Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-08 / 124. szám
Világ proletárja!, egyesüljetek! XLII. évfolyam, 124. szám 1985. május 8., szerda Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Megoldódott a földvita (3. oldal) Háztáji: kapáljunk, ültessünk, védekezzünk! (6. oldal) Épül a Titán új raktárbázisa Pécsett. (Tudósításunk az 5. oldalon.) A Mecseki Erdőgazdaság hosszúhetényi fafeldolgozó üzeme nyerte az első helyet a vállalaton belül, elmúlt évi eredményei alapján. Képünkön, nagy teljesítményű gépekkel továbbítják a faanyagot a fafeldolgozó üzembe. Fotó: Erb János Tizennegyedszer kiváló a Mecseki Erdőgazdaság Az árbevétel 30 százaléka exportból származik Tizennegyedszer nyerte el a Kiváló Vállalat kitüntetést tavalyi kimagasló eredményeiért a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Az erről szóló oklevelet dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára nyújtotta át teg na p Pécsett, a Szí ivén étteremben rendezett ünnepségen. A kitüntetés átadásánál a Baranya megyei Pártbizottság képviseletében jelen volt Deák László, a Központi Bizottság tagja. — A VI. ötéves terv négy éve alatt is céltudatos gazdasági elképzelésekkel, dinamikusan fejlődött a gazdaság — mondotta ünnepi számvetésében Csanádi Béla igazgató. — 1985 végére erdőgazdaságunk eléri a kiemelt vállalati nagyságrendet, s ezt nem a hozzánk csatolásokkal, hanem a meglévő termelési potenciálunk bővített újratermelésével. Négy év alatt a gazdaság 11 százalékkal, százmillió forinttal növelte termelési értékét, árbevételét 50 millióval. S ami ma megkülönböztetett hangsúlyt kap: exportárbevétele 60 százalékkal magasabb, ez 70 millió forintnak felel meg. Ez- időben a bérszínvonal 43 200 forintról 60 000 forintra emelkedett. A négy esztendőből is kiemelkedik a tavalyi. A tervezett 2,7 millió helyett 4,5 millió dollár árbevételt, értek el. Az export az összes árbevétel 30 százalékát teszi ki. Jó a kivitel jövedelmezősége is - 20,4 százalékos a- hazai árbevétel 11 százalékos jövedelmezőségével szemben. A vállalati eredmény 40 százaléka az exportból képződik. A nyereség tavaly 63 százalékkal, 32 millió forinttal nőtt, s elérte a 82 milliót. A gazdálkodás hatékonyságára jellemző, hogy az árbevétel arányos nyeresége 13,5 százalék. A költségszintet másfél százalékkal csökkentették. Ez a másfél százalék 75 millió forint megtakarítást jelent.- Az 1984-es kiemelkedő gazdasági év azt jelenti a vállalat számára, hogy fejlesztési alapunk a tavalyi 87 millióról 96 millióra emelkedett — mondotta Csanádi Béla. — A jó eredmény megalapozta az 1985. évi személyi jövedelmeket is. 13—14 százalékos jövedelememelkedést terveztünk. Dr. Dobi Ferenc köszöntőjében kiemelte, hogy a Mecseki Erdőgazdaság hosszú idő óta tartó egyenletes, dinamikus fejlődéséért kapta meg tizennegyedszer is a Kiváló címet. A népgazdasági elvárásoknak eleget téve teljesítette a lakosság iránti és exportfeladatát. Sikereinek titka a stabil vezetés, a kitűnő szakember— és munkásgárda. Ez a vállalat együtt van és minden a jobb munka irányába mutat. A MEDOSZ főtitkára elmondotta, hogy az ágazat ötven szervezetében 62 000 ember dolgozik és 2 milliárdos nyereséget ért el. Példásan járult hozzá a népgazdasági egyensúly stabilizálásához, termelésének 25 százaléka exportra ment. A megyei párt- és állami vezetés nevében dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese köszöntötte a vállalat dolgozóit. Példának állította a gazdaság munkájára jellemző rendet, fegyelmet, tervszerűséget, a célok pontos megfogalmazását és teljesítését. A vállalat több év óta sikeres vállalkozást folytat és képes volt megújulni. A MÉM Erdészeti és Faipari Irodájának elismerését dr. Sólymos Dezső főosztályvezető mondta el. Felhívta az erdészek figyelmét, hogy 1985 az erdők esztendeje, „ügyeljetek és megkülönböztetett figyelemmel kísérjétek az er.dő állapotát mondotta. - Gyarapítsátok az erdőt és úgy tárjátok a nagy- közönség elé, hogy mindenkinek meglegyen a haszna!” Az ünnepségen Csanádi Béla igazgató 26 dolgozónak nyújtotta át a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést. * Elismerés. A SZÖVAUT Vállalat 1984. évi gazdasági munkája elismeréséül a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ Elnöksége, valamint a KPVDSZ közös javaslata alapján Dicsérő Oklevelet kapott. A kitüntetést a közelmúltban, a vállalat budapesti központjában vették át. Aczél György látogatásai Pécsett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója pécsi tartózkodásának harmadik napján, tegnap délelőtt ellátogatott a Művészeti Szakközépiskola Radnics utcai új épületébe. Gelencsér Géza, az intézmény igazgatója fogadta és kalauzolta a Politikai Bizottság tagját és a kíséretében lévő Szentirányi Józsefet, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkárát, Takács Gyulát, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesét, Piti Zoltánt és Komlódi Józsefnél a Pécs városi Tanács elnökét és elnökhelyettesét. A vendégek megtekintették az iskola próbatermeit, műhelyeit, majd a diákok rögtönzött műsort adtak az intézmény koncerttermében. Aczél György a szakközépiskola tantestületének tagjaival találkozott és oktatási rendszerünk útkereséseiről, a középfckú művészeti képzés jelentőségéről és szerepéről beszélgetett velük. Aczél György megtekintette az új pécsi úttörőházat. A Dr. Veress Endre utcai „Szabó István” Úttörőházban Kóczián Erzsébet, a nyermekintézmény igazgatója, Gyöngyös Zoltán, városi úttörőelnök és úttörők köszöntötték és kalauzolták a vendégeket, akik megtekintették a különböző szakköri helyiségeket, termeket, ismerkedtek a szakkörökben folyó munkával. Aczél György ellátogatott Pécs nemrég avatott legújabb múzeumába, a Felsőmalom utcai Helytörténeti és Munkás- mozgalmi Múzeumba, ahol a vendégeket Újvári Jenő, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója fogadta. A vendégeket a múzeum tárlatain Bezerédy Gvőző történész kalauzolta. A Pécs történetét bemutató kiállítás megtekintése után Aczél György megállaDÍtotta: olyan neki tetsző kiállítást láthatott, ahol az általános várostörténet szerencsésen ötvöződik a munkásmozgalmat bemutató részszel. D. I. Folytatta munkáját az Akadémia 145. közgyűlése Kedden újabb tudományos üléssel, illetve nyilvános osztályülésekkel folytatta munkáját a Magyar Tudományos Akadémia 145. közgyűlése. A filozófiai és történettudományok osztályának tanácskozásán Berend T. Iván akadémikus, osztályelnök számolt be az 1980. évi akadémiai közgyűlés óta végzett munkáról. Referátumában hangsúlyozta: az osztály tevékenységének középpontjában az elmúlt öt évben az interdiszciplináris, azaz a több tudományágra kiterjedő vizsgálatok álltak. Ez a folyamat még a kibontakozás kezdetén tart, módszertani és tartalmi szempontból egyaránt sok a tisztázatlan kérdés. A tudomány- fejlődés a jövőben minden bizonnyal további differenciálódáshoz vezet, egy-egy tudományágból újabb és újabb részterületek válnak le, hogy a szakemberek az eddigieknél mélyebbre ható elemzéseket, kutatásokat végezhessenek. A filozófiai és történettudományok osztálya tudományirányítói tevékenységéről szólva kiemelte: ezen a téren több kezdeményezésre van szükség, az Akadémia testületéinek nagyobb szerepet kellene vállalniuk a tudományos minősítésben. Ma még a magasabb minősítésekben sok az esetlegesség, ezért kívánatos, hogy a szakmai bizottságok módszeresen mérjék fel a kutatók tevékenységét, s tegyenek javaslatot azokra, akiket a tudomány doktora cím elnyerésére alkalmasnak tartanak. Fontos, hogy minden tudományterületen őszinte, nyílt vitában alakítsák ki javaslataikat a bizottságok, ezzel úgynevezett értékjelző feladatuknak is jobban megfelelhetnének. Kedden folytatta hétfőn megkezdett munkáját a légi- és űrfelvételek tudományos és népgazdasági hasznosításáról rendezett tanácskozás, az MTA kongresszusi termében. A kétnapos tudományos ülést az MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya, több más akadémiai osztállyal, valamint az Interkozmosz Tanáccsal és az OMFB-vel közösen rendezte. A keddi előadások elsősorban a távérzékelés környezet- védelmi hasznosításának, valamint a népgazdaság különböző ágaiban való alkalmazásának eddigi tapasztalataival foglalkoztak. Az előadók rámutattak, hogy a földfelszín biológiai jellegének, állapotának pontos rögzítésére már régóta alkalmaznak térképészeti eljárásokat. A távérzékelés, a különböző speciális módszerű légifényképezés ki- fejlesztése mind pontosságában, mind részletességében új környezetbiológiai felmérésekre nyújtott lehetőséget. Az 1980-as évek elején például színes légifelvételek alapján elkészítették a Velencei-tó vegetáció térképét. Ennek szakmai újdonsága, hogy a korábbinál több, minőségileg különböző nádastípus elterjedését adja meg, ami lehetővé teszi, hogy pontosan felmérjék: az évente levágott nádmennyiségből mennyi az iparilag hasznosítható hányad, és mennyi a tó környezetés vízvédelme érdekében levágott nádterület nagysága. Kedden tartotta nyilvános ülését az Agrártudományok Osztálya az Akadémia dísztermében. Az osztály 1980. évi közgyűlés óta végzett tevékenységéről Tamássy István akadémikus, osztályelnök számolt be. Előadásában részletesen szólt a mezőgazdasági kutatás legfontosabb eredményeiről, és jövőbeli feladatairól. Felhívta a figyelmet az agrártudományi alapkutatások fontosságára, valamint a mezőgazdasági innovációs folyamatok meggyorsításának szükségességére. Koszorúzások a Győzelem napja alkalmából Harkányban Somogyi László építési és városfejlesztési miniszter és dr. Bényi József külügyminiszter-helyettes koszorúz az emlékműnél. A beremendi emlékhelynél Jugoszlávia budapesti, nagykövetsége képviseletében Radislav Dzuver tanácsos és Mariján Mozs- gon ezredes, katonai légügyi attasé koszorúz. (Tudósítás a 2. oldalon.)
