Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-08 / 124. szám

1985. május 8., szerda Dunántúli napló 3 Pécs, 1-es sz. választókerület Aczél György - Krasznai Antal Lelki beszélgetések Építő krízisek A Kapcsolatlélektani Tanácsadó tapasztalatai Megoldódott a magyar- faólyi földvita Szorult helyzetben for­dultak segítségért szerkesz­tőségünkhöz április köze­pén a magyarbólyiak. A helyi zöldségszakcsoport tagjai évek óta jóhisze­műen gazdálkodtak a vil­lányi Új Alkotmány Tsz 4 hektár földjén anélkül, hogy egy fillér bérleti dí­jat fizettek volna. A területet a hetvenes években még a termelő- szövetkezet előző vezetősé­ge bocsátotta a magyar- bólyi zöldségtermesztők rendelkezésére. Bérleti szer­ződés azonban sosem ké­szült, így a tsz nem is tud­ta behajtani jogos követe­lését. Tavaly ősszel aztán vé­get akartak vetni a rende­zetlen jogi állapotnak. A villányi tsz levélben szólí­totta fel a Vi'lányi AFÉSZT a szerződés megkötésére. Erre azonban nem került sor, mivel az áfész ez év január 1-vel egyesült a jog­utód siklósi Tenkesalja ÁFÉSZ-szel, a szóban forgó levél oediq egész április közeoéia nem került elő rejtekéből. Ily módon a jog­utód mit sem tudott a Ma- gyarbólyban történtekről mindaddig, míq lápunk áp­rilis 18-i számában meg nem jelent a panasz; a tsz visszaveszi területét, föld nélkül maradnak a ma- gyarbólyi zöldségtermesz­tők. Közbenjárásunkra a Ten­kesalja ÁFÉSZ azonnal megmozdult szakcsoportja védelmében. Annak ellené­re, hogy a magyarbólyi zöldségszakcsoportnak kö­zös alapja sincs, s tavaly árut sem adott az áfész- nek, a szövetkezet vezetői méltányolták azt a körül­ményt, hoiv a szakcsoDort- tagok nemcsak önellátás­ra és -t szabad oiacra terme'tek, de ellátták áru­val a helybeli óvodát, böl­csődét, boltot, sőt méq a villányi mezőgazdasági szakiskolát is. A cikk megjelenését kö­vető naoon a Tenkesalja AFeSZ czakcsoportülést hívott össze Magyarbóly- ban, ahol az érdekeltek meg is jelentek. A terme­lők belátták, hogy a vil­lányi tsz követelése iogos. A többséq vállalta a föld­bérleti díi befizetését és a tsz művelési költségeinek megtérítésé1. A szerződés aláírása nem történt meg azonnal, de a két szövet­kezet. a tsz és az áfész megegyezési készségét és gyors segíteni akarását dicséri, hogy a csa'ádok a falugyűlést követően a vi­tatott területen megkezd­hették a veternényezést, ül­tetést. A szerződés végleges formába öntése még hátra­van, de a Tenkesalja ÁFÉSZ vezetőjétől kapott tájékoztatás szerint néhány napon belül aláírják. Rész­letkérdés, hogy négyzetmé­terenként 1 forint, vagy pár fillérrel kevesebb bér­leti és művelési díjat kér, vagy kap a tsz. A fon­tos az, hogy a zöldborsó, a burgonya és a többi zöldségféle már a földben van.- Rné ­Második alkalommal, ked­den a DDGóz pécsi központ­jában gyűltek össze a bara­nyai 1-es számú választókerü­let választópolgárai, hogy or­szággyűlési képviselőjelöltet ál­lítsanak. Gergely László, a HNF Pécs városi Bizottságá­nak titkára, a gyűlés elnöke megnyitójában köszöntötte a résztvevőket, köztük Baranya megye és Pécs város párt-, ál­lami és társadalmi szervezetei­nek vezetőit, köztük Lukács Já­nost, az MSZMP KB tagját, a Baranya megyei Pártbizottság első titkárát, Horváth Lajost, a Baranya megyei Tanács el­nökét, majd a HNF Baranya megyei elnöksége nevében és megbízásából felkérte Novák Szilvesztert beszédének meg­tartására. Az MSZMP Pécs városi Bi­zottságának titkára hazánk gazdasági építőmunkájának eredményeiről, ezen belül Pécs város gondjairól, feladatairól szólt, majd a választókerület fejlődését elemezve megemlí­tette a MÁV konténer-pályaud­varát, a Pécsi Hőerőmű re­konstrukcióját. a csaknem tu­Kemény évtizedek után „Mindig fölfedezek valami újat, ami előre viszi a gazdaságot” Lányánál - Petrócziéknál - találkozom a reménypusztái Új Élet Termelőszövetkezet nyugalmazott elnökhelyettesé­vel, Tiborc Ferenccel. Egyéb­ként a túloldalon szintén egy kertvárosi panelház kis másfél szobás lakásában él — a fele­sége elhunyta után egyedül. Unokája most hozta meg a Diána vendéglőből a heti elő­fizetéses ebédjegyeket. A ko­rábbi évtizedek szigorúan pontos és főként zsúfolt napi­rendje kissé föllazult; nem haj­nalban, hanem reggel hétkor kel, bekapcsolja a rádiót, el­készíti a tejeskávét, pirítást, egy-két lágytojást, rendbehoz­za a lakást, elolvassa az újsá­gokat, a déli órákban elsétál a Diánába. A Berek utcai is­kolában néha összejönnek a környék nyugdíjasai, egy ked­ves tanárnő gondoskodik prog­ramról. A múlt nyáron meg­hívta őket kis cserkúti szőlőjé­be, szépen eltelt a nap a fel­felcsapó vitákkal, a sok koros, tapasztalt férfi „megváltotta a világot”. Esténként bevesz fél altatót, bekapcsolja a tv-t és elalszik. Hétvégén lányánál vesz részt a családi ebéden. A hónap bizonyos napjain ki­buszozik a közeli tsz-központba párt- és szakmai összejövete­lekre. Hetvenötödik esztendeje felé jár. Feszes, kemény évtizedeket élt át. 1950-ben Nagyárpádon alapító tagja a termelőszövet­kezetnek: 19 család 30 taggal, 300 holdnyi területtel. — Még abban az évben, az első tanácsválasztáskor a köz­ség tanácselnöke lettem. Tisz­tességgel végeztem a munká­mat, de az igazi közösséget catnyi utcában folyó (vagy el­készült) gázvezeték-építést, a Kodály Gimnázium bővítését, amely ezen aV területen tör­tént az elmúlt évek során (az első jelölő gyűlésről készült tu­dósításunkban ezeket nem említettük), s természetesen a területen kétségkívül meglevő gondokat is. Pécs város VII. öt­éves tervének célkitűzése, hogy csökkentsék a városrészek köz­ti ellátási különbségeket. No­vák Szilveszter előadásában, a szocialista demokrácia fej­lesztésével kapcsolatban, fi­gyelmet érdemel a kijelentés: a lakosság véleményének ki­kérésével, velük együtt, a se­gítségükkel kell a városépítő, -fejlesztő, városszépítő prog­ramokat megvalósítani. Ezután javasolta a HNF me­gyei elnökségének nevében és megbízásából Aczél Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, a Társadalomtu­dományi Intézet főigazgatóját és Krasznai Antalt, a HNF Ba­ranya megyei Bizottságának titkárát a terület országgyűlési képviselőjelöltjének a választó- polgárok bizalmába. r nekem a tsz jelentette, és ezért nem is nagyon tetszett az ál­lamapparátusi munka. Csak négy év múlva sikerült vissza­mennem a szövetkezetbe. Na­gyon szegény volt a tsz, sokat küszködtünk. 1957-ben a tag­ság elnöknek választott, a gon­dok növekedtek. Három év múlva pedig megkezdődött a „nagy szervezés", jártuk a környék falvait és agitáltuk a parasztokat. Pécsről kaptunk segítséget, a villamoskalauztól a pénzügyőrig mindenki szerve­zett. Mi volt ott, uramisten! Sok gazda elbújt előlünk a szérűkbe, présházakba. Kö­kényben — ahol valamikor bú­csú nem múlt el anélkül, hogy vér ne folyt volna —, egy jó- eszű, jól dolgozó gazda, az öreg Jakab bácsi kis híja, hogy a baltával agyon nem csapott. Évek múltán, amikor már a kis tsz-ek egyesültek a pogányiak- kal, illetve Reménypusztával és oz ország egyik legjobb módú szövetkezetévé váltunk, emlé­keztettem az öreget egy ke­délyes beszélgetés alkalmával a régi ügyre. „Szöröncséd volt — mondta —, hogy lefogták a kezem. De most azt mondom, jöhettetek volna jóval koráb­ban is, már előbbre lennénk." Kérdezem most Tiborc Fe- renctől: mitől bízott'annyira a szövetkezeti mozgalomban még a nagyárpádi alapítás idején? — Én Garéban születtem, apám és a bátyám urasági bir­tokon dolgoztak, magam is már egészen gyermekkoromban me­zőgazdasági munkát végeztem. Keményen dolgoztunk, de ke­vés eredménnyel. Nem volt semmink. Amikor a szövetkezeti mozgalom beindult, sejtettem, Aczél György 1935 óta a párt tagja, két évig a Bara­nya megyei Pártbizottság tit­kára volt, immár hetedik al­kalommal jelölték képviselő­nek Baranyában. Krasznai An­tal apja tanító volt, ő tanári diplomát szerzett, hosszú éve­ket az ifjúsági mozgalomban, majd a pártban politikai mun­kásként dolgozott, 11 éve pe­dig mostani beosztásában. A jelöltek mellett szólalt fel dr. Gábor János, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkára, Gyöngyi Imre, a Hő­erőmű, Papp Gábor, a DDGáz dolgozói, Ruppert Edit, a Sza- bolcsfalusi Általános Iskola tanára, Sasvári János, a Pécsi Szikra Nyomda és Hajdú Já­nos, a Pécsi Sütőipari Vállalat dolgozói vállalatuk és a lakó­terület képviseletében. A jelölteket, miként hétfőn is, egyhangúlag elfogadták a választópolgárok. Krasznai Antal, majd Aczél György is köszönetét mondott a választópolgárok bizalmáért, a jelölést mindketten elfogad­ták. hogy csak jobb lehet, rosszabb nem. Tehát bíztam én, csak azt nem tudtam, hogyan és milyen távon érünk el olyan színvonalat, mint amilyent vég­re megérdemelne a paraszt. Nagyon lassa/i ment minden. De lehet, hogy csak én voltam türelmetlen. ötvenkilencben már 15 forintot fizettünk egy munkaegységre, minden este kiszámoltuk az irodán a tag­ság nppi teljesítményét. Ami­kor kezdtünk gépeket vásárol­ni, néhány tsz-tag ellenállásá­ba ütköztünk. Azt akarták, hogy osszunk ki minden pénzt, mert „mit lehet tudni a jövőt illetően . ..” A hatvanas évek elején Nagyárpád, Reménypuszta, Mólom, Mecsekalja egyesül, viharos gyűlések követték egy­mást, egy jó évtized múltán Pogány, Kökény és az előbbiek összevonására került sor.- Ez a Kisla.ki Laci, amikor annakidején a tsz élére került, egy sor kitűnő szakembert to­borzott maga köré. Tudta, hogy mi kell: szorgalmas tagság, gépek, szakemberek. Mondom, kijárok most is Reménypusztá­ra, és szinte mindig fölfedezek valami újat, ami. előreviszi a gazdaságot. És tudja, mi még a nagyszerű? Az, hogy a nyug­díjasok — a nyugdíján kívül - egy sor juttatást élveznek. Er­re az elnök szigorúan ügyel. Nemcsak a néhány mázsa ter­ményre vagy a havi nyugdíj- pótlékra gondolok, hanem az összejövetelekre, ahol találko­zunk a vezetőgárdával. Van mit mondanunk egymásnak. Csak hát az idő megy, sajnos, gyorsabban, mint kellene . . . Rab Ferenc Olvasok egy egészen friss statisztikát: Magyarországon ma minden harmadik házas­ság végződik válással. A Ba­ranya megyei Művelődési Központ égisze alatt működő Kapcsolatlélektani Tanács­adóról a legfontosabb tudni­valókat — a segítségnyújtás feltételeit, lehetőségeit stb. - egy prospektusban olvas­hatjuk, ezért Rácz Lajos pszi­chológust, a tanácsadó egyik munkatársát arra kérem in­kább, hogy összegezze az eddigi tapasztalatokat, első­sorban a párkapcsolati prob­lémákkal jelentkezőket illető­en. — Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy itt nem valamiféle „betegség" gyógyí­tása folyik és igazából nem is tanácsadás jellegű ez a tevé­kenység, hiszen nem egysze­rűen receptek nyújtásáról van szó. Hozzánk olyan egészsé­ges - esetleg lelki problémák­kal küzdő emberek, párok, há­zaspárok fordulhatnak a siker reményében, akik egy maga­sabb szintű lelki egyensúly, gazdagabb emberi kapcsola­tok elérését tűzték ki célul. Köztük olyanok is, akik há­zasságuk javulását, esetleg megmentését remélik ettől az együttműködéstől. — Előfordult-e mégis, hogy Önök a válást javasolták?• — Sajnos, sokan megkésve jönnek, túl sokáig fontolgat­ják a jelentkezést, mert szé­gyellik környezetük, de még önmaguk előtt is, hogy nem boldogulnak problémáikkal, így előfordulhat, hogy a vá­lás elkerülhetetlennek tűnik, de mi sosem javasoljuk. A fe­leknek maguknak kell meg­hozni a kapcsolatukra vonat­kozó minden döntést. — Szokták-e mondani, hogy a gyerekek miatt inkább el­tűrnék egymást? — Igen, de mi ezzel nem érthetünk egyet. A család nemcsak a gyermekek felneve­lésére szolgál — bár ez is alapvető funkciója -, hanem olyan tartós, támogató jelle­gű, intim kapcsolat, amely fontos lelki szükséglet és minden ember testi, lelki egészségének feltétele. Egy reménytelenül elromlott há­zasság sokat árthat a gyer­mekek személyiségének is. — Milyen tipikus bajokkal találkozott a még időben je­lentkező pároknál? — A gyors ütemű társadalmi változások korát éljük, ebből sokféle alkalmazkodási zavar, szerepbizonytalanság fakad. Ilyen például: a családon belüli hatalomért folyó harc, a „Ki viseli a nadrágot" kér­dése, amely a nők munkába állásával egyre inkább kiéle­ződött. Az ideális az lenne, ha mindenki azt vállalná a családi munkamegosztáson A rendkívüli tél okozta ne­hézségek miatt az év első hó­napjaiban 90 millió téglával és 3,2 millió cseréppel marad­tak adósak a tégla- és cse­répipar dolgozói. A nagy tar­tozás felhalmozódásában a hideg március is közrejátszott, mert a hagyományos régi gyá­rak, amelyek csupán fagymen­tes időben dolgozhatnak, csak a szokásosnál 2—3 héttel ké­sőbb kezdhették meg a tég­lagyártási idényt. Az iparág üzemei egyöntetű­en vállalták a téli kiesés pót­lását. Ennek érdekében módo­sították a munkarendet, meg­szervezték a szombat-vasárna­pi pótműszakokat, és megte­belül, amihez a legjobban ért, nem feledkezne meg a gyer­mekek jó ötleteiről, megfon­tolásra érdemes szempontjai­ról sem. A másik gyakori gond, hogy a partnerek nem tudnak beszélgetni, építő módon vi­tatkozni egymással. Ilyenkor nem a problémák megoldása válik fontossá, hanem, hogy kinek van igaza, kié legyen az utolsó szó. Az sem ritka, hogy valamelyik fél nem ren­delkezik az egészséges vitá­hoz szükséges, feszültségtűrő képességgel. Az őszinteség hiánya azért káros, mert meggátolja a valós érzelmek kinyilvánítását, a kapcsolat valódi állapotának megisme­rését. Vannak esetek, amikor a házastórsak különféle érzel­mi manőverekkel keserítik egymás életét.- Mi a tapasztalata a há­zasságba „kívülről" hozott, — úgy értem, nem érzelmi ter­mészetű - konfliktusok keze­lését illetően?- Ezek jelentőségét gyakran eltúlozzák. Meglepőnek tűn­het, de igaz, hogy sok há­zaspár átvészeli a nehéz éve­ket és az új lakásba költözés után elválnak, mert kiderül, hogy nem az albérlet miatt éltek rosszul egymással.- Mitől romlik el egy há­zasság?- Például attól, hogy túl sokat várnak tőle. Hogy telje­síthetetlenül tökéletesnek kép­zelik a házastársat, és kép­telenek egymás hibáit tole­rálni. Hogy türelmetlenségük­ben folyton nevelni akarják egymást, de nem a pozitívu­mok megerősítésével: elisme­réssel, dicsérettel, hanem ál­landó zsémbeléssel, kritizálás­sál. így inkább megtépázzák, mint segítik a másik önbe­csülését.- Hogyan segítenek önök kiutat találni a krízisből?- Legfontosabb a helyes önismeret, és társunk minél mélyebb megismerése. Nálunk részben kívülről, torzító indu­latok nélkül gondolkodhatnak problémáikról. így közös erő­vel módunkban áll rávilágítani bizonyos káros viszonyulási módokra, előítéletekre, gondol­kodási sablonokra. Megtaní­tunk hatékony — egymás szem­pontjait jobban figyelembe vevő — problémamegoldó mó­dokat. így a krízissel járó ve­szekedésekben elemésztődő energiákat felszabadítjuk, a konstruktív, a házasságot bol­dogító tevékenységekbe terel­hetjük. Ha sikerül elérni, hogy ugyanazokat a hibákat nem követik el még egyszer, úgy ér­zem, már nem volt hiábavaló, hogy hozzánk fordultak - akár együttmaradnak, akár másik kapcsolattal próbálkoz­nak. remtették az ehhez szükséges tárgyi, műszaki feltételeket. Áprilisban már az időjárás is kevesebbet kellemetlenkedett, sőt, az erős szél meggyorsítot­ta a hagyományos gyárak szá­rítószíneiben tárolt nyers tég­lák szikkadását. így áprilisban már az iparág valamennyi üze­me többet termelt, mint a múlt év azonos időszakában, s 9,3 millió téglát és 300 ezer tető­cserepet pótoltak a téli kiesés­ből. Ennek a „törlesztési ütem­nek" némi növelésével az év végéig teljesítik egész idei ter­vüket. A lakásépítők falazóonyag- ellátását, az építési idény za­vartalan megkezdését jelenleg téglahiány nem akadályozza.. K. M. A tégla- és cserépipar törleszti téli lemaradását Van mit mondanunk egymásnak Országgyűlési képviselői jelölő gyűlés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents