Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-09 / 125. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XLIt. évfolyam, 125. szám 1985. május 9., csütörtök Ara: 1,80 Ft A tartalomból: Folytatta monkáját az Akadémia közgyűlése (2. oldal) Elismerő oklevél kiemelkedő műnkéért (5. oldal) Drávasztára élni akar (Riportunk első része a 3. oldalon.) A győzelem leckéje Az eső késlelteti a munkákat Az eső utáni kényszerszünetben átvizsgálják és kijavítják az apró hibákat a 12 soros vetögépen, a királyegyházai gépműhely udvarán. Erb János felvétele Sok napsütésre lenne szükség Földben a burgonya és a cukorrépa, késésben a kukorica, a szója és a napraforgó vetése N egyven év telt el az­óta, hogy a romba- dőlt berlini bunker bejáratánál letépték az utolsó horogkeresztes zászlókat. A Reichstag felett egy másik zászló lengett, a szovjet had­seregé. Európában végétért az a háború, amelyhez hasonlót nem ismer az emberiség tör­ténete: az európai népek e háború alatt két és félszer any- nyi embert vesztettek el, mint a háborút megelőző 350 év­ben. 1945. május 9-én beteljese­dett a hitleri fasizmus sorsa'. A jelenlévő szovjet haditudó­sító, Alexander Kriviczkij így írta le a záróakkordot, amely a karshorsti német hadmérnö­ki iskola éttermében zajlott le. „A történelem kíméletlen leckéje volt ez. Minden moz­dulat élesen bevésődött a résztvevők emlékezetébe, az utolsó vonásig: Keitel tábor­nagy odalépett az asztalhoz, ahol a szövetségesek képvise­lői ültek. Néhány másodper­cig habozott. Hatalmas iz- zadtságcseppek lepték el az arcát. Mindeddig igyekezett megőrizni hidegvérét. Most már képtelen volt uralkodni magán. Fehér glasszékesztyűs kezével letörölte arcáról az iz­zadtságot, de a következő pil­lanatban újra kiverte a verí­ték. A kesztyűn friss tintafolt éktelenkedett, amely átvándo­rolt a tábornagy arcára. így, tintafolttal a szeme alatt, lég- szomitól gvötörve ment végig a szégyen útján, és a hatalmas asztal sarkán aláírta a meg­adásról szóló okiratot”. Hosszú utat jártak meq a háború kirobbantói a hadak útjától a szégyen útjáig, óriá­si volt a oyőzelem ára, és ha- sonlíthatatlan volt a tét: az emberi civilizáció sorsa. Eb­ben a háborúban a fasizmus ellen államok és népek hatal­mas koalíciója alakult ki a jó­zanság, a realizmus, az embe­riség közös érdeke jegyében. De nem a véletlen iátéka, hogy a győzelmi loboqó Ber­lin felett sarló-kalapácsos zászló volt, és hogy ezt a lo­bogót szoviet katonák tűzték ki. A döntő erő, amelv Euró­pát megmentette a pusztulás­tól, a szovjet nép ereje volt. A szovjet népé, amely ezt a háborút egyenlőtlen helyzetből kezdte a hatalma csúcsán álló hitleri Németországgal szem­ben. A Szovjetunió 20 millió lakosát vesztette el, nemzeti vagyonának egyharmada meg­semmisült. 1710 város, 70 ezer falu, 96 ezer kolhoz, 32 ezer iparvállalat, 65 ezer kilométer hosszú vasútvonal semmisült meq. A szovjet fegyveres erők — a hadtörténelem feljegyezte — összességében 6000 kilomé­teres arcvonalon 50 hadászati és 250 hadműveleti manővert hajtottak végre. Európában ti­zenegy országot, köztük ha­zánkat, a szovjet hadsereg sza­badított fel, ezeknek az orszá­goknak összlakossága 113 mil­lió fő. Ha azt mondjuk: ennek a háborúnak fő terhét a Szovjet­unió viselte, ezzel csak az igaz. ságot mondjuk, amely nélkül nem lehet sem megérteni a történelmi események mene­tét, sem a história tanulságát levonni. És nem csökkentjük vele azoknak érdemét és áldo­zatát, akik ugyancsak harcoltak a fasizmus ellen. Azt az alapvető tanulságot azonban nem lehet elfelejte­ni, hogy ebben a háborúban ez volt az alapvető szembenál­lás, a fasizmus állt az egyik oldalon, szemben mindazok­kal, akik az emberiség jövőjé­ért harcoltak. És ezt a törté­nelmi leckét nem árt külön is hangsúlyozni. Vannak ugyanis olyan kísérletek, hogy az idő­re, a „nagy gyógyítóra" hi­vatkozva összemossák a hatá­rokat azok között, akik halá­lukban is összeférhetetlenek. Ilyen kísérlet váltott ki ezekben a napokban felháborodást az Atlanti-óceán mindkét partján. Noha méq az amerikai szená­tus is ellenkező irányú dön­tést hozott, Reagan elnök ki­tartott amellett, hogy g bonni kancellár meghívására — meg­koszorúzza NSZK-beli látoga­tása alkalmából a bitburgi ka­tonatemetőt. Ahol pedig nem­csak német „ikiskatonáik” nyug­szanak, hanem meg lehet ta­lálni az SS tagjainak sírköveit is. Annáig az SS-ezrednek több tucat tagját temették ide, amely a Szovjetunióban, Minszk környékén ezer embert gép­puskázott tömegsírba, s amely 1944 júniusában kivégezte Oradour városka teljes lakos­ságát, asszonyokat és gyereke­ket, összesen 624 embert. Ez­úttal teljesen egyet lehet ér­teni a Le Monde-dal1, amely ezt írta: „Az, hogy összecserélik a korábbi áldozatokat kivégzőik­kel, túlontúl terjedő jelenség ahhoz, hogy ne emeljünk ak­kor szót, amikor az, aki ezt te­szi, az egyik legnagyobb ha­talom vezetője”. A történelem tanulságai kö­zé tartozik az is, hogy semmi sem fontosabb annál a diplo­máciai küzdelemnél, amelynek célja: kiiktatni az emberiség életéből egy új háború fenye­getését. Ez elsődleges nemzeti érdeke minden országnak — hazánknak is. Elmondható: azok az indítványok, amelye­ket a magyar külpolitika tesz, ezt szolgálják. Éppúgy, mintáz a tevékenység, amelynek célja a nemzetközi erőegyensúly biztosítása: mert csak ez az utóbbi lehet a diplomáciai te­vékenység sikerének záloga. E nnek megfelelően fog-- Iáit állást az MSZMP Központi Bizottsága április 29-i ülésén a Varsói Szerződés meghosszabbítása mellett: „A Varsói Szerződés hatályának meghosszabbítását a nemzetközi helyzet alakulá­sa, a NATO léte és tevékeny­sége, a békét fenyegető veszé­lyek tették szükségessé. Válto­zatlanul érvényes a Varsói Szerződés tagállamainak az a közös javaslata, mely a két ka­tonai szövetségi rendszer egy­idejű megszüntetését szorgal­mazza ... A Varsói Szerződés szervezete megbízhatóan ga­rantálja a tagállamok bizton­ságát és függetlenségét, jól szolgálja a békeszerető külpo­litikai tevékenységük össze- hanqolását, a béke védelmét Euráoában és az egész vilá­gon”. Negyven évvel a történelmi évforduló után ügyünk igazá­ba, politikánk helyességébeve­tett hittel nézhetünk a iövő elé, azt remélve, minden éatá- jon megértik majd azt, amit május 9-e, e tavaszi dátum szimbolizál. Vajda Péter Szeszélyes április, még sze­szélyesebb május. A gazdaem­bert, aki ilyenkor mezei mun­kát végez, főként vet, ugyan­csak zavarja, hogy az időjárás huzamosan kiszámíthatatlan. Teli meglepetésekkel. Tegnap több helyen érdeklődtünk a helyszínen, hogy állnak az idő­szerű mezőgazdasági teendők­kel. A Szentlőrinci Állami Gaz­daság majlátpusztai területén 12, a bogádmindszenti földjein 17 milliméter eső esett kedden. Két hete hol csapadék, hol kevéske napfény, mindehhez gyakori szél társul. A gazdasá­giak alig tudtak végezni az őszi gabonák vegyszerezésével, a tavasziak gyomirtásával. A talajhőmérséklet 8—10 fok kö­rül, ami roppant kellemetlen. A korán elültetett burgonya még nem is bújik. A burgonya­ültetéssel a napokban végez­tek 550 hektáron. Tavaly áp­rilis 20. volt a befejezés. Erős a levegő páratartalma, nincs egyöntetű napsütés és ilyen helyzetben tartani kell attól, hogy a hideg földben gyengéb­ben csírázik a mag, meg is penészedhet. Dr. Joó József igazgató bízik abban, hogy egyre többet süt a nap. Csillogó víztócsák mindenütt, alig mozdult a határ. Szentdé- nesen egy bácsika kaszálta az útszéli füvet. A faluban Har- muth István portás elpanaszol­ta, hogy nem tudja elvetni a babot, a répáját sem sarabol- hatja. A rózsafai tsz szentdé- rresi gépműhelyében is veszte­geltek a gépek. Kedden hét milliméter eső hullt. Káptalan József brigádvezető elmondta, hogy a zártkertek vegyszerezé­séből verte ki őket az ítéletidő. Délig várnak, de valószínű, hogy csak csütörtökön merész­kednek ki a táblákba. Kerüle­tük befejezte a vetést, a múlt héttől más kerületben segítet­tek. Nagy volt a gyülekezet a szentlőrinci tsz királyegyházai gépjavítójában. Borza László helybéli patkolókovácsot néz­ték a szerelők, miként tüstén­kedik. A sárdagasztást a tsz­lovaik sem bírják, ahogy a gé­pek sem. Tóth Gyula szerelő­nek bőven akadt javítanivalója a ■ Becker vetőgépen. Papp László műhelyvezető mutatta a három vetőgépet, amelyek két műszakban járják a táblákat, kukoricát vetnek velük 2200 hektáron. A tervezett területnek még csak a 40-50 százaléka kész. A sáros föld megakasztja az alkatrészeket, törést okoz. Úgy lopjuk össze a jó időt - mondja. — Pénteken is 17,3 milliméter esőt mértünk. Meg­értünk májusi deret is, a talaj- hőmérséklet 7-8 fok csak. Ebben a határban még csak a répa sorol, míg a bicsérdi- ben a Vízéri dűlőben kétszáz hektáron a kukorica is. Május elsejére Bicsérden földbe került a kukorica. Legnagyobb gond­juk a szójavetés, amellyel csak­nem két hete próbálkoznak két iműsrakban. A 244 hektár­ból' még csak 64-en végeztek. Jó időben az egész szójaterület csak pár napos munkát jelen­tene. Itt is szombat-vasárnap is dolgoztak. Baranya megyében ezekben a napokban földbe került a burgonya, a cukorrépa. Még mindig késésben a kukorica, a szója és a napraforgó vetése. Budapest—Pécs vasútvonal villamosítása Együttműködési szerződést kötöttek a résztvevők Jelentős állomásához érke­zett tegnap a Budapest— Pécs vasútvonal villamositása. A MÁV Pécsi Igazgatóságá­nak épületében az érdekelt cégek képviselői aláírták azt az együttműködési szerződést, melynek értelmében vállal­ták, hogy a Dombóvár—Pécs közötti vonalszakasz villamo­sítását — Pécs felszabadulá­sának 41. évfordulója tiszte­letére — egy hónappal a tervezett határidő előtt, 1985. november 29-re befejezik, s a; villamosított vonalat üzembe­helyezik. Mint az ünnepélyes aláírás előtt Csárádi János, a Ma­gyar Államvasutak főosztály- vezetője hangsúlyozta, a mostani szerződés tulajdon­képpen kiegészítése annak az együttműködési szerződésnek, amit az elmúlt év júniusában kötöttek a tervezésben, kivi­telezésben részt vevők. Az ak­kor kötött szerződésben vál­laltaknak valamennyi cég maradéktalanul eleget tett, így a Budapest-Dombóvár közötti vasútvillamosítást a határidő előtt egy hónappal befejezték. Ahhoz, hogy a mostani szakaszon is sikerül­jön a határidő előrehozása, elsősorban arra van szükség, hogy a részt vevő 20 cég ösz- szehangoltan, csapatmunká­ban végezze a kétségtelenül nem könnyű feladatait. Erre az aláíráson túl, szóban is ígé­retet tettek a vállalatok, fő­nökségek és üzemek képvise­lői. Amennyiben a vállalás tel­jesül. úgy ennek eredménye­ként 4,5 millió forint önkölt­ségmegtakarítást, ezen belül 540 tonna gázolajfelhasználás- csökkenést sikerül elérni. De, a gazdaságossági mutatókon túl, az sem mellékes, hogy lé­nyegesen rövidül a személy- szállító vonatok menetideje, s felgyorsul a teherfuvarozás is. Csuti J. Közös ballagáson búcsúztak tegnap este Pécstől a város végzős középiskolásai. (Tudósítás az 5. oldalon.) Lauer Györgyi felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents