Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-05 / 121. szám

Készülnek az Országos Tavaszi Hegymászó Találkozóra A sziklamászók naponta edzenek Csak 18 év feletti jelentkezőt fogadnak el Kihaló mesterségnek hodol Orgonaépítkezés 8-10 szakmával Immár évek óta látványosság hétvégeken a pécsi tettyei szik­lafal. Esőben, hóban és hőség­ben néhány fiatalember kú- szik-mászik a sziklákon. Az ide­genek rendőrért, mentőért kiál­tanak, a környékbeliek már meg sem állnak nézelődni a meg­szokott dolgon. Fenn, a csúcs közelében már beverte a biztosító sziklaszöget az egyik fiatalember. Társa a pé­csi Orvosegészségügyi Sport­klub hegymászó és magashegy­mászó szakcsoportjának veze­tője, Jónás István készülődik utána. — Mikor alakult a csoport és hányán tagok? — szólítot­tuk meg őket.- Nyolc évvel ezelőtt termé­szetjárókból, tájfutókból váltunk ki. Az utánpótlást még mindig onnan kapjuk. Van közöttünk orvos, egyetemista, egészség- ügyi dolgozó, matematikus és mérnök is. Most húszán va­gyunk.- Ez elég furcsa módja a testedzésnek, különösen, hogy hazánkban nemigen jut lehe­tőség a gyakorlására . . .- Valóban így van. Mi is tu­lajdonképpen a tátrai tájfutó táborozásokkor kaptunk kedvet hozzá. Láttuk, kipróbáltuk, és egy életre megszerettük. Gya­korlásra nekünk is a Tátrában nyílik jó lehetőség. De itthon, a Mecsekben és a Pilisben is található jó mászóterep. A kez­dőknek minden évben rendez a Magyar Hegymászó Bizottság egyhetes nyári és egyhetes téli hegymászó tanfolyamot. Azon is részt veszünk, mint oktatók. De általában valamennyiünk törekvése, hogy a nevezetes hegycsúcsokra feljuthassunk, így kerültünk tavaly — saját költségen - több mint tizen az Alpokba, a Gross Glocknerre, a Monte Rosara, a Mont Blanc- ra és a Dolomitokba. Saját magunk cipeltük a szerelésün­ket egy hónapon keresztül.- Akkor nemcsak fáradsá­gos, hanem költséges passzió is a hegymászás?- Ez Így van. Egy valamire­való felszerelés legalább 3C 00C forint.- Ki lehet tag, hol jelent­kezhet, ha kedvet kapna e szé­dítő sporthoz?- Péntekenként Pécsett, a Munkácsy utcai SZTK ebédlő­jében gyülekezünk 18.30-tól 20 óráig. De 18 év fölöttiek je­lentkezésére 'számítunk, mert ebben a korosztályban már megvan a veszélyérzet ... A. E. Fogazott ekevastól az orgonáig Nyolc évi tanulás és gya­korlás után orgonaépítő szak­munkás akar lenni a 47 éves, diplomás Földi Balázs. Ez alatt húsz orgonát újított fel. Amikor gépészmérnökként egy-két év alatt kifejlesztet­te a pécsváradi tsz-ben a fo­gazott ekevasat, hasonló helyzetet élt át. Szabadal­mazott találmányát azóta az egyházaskozári tsz sikeresen kivitelezi. Baranya megyében most ő az egyetlen tanítvány, aki orgonaépítést tanul, mint mellékállású kisiparos. Fő­állásban a Ferroglobus Vál­lalat pécsváradi hegesztő- üzemét vezeti. Idős mestere, Bezedeki Márton útmutatása alapján sajátítja el a szak­ma csínját-bínját. Ű minősíti majd idén nyáron a magyar- sarlósi orgona felújítását. Ek­kor eldől, hogy ősszel me­het-e a budapesti Faipari Szakmunkásképző Intézetbe elméleti vizsgára. Cél a szak­munkásoklevél megszerzése. Utána 4—5 év múlva a mes­tervizsga következik. Orgonamentés közben sem hazudtolja meg igazi énjét, a műszaki fejlesztőt. Egy új hangszer körülbelül egymil­lióba kerül, a korszerűsítése sem olcsó. Arra törekszik, hogy 20-100 000 forintból ki­hozzon egy újjáalakítást. Ezért amit csak lehet, önerő­ből állít elő. Fújtatógéphez ventillátort alakított ki, amely vetekszik a nyugatnémet Laukhufí cég gyártmányá­val. Egyedi alkatrészét, a lágy gégecsövet a külföldiek még nem ismerik. Az egyedi orgonaépítkezés csak akkor eredményes, ha egyszerre 8-10 szakmához ért, így pél­dául magas szinten asztalos, bádogos vagy hangszerhan­goló is. Emellett a korabeli, rendszerint 100—150 éves anyagot, technológiát, a he­lyi akusztikát is tiszteletben tartja. Ezermesteri munka is ez. A magyarsarlósi műem- lékjellegű templomban pél­dául mintegy félezer sípot tisztít meg a hozzájuk tarto­zó levegőjáratokkal, szélcsa­tornákkal együtt. A legkisebb síp alig kétcentis, a legna­gyobb két és fél méteres. Amatőr restaurátor is, hisz kifesti, faragásokkal feldíszíti a timpanon homlokzatú or­gonaházat. Sarlóson tavaly óta 400-500 órát dolgozott. Ezzel egyidőben több mint öt helyen teljesít hasonló fel­adatot. — Gyermekkorom óta von­zódom a zenéhez, a hang­szerekhez. Minden orgona egy külön világ — mondja. — Mindegyik esetben újrakez­dem a szakmákat, annyira egyedi a helyzet. Majd, ha nyugdíjas leszek, szeretném kiváltani a kisipart. Földi Balázs kihalóban lé­vő mesterségnek hódol. Csuti J. Szavazhat az olvasó! Tabló­verseny Immár évek óta hagyo­mány, hogy lapunk szer­kesztősége, a Pécs Városi Tanács művelődési osztá­lyával közösen meghirdeti a középfokú oktatási in­tézmények (gimnáziumok, szakközépiskolák), vala­mint az ipari tanulóintéze­tek számára kiirt tablóver­senyt. A kirakatokban el­helyezett tablókat művé­szekből álló zsűri bírálja el. A városi tanács műve­lődési osztálya az első dí­jas tablót 2500 forinttal jutalmazza. Az olvasók is szavazhatnak, kérjük leve­lezőlapon írják meg véle­ményüket feltüntetve az iskola nevét és az osztály számát. A szavazatokat kérjük szerkesztőségünk címére legkésőbb május 20-ig el­juttatni. A legtöbb szava­zatot elért tablóra érkezet­tek között 500 forintos vá­sárlási utalványt sorsolunk ki. Az eredményt május 26. számunkban közöljük, va­lamint azt is, hogy mikor kerül sor a dijak átadá­sára. Vasutas fiataJok országos vetélkedője A vetélkedő pécsi résztvevői (Fotó: Maletics L.) Vonalban vagyunk! A galamb egyszer csak ,,ott lett". Amikor ugyanis a mis­kolci központból - ahol ösz- szefogták a vasutas fiatalok első országos telefonos vetél­kedőjét - a játékvezető az ügyességi feladatok között azt is említette, hogy röpke egy óra alatt minden csapat sze­rezzen egy fehér galambot — a béke és a VIT jelképét -, dehogy gondoltam volna, hogy harminc perc múlva a pécsi csapat az igazgatóság tanács­termébe meghozza. Mintha elő lett volna készítve. Hat vasútigazgatóság — Pécs, Szeged, Budapest, Mis­kolc, Szombathely és Debre­cen, illetve a záhonyi üzem- igazgatóság - fiataljai vettek részt tegnap délelőtt ezen a vetélkedőn, amelynek kezde­ményezői a miskolciak voltak, s amelyről a zsűri elnöke, Ko­szorús Ferenc, a vasutas szak- szervezet főtitkára — köszöntő­jében azt mondta: szeretnék rendszeressé tenni. „Vonalban vagyunk!" — ez volt a játék cí­me, apropója hazánk felsza­badulásának 40. évfordulója, illetve a közelgő moszkvai vi­lágifjúsági találkozó. így a té­makörök is érthetőek, amelyek­ben a hét csapatban mintegy 500 fiatal összemérte felké­szültségét: a 40 év eredmé­nyei, kultúra, sport, Magyaror­szág felszabadítása, a VIT-ek története és természetesen vas­úttörténet. A kérdések nem voltak egy­szerűek, például alig fél perc gondolkodási idő után' kellett a pécsieknek megmondaniuk: melyik két Pest megyei város szabadult fel 1944. december 27-én. Megmondták persze: Ráckeve, Szentendre. A játék izgalmán, örömén túl hajtóerőt jelentettek a dí­jak is: bel- és külföldi utak. így a siker utáni erős vágyértv hető volt, a miskolciak a vá­laszaikat így indították: mond­juk a helyes megoldást! Leg­többször tényleg helyes volt. A legkevesebbet azonban a pécsiek hibáztak: így a dél­után két órakor befejeződött vetélkedő győztesei ők lettek — második Szeged, harmadik Debrecen —, s nyerték el az első díjat: a csapat három tagja kül-, tíz tagja belföldi utazáson vehet részt, megkap­ták a Vasutas szakszervezet különdíját is, a 2000 forintos könyvvásárlási utalványt. M. A. A tegnap esti filmről Gyors interjú Moór Marianna! Tegnap este megint híres film volt a képernyőn: a Sze­relmek városa. Négy évtized után többször végigvonult a si­kermezőkön, de úgy látszik, még mindig visszatérhet oda. Tegnap is feltehetően kivételes nagysá­gú nézőtömeg látta a Magyar Televízió sugárzási területén. Pedig 1944-ben mutatták be először.’Marcel Carné sorozatá­nak valószínűleg ez lesz a leg­nagyobb közönségű műve, bár a többi is egyaránt beivódott a filmtörténelembe és a magyar közönségbe. Már múlt szomba­ton, a másik nagy Carné-film „Az éjszaka kapui" vetítése után gyorsinterjút kértünk vol­na a benne szereplő magyar színészek egyikétől, akik a fran­cia művészek magyar hangját adták. De akkor a három szink- ronfőszereplő közül Sinkovíts Imre és fia, Vitay András az Egyesült Államokban, Hámori Ildikó pedig Kínában volt. A tegnap esti — talán legnagyobb Carné-film, a Szerelmek városa előtt. azonban megtaláltuk Moór Mariannt:- Arletty hangját magyarral helyettesíteni nem munka, ha­nem élvezet. Amikor megtud­tam, hoqy az én feladatom lesz, kicsit elgondolkodtam: Arletty, aki nélkül nincs francia filmtör­ténelem, aki nemcsak szépsé­gével, hanem izgalmas egyéni­ségével éppen Marcel Carné filmjeiben lett naggyá, - és most a Szerelmek városában én mondjam rá ennek a színész­királynőnek a magyar hangját? Két évvel ezelőtt történt, akkor kezdték el a Carné-filmek szinkronizálását. De amint ak­kor újra megnéztem a Szerel­mek városát, elmúlt a gondom, s azóta is a nagyszerű játékle­hetőség emléke el bennem. Tudja, ha valamit nagyon jól megcsinálnak, akkor utána a szinkron is élvezet. Nemcsak Marcel Carnénak már a natu­ralizmust közelítő, mégis költői jelenetei tettek minden szink­ronfeladatot nyilvánvalóvá, ha­nem Arletty igen jól játssza a romantikus, titokzatos színész­nőt, aki a művészet és a sze­relem vonzáskörében él. Ez a kettősség örök kapcsolódási vagy ütközőpontot jelentő el­lentétpár. Ebben a filmben Ga- rcnce hordozza a kettősséget, de tiszta, szén emberséggel, s a filmben Arletty alakítja Ga- rance-ot. Ezért a szinkronmun­kában egyetlen hangsúlyt sem kellett máshova tenni, egyetlen mozdulat értelmét sem kellett keresni, hogy a hangot hozzá­igazítsam. Csak jött minden magától. Máskülönben Moór Mariann, aki hosszú évek sikeres Nem­zeti Színházbeli művészi tevé­kenysége után most a Madách Színház tagja, hangjával több Carné-filmben szerepel majd. Földessy Dénes (MTI-fotó, Benkő Imre) vasárnapi 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents