Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-03 / 119. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 119. szám 1985. május 3., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Fiataloka környezetért (3. oldal) Játék a klinikán (3. oldal) Honismeret (6. oldal) Horgász közgyűlések (6. oldal) Segítsünk egymáson A ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli, — tartja a mondás. Igen sok közös gazdaságban megnőtt ezekben az években az apró forintok becsülete, főleg az olyan forintoké, amelyek nem szerepelnek a pénzügyi tervekben, amelyeket nem a termeléssel, hanem valamilyen más eszközzel vonnak be a közösség pénztárcájába. Nem újkeletű dolog ez, hiszen a termelőszövetkezeti mozgalom kezdetétől végéig kíséri a gazdálkodást, bár formája, megnyilvánulási lehetősége változik. Példaként említhetjük a különböző beruházásokat. Hajdanán igen gyakori volt, hogy a termelőszövetkezet autóbuszt akart vásárolni, azonban nem futotta rá a közös keretekből, a tagok viszont hitelezték a jármű árát. A tagok egy szóra és szívesen adtak, hiszen valamennyien tudták, mire kell, s abban is nagyon biztosak voltak, fillér- ről-fillérre elszámol maid velük év végén a „közös", így is történt. Nehéz lenne hirtelenjében felsorolni, mire is adták így össze a tőkét, hiszen gumiskocsiktól kezdve magtárakig, étkezdétől a fürdőkig, vagy akár szociális létesítmény építéséig egyaránt szívesen zsebbe nyúltak a tagok. Napjainkban egyre inkább az tapasztalható; a közös gazdaság intenzíven vonja be tagjai pénzét ilyen-olyan beruházásokba, közös célok megvalósításába. Jó ez így. Mára megtalálták a törvényesített formát is erre, célrészjegyeket bocsájthat ki a szövetkezet. A mozgalom életrevalóságát bizonyítja az is, hogy igen hasznos szolgálatokat tesz a termelőszövetkezetek önerőből megteremtett Kölcsönös Támogatási Alapja, hiszen gyorsan és kisebb kamattal juthat kölcsönhöz a bajbajutott szövetkezet, mintha sorban állna a Nemzeti Banknál. Ám az intézményesített kölcsönös segítség mellett több formája is ismeretes a tőke, a segítés átcsoportosításának, egyik-másik időnként országos mozgalommá is terebélyesedett: erős segítse a gyengét a kettős szövetkezeti vezetés — már mint tudniillik, két tsz- nek azonos vezetése, vezetője van —, kombájnok, erőgépek átcsoportosítása északi megyékből az Alföldre, és fordítva. A segíteni akarás a termelőszövetkezeti mozgalom lényege, a kölcsönös érdekek messzemenő figyelembevétele. így érthető, hogy a mozgalom termelőszövetkezeti üdülőket is tudott építeni, sőt a Mezőgazdasági Szövetkezetek Házát is olyan esztendőkben, amikor eléggé szűkében vagyunk a pénznek, s a termelőszövetkezetek zárszámadásainál igen-igen jól jönnek az apró forintok. A szövetkezetek és szakszövetkezetek jó része ked-, vezőtlen adottságú. Rengeteg gondot okoz, hogy a termőhelyi viszonyok nem azonosak ebben az országban, sok igazságtalanságot szül, hiszen még a kimondottan gazdaságos növények termesztése esetén is hátrányosabb helyzetbe kerülnek a tossz termőhelyi adottságú gazdaságok. Kevesebb termést takaríthatnak be, ráfizetéses a termelés a homokhátságokon, nem történt meg a jó és megfelelő termelési szerkezet kialakítása, nem csatlakozhattak a termelési rendszerekhez, és világosan látjuk napjainkban; mindezek olyan halmozott hátrányokat jelentenek, amelyek lassan-lassan be- hozhatatlanokká válnak. Nyilvánvaló, hogy nem lehet és nem szabad általánosítani a mezőgazdaságban. Kicsit megdöbbentő, de tény, nincs napjainkban sem olyan vetőgép, amelyik jó a homokon, nincs olyan henger sem, márpedig aki nem hengerel, az nem is tud gazdálkodni! Arról ne is szóljunk, hogy az idén mennyire kedvezőtlen ezeknek a gazdaságoknak a közgazdasági környezete. Az is régi bölcsesség, ahol nagy a baj, kéznél a segítség. Éppen a gyenge termőhelyi adottságú szövetkezetek esetében említünk meg egy követendő példát. Tudjuk, hogy a hatékonyság és a jövedelmezőség emelése, az export növelése elengedhetetlenül szükséges ezekben a gazdaságokban, igen ám, de miből, ha nincs tőke, hiába az okos gondolat. Ezen segített a termelőszövetkezetek egyik területi szövetsége, ugyanis kezdeményezésére erősebb tsz- ek, állami gazdaságok, élelmiszeripari vállalatok többmillió forintot, pontosan 107 milliót, adtak ót tartalék- alapjukból a kedvezőtlen adottságú gazdaságoknak, s a fenti összeggel a juhásza- tot és a húsmarha ágazatot fejlesztették. Érdemes azt is megjegyezni, négy tsz 8 milliót, 4 állami gazdaság 72 milliót adott, a többit pedig két élelmiszeripari vállalat. Az összegből 94 millió forintot a szarvasmarha-ágazat fejlesztésére fordítanak. I gaz, maga ez a nem mindennapi gesztus még nem jelenti azt, hogy a megsegített gazdaságoknak máról holnapra semmi gondjuk, hiszen ugyanúgy szakmai támogatásra is szorulnak, hogy az élenjáró módszereket, jó tapasztalatokat, a tudományos és a kutatási eredményeket elsajátíthassák és alkalmazni tudják. Ehhez Is kapnak segítséget. Nincsen ebben semmi új, csak a forma változik, a tartalom szerencsére marad; tisztes célokért az anyagi alap előteremthető. Sz. Lukács Imre Magyarország tagja az IFC-nek és az IDÁ-nak Várdaiék épülő háza a sellyei Cserfa utcában Lauer Györgyi felvétele Jó telekkínálat Sellyén Egy négyzetméter telek ára: 90 forint A családi és a sorház nem azonos az állattartási lehetőségben Washingtonban aláírtákazo- kat az okmányokat, amelyek alapján Magyarország csatlakozik a Nemzetközi Pénzügyi Társasághoz (IFC) és a Nemzetközi Fejlesztési Társuláshoz (IDA). Ezzel hazánk tagja lett c Világbank e két leányvállalatának. A Magyar Népköztársaságnak az IFC-hez történt csatlakozásával az ország nemzetközi kapcsolati rendszere új elemekkel gazdagodott, s ezek révén további lehetőségek nyílnak meg a szövetkezeti szektor támogatására, valamint közös vállalatok létrehozására. Az IDA révén - múltilaterális alapon is - részt vehetünk a fejlődő országok gazdaságfejlesztési programjainak támogatásában és megvalósításában. Gorbacsov — Craxi Bettino Craxi olasz miniszer- elnök csütörtök délelőtt, Bonn- ba való elutazása előtt a miniszterelnöki hivatalban fogadta Nyikolaj Lunykov római szovjet nagykövetet, aki Mihail Gorbacsov üzenetét adta át az olasz kormányfőnek. Ezt maga a szovjet nagykövet közölte az újságírókkal közvetlenül a találkozás után. Kérdéseikre válaszolva elmondta, hogy az üzenet a bonni csúcstalálkozóval kapcsolatos, a béke megőrzésének ügyével foglalkozik. Egy település jövőjét megtartóképessége határozza meg. Ezt bizonyítják az elnéptelenedés ellen küzdő falvak tapasztalatai és intézkedései is. Az életképesség több tényező függvénye: hely, infrastruktúra, munkalehetőség, legfőbb mutatója a ki- és beköltözés aránya. Ez utóbbinak szabályozója, sőt, sok esetben gátja lehet a telekkínálat. Vizsgálódásunk helyszíne az Ormánság centruma, Sellye. A 3800 főt számláló nagyköz. ség ma is őrzi járásszékhelyi mivoltából származó központi jellegét. Vonzáskörzete a közigazgatásilag hozzákapcsolt hat község, de érkeznek ide a megye más részéből is, és a helybeliek gyermekei közül is sokan választják végleges letelepedési helyként Sellyét. Ebben —a központi, tehát jobb közművelődési, szórakozási, ellátottsági tényezőkön túl — jelentős szerepet játszik az a tény, hogy a telekkínálat jó. A település fejlesztésében, jellegéből adódóan elsősorban a magánerős építkezésekre támaszkodik a nagyközségi tanács. A Baranya megyei Tanács pénzügyi támogatásával 1981 óta több mint négymillió forintot költöttek lakótelep kialakítására a község észak-nyugati részében. Az elkészült 93, részben közművesített, átlagban 800 négyzetméteres telek többsége helyi igények felmérése alapján családi ház építésére alkalmas. Ezek fele már tavaly elkészült, további tizenhetet most építenek. A 25 sorház elkészítésére még nincs jelentkező, amit e házak kategóriába sorolása indokol. Hisz míg az utca egyik oldalán a családi házaknál engedélyezett a nagyállattartás, addig a sorházaknál csak baromfit tenyészthetnek. Az épülő házak között járva nyílt alkalom beszélgetésre az építtető gazdákkal és a kőművesmesterekkel. A kérdésre, hogy ki-ki miért itt települ le, és miért vállalkozik az építkezésre, megegyezett a tanácsi véleménnyel. És ez az amire valóban építeni lehet: bizalom és szeretet a falu iránt, gyors és elfogadható — négyzetméterenként »kilencven forintos — áron beszerezhető telkek, ragaszkodás a saját otthonhoz, a falusi életmódhoz. Idén további jelentős munkákra van lehetősége a sellyei tanácsnak. Továbbra is bővítik a 11 ezer hektáros lakótelep vízhálózatát és meghosszabbítják a pormentes közutat is. Ezzel 17 építkezni akaró juthat közművesített telekhez. A távlati tervben 2400 négyzetméteres zöldövezet, játszó- és pihenőpark, 100 személyes óvoda, ABC, presszó, állami biztosító felépítése szerepel. S a jövőre gondolva: a telep igény és lehetőség szerint bővíthető. Máger A. Fegyver és béketörekvés Az elmúlt huszonnégy órában folytatódtak oz összecsapások a libanoni fővárost kettészelő „zöld vonal" mentén a keresztény és muzulmán milíciák tagjai között. A harcokban nehézfegyvereket is bevetettek. Sok ház romba dőlt; a demarkációs vonal mentén szinte oz összes átkelőhelyet lezárták, amelyek Bejrút keleti és nyugati részét kötik össze. Csütörtökön megkezdődött a Nyugat-Bejrútra vonatkozó biztonsági terv megvalósítása. Tudvalevő, hogy az utóbbi napokban e városrészben heves utcai harcok dúltak a különböző muzulmán csoportok fegyveresei között, s ez megkérdőjelezte magának a libanoni nemzeti egységkormánynak a működőképességét. Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására május 4-én baráti látogatásra a Szovjetunióba érkezik - jelentették be csütörtökön hivatalosan Moszkvában. Balatonyi István, Ribacz Gyula és Asztalos Lajos az újmecsekaljai lakásfenntartó dolgozói a Móricz Zsigmond tér 9. alatti egyik lakást újítják fel. (Tudósítás az 5. oldalon.) Erb János felvétele Honecker Moszkvába látogat Családi hazak előnyben
