Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-11 / 127. szám
Új szakasz a tanácsi gazdálkodásban Fejlesztési pénzeszközök az állandó népesség arányában - Céltámogatási rendszer - Egységes pénzalap - Kétlépcsős tervjóváhagyás A helyi tanácsok bővülő hatásköre nagyobb lehetőséget ad a gazdálkodásra. Itt is a vállalkozóké, a mozgékonyoké a jövő. Képünk: a lánycsóki új falurész, ahol 1975 óta kilencven lakás épült fel. Á Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának jelentése az 1985. első negyedévről (Folytatás az h oldalról.) A kormány 1985 áprilisi ülésén megtárgyalta az új tanácsi gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének legfontosabb elemeit, majd döntést hozott azok bevezetéséről, valamint a szükséges jogszabályi módosításaikról. Nagyobb önállóság Az 1986. január 1-én bevezetésre kerülő korszerűsítés egyik fontos jellemzője, hogy folytatódik a gazdálkodási feladatoknak a megyei tanácsoktól a helyi tanácsokhoz történő átadása. Tovább bővülnek a helyi tanácsok intézményirányító,-fenntartó feladatai, és lényeges változás várható a fejlesztési döntések decentralizálásában. Indokolt kivételektől eltekintve a helyi tanácsok feladata lesz az alap- és középfokú lakossági infrastrukturális ellátást nyújtó intézményhálózat fenntartása, működtetése, valamint fejlesztése. A jövőben a fejlesztésre fordítható pénzeszközök mintegy 40-50 százaléka - alanyi jogon - állandó népességük arányában a helyi tanácsokat illeti. A fejlesztési célú pénzeszközök további mintegy 25-30 százalékát a helyi tanácsok - saját döntésük alapján - a megyei tanácsoktól ún. céltámogatásként vehetik igénybe, amennyiben a kiírt feltételeknek megfelelnek. (A fejlesztési források fennmaradó 25-30 százaléka közvetlen megyéi beruházási célokat szolgál.) A bevezetésre kerülő egységes pénzalapon belül lehetővé válik - biztosítva a már meglévő és működő intézmények fenntartási, működési szükségletét —, hogy a helyi tanácsok szabadon döntsenek saját pénzeszközeik működési, fenntartási, felújítási, illetve fejlesztési célú felhasználásáról. A tanácsoknak lehetőségük lesz továbbá arra, hogy más tanácsokkal és gazdálkodó szervekkel - közös céljaik megvalósítására — társulást hozzanak létre (ezzel megszűnik az eszközök átadásának és átvételének a tilalma). A jelenlegi tervezési gyakorlattal szemben lényegesen változik a községi felújítási pénzeszközök feletti rendelkezési jog. A jövőben a kulcs szerinti ■községi intézményi felújítási pénzeszközöket nem a megyei tanácsok kezelik és osztják el a községek részére, hanem azok — teljeskörű felhasználási joggal — közvetlenül az adott községi tanácsot illetik. Bevezetésre kerül a biztonságos gazdálkodás kiadási szintje, amely magában foglalja a meglévő és működő intézmények fenntartási, működési és felújítási szükségletét kifejező előirányzatokat, valamint az adott helyi tanács működési területén élő állandó népesség alapján számított normativ fejlesztési lehetőség «(fejkvóta) együttes összegét. Jelentősen növeli a tanácsi gazdálkodás biztonságát,'hogy ezt a kiadási szintet - amit az állam középtávú és éves szinten is garantál — alapvetően két bevételi forrás, a viszonylag nagy biztonsággal tervezhető szabályozott bevételek és az állami támogatás alapozza meg. Az új szabályozás szerint a szabályozott bevételeknél elért bevételi többlet az adott helyi tanácsokat illeti, a bevételi kiesés viszont nem járhat többlet állami támogatós igénnyel. Emellett a tanácsok rendelkeznék olyan egyéb (érdekeltségi) bevételi forrásokkal is (lakossági befizetések, gazdálkodó szervektől átvett pénzeszközök stb.), amelyek tovább növelik gazdasági önállóságuk pénzügyi megalapozását. Fontos eleme az új szabályozásnak, ha a helyi tanácsok a középtávú (és éves) tervben számbavettnél több feladatat valósítanak meg, ennek fenntartási, működési többletköltségeit saját pénzeszközök terhére kell biztosítaniuk. A gazdálkodás során a ta-. nócsoknak azzal is számolniuk kell, hogy bevételeik elmaradnak a tervezettől, illetve megalapozatlanul olyan kötelezettségeket vállalnak, melyek miatt forrásaik nem nyújtanak teljes fedezetet a kiadások finanszírozására. Ezekben pz esetekben a kiadások saját hatáskörben történő csökkentése, egyes beruházások leállítása is szükségessé válhat, vagy pótlólagos bevételi forrásokról (elsősorban érdekeltségi bevételek) kell gondoskodni. A bővülő helyi tanácsi hatáskör, a nagyobb gazdasági önállóság egyúttal a nagyobb felelősséggel, döntések következményének vállalásával is együtt kell hogy járjon. Éppen ezért a nagyabb gazdálkodási biztonság érdekében fontos, hogy valamennyi helyi tanács éljen a tartalékképzés lehetőségével. Csökkenő kötöttségek A gazdálkodás hatékonyságát és egyben a tanácsok gazdasági önállóságát is nagymértékben növeli, hogy 1986-tól megszűnik néhány kötelező központi előírás. A bevezetésre kerülő egységes pénzalapon belül megszűnik a felújítási, fenntartási és fejlesztési célú pénzeszközök merev elhatárolása, ezek egymásközti átcsoportosításának korlátozása. • Ugyancsak megszűnik o lakás és kórház célcsoprtos beruházásokra vonatkozó kötelező előírás, továbbá a beruházási szintszabályozás. Megszűnik továbbá a tanácsok és nem tanácsi szervek közötti eszközátadások és -átvételek korlátozása, valamint az- igazgatási bérelőirányzat kötelező jellege. Mind a megyei, mind pedig a helyi tanácsok gazdaságirányító tevékenységének a jövőben is alapvető eszköze marad a bővülő tartalmú középtávú, valamint az éves terv. Emellett azonban tovább erősödik a tanácsi szervezésben a hosszú távú szemlélet, hisz a megyei tonácsok a jövőben hosszú távú területfejlesztési, nagyobb helyi tanácsok pedig hosszú távú településfejlesztési koncepciókat is készítenek. Változik a tervek jóváhagyásának rendje — erősítve a tanácsi testületek szerepét - azzal, hogy bevezetésre kerül a kétlépcsős jóváhagyás. A tervezés első - koncepcionális - szakaszában a tanácsi testületék a leglényegesebb kérdésekben hoznak döntést, míg a második szakaszban a részletes javaslatok jóváhagyásakor egyúttal ellenőrzik is koncepcionális döntéseik érvényesítését. A lakosság részvétele a ihelyi tanácsi döntésekben közvetlenül érvényesülhet a településfejlesztési hozzájárulás megállapításánál, a koncepcionális tervdöntéseknél, a végrehajtás ellenőrzésénél falugyűlés, helyi szavazás formájában. Döntési jogosultságot szereznek a társközségekben a közeljövőben létrehozandó elöljáróságok is. Rendelkezési joguk az egyéb (érdekeltségi) bevételeikre (pl. társközségi feladatra megszavazott településfejlesztési hozzájárulás stb.) terjed ki. Az új irányítási rendszer lehetőséget biztosit arra, hogy a döntések előkészítésébe, a terv végrehajtásának szervezésébe, ellenőrzésébe a tanácsok az eddigieknél jobban bevonják a társadalmi és az érdekképviseleti szerveket, ami tovább gazdagíthatja a helyi célokat, azok megvalósítási módozatait és eszközrendszerét. Fokozatosság A jelenlegi és az új tanácsi gazdaságirányítási rendszer közötti átmenet megteremtése érdekében nagy jelentősége van annak, hogy az új rendszer elemei — a megyei és a helyi tanácsok közötti feladatelhatárolás, a fejkvóta alapján elosztható pénzeszközök aránya, a céltámogatási rendszer bevezetése, a szabályozásváltozás által megkövetett újszerű gondolkodásmód stb. - fokozatosan kerüljenek bevezetésre. Csak így biztosíthatók azok a — népgazdasági és helyi — feltételek, amelyek képesek sokoldalúan előmozdítani az elmaradt területek fejlesztését, a biztonságosabb gazdálkodást, o helyi önkormányzatok gazdasági önállóságát, megteremtve ezzel az önállóság felelősségteljes pénzügyi, gazdasági megalapozását. Dr. Szűcs József Baranya Megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya ma az első negyedévben kettővel kevesebb volt az 1984. első negyedévinél.) Több szenet termeltek Növekedett a 'termelés a gépiparban és a könnyűiparban. A bányászatban nem változott, a többi ágazatban csökkent. Feketeszénből a termelés meghaladta a tavalyi első negyedévit. A növekedés elsősorban a lakossági többletigény kielégítését szolgálta, és a tavalyihoz képest csaknem 50%-kal több túlóra teljesítését igényelte a bányászoktól. Ugyanakkor a gáz- és kokszszén kihozatali aránya tovább romlott. A gépiparban 15%-kal magasabb volt a negyedévi termelés volumene, mint 1984 azonos időszakában. Az épitőanyagiporban jelentősen, mintegy 30 százalékkal csökkent a termelés az egy évvel korábbihoz képest. A vállalatok egy részénél a kedvezőtlen időjárás akadályozta a munkavégzést. de energiakorlátozások is okoztak fennakadásokat. Csökkent a termelés cementből, égetett, darabos mészből, porrá oltott mészből, égetett téglából, de kevesebbet gyártottak porcelánszigetelőből is az egy évvel korábbinál. Mindössze pirogránit- ból, valamint háztartási és díszmű porcelánból készült több a tavalyi első negyedévinél. A könnyűiparban 2,3%-kal meghaladta a termelés az 1984. első negyedévit. A fa- feldolgozó iparban, a textiliparban, a textilruházati iparban emelkedett, a nyomdaiparban, a bőr-, szőrme- és cipőiparban, valamint a kézmű- és háziiparban mérséklődött a termelés. Az ágazat fontosabb termékei közül kesztyűből, bőr- és szőrmésbőr felsőruházatból, ruházati bőrből csökkent a termékek mennyisége, ugyanakkor bélésbőrből, lábbeliből, továbbá női felsőruházati termékekből többet gyártottak az egy év előttinél. Az élelmiszeripar termelési volumene ez évben nem érte el a tavalyi első negyedévit, attól 2,3%-kol elmaradt. Néhány vállalatnál itt is hátráltatta a termelést az energiakorlátozás. Csontos nyershúsból, vágott baromfiból, fogyasztói tejből, vajból, gyü- mölcskonzervből, valamint malomipari takarmánykeverék, és -koncentrátumból csökkent a termelés. Ugyanokkor a húsipar feldolgozott termékeiből, sajtból. főzelékkonzerv- ből, pezsgőből, alkoholmentes üdítőitalból, cigarettából többet állítottak elő, mint egy évvel ezelőtt. A megyei székhelyű szocialista ipar értékesítési árbevétele — összehasonlítható áron — megközelítőleg az 1984. év első negyedévinek a szintjén alakult. Az értékesítésen belül nőtt a belkereskedelmi, csökkent viszont a külkereskedelmi célú eladásokból realizált árbevétel. Ez utóbbinak aránya az előző évi 18%-ról 16%-ra . mérséklődött. A külkereskedelmi célú értékesítés első negyedévi árbevétele - a fontosabb telepekkel együtt — folyóáron számítva 5%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezen belül rubel elszámolásban közel 30%-kal nőtt. nem rubel elszámolásban pedig ehhez hasonlóan csökkent az árbevétel. Ennek nyomón az előbbi aránya az összes külkereskedelmi, értékesítésen belül a megyében 43%-ról 58%-ra emelkedett, az utóbbié pedig 57%-ról 42%-ra mérséklődött. A külkereskedelemnek átadott fontosabb termékek közül o gépek, gépi berendezések és alkatrészek értéke közel háromszorosa volt a tavalyinak. Ezen kívül magasabb volt a lábbeli, a bőrkesztyű, a pezsgő és a savanyúság értékesítéséből származó árbevétel. Számottevően mérséklődött ugyanakkor a kivitel porcelánszigetelőből, puhabőrből, valamint az élelmiszeripar főbb termékeiből, így többek között vágott baromfiból, borból, gyümölcsös főzelékkonzervből. A Baranya megyei székhelyű kivitelező építőipar által 1985. első negyedévében végzett építési-szerelési tevékenység volumene nem sokkal több, mint fele (országosan 78%-a) volt az egy évvel korábbinak, ami összefügg a kedvezőtlen téli időjárással. A fizikai dolgozók a tavalyi első negyedévinél 22%-kal kevesebb munkaórát teljesítettek. A termelés volumene csupán 10%-át képezte a megyei székhelyű kivitelező építőipar által végzendő építési-szerelési tevékenység 1985. évi előirányzatának. A megyei székhelyű kivitelező építőipar az első negyedév végén 1817 lakás kivitelezési munkáin dolgozott, 163 lakással többön, mint egy évvel korábban. Biztató alapok A mezőgazdaság tavaly jó évet zárt Baranya megyében is, ami biztató alapokkal indította az esztendőt. A hosszon tartó, kemény tél nemigen viselte meg a vetéseket. A hideg okozta vetéskifagyásról alig beszélhetünk, inkább csak a tavaszi pangó vizek okozta kipusztulásról. Gabonafélékből összességében a tavalyival azonos volument vetettek, illetve vetnek a gazdaságok, ezen belül búzából valamivel kisebb, kukoricából valamelyest nagyobb területen. Az előző évi csökkenés után az idén ismét megnőtt a napraforgó területe, a cukorrépa egy részét pedig jugoszláv kooperációban termesztik a gazdaságok. Gondot okozott, hogy a tavaszi fejtrágyázáshoz és a tavaszi vetésűek alá történő műtrágyázáshoz nem állt rendelkezésre a szükséges mennyiségben nitrogén műtrágya. Ez különösen a gyengébb pénzügyi helyzetben lévő gazdaságokra volt jellemző, ahol nem tudták korábban beszerezni a műtrágyát. Nem volt gondoktól mentes a kukoricavetőmag fajtaösszetétel szerinti biztosítása sem. Az állattartásban több problémát okozott a 'hideg: nőtt a takarmányfogyasztás, illetve romlott az obroketetés hatékonysága. Az első negyedévben az értékesítés zömét adó vágóállat- és állatitermék-eladás volumene — összefüggésben az állományalakulással - a vágójuh kivételével csökkent. Vágómarhából 21, vágósertésből 18, vágóbaromfiból 26, nyálból 62 százalékkal értékesítettek kevesebbet, mint 1984 első negyedévében. Csökkent az értékesítés tehéntejből és tojásból is. A vágómarha- és tejérté- kesítés alakulása az ágazatban tapasztalható állomány- és tartáscsökkenéssel függ össze elsősorban, míg a sertés- értékesítés visszaesésében a mggárrvógások múlt év végi nagy számának is jelentős szerepe volt. 5097 forint az átlagbér A Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatóságának lakossággal kapcsolatos január-márciusi összes kifizetése 4,6 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. Az összes kifizetés .72 százalékát a munkaviszonnyal kapcsolatos lakossági bevételek tették ki, amelyek közel 3 százalékkal növekedtek. Baranya megyében a megfigyelt ágazatokban mintegy 136 000 munkavállaló dolgozott az elmúlt negyedévben. 3 százalékkal kevesebb, mint egy esztendővel korábban, tehát tovább folytatódott a foglalkoztatottak számának csökkenése. A legnagyobb mértékű — közel 10 százalékos - létszámcsökkenés a kivitelező építőiparban volt. A többi ágazatban — az egyéb anyagi tevékenység és a vízgazdálkodás kivételével, ahol nőtt a foglalkoztatottak száma - az átlag körül, illetve annál mérsékeltebben csökkent a létszám. Ugyanakkor az egyes állománycsoportokat tekintve kitűnik, hogy — a korábbi évektől eltérően — a fizikai munkavállalók száma ez év első negyedévében kevésbé (2,6 százalékkal), a szellemi foglalkozásúaké pedig az átlagot meghaladó mértékben (4,9 százalékkal)' csökkent. A foglalkoztatottak havi átlagbére az év első negyedében 5097 Ft volt, a bérek az előző év azonos időszakához képest 7 százalékot meghaladó mértékben növekedtek, valamivel gyorsabb ütemben, mint egy esztendővel korábban. Átlag feletti bérfejlesztésre az ipar-' ban (8,5 százalék) és a közlekedésben (8,0 százalék) került sor. A kiskereskedelmi forgalom az év első három hónapjában megközelítette a 4,5 milliárd forintot. A forgalom - összehasonlítható áron számítva - a tavaly első negyedévihez hasonlóan alakult. Ezen belül az élelmiszereladás 6 százalékkal növekedett, a vegyes iparcikkek forgalma pedig 4 százalékkal csökkent. A bolti kiskereskedelem — összehasonlítható áron számítva is — nagyobb értékű készletállománnyal rendelkezett a negyedév végén, mint egy évvel korábban. Ezen belül élelmiszerekből 12, vegyes iparcikkekből 9 százalékkal haladta meg a készlet a tavalyit, ruházati cikkekből viszont 4 százalékkal kevesebb volt annál. Kielégítő ellátás Az áruellátás az év első három hónapjában élelmiszerekből általában kielégítő volt. Hiány mutatkozott azonban többek között fényezett és elö- főzött rizsből, gyümölcskonzerv- ből, savanyúságból, bébiitalból, néhány fűszerből és diabetikus készítményből. A ruházati termékek választéka - néhány esetben mennyisége — nem elégítette ki a keresletet. A méteráruk közül az egyszínű flanell és a tavaszi—nyári jellegű selyemszövet hiányzott á boltokból. Ugyancsak kevés volt a sportos fazonú férfi átmeneti kabát és a női szövetpantalló. A csecsemőruházat kínálatában a bébiingek bizonyos méretei és a hálózsákok időszakos hiánya okozott gondot. A kötöttárukínálat színvonala romlott. A vegyes iparcikkek körében a már korábban is hiánycikknek számító termékek száma nem csökkent. Tartósan rossz volt az ellátás hazai gyártású hűtőszekrényből, automata mosógépből, villanybojlerből, gáztűzhelyből, színes televízióból, olcsóbb típusú asztali rádióból, radiátorból, szegből, csavarból, horganyzott és fekete víz- és gázvezeték-csőből. Romlott az ellátás fényképezőgépekből . és fekete-fehér Videoton gyártmányú televízióból, is. A január-márciusi tüzelőanyag- ellátás sem szénből, sem brikettből nem elégítette ki a keresletet. Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatósága: HÉTVÉGE 3.
