Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-07 / 123. szám
1985. május 7., kedd Dunántúlt napló 3 Megteremteni a szakmák vonzerejét! Ösztöndíj-kiegészítés a hiányszakmát tanulóknak Vájár, géplakatos, cipész, sertés- tenyésztő... összesen húsz szakma Országgyűlési képviselői jelölő gyűlés Pécs, 1-es sz. választókerület Aczél György (középen) és Krasznai Antal (jobbról) a jelölő gyűlés után Aczél György - Krasznai Antal Az idei ár- és jövedelempolitikai szabályozóváltozásokkal szinte egyidejűleg lépett életbe a szakmunkástanulók ösztöndíjára vonatkozó rendeletek módosítása is. Az ösztöndíjak módosítása — amellett, 'hogy átlagosan 50 százalékkal emeli a tanulóknak fizetendő díjazás mértékét - lehetőséget ad az eddiginél szélesebb körű differenciálásra, közvetlenül ösztönöz, a jobb tanulmányi eredmény elérésére kifejtett nagyobb erőfeszítést fokozottabban honorálja. Az új ösztöndíj-rendszerrel együtt változott azoknak az úgynevezett „nehezen beiskolázható szakmák” körének meghatározása is, amelyekben a tanulóknak az ösztöndíjon belül egységesen havonta kiegészítést kell adni. Az 1985- 86-os tanévtől kezdődően a jövőben - a művelődési és más szakigazgatási szervekkel egyetértésben — a megyei tanács munkaügyi osztálya határozza meg az ösztöndíjkiegészítésre jogosult szakmák körét. Ezek száma a rendelet szerint maximum 20 lehet. A jogszabály fenti módosítása tehát lehetőséget ad arra, hogy a területek munkaerő gondjait, beiskolázási nehézségeit ismerő tanácsi szervek valóban az adott helyen és az adott időben irányítsanak a hiányszakmák felé, segítsenek a szakképzett munkaerő-utánpótlásban. Megyénkben - bár a munkáltatók 1985-ben néhány esetben jelentkeznek létszámleépítési szándékkal -, változatlanul a munkaerő iránti túlkeres- let a jellemző, s ez strukturális feszültségeket is hozott. A munkaerőkereslet és -kínálat közötti egyensúlyhiányt mutatja, hogy - bár a korábbi feszültségek valamelyest enyhültek — különösen fizikai munkaterületen évek óta jelen vannak az úgynevezett hiányszakmák hol szűkülő, hol bővebb körben. Tulajdonképpen valamennyi népgazdasági ágban számon tartunk egy-két hiányszakmát. Ezekben a szakmákban — illetve ezekből néhányban — igyekszik segíteni a munkaerő-utánpótlást az ösztöndíjkiegészítés. A havonta egységes 200 forint ösztöndíjkiegészítésre jogosult szakmák körét a következőkben határoztuk meg: vájár, hegesztő, kovács, esztergályos, építőgépszerelő, géplakatos, könnyűszerkezet-lakatos, erősáramú berendezés- szerelő, fonalgyártó, szövő, cipész, tímár, cipőgyártó, ács- állványozó, vasbeton-készítő, kőműves, szőlő- és gyümölcs- termesztő, sertéstenyésztő, szarvasmarha-tenyésztő, sütő szakmunkás. Természetesen az ösztöndíj kiegészítése önmagában nem oldja meg a hiányszakmák gondját, hiszen azok létrejöttében számos tényező játszik szerepet. Ezen okok megszüntetésében — a központi eszközök indokoltságát jogosnak tartva — a gazdálkodó egységeknek is nagyobb szerepet kell vállalniuk azzal, hogy saját hatáskörükben rendelkezésre álló eszközökkel teremtik meg egy-egy szakma vonzerejét. A bérarányok differenciált javítása, a munkakörülmények színvonalának emelése, a szociálpolitikai eszközök, juttatások céltudatos felhasználása, az igényekhez jobban alkalmazkodó munkarendek kialakítása, a munkaerőt tartósan gazdaságtalanul lekötő tevékenységek felszámolása és átirányítása, átképzése a hiányszakmákra mind enyhíthetné a munkáltatók gondját. De itt kell megemlíteni, hogy a jelenleginél szélesebb körben kellene élniük a munkáltatóknak azzal a lehetőséggel, hogy azokban a szakmákban, ahol munkaerő-utánpótlásukat csak néhezen vagy csak részben tudják biztosítani, már a 3. év első félévétől szakmunkásbérrel foglalkoztassák a tanulókat. A társadalmi tanulmányi ösztöndíj-szerződéseknek már az első évtől történő megkötésével és a felajánlott összegek nagyságának növelésével az ösztöndíj vonzóbbá válhatna, és valószínűleg a jelenleginél fokozottabban segíthetné ezekben a szakmákban is a beiskolázást. A Baranya megyei Tanács munkaügyi és művelődési osztálya az éves beiskolázási tervek kialakításánál különös figyelmet fordít a nehezen beiskolázható szakmákra. A munkáltatóknak irányelvekben jelzi a várható munkaerőmozgásí tendenciákat, az iskoláknak a beiskolázási feszültségeket, a követendő pályaorientációs munkát. Évről évre különös gonddal foglalkozik a hiányszakmákkal a pályaválasztási tanácsadás is. A beiskolázások folyamatos nyomon követése, túljelentkezés esetén a tanulók hiányszakmák felé irányítása, esetenként átirányítása csak részben enyhíti a gondokat. A tanácsi szervek a felemelt ösztöndíjra jogosult szakmák körének megállapításával is azt a célt szeretnék szolgálni, hogy ezzel is növeljék azon szakmák presztízsét, amelyekben a munkáltatók fokozottan igénylik a kvalifikált szakemberek utánpótlását. Számítani lehet arra, hogy ezáltal is nő valamelyest a végzős diákok érdeklődése ezen pályák iránt, és így képességüknek és a terület gazdasági igényeinek, érdekeinek megfelelő iskolát, pályát választják. Dr. Fodor Imréné, a Baranya megyei Tanács munkaügyi osztó lyvezető-helyettese Pécs-Meszes, Baranya 1-es sz." választókerületének nagy részét magába foglaló városrész nem tartozik a megye- székhely dinamikusan fejlődő területei közé, sőt, az itt élők a gáz, a hőszolgáltatás, az ivóvízellátás, a kereskedelmi létesítmények tekintetében hosszú évekig hátrányos helyzetben voltak, vannak. A tegnap megtartott képviselői jelölő gyűlés ennek ellenére sem vált panasznappá, a jelöltek pedig egyetlen teljesíthetetlen •ígérettel sem kísérelték meg a választópolgárok kegyeit érdemtelenül megnyerni. Ácséi György fogalmazta meg, de Krasznai Antal szavaiból is hasonló derült ki: az ember egyszeri és megismételhetetlen életét ezen a Földön kell megjavítani. Dr. Ádám Antal, a HNF Baranya megyei Bizottságának elnöke nyitotta meg tegnap délután a pécsi József Attila Művelődési Házban rendezett választási jelölő gyűlést, amelyen a megye, a város vezetői, többek között Lukács János, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, valamint Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke is részt vettek. A gyűlés elnökének köszöntője után és annak felkérésére Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára, a gyűlés előadója beszélt Pécs város elmúlt öt esztendejének fejlődéséről, ezen belül a kerület gyarapodásáról. Mint többek között elmondotta, látványos fejlődés ugyan itt nem volt, de megépült a vasas] orvosi rendelő, ugyanitt megoldódott az ivóvízellátás, újranyitották a szabolcsi temetőt, a Lánc utcai Rendelőintézetben a terület beteg lakói a legkorszerűbb ellátásban részesülhetnek, hogy csak néhány dolgot említsünk, amelyek kétségtelenül bizonyítják, hogy ez a kerület sem volt mostohagyerek.- Az anyagi feltételek megteremtésével ennek a kerületnek az alapellátását is olyan szintre emeljük, ami az itt lakók hangulatát is megjavítja. A következő tervidőszakban utakat korszerűsítünk, a vízellátást javítjuk, zöldövezetet alakítunk ki, Vasason gázvezetéket építünk, Fehérhegyen szabadidős parkot alakítunk ki, ez a városrész is tovább gazdagodik — mondotta Szentirányi József, majd a HNF Baranya megyei elnöksége nevében és megbízásából két képviselőjelöltre tett javaslatot. Aczél György, az egyik jelölt eddig is a térség képviselője volt, 1917-ben született, kora ifjúságától részt vett az ifjúsági mozgalomban, 1933- tól a munkásmozgalomban, 1935-től pedig a párt tagja. 1947 és 1949 között a Baranya megyei Pártbizottság titkáraként dolgozott, 1958-tól pedig Baranya országgyűlési képviselője is. Volt művelődési miniszterhelyettes, miniszterelnökhelyettes is, de életének jelentős hányadát a pártmunka kötötte le. Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának titkára 1930-ban született, apja falusi tanító volt, ő lanári diplomát szerzett. Az ifiúsági szervezetben, majd a pártapparátusban, 11 éve pediq mostani munkakörében dolgozik. Immár harmadszor vesz részt a választási munkák előkészítésében, szervezésében - mindiq kiválóan. Tagja az MSZMP Baranya megyei Bizottságának, a Megyei Tanácsnak, a HNF Országos Tanácsának is. A vitában Mérei Emil, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója szólalt először fel, idézte Aczél György 1947-ben, a pécs- bányai kultúrhózban elmondott szavait, majd Pécsett a Hősök terén mondott beszédét, amelyet 19 éves 'korában már ő is hallott. Mindkét alkalommal a bányásztársadalom mellett elkötelezett ember hitvallása csengett ki szavaiból, erre a a jövőben is szükség lesz, hiszen Meszesen egy olyan összkomfortos városrészt szeretnének a liászprogram keretében építeni, amely a mostaniaknak, a jövő nemzedékének is örömére szolgál, ehhez támogatás kell. Krasznai Antal szintúgy sokat tehet ezért, mindkettő jelölését ezért is támogatja. Istvánder József, a Szabofcsbá- nyatelepi Ajkalános Iskola igazgatója ugyancsak mindkettőjüket támogatta, miként Kiss József, Vasas II. körzeti pártszervezet titkára, Wilhelm Ferenc, a Baranya megyei Tanács osztályvezetője, Török Béla, a B. m. Tűzoltóság parancsnoka, Bernics Ferenc, a Megyei Tanács nyugdíjas osztályvezetője, Perger László, Pécs-Bányaüzem dolgozója, Nagy Károly, a Mecseki Szénbányák nyugdíjas osztályvezetője, mind, mind a kerületben élő, vagy dolgozó, a jelöltek személyes ismerőseként, munkásságuk ismerőjeként javasolták Ászéi Györgyöt és Krasznai Antalt. A jelölő gyűlés 396 résztvevője egyhangúlag mindkét jelölt mellett letette a voksot. Krasznai Antal, majd Aczél György a jelölést elfogadták, köszönetét mondtak a bizalomért, a jelölő gyűlés érzelmektől sem mentes megnyilvánulásai, mint hangsúlyozták, arra ösztönzik őket, hogy bármelyikük lesz is a győzte» a június 8-i választásokon, továbbra is minden erejével, tehetségével segítse az itt élőket. Dr. Adóm Antal zárszavával1 ért véget a jelölő gyűlés. L. J. A pécsi 500-as Ipari Szakmunkásképző Intézet Ifjúmunkás utcai tanműhelyében az elmúlt években még 120 esztergályos tanuló volt, ez a létszám erre az évre a felére csökkent. Képünkön: a másodéves esztergályos tanulók. Fotó: Erb János Felületkezelés a korrózió ellen a Cserkúti Mezőgépnél Elrozsdállt milliárdok Évente 10—20 milliárdos kárt okoz hazánkban a korrózió. S csak azért okoz „ennyi” kárt, mert egyre hatásosabb a megelőzés, az ellene való védekezés. Nemrég tartották a Hunga- rokorr '85 nemzetközi korrózióvédelmi kiállítást a Hungex- po rendezésében, a vásárvárosban. Meglepő, hogy hányán hányféle módszert, eljárást, műszert és anyagot dolgoztak ki, hogy milyen hatékony iparág és szolgáltatószféra napjainkban a korrózióvédelem. A háztartásunkban, a tulajdonunkban lévő értékek védelmére szerencsénkre mind több anyag és eszköz á:ll rendelkezésünkre. A BUDALAKK, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat, a Tiszai, valamint a Borsodi Vegyi Kombinát, a Kérni- kál — s még hosszan sorolhatnám a hazai gyártókat — élharcosai a korrózió elleni védelemnek, úgy, hogy újabb és újabb, mind hatásosabb védekező, alapozó, felüietvédő anyagokat, szereket és eljárásokat dolgoznak ki, melyek az iparban és a háztartásokban is egyaránt megfelelő hatékonyságú védelmet nyújtanak. Régi igazság, hogy a rozsda azokat a fémszerkezeteket fogyasztja előszeretettel, melyeket nem láttak el megfelelő felületkezeléssel. Azt mégsem lehet elvárni, hogy minden fém- és egyéb felületet mondjuk a PEVDI által kínált ráol- vasztóscs és elektrosztatikus technológia segítségével lássanak el műanyag bevonatta1, ami önmagában is — igaz nem olcsón —, a tartós korrózióvédelmet jelenti. Ez mindenre semmiképp sem lenne előnyös. Van viszont, amire kifejezetten megéri. A legtökéletesebb felületkezelés, alapozás, bevonat- és felületképzés sem nyújt örök életű védelmet. Ajánlatos szakemberekhez, szakcégekhez fordulni: attól függően, hogy melyik vállalat, gmk milyen munkákra specializálta magát és munkájuk mennyire hatásos. Baranyában a Cserkúti Mezőgép felületvédelmi berendezéseket, a VÍZIG korrózióvédelmi berendezkedéseket tervez és gyárt. Az OKGT siófoki Kőolaj- vezetéképítő Vállalatnak csővezetéki korrózióvédelmi szolgálata itthon már ötezer kilométer távvezetéket vigyáz és óv katódos korrózióvédelemmel, annyira eredményesen, hogy Irakban, Kuvaitban is dolgoznak, s a Szovjetunióban is üzemeltetnek már kísérleti állomásokat, Líbiával tárgyalnak hasonló munkák ügyében. A városi föld alatti csővezetékhálózat korrózióvédelmére viszont sok más kutató intézettel és szervezettel történt együttműködés eredményeként a Fővárosi Gázművek a legeredményesebb védelmet nyújtó műszerpark és eljárás rendszergazdája. Évente méq ma is 10—20 milliárdos kár bizonyítja: nem tettünk meg mindent a korrózió pusztítása ellen. Pedig ez a védekezés mindenképpen kifizetődik. Murányi László
