Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-11 / 127. szám

12 DunQntüli napló 1985. május 11., sxombat JV —m*. _ A. ■ — 1 ■ —^ Am — ----__ —. _ I _ r 1 ■ r | _ rr m A szocialista országok eletebol Bolgár építők külföldi sikerei * Közel három évtizede mű­ködik sikeresen a bolgár Tech- noexportsztroj mérnökszerve­zet, amelynek dolgozói több mint 500 jelentős létesítményt hoztak létre Afrika, Ázsia és Európa 42 országában. Terve­zési és építési tevékenységének elismeréseként a cég számos hazai és külföldi elismerésben részesült. A többi között UNES- CO-díjjal és nemzetközi Arany Merkur-díjjal jutalmazták a vál­lalkozásban részt vevő mérnökök és szakmunkások teljesítményét. A bolgár tervezőket és építő­ket 3000 családi ház és 62 több- emeletes épület dicséri Líbiá­ban. Bolgár építészek műve az NSZK-beli Honniger és Ulm egy-egy korszerű, esztétikus lát­ványt nyújtó lakótelepe. Szállo­dák, középületek, kulturális és sportlétesítmények egész sorát hozták létre az elmúlt években. Nigériában a lagosi Nemzeti Színház, A Jemeni NDK-ban az adeni Gold Mour szálloda, Tu­néziában, Líbiában és Nigéri­ában több sportkombinát ké­szült bolgár tervezésben és ki­vitelezésben. A Technoexportsztroj nemcsak lakó- és középületek tervezésé­vel és építésével foglalkozik. Munkatársai részt vesznek gaz­dasági és közlekedési objektu­mok, egészségügyi központok létesítésében is. Szíriában pél­dául két víztározót alakítottak ki az Oronto folyó mentén. Ezeket víllamosenergia-terme- lésre is befogták. Vállalkoznak c mocsara-, területek hidromeli- orációs munkálatainak elvégzé­sére is. Ily módon alakult át, fordult termőre az Eufrótesz folyó IódOs völgyszakasza. Irakban hidakat, Szíriában vasútvonalakat, Líbiában nem­zetközi repülőteret építettek a szakemberek. Hőerőművek, olajlepárlók és egyéb ipari üzemek is készültek bolgár ki­vitelezésben több akrikai és ázsiai államban. Rostock - a hajózás központja Az NDK legészakibb vidéke, Rostock környéke festői tájairól, öbleinek és szigeteinek sokasá­gáról, halászfalvairól és üdülő­telepeiről, valamint ipari köz­pontjairól és nagyforgalmú ki­kötőjéről egyaránt híres és is­mert. Rostock, a Warnow folyó al­só folyása mentén fekvő tele­pülés már a középkorban is fontos kereskedelmi csomópont volt, az észak-német Hanza-szö- vetség tagja. A szocialista épí­tés éveiben a város jelentős gazdasági és kulturális köz­ponttá, s egyben az NDK leg­nagyobb tengeri kapujává vált. Az utóbbi három és fél év­tizedben a város teljesen meg- újhodott. Bár a második világ­háborúban Rostock épületei­nek csaknem a fele tönkrement, az újjá építés már az ötvenes évek elején befejeződött. A vá­rosgazdák gondosan ügyeltek arra, hogy az építők megőriz­zék a régi épületek eredeti stí­lusát, a kikötőváros viszont idő­közben nyolc új negyeddel gya­rapodott. A legújabb városrész­be, Dierkowba alig egy éve köl­töztek be az első lakók. Ros­tock lakóinak a száma harminc év alatt csaknem megkétsze­reződött; jelenleg 228 ezren él­nek a városban. Itt található az NDK legna­gyobb hajóépítő üzeme. A war- nowi hajóépítő telepről évente 11-12 tíz- és húszezer tonnás hajót bocsátanak vízre. A rostocki kikötő bővítését és korszerűsítését 1960-ban kezd­ték meg, s rekord idő, 30 hó­nap leforgása alatt fejezték be. Ezt követően forgalma csaknem megtízszereződött. A kikötő 42 dokkián automatizálták a ki- és berakodási munkákat. Az iparosodó Vietnam Egy esztendővel ezelőtt he­lyezték üzembe Hanoitól nem messze Vietnam egyik legna­gyobb tartalékokkal rendekező bányavidékén, Uong Bi-ben a szénelőkészítőt és -osztályozót. Az északkeleti országrészben lévő szénüzemből évente 1,8—2 millió tonna osztályozott szenet küldenek az erőművekbe. A centrálék folyamatos termelése a Vietnami Szocialista Köztár­saság minden iparága fejlődé­sének alapja. Hasonlóan nagy a jelentősége a napokban át­adott kétemeletes Thang Long- hídnak is a Vörös folyó fölött, Hanoi mellett. Az ország leg­hosszabb, több mint öt kilo­méteres vasúti hídja számot­tevően tehermentesítette a fő­városba vezető utakat és hida­kat. A mind erőteljesebb ütemű vietnami iparosodást segiíti a vietnami-szovjet közös kőolaj- c s földgázkutató vállalkozás, amelynek eredményeként - si­keres próbafúrások utón — meg­kezdődhetett az olajkitermelés a part mentén épített fúrósziget­ről. Miután Vietnamban nincse­nek hagyományai a vegyipar­nak, érthetően nagy esemény’ volt a Lám Thoo-i szuperfosz- fctgycr felépítése. Az évente több mint kétszázezer tonna foszfátműtrágyát, 800 tonna nö­vényvédőszert előállító üzem hatalmas segítség a mezőgaz­daságnak, illetve az élelmiszer- iparnak. Szerelik a kitermelő berendezé­seket a szovjet segítséggel épült MONG DUONG szén­bányában. A háborús pusztítások évtize­dei után az élet minden te­rületén - a nyersanyag-kiterme­léstől az építőanyag-termelésen át a textiliparig - meglehető­sen gyorsított ütemű fejlesz­tést kell megvalósítani az élet­körülmények érezhető és tartós javítása érdekében. Ugyanak­kor a kivitelre is gondolni kell, mert nélküle nemigen lehet szó árucseréről, a nemzetközi mun­kamegosztásba való mind na­gyobb mértékű bekapcsolódás­ról. Iparosítási terveinek mielőb­bi megvalósításában elsősorban a Szovjetunióra és a többi szo­cialista országra számíthat Vi­etnam. Az indokínai ország párt- és szakszervezeti vezetése egyúttal nagy súlyt helyez belső tartalékok föltárására, a mun­katermelékenység gyors növelé­sére, a szigorú anyag- és ener­giatakarékosságra. E fontos cé­lok megvalósítását ösztönző új bérezési-jutalmazási formákat is kidolgoztak. A haladás egyik „motorja" a Ho Sí Minh nevét viselő ifjú­sági szervezet, amelynek tagjai szerződéses védnökséget vállal­tak — és vállalnak folyamato­san - a fontos beruházások, építkezések határidőre történő megvalósításáért. Fiatalok ez­rei érkeztek például hónapok alatt az ország északkeleti ipa­ri központjaiba, hogy növeljék az ottani új erőművek ellátását szolgáló széntermelést. Tudják: csakis jól szervezett, szorgalmas és hibátlan minőségű munká­val tartható az országépítés példás lendülete, az átlagosan évi tíz 'százalékra rúgó terme­lésnövekedés. K. L. Sikeres év a szénexportban Lengyelország 1984-ben 43,1 milió tonna kőszenei adott el külföldi megrendelőinek. Ezzel a szénpiacon — az Egyesült Ál­lamok és Ausztrália után - a harmadik legnagyobb exportőr lett, s olyan országokat előzött meg, mint a Dél-Afrikai Köztár­saság, Kanada és a Szovjetu­nió. A tavalyi eladásokat is beszá­mítva Lengyelország az elmúlt negyven év során egymilliárd tonna kőszenet exportált. En­nek a mennyiségnek az utolsó tonnáját a bytorni Powstanców Slaskich kőszénbányából szállí­tották az osztrák erőművekbe. Ausztriával a század elejéig érvényes hosszú lejáratú szer­ződést kötött a lengyel szén- exportőr. A következő milliárd első tonnáját a lengyel szén legnagyobb nyugati megrende­lője, Finnország kapta. 1945 és 1935 között a lengyel koksz és kőszén négy kontinens 62 or­szágába jutott el>. A tavalyi, több mint 43 mil­lió tonnás export a lengyel szénkivitel történetében rekord- eredmény. Ez a tény már azért is figyelmet érdemel, i mert 1984-ben az év első fele meg­lehetősen kedvezőtlen volt a nemzetközi piac szénexportőrei számára. A Weglokoks szénexportáló külkereskedelmi vállalat fokoza­toson visszaszerezte az 1980- 1981-ben elvesztett piacokat, s új vásárlókat is szerzett. A ta­valyi eladásokból 13 705 000 tonna szén jutott a szocialista országokba. Az exportált meny- nyiségen belül csekély részt al­kotott a széniszap, a brikett és a fűtési célokra szánt szemcsés szén. Lengyelország az elmúlt évben 1 677 000 tonna kokszot exportált s ebből több mint egymillió tonnát a szocialista országok vásároltak meg. Mintegy hatmillió tonna szén és koksz került a külföldi meg­rendelőkhöz a különböző cse­re- és kompenzációs ügyletek során. Ezek tették lehetővé a lengyel gazdaság számára a nélkülözhetetlen nyersanyagok, iparcikkek és élelmiszerek im­portját. Az exportbevételből származó és az importra fordí­tott deviza több mint 30 milli­árd zlotyval volt egyenértékű. A lengyel külkereskedelmi forgalomban a kőszén helyzete tavaly megerősödött. A szoci­alista exporton belül ugyan né­miképp csökkent a szén része­sedése, ám a nyugati export­ban tovább növekedett, s tíz esztendeje először elérte a 20 százalékot. ' Jelenleg a lengyel szén leg­nagyobb importőrei: a Szov­jetunió, Csehszlovákia, az NDK, Finnország, Dánia, Franciaor­szág, Olaszország, Ausztria, az NSZK, Svédország. Tavaly Ma­gyarország 468 000 tonna len­gyel szenet vásárolt, nem szá­mítva azt a meddőhányókból visszanyert 200 000 tonnát, ami­hez a lergyel-magyar Haldex rérivénytcrsascg tevékenysé­ge révén jutott. Lengyelország megjelent az Egyesült államok és a Bahama- szigetek piacán is. A Közös Piac országai tavaly 15 millió tonna lengyel szenet vásároltak. Az idei terv 40 millió tonna szén exportjával számol. Ebből 13 millió tonnát a szocialista, 27 millió tonnát pedig a tőkés pi­acra szánnak. Az év első két hónapjában a fagyos tél, a belső piac fokozott igényei, a szállítási nehézségek ellenére Lengyelország 4 millió tonna kőszenet exportált. Uj mezőgazdasági gépek A horvátországi Slovanski Brodban működő mezőgazdasági gépgyártó ipari egyesülés tag­vállalatai számos új géptípussal jelentkeznek az idén. A Zuponja mezőgazdasági gépgyárban nagy teljesítményű kukoricakombájnok gyártását kez­dik meg. Ezek két változatban készülnek. A 157 kilowattosból 250, a 49 kilowattosból 50 darab kerül le idén a gyártósorokról. A gyár vezetői arra is gondolnak, hogy külföldi ügyfeleiket fo­lyamatoson ellássák megfelelő mennyiségű gépalkatrésszel. A mezőgazdasági gépgyár nemcsak új ter­mékekkel jelentkezik, bevált termékeik korsze- sűsíteti változatai is kelendőek. Tavaly kezdték meg például azoknak a gépeknek a sorozatgyár­tását, amelyek a palántázástól a betakarításig o dohánytermesztés valamennyi munkafolyama­tánál alkalmazhatók. Korszerű gépeket kínálnak más gyárak is. A rijekai Torpedó motor- és motoros járműgyár RH-170 típusú traktorával jelentkezik az idén. A 170 lóerős erőgép egyaránt használható a mező- és erdőgazdaságban, valamint az építő­iparban. A rijekai üzemben ebben az évben 500 készül oz új traktorból. A gyárban tavaly több mint 5000 traktort gyártottak, s ennek 20 száza­lékát exportálták. Eredményesebb haltenyésztés Csehszlovákiában megnövekszik a halfo­gyasztás. S noha az itteni kereslet és kínálat nem mérhető a hagyományos európai halterme­lő országok forgalmával, az egy főre jutó hal- fogyasztás ma meghaladjo oz évi 6 kilogram­mot. Igaz, ebbe a mennyiségbe nemcsak a ha­zai friss áru, hanem az import halkonzervek és a fagyasztott tengeri hoick is beleszámítanak. Éppen ezért az Országos Halgazdasági Központ feladatul tűzte ki az édesvízi haltenyésztés meg­kétszerezését és a halállomány választékának bővítését. Cseh- és Morvaországban a halastavak 42 ezer hektárnyi területet foglalnak el. Jóval ki­sebb területen, mindössze 1600 hektáron gaz­dálkodnak a szlovákiai haltenyésztők. A legna­gyobb halgazdaságok Stomfán és Nagymihá- lyon találhatók. Emellett megkezdődött a hal­tenyésztés a nagyobb mesterséges víztározók­ban is. Az Országos Halgazdasági Központ évente mintegy 14 ezer tonna halat szállít a piacra, főként pontyot és pisztrángot. A haltenyésztés érdekében számos intézke­dést hoztak a vizek tisztaságának védelmére. Új haltenyésztési technológiát dolgoztak ki, foglalkoznak a különböző halfajták ellenállóké­pességének növelésével, s értékesebb haltáplá­lék kikísérletezésével. Rádió Éjszakai műszakban Ma reggel, akik bekapcsol­ják a rádiót 8 órakor, a Pécsi Stúdió hullámhosszain tájékoz­tatást hallhatnak a reggeli for. gólomról, elmondják az ügye­letektől kapott friss híreket, és kínálatot adnak a hétvégi prog­ramokból. A Jó pihenést című maga­zin második félórájában a Hozzon egy vendéget magával sorozatban ezúttal Lovász Jó­zsef, a BM Határőrség Pécsi Kerületének parancsnoka láto­gat a stúdióba. Természetesen még több ér­dekes riport is elhangzik a mű­sorban. A műsor ideje alatt 8-tól 10 óráig telefonügyelet várja az érdeklődőket, illetve azoknak a hívását, akiknek közérdekű bejelentenivalójuk van. A műsor szerkesztő-műsor­vezetője Müller István. Vasárnap 9 órától 10 óráig Bajára viszi el hallgatóit dr. Nádor Tamás. Az összeállítás­iban elhangzó riportok, verses, zenés felvételek mind Baján készültek. Hangadó. A hétfői ifjúsági műsor szerkesztője Belénessy Csaba. Témái a következők: Ércbányász képviselőjelöltek. — Dolly Roll együttes. — Fiatal műszaki portréja. A sok zene között természetesen bemutat­ja a hónap slágerét is. Az április 4-i ünnepi műsor­ban kitüntetett dolgozókat, mű­vészeket ismerhettek meg. Csorba Győzővel, aki eddig Baumgarten-díjas és József At- tila-díjas költő volt, ezúttal már mint Kossuth-díjas költő­vel beszélgetett a költőtárs, Bar­tók László. Akkor a beszélge­tés kisebb részletének közlésé­re volt lehetőség, ezt pótolva a keddi műsorban a teljes inter­jút közreadjuk. A szerdai magazin, a Hét­közben szerkesztője, Borsos Jó­zsef színes és tartalmas ripor­tokat ajánl: — Éjfélt üt az óra, majd kettőt, hármat..., mun­katársunk Baranya falvait jár­ja, de nem kísérteteket keresve vár hajnali kakasszóra, hanem portással beszélget, éjszakai műszakban dolgozó pékkel, te­henésszel: akik dolgoznak, hogy minden rendben menjen, reggelre asztalunkra kerülhes­sen a friss kenyér, a tej... Napsütés — C-vitamin. Az or­vost kérdezzük, miért fontos, hogyan éljünk vele, ha itt a nyár. Átszervezték az IBUSZ-t, a dél-dunántúli megyék központ­ja Pécs lett. Hogyan működik az új szervezet, szolgáltatásai mennyiben felelnek meg a megnövekedett igényeknek, a fokozódó utazási kedvnek — erről is szó lesz a csütörtöki Bédekker adásában. Simon Márta ezenkívül nyári utazási tudnivalókra hívja fel a figyel­met. A szerb-horvát nyelvű műsor vasárnap esti magazinjában Szabadságunk negyven éve címmel Ispánovics Istvánnal, a Magyar Ellenállók és Antifa­siszták Szövetségének főtitkárá­val beszélget Filakovity Branko. — Hétköznapjaim ... a hétfői adásban Verbánácz Pál mond­ja el mindennapi örömeit, gondjait. — Kedden az Iskola­rádió, szerdán a Fiatalok hul­lámhosszán, csütörtökön a Pa­noráma című kulturális maga­zin jelentkezik. — A pénteki adásban dr. Harasztia Zoltán előadása a tavaszi fáradtság­ról szól. A német nyelvű szerkesztő­ség munkatársai közül vasár­nap Fata Márta a Zemplén megyei néprajzi tábort, Gráf Vilmos pedig az érdi némete­ket mutatja be. — Idegenfor­galom Dél-Magyarországon. Erről szól a hétfői riportössze­állítás. — Szerdán a korszerű kereskedelemről beszélnek Reil József riportjában. Pécsiek a rádióban 13-ón, hétfőn 20.19-kor a 3. műsorban Lélek és ősz cím­mel Csorba Győző mondja el verseit. 17-én, pénteken 20.14-kor a 3. műsorban Pákolitz István Pro Űrbe Pécs címmel kitünte­tett költővel beszélget Kovács Imre. Televízió A Művészetek Házában A regionális műsor (szer­kesztő és rendező Bükkösdi László) a jövő héten a szek­szárdi Művészetek Házát mu­tatja be a nézőknek (kedd, 18.30, 2. program). A ház az egykori zsinagógából alakult át a művészeteket, a közmű­velődést szolgáló, hagyomá­nyait is megőrző épületté ta­valy nyáron. Azóta a szekszár­di kulturális élet egyik köz­pontja lett. Ezt kívánja bizo­nyítani a műsor azzal, hogy bemutatja magát az épületet és ízelítőt ad a programok­ból. A galériában most repre­zentatív kiállítás látható: egy- egy képpel szerepelnek itt azok a képzőművészek, akik 1948 és 84 között Kossuth-dí- jat kaptak. Ezután a zeneiskola tanárai adnak hangversenyt, majd a szekszárdi Spirituálé Együttes és a Szövetkezeti Madrigál­kórus következik. Végül a hely­beli vonószenekar játszik, és a német nemzetiségi szerkesztő­ség Hajósra invitálja a néző­ket egy Orbán-napról szóló kisfilmmel. Baranyai vonatkozású mű­sort láthatunk kedden az 1. programban is. Nemrég el­hunyt Merki Ferenc, az eszéki Pedagógiai Intézet munkatár­sa, aki a Jugoszláviában élő magyarok nyelvének, kultúrá­jának fáradhatatlan ápolója volt. A korábban készült port- réfilm ismétlésével emlékezik meg róla a Magyar Televízió 16.40-es kezdettel, Tanító bá­csi Baranyában címmel. Ugyanezen a napon 19.20-kor kezdődik a Magyarország— Hollandia vb-selejtező labda­rúgó-mérkőzés közvetítése. Csütörtökön a második program a Csehszlovák Tele­vízióé: a nemzeti estek jól be­vált receptje szerint minden korosztálynak és minden íz­lésnek nyújtani kívánnak vala­mit: néprajz, dráma, útifilm, zene, cirkusz - ez lesz a vá­laszték. Szombaton (20.05) Az akasztófa címmel egy 1958- ban készült amerikai film ke­rül képernyőre: a múlt szá­zadvégi aranyláz idején ját­szódik. Utána — 21.55 — Sza­bó István Szerelmestilmjét lát­hatjuk, amely már szerepelt a műsorban, de a korlátozás miatt kimaradt. A vasárnapi események közül a Forma I. Monacói Nagydíj 17.50-kor kezdődő autóversenye kínál kellemes izgalmakat. G. T.

Next

/
Thumbnails
Contents