Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-11 / 127. szám

Új szakasz a tanácsi gazdálkodásban Fejlesztési pénzeszközök az állandó népesség arányában - Céltámogatási rendszer - Egységes pénzalap - Kétlépcsős tervjóváhagyás A helyi tanácsok bővülő hatásköre nagyobb lehetőséget ad a gazdálkodásra. Itt is a vállal­kozóké, a mozgékonyoké a jövő. Képünk: a lánycsóki új falurész, ahol 1975 óta kilencven lakás épült fel. Á Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának jelentése az 1985. első negyedévről (Folytatás az h oldalról.) A kormány 1985 áprilisi ülé­sén megtárgyalta az új taná­csi gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésének leg­fontosabb elemeit, majd dön­tést hozott azok bevezetéséről, valamint a szükséges jogsza­bályi módosításaikról. Nagyobb önállóság Az 1986. január 1-én beve­zetésre kerülő korszerűsítés egyik fontos jellemzője, hogy folytatódik a gazdálkodási fel­adatoknak a megyei tanácsok­tól a helyi tanácsokhoz törté­nő átadása. Tovább bővülnek a helyi ta­nácsok intézményirányító,-fenntartó feladatai, és lé­nyeges változás várható a fej­lesztési döntések decentralizá­lásában. Indokolt kivételektől eltekintve a helyi tanácsok fel­adata lesz az alap- és közép­fokú lakossági infrastrukturális ellátást nyújtó intézményháló­zat fenntartása, működtetése, valamint fejlesztése. A jövőben a fejlesztésre for­dítható pénzeszközök mintegy 40-50 százaléka - alanyi jo­gon - állandó népességük ará­nyában a helyi tanácsokat il­leti. A fejlesztési célú pénzeszkö­zök további mintegy 25-30 szá­zalékát a helyi tanácsok - sa­ját döntésük alapján - a me­gyei tanácsoktól ún. céltámo­gatásként vehetik igénybe, amennyiben a kiírt feltételek­nek megfelelnek. (A fejleszté­si források fennmaradó 25-30 százaléka közvetlen megyéi be­ruházási célokat szolgál.) A bevezetésre kerülő egysé­ges pénzalapon belül lehetővé válik - biztosítva a már meg­lévő és működő intézmények fenntartási, működési szükség­letét —, hogy a helyi tanácsok szabadon döntsenek saját pénzeszközeik működési, fenn­tartási, felújítási, illetve fej­lesztési célú felhasználásáról. A tanácsoknak lehetőségük lesz továbbá arra, hogy más tanácsokkal és gazdálkodó szervekkel - közös céljaik meg­valósítására — társulást hozza­nak létre (ezzel megszűnik az eszközök átadásának és átvé­telének a tilalma). A jelenlegi tervezési gyakor­lattal szemben lényegesen vál­tozik a községi felújítási pénz­eszközök feletti rendelkezési jog. A jövőben a kulcs szerinti ■községi intézményi felújítási pénzeszközöket nem a megyei tanácsok kezelik és osztják el a községek részére, hanem azok — teljeskörű felhasználá­si joggal — közvetlenül az adott községi tanácsot illetik. Bevezetésre kerül a bizton­ságos gazdálkodás kiadási szintje, amely magában fog­lalja a meglévő és működő in­tézmények fenntartási, műkö­dési és felújítási szükségletét kifejező előirányzatokat, vala­mint az adott helyi tanács mű­ködési területén élő állandó népesség alapján számított normativ fejlesztési lehetőség «(fejkvóta) együttes összegét. Jelentősen növeli a tanácsi gazdálkodás biztonságát,'hogy ezt a kiadási szintet - amit az állam középtávú és éves szin­ten is garantál — alapvetően két bevételi forrás, a viszony­lag nagy biztonsággal tervez­hető szabályozott bevételek és az állami támogatás alapozza meg. Az új szabályozás szerint a szabályozott bevételeknél elért bevételi többlet az adott he­lyi tanácsokat illeti, a bevételi kiesés viszont nem járhat több­let állami támogatós igénnyel. Emellett a tanácsok rendelkez­nék olyan egyéb (érdekeltségi) bevételi forrásokkal is (lakos­sági befizetések, gazdálkodó szervektől átvett pénzeszközök stb.), amelyek tovább növelik gazdasági önállóságuk pénz­ügyi megalapozását. Fontos eleme az új szabá­lyozásnak, ha a helyi taná­csok a középtávú (és éves) tervben számbavettnél több fel­adatat valósítanak meg, en­nek fenntartási, működési több­letköltségeit saját pénzeszkö­zök terhére kell biztosítaniuk. A gazdálkodás során a ta-. nócsoknak azzal is számolniuk kell, hogy bevételeik elmarad­nak a tervezettől, illetve meg­alapozatlanul olyan kötelezett­ségeket vállalnak, melyek miatt forrásaik nem nyújtanak teljes fedezetet a kiadások finanszí­rozására. Ezekben pz esetek­ben a kiadások saját hatáskör­ben történő csökkentése, egyes beruházások leállítása is szük­ségessé válhat, vagy pótlóla­gos bevételi forrásokról (első­sorban érdekeltségi bevételek) kell gondoskodni. A bővülő he­lyi tanácsi hatáskör, a nagyobb gazdasági önállóság egyúttal a nagyobb felelősséggel, dönté­sek következményének vállalá­sával is együtt kell hogy járjon. Éppen ezért a nagyabb gaz­dálkodási biztonság érdekében fontos, hogy valamennyi helyi tanács éljen a tartalékképzés lehetőségével. Csökkenő kötöttségek A gazdálkodás hatékonysá­gát és egyben a tanácsok gazdasági önállóságát is nagymértékben növeli, hogy 1986-tól megszűnik néhány kö­telező központi előírás. A be­vezetésre kerülő egységes pénz­alapon belül megszűnik a fel­újítási, fenntartási és fejlesz­tési célú pénzeszközök merev elhatárolása, ezek egymásközti átcsoportosításának korláto­zása. • Ugyancsak megszűnik o la­kás és kórház célcsoprtos beruházásokra vonatkozó köte­lező előírás, továbbá a beru­házási szintszabályozás. Megszűnik továbbá a taná­csok és nem tanácsi szervek közötti eszközátadások és -át­vételek korlátozása, valamint az- igazgatási bérelőirányzat kötelező jellege. Mind a megyei, mind pedig a helyi tanácsok gazdaság­irányító tevékenységének a jö­vőben is alapvető eszköze marad a bővülő tartalmú kö­zéptávú, valamint az éves terv. Emellett azonban tovább erő­södik a tanácsi szervezésben a hosszú távú szemlélet, hisz a megyei tonácsok a jövőben hosszú távú területfejlesztési, nagyobb helyi tanácsok pedig hosszú távú településfejlesztési koncepciókat is készítenek. Változik a tervek jóváhagyá­sának rendje — erősítve a ta­nácsi testületek szerepét - azzal, hogy bevezetésre kerül a kétlépcsős jóváhagyás. A tervezés első - koncep­cionális - szakaszában a ta­nácsi testületék a leglényege­sebb kérdésekben hoznak döntést, míg a második sza­kaszban a részletes javaslatok jóváhagyásakor egyúttal el­lenőrzik is koncepcionális döntéseik érvényesítését. A lakosság részvétele a ihelyi tanácsi döntésekben közvetlenül érvényesülhet a te­lepülésfejlesztési hozzájárulás megállapításánál, a koncep­cionális tervdöntéseknél, a végrehajtás ellenőrzésénél fa­lugyűlés, helyi szavazás for­májában. Döntési jogosultságot sze­reznek a társközségekben a közeljövőben létrehozandó elöljáróságok is. Rendelkezé­si joguk az egyéb (érdekelt­ségi) bevételeikre (pl. társ­községi feladatra megszava­zott településfejlesztési hozzá­járulás stb.) terjed ki. Az új irányítási rendszer le­hetőséget biztosit arra, hogy a döntések előkészítésébe, a terv végrehajtásának szerve­zésébe, ellenőrzésébe a taná­csok az eddigieknél jobban bevonják a társadalmi és az érdekképviseleti szerveket, ami tovább gazdagíthatja a helyi célokat, azok megvalósítási módozatait és eszközrendsze­rét. Fokozatosság A jelenlegi és az új tanácsi gazdaságirányítási rendszer közötti átmenet megteremtése érdekében nagy jelentősége van annak, hogy az új rend­szer elemei — a megyei és a helyi tanácsok közötti feladat­elhatárolás, a fejkvóta alap­ján elosztható pénzeszközök aránya, a céltámogatási rend­szer bevezetése, a szabályo­zásváltozás által megkövetett újszerű gondolkodásmód stb. - fokozatosan kerüljenek be­vezetésre. Csak így biztosíthatók azok a — népgazdasági és helyi — feltételek, amelyek képesek sokoldalúan előmozdítani az elmaradt területek fejlesztését, a biztonságosabb gazdálko­dást, o helyi önkormányzatok gazdasági önállóságát, meg­teremtve ezzel az önállóság felelősségteljes pénzügyi, gaz­dasági megalapozását. Dr. Szűcs József Baranya Megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya ma az első negyedévben ket­tővel kevesebb volt az 1984. első negyedévinél.) Több szenet termeltek Növekedett a 'termelés a gépiparban és a könnyűipar­ban. A bányászatban nem változott, a többi ágazatban csökkent. Feketeszénből a termelés meghaladta a ta­valyi első negyedévit. A növe­kedés elsősorban a lakossági többletigény kielégítését szol­gálta, és a tavalyihoz képest csaknem 50%-kal több túlóra teljesítését igényelte a bá­nyászoktól. Ugyanakkor a gáz- és kokszszén kihozatali aránya tovább romlott. A gépiparban 15%-kal ma­gasabb volt a negyedévi ter­melés volumene, mint 1984 azonos időszakában. Az épitőanyagiporban je­lentősen, mintegy 30 szá­zalékkal csökkent a terme­lés az egy évvel korábbi­hoz képest. A vállalatok egy részénél a kedvezőtlen időjá­rás akadályozta a munka­végzést. de energiakorlátozá­sok is okoztak fennakadáso­kat. Csökkent a termelés ce­mentből, égetett, darabos mészből, porrá oltott mészből, égetett téglából, de keveseb­bet gyártottak porcelánszige­telőből is az egy évvel koráb­binál. Mindössze pirogránit- ból, valamint háztartási és díszmű porcelánból készült több a tavalyi első negyed­évinél. A könnyűiparban 2,3%-kal meghaladta a termelés az 1984. első negyedévit. A fa- feldolgozó iparban, a textil­iparban, a textilruházati ipar­ban emelkedett, a nyomda­iparban, a bőr-, szőrme- és cipőiparban, valamint a kéz­mű- és háziiparban mérséklő­dött a termelés. Az ágazat fontosabb termékei közül kesztyűből, bőr- és szőrmésbőr felsőruházatból, ruházati bőr­ből csökkent a termékek mennyisége, ugyanakkor bé­lésbőrből, lábbeliből, továbbá női felsőruházati termékekből többet gyártottak az egy év előttinél. Az élelmiszeripar termelési volumene ez évben nem érte el a tavalyi első negyedévit, attól 2,3%-kol elmaradt. Né­hány vállalatnál itt is hátrál­tatta a termelést az energia­korlátozás. Csontos nyershús­ból, vágott baromfiból, fo­gyasztói tejből, vajból, gyü- mölcskonzervből, valamint malomipari takarmánykeverék, és -koncentrátumból csökkent a termelés. Ugyanokkor a húsipar feldolgozott termékei­ből, sajtból. főzelékkonzerv- ből, pezsgőből, alkoholmentes üdítőitalból, cigarettából töb­bet állítottak elő, mint egy évvel ezelőtt. A megyei székhelyű szoci­alista ipar értékesítési árbevé­tele — összehasonlítható áron — megközelítőleg az 1984. év első negyedévinek a szintjén alakult. Az értékesítésen be­lül nőtt a belkereskedelmi, csökkent viszont a külkereske­delmi célú eladásokból reali­zált árbevétel. Ez utóbbinak aránya az előző évi 18%-ról 16%-ra . mérséklődött. A kül­kereskedelmi célú értékesítés első negyedévi árbevétele - a fontosabb telepekkel együtt — folyóáron számítva 5%-kal volt kevesebb az egy évvel ko­rábbinál. Ezen belül rubel el­számolásban közel 30%-kal nőtt. nem rubel elszámolás­ban pedig ehhez hasonlóan csökkent az árbevétel. Ennek nyomón az előbbi aránya az összes külkereskedelmi, érté­kesítésen belül a megyében 43%-ról 58%-ra emelkedett, az utóbbié pedig 57%-ról 42%-ra mérséklődött. A kül­kereskedelemnek átadott fon­tosabb termékek közül o gé­pek, gépi berendezések és alkatrészek értéke közel há­romszorosa volt a tavalyinak. Ezen kívül magasabb volt a lábbeli, a bőrkesztyű, a pezs­gő és a savanyúság értékesíté­séből származó árbevétel. Szá­mottevően mérséklődött ugyan­akkor a kivitel porcelánszige­telőből, puhabőrből, valamint az élelmiszeripar főbb termé­keiből, így többek között vágott baromfiból, borból, gyümölcs­ös főzelékkonzervből. A Baranya megyei székhe­lyű kivitelező építőipar által 1985. első negyedévében vég­zett építési-szerelési tevékeny­ség volumene nem sokkal több, mint fele (országosan 78%-a) volt az egy évvel ko­rábbinak, ami összefügg a kedvezőtlen téli időjárással. A fizikai dolgozók a tavalyi első negyedévinél 22%-kal ke­vesebb munkaórát teljesítettek. A termelés volumene csupán 10%-át képezte a megyei székhelyű kivitelező építőipar által végzendő építési-szerelé­si tevékenység 1985. évi elő­irányzatának. A megyei szék­helyű kivitelező építőipar az első negyedév végén 1817 la­kás kivitelezési munkáin dol­gozott, 163 lakással többön, mint egy évvel korábban. Biztató alapok A mezőgazdaság tavaly jó évet zárt Baranya megyében is, ami biztató alapokkal indí­totta az esztendőt. A hosszon tartó, kemény tél nemigen vi­selte meg a vetéseket. A hideg okozta vetéskifagyásról alig beszélhetünk, inkább csak a tavaszi pangó vizek okozta ki­pusztulásról. Gabonafélékből összességében a tavalyival azonos volument vetettek, il­letve vetnek a gazdaságok, ezen belül búzából valamivel kisebb, kukoricából valame­lyest nagyobb területen. Az előző évi csökkenés után az idén ismét megnőtt a napra­forgó területe, a cukorrépa egy részét pedig jugoszláv koope­rációban termesztik a gazda­ságok. Gondot okozott, hogy a tavaszi fejtrágyázáshoz és a tavaszi vetésűek alá történő műtrágyázáshoz nem állt ren­delkezésre a szükséges mennyi­ségben nitrogén műtrágya. Ez különösen a gyengébb pénz­ügyi helyzetben lévő gazdasá­gokra volt jellemző, ahol nem tudták korábban beszerezni a műtrágyát. Nem volt gondoktól mentes a kukoricavetőmag faj­taösszetétel szerinti biztosítása sem. Az állattartásban több prob­lémát okozott a 'hideg: nőtt a takarmányfogyasztás, illetve romlott az obroketetés haté­konysága. Az első negyedévben az ér­tékesítés zömét adó vágóállat- és állatitermék-eladás volume­ne — összefüggésben az állo­mányalakulással - a vágójuh kivételével csökkent. Vágó­marhából 21, vágósertésből 18, vágóbaromfiból 26, nyálból 62 százalékkal értékesítettek ke­vesebbet, mint 1984 első ne­gyedévében. Csökkent az érté­kesítés tehéntejből és tojásból is. A vágómarha- és tejérté- kesítés alakulása az ágazat­ban tapasztalható állomány- és tartáscsökkenéssel függ össze elsősorban, míg a sertés- értékesítés visszaesésében a mggárrvógások múlt év végi nagy számának is jelentős sze­repe volt. 5097 forint az átlagbér A Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatósá­gának lakossággal kapcsolatos január-márciusi összes kifize­tése 4,6 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. Az összes kifizetés .72 százalékát a munkaviszonnyal kapcsolatos lakossági bevételek tették ki, amelyek közel 3 százalékkal növekedtek. Baranya megyében a megfi­gyelt ágazatokban mintegy 136 000 munkavállaló dolgozott az elmúlt negyedévben. 3 szá­zalékkal kevesebb, mint egy esztendővel korábban, tehát tovább folytatódott a foglal­koztatottak számának csökke­nése. A legnagyobb mértékű — közel 10 százalékos - lét­számcsökkenés a kivitelező építőiparban volt. A többi ága­zatban — az egyéb anyagi te­vékenység és a vízgazdálkodás kivételével, ahol nőtt a foglal­koztatottak száma - az átlag körül, illetve annál mérsékel­tebben csökkent a létszám. Ugyanakkor az egyes állo­mánycsoportokat tekintve kitű­nik, hogy — a korábbi évektől eltérően — a fizikai munkavál­lalók száma ez év első negyed­évében kevésbé (2,6 százalék­kal), a szellemi foglalkozásúa­ké pedig az átlagot meghala­dó mértékben (4,9 százalékkal)' csökkent. A foglalkoztatottak havi át­lagbére az év első negyedében 5097 Ft volt, a bérek az előző év azonos időszakához képest 7 százalékot meghaladó mér­tékben növekedtek, valamivel gyorsabb ütemben, mint egy esztendővel korábban. Átlag feletti bérfejlesztésre az ipar-' ban (8,5 százalék) és a közle­kedésben (8,0 százalék) került sor. A kiskereskedelmi forgalom az év első három hónapjában megközelítette a 4,5 milliárd forintot. A forgalom - össze­hasonlítható áron számítva - a tavaly első negyedévihez ha­sonlóan alakult. Ezen belül az élelmiszereladás 6 százalékkal növekedett, a vegyes iparcik­kek forgalma pedig 4 százalék­kal csökkent. A bolti kiskereskedelem — összehasonlítható áron számít­va is — nagyobb értékű kész­letállománnyal rendelkezett a negyedév végén, mint egy év­vel korábban. Ezen belül élel­miszerekből 12, vegyes ipar­cikkekből 9 százalékkal halad­ta meg a készlet a tavalyit, ru­házati cikkekből viszont 4 szá­zalékkal kevesebb volt annál. Kielégítő ellátás Az áruellátás az év első há­rom hónapjában élelmiszerek­ből általában kielégítő volt. Hiány mutatkozott azonban többek között fényezett és elö- főzött rizsből, gyümölcskonzerv- ből, savanyúságból, bébiital­ból, néhány fűszerből és dia­betikus készítményből. A ruhá­zati termékek választéka - né­hány esetben mennyisége — nem elégítette ki a keresletet. A méteráruk közül az egyszínű flanell és a tavaszi—nyári jel­legű selyemszövet hiányzott á boltokból. Ugyancsak kevés volt a sportos fazonú férfi át­meneti kabát és a női szövet­pantalló. A csecsemőruházat kínálatában a bébiingek bizo­nyos méretei és a hálózsákok időszakos hiánya okozott gon­dot. A kötöttárukínálat szín­vonala romlott. A vegyes ipar­cikkek körében a már koráb­ban is hiánycikknek számító termékek száma nem csökkent. Tartósan rossz volt az ellátás hazai gyártású hűtőszekrény­ből, automata mosógépből, villanybojlerből, gáztűzhelyből, színes televízióból, olcsóbb tí­pusú asztali rádióból, radiátor­ból, szegből, csavarból, hor­ganyzott és fekete víz- és gáz­vezeték-csőből. Romlott az el­látás fényképezőgépekből . és fekete-fehér Videoton gyárt­mányú televízióból, is. A ja­nuár-márciusi tüzelőanyag- ellátás sem szénből, sem bri­kettből nem elégítette ki a ke­resletet. Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatósága: HÉTVÉGE 3.

Next

/
Thumbnails
Contents