Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-27 / 143. szám

1985. május 27., hétfő Dunántúli napló 5 „feher blues királya** lohn MayaII Pécsre látogat Ismét egy legendás rock­történeti személyiség, a fe­hér blues legnagyobb mes­tere, John Mayall ad kon­certet Pécsett, június 5-én. A jelenleg 52. életévét ta­posó angol muzsikus a hat­vanas évek legelejétől a né­ger blues zene és elismerést nem kapó nagy egyéniségei­nek népszerűsítésére vállal­kozott. S ezt egy olyan idő­szakban tette, mikor a Beatles és a beat stílus ját­szotta a vezető szerepet. Célja eléréséhez egyrészt műsorára tűzte a néger blues legjobb darabjait, s gyakran saját szerzeményei­ben is megemlékezett a leg­kiemelkedőbb fekete bőrű előadókról. Másrészt meg­teremtette a blues egyfajta fehér változatát: a gondol­kodó ember progresszív ze­nei eferaekkel párosult, lí­rai mélységű modern blues muzsikáját. Nemcsak zené­jével gyakorolt jelentős ha­tást a rockzene fejlődésére, hanem valóságos iskolát is teremtett „Bluesbreakers" elnevezésű zenekaraival. A legkiemelkedőbb rockzené­szeknek lett tanítómestere. Eric Clapton, Jack Bruce, Peter Green, Mick Taylor — akik később a Cream, a Fleetwood Mac 'és a Rolling Stones tagjai lettek — és még sokan mások játszottak vele. Munkásságát több mint 30 nagylemez őrzi. Pécsi fellépésére négytagú kísérőzenekarával érkezik, s bizonyára nagy élményt nyújt kitűnő blues kompozí­cióival, panaszos énekhang­jával, virtuóz szájharmoni­ka-, gitár- és orgonajátéká­val. Koszits Attila Uj turistához a Mecseken Javában folyik a gyermekrajzverseny a pécsi Nevelési Központ nagyterén Erb János felvétele Rajzverseny, modellbemutatók, rajzfilmek... Egész nap - gyermeknap lövőre isméf találkozunk A Mecsek és a Dél-Zselic legújabb, sorban a 15. kulcsos turistaháza kőhajításnyira a pécsi Mecsek-kaputól. A Kar­dos úti sétányon mór 1891- ben állt Baranya megye első, kirándulóknak készült védhá- za. Építője a Mecsek Egyesü­let volt. Ilyen minőségében 1945-ig működött. Utána ven­déglő, napjainkig erdészház. Nemrégtől ismét a baranyai természetbarátok csaknem öt­ezer fős közösségéé. Kezelője a Pécsi Természetbarát Turis­ta Egyesület. Hajdan távol esett a város­tól. Jelenleg a zöld oázis körül szerpentinek kígyóznak. Nehéz felfedezni. Ha a László pihe­nőtől indulunk, a sziklaútra bízhatjuk magunkat és pár perc múlva ott állunk a szik­lakertre emlékeztető parkja előtt. Nagy Lajos, tájfutó-ed­ző őrzi. Ö és edzőkollégója Navratil Géza szervezi a tár­sadalmi munkát a megviselt tégla- és faépület megmenté­séért. Eddig húszezer forint ér­tékű munkát végeztek a ki­rándulók. Bárki, ha erre vető­dik, kaszál, kapál, gereblyé­zik, építi a lépcsőket, erősiti a falakat, fest. Dolgozni 10— 15-en járnak vissza. Év végére így készül el a természetjárók új létesítménye. Másfél évti­zede hasonlóképpen alakítjuk ki a turistaházainkat — mond­ja Karádi Károly, a Baranya megyei Természetbarát Szövet­ség elnöke — ez a legolcsóbb és a leggyorsabb mód. A Vörös Meteor tájfutói végre otthonhoz, a természet- járó turisták rendezvény- és továbbképzési helyhez jutot­tak. A Vándorsport nevű kul­csos turistaházban tíz szállás­helyet rendeznek be. A vál­lalkozó természetszeretőket a Mecsekvidéki Idegenforgalmi Bizottság és a Baranya me­gyei Testnevelési és Sporthi­vatal százezer forinttal segíti. Csuti J. A pécsi gyermekeknek igazi, felnőttes gondot okozott, hogy vasarriap. a gyermeknapon hova is menjenek. Tán azok választottak jól, akik minden­ből egy kicsit „csipegettek”. Délelőtt a Szabó István Út­törőházban az emblémapályá­zat díjkiosztó ünnepségére ke­rült sor. A 166 pályázó közül 2000—2000 forintos díjban ré­szesült gyermek kategóriában Olasz Balázs, a felnőtt kate­góriában Maródi Árpád. Utá­na a kiváló szakköri munkáért kitüntetéseket osztották - ki a pajtásoknak. Aztán jöhetett a játék! Közben a jutalomműsort — a Szélkiáltó együttes éne­kelt, a Nevelési Központ II. sz. Általános Iskolájának bábosai és a Petőfi utcai Általános Is­kola bábosai báboztak — néz­hették meg a kisdobosok és az úttörők. Volt, akit a tv mese­darabja, másokat pedig a vi­deofilmek - Vük, Hófehérke és a hét törpe - csalogatott a te­levízió képernyői elé. Közben az előtérben dr. Mándoki László könyvét dedikáltathat- ták maguknak. Bizony, nehéz volt innen hazacsalógatr.i ebédre a gye­rekeket. Nemegy közülük ke­serves könnyeket hullatott — csak arra hallgattak el, hogy délután tovább folytathatják a nézelődést Aki úgy döntött, hogy a Ne­velési Központot keresi fel - jól választott. A Gyermeknap — egészségnap reggeltől késő esfg meglepetésekkel szolgált. Délelőtt árusítással egybekö­tött kalóriaszegény cukrászter­mék-bemutatót tartottak. Az­tán egészségkultúrával kap­csolatos vetélkedőt és aszfalt­rajzversenyt rendeztek. Egész­ségnevelési filmek, számítógé­pes videojátékok, népdal, báb­színház váltották egymást a kora délutáni órákban. Aztán néptáncegyüttesek, zenekarok és szólóénekesek színes, vidám műsora következett. Mindezek­kel egyidőben pónilovaglás, batikolás, játszóházak és spor'vetélkedők késztették bá­mészkodóira a kicsiket és a nagyokat. A Mecseki Kultúrpark is sok vendéget fogadott. A reggeltől estig közlekedő úttörővasútra alig lehetett jegyet kapni. Most még felnőttek kísérték az utasokat, de néhány héten be­lül már igazán úttörővasút lesz az úttörővasút: úttörők indít­ják, fogadják a vonatot és ke­zelik a jegyet. Még délután az új Úttörő- ház újabb érdekességgel ruk­kolt ki: hőlégballon-bemutató és modellbemutató zajlott a szabadban.. Videón pedig a 101 kiskutyát vetítették . . . Egyszóval, egész nap tartott a móka, a vidámság, a tánc, az ének. A rendezők szavaival búcsúzva: jövőre ismét talál­kozunk a gyermeknapon. A. E. Igazán vadregényes a környezete a mecseki kulcsosháznak Fotó: Lauer Györgyi Szőrén-szálán eltűnt a Sokol... Jöttem, láttam, loptam A dolgot könnyű elképzelni: kiment a szőlő gazdája a hét­végi telekre, szép idő volt, sü­tött a nap, könnyű szellők sza­ladgáltak a lombosodó gyü­mölcsfák között. Egyszóval: el­sőrendű alkalom a kikapcsoló­dásra. Be is kapcsolta, mind­járt a Sokol rádiót, ráakasztot­ta egy szőlőkaróra, szólt a dal, ahogy a gazda kapálás közben távolodott, mind halkabban — ám egyszercsak teljes lett a csend. Visszaballagott - a Sokol szőrén-szálán eltűnt. . . Szaporodnak az utóbbi idő­ben a feljelentések a Pécsi Rendőrkapitányságon: nő a be­surranásos lopások száma. A jelenség „érthető": a jobb idő beköszöntével egyre több a nyitott ablak, ajtó, záratlanul maradnak a présházak szellő­zőnyílásai. Nem akarom a má­sik fél - mármint a tolvajok ­érdemeit kisebbíteni, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy kevesebb közöttük az el­szánt csirkefogó, mint amennyi az ilyen bűncselekmények szá­ma. Az a bizonyos mondás — hogy tudniillik alkalom szüli a tolvajt - ez esetben szentigaz. Sokan mondják el a nyomozók­nak megbukásukat követően: jöttem, láttam, loptam-.. . Az ilyen alkalmi tolvajok azonban - rendszerint - kisebb kárt okoznak, mint a kifejezetten e bűncselekmények elkövetésére specializálódott - és a lakások, hétvégi házak, tulajdonosainak könnyelműségére, nemtörődöm­ségére, hanyagságára tapasz­talataik által igazoltan támasz­kodó — besurranok. Néhány friss példa: április végén Pécsett, az egyik nyitva hagyott Ifjúság úti lakásból tűnt el 16 000 forint; május 3- án a Pécsi Városi Bíróság vala­melyik irodáját látogatta meg egy „ügyfél", s lépett meg 5000 forinttal; május 8-án az OTP Rákóczi úti egyik irodájá­ból tűnt el pénz; 10-én az Épí­tők útján lévő egyik lakásba hatoltak be és vittek el 2500 forintot, aranyékszert. OTP, Városi Bíróság? Úgy ám, a hivatalok sem kivételek! Mi több: eredménnyel kecseg­tető vadászterületnek mutat­koznak, annyi a nyitott ajtajú, üres iroda, s azokban a rádiók­tól a magnón át a készpénzig minden az asztalokon van . . . Nemcsak Baranyára jellemző a besurranásos tolvajJások szá­mának emelkedése. A szomszé­dos meqyékben is hasonló a tapasztalat - mi több, az utób­bi néhány hét legnagyobb fo­gásai a szomszédos megyék­ben voltak: 70 000 forint, más­kor 100 000 forintot érő betét­könyv lelt új gazdára —, s le­het arra számítani, hogy az el­követők ellátogatnak Baranyá­ba is. Az persze, hogy - maradjunk az irodáknál — ki az ügyfél, s ki az egyéb dolgok után ér­deklődő, senkinek sincsen a homlokára írva. De az sem biztos, hogy lakásunk ajtaján becsengető ismeretlen valóban tollgyűjtő, valóban X. Y.-t — könnyű egy „falnevet” kitalál­ni — keresi, valóban annyira szomjas, vagy gyereke annyira éhes, hogy egy korty víz, egy falat kenyér nélkül nem is bírja tovább .. . Mire a házigazda térül-fordul a konyha felé, mór elpakolták valamilyét. Csak figyelmeztetőül: újab­ban idegen embereket „talál­nak" erkélyeken is. Ilyenkor persze mesével már nem tud­ja magát a lefülelt tolvaj ki­menteni. de az is elképzelhe­tő, hogy senki sem veszi észre. Éppen a közelmúltban mesélte egy lebukott „falmászó": gye­rekjáték mór erkélyről-erkélyre tornázva magát akár a negye­dik szintig is feljutni . . . M. A. Gömbűrhajó? Füles Sarlós Endrének Fülest kap nemsokára Sarlós Endre. A tiszteletpéldányt per­sze nem adják ingyen, előbb- meg kellett rajzolnia a Veszé­lyes találka c. képregényt, mely június közepén jelenik meg a népszerű rejtvényújságban. Cs. Horváth Tibor, a Füles munkatársa küldte a forgató- könyvet, mely tele van filmes zsargonnal: félközei, nagytotál, premier plan . .. Egy intsrukció a sok közül: „A nő elnyúlik, (legalább félkeble látható le­gyen, de lehet több meztelen­ség is!)". A rajzoló tehát bi­zonyos alkotói szabadsággal rendelkezik, hiszen ez esetben az ő ízlése dönti el a pőreség mértékét. Más jeleneteknél ne­ki kell ügyelnie arra, hogy a szereplők korhű ruhákba le­gyenek „felöltöztetve". — Gyakran utazom fel a Széchenyi Könyvtárba vázlato­kat készíteni — meséli Sarlós Endre. Az Acélcápa c. képre­génynél az akusztikus torpedók megrajzolásához a Hadtörténeti Múzeumtól és az MTI-től kap­tam segítséget. A sci-fi az egyetlen műfaj, ahol lehet ha­landzsázni. A Syrius csapdájá­ban egy gömbűrhajót a követ­kezőképpen ábrázoltam: rajz­szöget tűztem a hurkapálcára és a falra vetődő árnyékot raj­zoltam le. Hogy a hátteret rész­letesen ki tudjam dolgozni, a kockákat mindig nagy méret­ben készítem el. így, a nyom­dában lekicsinyített változaton minden apró részlet jól látszik. — A képregényekben ha va­laki megszólal, miért „nő" ki nyíl a fejéből? — Ez a nemzetközileg elfo­gadott jelzés segíti eldönteni az olvasónak, hogy mikor ki mit mond. A forgatókönyv mel­lékleteként megkapom a sűrí­tett zöveget, ezt kivágom és beleragasztom az imént emlí­tett szövegnyílakba. Ha valaki töpreng, azt buborékokkal je­lezzük, a keret nélküli képek arra utalnak, hogy a jelenet a múltban játszódik. Vannak teljesen önálló mun­kái is, melyeket ő írt és raj­zolt. A Sziget eleste, Gökbilgin Tayyib: Nagy Szulejmán utolsó hadjárata c. cikkének nyomán kézült, a Syrius csapdájához „bevágta" Einstein relativitás- elméletét. Gyermekkora óta vonzza Ta­hiti, az egzotikus világ (talán a háncsszoknyás lányok is?) és örülne ha nem lenne alacsony, zömök és kopaszodó. Rajzaiban ezért mindig magas, markáns arcú, jólfésült hősök szerepel­nek. — Családom tagjait gyakran belerajzolom a képregények­be. Az Acélcápában például a lányom telefonoskisasszony volt, a vöm Ludovikás katona, a fe­leségem pedig mozireklám. A Bors Mátéban, szülővárosom (Szigetvár) nyugalmazott ügyé­szét, jóbarátomat, dr. Fülöp Istvánt rabként ábrázoltam'. Magamat és anyósomat még sohanem rajzoltam meg. A Pécsi Bőrgyár grafikusá­nak az elmúlt húsz év alatt 53 képregény került ki a keze alól. 1982-ben megkapta a Szocialista Kultúráért Érdemér­met. — Bár a képregényrajzolókat talán egy oicit mégis hozzájá- nem ismerik el művészeknek, rultak a rajzaim ehhez az el­ismeréshez. Stausz Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents