiszen a védőnők Szinte a fogantatás első heteitől a serdülőkorig végig kísérik egy- egy gyermek életét. Ennek a mármnár fanatikus szakmaszeretetnek és lelkesedésnek köszönhetően a közelmúltban Pécsett került megrendezésre az ország első védőnői szakmai napja. Azt mondták, ha az orvosoknak és a különböző egészségügyi szakdolgozóknak van évente olyan országos fórumuk, ahol megismerhetik egymás munkáját, és ami egyféle szakmai továbbképzéssel is felér, akkor miért ne lehetne a védő4. HÉTVÉGE nőknek, különösen most, hogy mór tíz év óta csak egészségügy! főiskolai végzettséggel léphet valaki erre a pályára. A szakmai napok egyik szervezője meséli, először csak szűk körű, fehér asztal melletti összejövetelre gondoltak. Meglepetésnek szánták, hogy a végén a résztvevőket megvendégelik. Ám a meglepetés őket érte, mert már a szervezés első szakaszában olyan nagy lelkesedés fogadta az ötletet, hogy kétszer annyian, százhúszon jelentették be részvételi igényüket, mint ameny- nyire számítottak. V Pécsett 80 körzeti védőnő működik és negyven gyermekorvosi körzetben. Ebből ötvenkilenc már főiskolai végzettséggel rendelkezik. A gyógyítás fejlődésével a védőnőkre is egyre magasabb szintű szakmai munka hárul. Olyan ismeretekkel kell rendelkezniük, hogy a gyermekorvos által kiszűrt, különböző betegségben, vagy testi deformitásban szenvedő gyermekek gondozását szakszerűen láthassák el. A 80 védőnő szakmai felügyeletét három kerületvezető védőnő és egy városi vezető védőnő látja el. Ezen kívül létezik ifjúsági védőnői státusz is, akik az Ifjúsági Egészség- ügyi Szolgálathoz tartoznak, illetve tartoznának, egyelőre azonban Salavecz Jánosné az egyetlen, aki az 508. sz. Szakmunkásképzőben látja el ezt a feladatot. A védőnői hálózat jól szervezetten kíséri végig a gyermekeket a születéstől az általános iskola befejezéséig. A középiskolás korosztály azonban ugyanúgy, sőt tón jobban is rászorul az egészségügyi tanácsokra. Rég bebizonyosodott, hogy az Iskolaorvosok mellett tevékenykedő védőnők mennyi plusz segítséget nyújthatnak. Pillanatnyilag azonban a középiskolai védőnői státuszokon asszisztensek dolgoznak. Az a törekvés, hogy minél előbb védőnők kerüljenek minden középiskolai orvos mellé. Salavecz Jánosné, mint az egyetlen ifjúsági védőnő, úttörője is ennek a munkának. — Ennél a korosztálynál egészen másképp kell mindent csinálni, mint a kisgyermekeknél — mondja. — Az első és legfontosabb, a bizalmukat elnyerni, amire vigyázni kell, mert apróságokkal is elronthatja az ember. Az a jó, ha ők keresnek fel és mernek kérdezni, a legintimebb problémájukat is feltárják. A védőnőkkel való beszélgetéskor Nagy lózsefnét, dr. Geisz M/hó/ynéf, Karakán Bé- Iónét, Róhr Mihálynét és Salavecz Jánosnét kérdezgettem. Próbáltam megtudni tőlük, miért is tartják ezt a legszebb szakmának, amikor a védőnőnek hóban, fagyban, esőben, kánikuláiban kell rónia az utat, látogatni a családokat. Próbálják magyarázni. Hogy melyiket ki is mondta, már nem lehetett követni.- Miért szép? Talán a női mivoltunkból ered a szépsége. Minden nőben benne van a segftőkészség, és nekünk ez a feladatunk. — Volt, hogy amikor nem engedtek be egy családhoz, úgy éreztem, ebből elég. Miért is csinálom? Semmi értelme. Ilyen gondolatokkal ballagtam a következő családhoz, ahol nagy szeretettel vártak, örültek nekem. Akkoir megint szárnyaltam : azt hittem, enyém a világ.- Van-e annál szebb, hogy a magzat mozdulásától segítséget adhatunk egy kisemberke fejlődéséhez. — A veszélyeztetett gyerekek megmentése. Sokszor okoz álmatlan éjszakát: mi a helyesebb, ha állami gondozásba vetetjük, vagy mégis a családnál hagyjuk? És nincs annál nagyobb öröm, ha az idő bizonyítja, jól döntöttünk. — Sokféle emberhez, sokféle családhoz kell megtalálni a megfelelő hangnemet, és az a védőnői siker, ha olyan bizalmas viszonyt tud kialakítani- hogy a fiatalasszony még a szexuális problémájával is a védőnőt keresi meg.- Akik régebb óta dolgoznak a szakmában, sokszor találkozom olyan huszonévesekkel, akiknek fejlődését annakidején mi figyeltük. Ilyenkor így mondjuk: ez az én gyerekem. — Kell ennél szebb? Sarok Zsuzsa
