Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-27 / 143. szám

1985. május 27., hétfő Dunántúlt napló 3 BNV: elektronika az emberért Csodák a Földön és a világűrben Az, hogy a másodpercenként több tonna üzemanyagot elfo­gyasztó szovjet Proton-rakéta úgy „ellőtte" az 5 tonnás Ve- ga-szondát, hogy az 273 600 ki­lométer óra sebességgel fog elmenni a Halley-üstökös mel­lett nem csoda. Hogy a nagy távolság miatt csak 20 perc alatt lehet üzenetet vál­tani a szondával a fölről, s hogy az űrszonda 20 másod­percig lesz az üstökös „közelé­ben" szintén nem az. Az vi­szont igen, hogy az űrszonda műszereinek minden feladatot saját intelligenciájukra tá­maszkodva, önmaguktól kell megoldaniuk a 25 millió kilo­méterre a földtől. A Tudományos Akadémia pavilonjában ott a szonda ma­kettje, s ott vannak azok a műszerek-berendezések is, me­lyeket magyar mérnökök fej­lesztettek ki, s melyekről Vár­halmi László, az MTA Közpon­ti Fizikai Kutató Intézetének tu­dományos munkatársa azt mondotta: e műszerek lelke a számítógép. A többek között mikroprocesszorokból felépített intelligencia, amelynek a segít­ségével e berendezések önma­guk döntik el, mikor-mit csinál­janak. Magyarok csinálták eb­ből az 5 tonnás száguldó cso­dából a fedélzeti adatgyűjtő berendezést, a részecske ana­lizátort, a kozmikus sugárzás regisztrálót és a televíziós rend­szert — négy kamera küldi a Földre a képeket —, és ezek földi ellenőrző rendszereit. (Legutóbb március 5-én és 6- án ellenőrizték a Földről a Ve­ga-műszereit, s minden kifogás­talanul működött). Napjaink komputer-forradal­mát éljük: óráról-órára nő e számítógépek intelligencia­szintje, s óráról-órára a fel­használási területük. Az idei BNV —1l a beruházási javak szakvására — e komputerek BNV-je, alig akad kiállító, aki ne kapcsolta volna termékét számítógéphez. Lassan már ijesztő! Napjainkban az elekt­ronika alkalmazási területeinek számát a szakemberek már kö­zel százezerre (!) teszik. Szinte nincs olyan igazgatási, oktatá­si, tervezési, közgazdasági vagy éppen jogászi, orvosi te­vékenység - jegyezte meg Té­tényi Pál, az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság elnöke — amelyben a mikroszámító­gép ne segítené az ember munkáját. Nyilván, csak a töredékét le­het ismertetni annak, amit többezer kiállító kínál e téma­körben; így maradjunk a ma­gyaroknál. Az új-generációs komputerek nyelvét magyar mérnökök találták ki, oly ügye­sen, hogy még a Pentagon is érdeklődik utána! Kezdeném tehát a sort a KFKI nagydíjas csodájával, a Megamini számí­tógép család legújabb tagjá­val; ez a rendszer fogja vezé­relni a Paksi Atomerőmű 3-as és 4-es blokkját. Jó volt látni a hazai egész­ségügy álmát: a MEDECT 18 névre hallgató komputer-to- mográfot, amelyet a Medicor hozott ki. A röntgenfelvételt végtelen ideig tárolja egy csöppnyi mágneslemezen. Több diagnosztikai készüléket is komputerhez csatoltak, s csak be kell táplálni a beteg adata­it, s megmondja a gyógymó­dot. (Félelmetes perspektíva: nem kell majd az orvos! A science fiction legnevesebb mű­velői sem tudnak merészebbet kitalálni.) Már számítógépen van a város vízellátását szabá­lyozó berendezés, a marha-ab- rakadagoló, komputer optimál­ja a lemez-szabászatot, mond-: ja meg a várható időjárást. A Geofizikai Kutató Intézet alkot­ta meg a Mobil R 11 bázisú geofizikai oceanológiai kutató rendszert, számítógép vezérli a személygépkocsit és irányítja a forgalmat — ebben élen jár a Bakony Művek és a főváro­si Közlekedési Főigazgatóság —, s most tessenek figyelni: A Textilipari Műszer- és Számí­tástechnikai Fejlesztő Vállalat bemutatja a COMPUTEXT mű­hold-vevő családot! Ezek alkal­masak a már műsort adó ECS műholdak vagy a közeljövőben felbocsátásra kerülő DBS mű­holdak televíziós adásainak egyéni vételére. Kozma Ferenc Vezetőség- választás az Autóklubnál A mintegy 8000 autóst összefogó Magyar Autó­klub Baranya Megyei Szer­vezete szombaton délelőtt Pécsett, az Ifjúsági Ház­ban tartotta meg vezető­ség- és küldöttválasztó qyűlését. Litványi Tibor, a MÁK megyei szervezetének elnöke az elmúlt öt esz­tendő munkáját áttekint­ve részletesen szólt a klub szolgáltatásainak bővülé­séről. A baranyai autós társadalom nem csekély része vette igénybe az Autóklub kínálta sokrétű lehetőségeket, így többek között a balesetmegeíőzést szolgáló műszaki felülvizs­gálatokat, a műszaki vizs­gáztatást, a segélyszolgá­latot, a járművezető-kép­zést. A beszámoló önkri­tikusan állapította meg, hogy a tagszervezés terén még akad tennivaló - el­sősorban vidéken —, ehhez azonban minden bizonnyal segítséget nyújt majd, hoqy a közeljövőben elké­szül a szervezet új műsza­ki bázisa, mely az eddi­gieknél magasabb színvo­nalú munkát tesz lehetővé. A beszámolót vita követ­te, melynek során felszó­lalt Balogh Tibor, a Ma­gyar Autóklub főtitkára és dr. Dányi Pál, a Baranya Megyei Pártbizottság titká­ra. Ezután a klub munkáját hosszú ideje segítők kitün­tetésére került sor. A Ma­gyar Autóklub Érem arany fokozatát kapta Árus Sán­dor, az ezüstöt Gyimesi lános rendőr alezredes, a bronzot Molnár Gyula és Schneider Ede vette át. A MÁK Aranykoszorús jel­vény kitüntetésében Gás­pár József és Bráza János részesült. A résztvevők megválasz­tották a szervezet új elnök­ségét és a küldötteket, majd az elnökség első ülésén a tisztségviselőket. A MÁK Baranya megyei Szervezetének elnöke is­mét Litványi Tibor lett. R. N. Országgyűlési képviselőjelöltek, Baranya megye, 13. választókerület A Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója. 1933. szeptember 8-án született Székesfehérváron, kisiparos szülök gyermekeként. Szakképzettsége: agrármérnök. 1957-től a Szentegáti Állami Gazdaságban dolgozik. Kezdetben gyakornokként, majd külön­böző beosztásokban tevékenykedett. 1969 óta a gazdaság igaz­gatója. Párttag 1965 óta, jelenleg is tagja a Szigetvári Városi Pártbizottságnak és a végrehajtó bizottságnak. 1975-ben, majd 1980-ban is országgyűlési képviselőnek választották. 1977-től tag­ja és titkára az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának. A választókerületében szere­tik: korrekt egyéniségű, meg­fontolt emberként ismerik, sza­vának súlya van. Közéleti jár­tassága eddig is sokat kama­tozott, bár mint szerényen megjegyzi:- Ne kapcsoljunk a nevem­hez semmilyen látványos vál­tozást, beruházást, eredményt, amit a térség, Szigetvár és környéke elért az elmúlt évti­zedben. Akár a gazdaságban, melyet vezetek, akár a tágabb környezetemben mindig társak­kal együtt dolgoztam, ismertem a lehetőségeket, s a realitás talaján élek. Bármi, amit el­értünk csapatmunka volt, s ki- nek-kinek része benne. 'És az is nyilvánvaló, hogy akadtak olyan kérések, melyeket min­den gond nélkül elintéztem — mint például bizonyos városi ellátási kérdések, térséget érintő fejlesztések -, s akad­tak, melyek a mai napig is megoldásra váró feladatok.- Hallhatnánk ezek Közül néhányat, megtoldva azzal; ha ismét önt választanák a térség országgyűlési képvise­lőjévé, mit tűzne a megoldandó feladatok zászlajára?- Szigetvár ima már nem­csak önmagáért, hanem a tér­ség lakóiért is felel, sok olyan ellátó-szolgáltató funkciót föl .kell vállalnia, amit eddig ta­lán kevésbé. Ezért kezdjem úgy, a városnak korszerű mű­velődési házra van szüksége, egészségügyi ellátási funkciói­nak javítására — épül már az új kórházi tömb -, s nem tet­tem le arról sem, hoay harcol­jak a földgázért, mely egyelő­re elkerüli a várost. Meg kell építeni a következő ötéves tervidőszakban a várost meg­kerülő 6-os főközlekedési utat, áldozni kell a belváros re­konstrukciójára, Szigetvár szebbé tételére.- A községek, a térség vo­natkozásában ...?- Az alape'látás egyértelmű javítása égető feladat. Sorol­jam? Víz, villany, a kereske­delmen belül az alapvető élel­miszerekből a gond nélküli el­látás megteremtése, s ha tet­szik: húsboltok nyitása a cent­rumközségekben. Az ott élő emberek közérzetét befolyásol­-------------------- * --------------------­S zabó Imre A mozsgói Zrínyi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke. 1940. augusztus 30-án született Szigetváron. Munkáscsaládból származik. Szakképzettsége: mezőgazdasági technikus. 1970-ig a Szigetvári Konzervgyárban dolgozott, ahol kezdetben nyers­anyagátvevő, körzeti felügyelő, majd a vállalat főagronómusa. 1962 óta tagja az MSZMP-nek. 1967-ben egyéves pártiskolát végzett. 1970-töl 1974-ig a Mozsgói Zrínyi Termelőszövetkezet pártvezetőségének titkára. 1975-től 1982-ig a termelőszövetkezet elnökhelyettese, az utóbbi időponttól kezdve a szövetkezet elnö­ke. Tagja a Szigetvár Városi Pártbizottságának. A Mezőgazda­ság Kiváló Dolgozója. Területét illetően megyénk legnagyobb termelőszövetke­zete a mozsgói; hosszú évek eredménytelen gazdálkodása után feljövőben van. Tavaly már tisztes nyereséget értek el, s ez az öröm, 13 település lakóit érinti. Ennyi tartozik a gazdaság 9700 hektáros terü­letéhez, három községi közös tanács igazgatása mellett.- Én hiszek a községek második virágzásában - mondja Szabó Imre, - s jó­pár éve ez a véleményem. Jól érzi magát környezetében a gazdálkodó falusi ember, s ha az alapellátás kifogástalan, a kereskedelem és a szolgálta­tás teljesíti a vállaltakat, nem is vágyik máshova. Ebben a térségben, ahol mi gazdálko­dunk még a víz a jelenleg legégetőbb gond. S ha ebben is előbbre tudunk lépni, igen­is van a falunak létjogosult­sága, s a városra költözés fo­lyamata nemcsak megállítha­tó, hanem meg is fordítható.- ön, hogy látja a gazda­ság és a térség kapcsolatát?- Erejéhez mérten üze­münknek föl kell vállalnia azokból a feladatokból, amit a térség ró ránk. Nyitott, ér­zékeny, a problémák megol­dására törő politikával lépünk fel szinte minden kérdésben. Én úgy vallom, hogy az em­berek közérzete kihat döntően a munkájukra, s ezért egyál­talán nem mindegy, hogy mit* nyújt nekik a lakóhely, az ott­hon.- Képes lesz-e a mozsgói termelőszövetkezet forintokkal is támogatni — ha kell - a községpolitikai törekvéseket?- örömmel mondhatom, hogy gazdaságunk 1981-82- ben stabilizálódott, 1983-ban már 7,3 milliós, 1984-ben pe­dig 10,3 milliós nyereséget ér­tünk el. Sikerült jobb feltéte­leket teremteni, s ez azt je­lenti, hogy nem félünk a jö­vőtől. Jelenleg minden ma­gyar gazdaságban a növény- termesztés akkumulálja a nye­reség zömét, 90—95 százalé­kát, s ettől az állattartás ja a közlekedés is, az egyéb szolgáltatások színvonala is. Gazdaságunk ncgy területet ölel föl — Szentegóttól Kishár- ságyig —, s kötelességem há­zon belül is a térségi szemlé­letet erősíteni, ha 'kelik anya­giakkal fölvállalni az ott élők - dolgozóink és más lakosok — problémáinak megoldását. En­nek megannyi példája volt mór eddig is: az állami gaz­daság fennállása óta közel egy falunyi lakás építéséhez járult hozzá, finanszírozza a spo't- és kulturális célokat, ad oktatási intézményeknek, óvo­dáknak, működtet ifjúsági klu­bokat. messze lemarad. Ha a sza­bályzók frontján valami válto­zást szeretnék, akkor az a kö­vetkező; a növény és az állat arányaiban azonos feltételek­kel induljon a nyereségkép­zésben, mindkét ágazat adjon azonos örömöt vezetőnek, be­osztottnak egyaránt. Mindettől függetlenül nem csak lehető­ségünk, hanem kötelességünk is segíteni anyagilag azokat a községeket, ahol tsz-tag- jaink, dolgozóink élnek. Gaz­dálkodásunk azt mutatja, hogy a jövőben egyre többet tu­dunk fordítani e célra. Kozma Ferenc Legjobb fagyi a Mecsekben? Eperfagyi, eperfagyi... Naponta tízféléi főznek E perfagyi, eperfagyi, hű de finom! Édes is, meg hűvös is az ajkaimon. Oly jó a citromos, még jobb a kókuszos” . . . Az 50-es évek .s lég erét el­koptatta az idő, viszont a fagylaltozók tábora maradt, sőt egyre bővül. Ma már nincs az országban olyan te­lepülés, ahol a nyári szezon­ban ne lehetne fagyit kapni. Mégis tájegységeken más és más íze van a fagylaltok­nak. Viszont hazai és külföldi turisták sokasága esküszik arra, hogy legfinomabb ízű fagylaltot Pécsett, a Mecsek cukrászdában ettek. Megbízunk ízlelőbimbóik érzékenységében, főként mert mi magunk is úgy tartjuk ­igazuk van. Bizonyítja ezt minden szezonban a Mecsek fagyipultja előtt kígyózó sor.- Vajon miért ilyen nagy- s-erű minden fagylaltjuk? — érdeklődtünx Knsznai József mestercúkrósztól, aki c Me­csek cuk'áseüzem vezetőhe­lyettese. _— Mert mindenből az elő­■rtnál többet használunk a készítményekhez. Több diót, mogyorót, tejszínt kakaót, ma­zsolát, rumot... A tőlünk ki­került ételminták, még min­dig úgy jöttek vissza, hogy az előírt mennyiségnél több az adalékanyag. De nem is go­noszkodhatunk eladhatollan- ságra: naponta - hajnaltól késő estig - öt-hat mázsa fagylaltot kever, főz és fa­gyaszt a múlt év elején mun­kába állított olasz Carpigiani gép. Általában vanília, cso­koládé, puncs - ezekből eszik a legtöbbet -, kókusz, dió, gesztenye, mák, pisztá­cia, citrom, málna, barack kerül a fogylaltospultra. Ezenkívül kávéval, tejszínnel, mogyoróval bővítjük a vá­lasztékot. — A nagyüzemi módon ké­szült fagylalttal nem vetél­kedhet az otthon előállított. Mégis, m lyen receptet tudna adni a háziasszonyoknak.- Az íznek otthon is meg lehet adni a módját, az ál- 'agát viszont csak az tudná megközelíteni, akinek van kisteljesítményű NDK fagyi­gépe. Ez pedig az utóbbi években hiánycikk. De jég­kockatartóban is lehet fa­gyasztani, ha nincs más. Te­hát 4 személy részére: Vanília alapfagylalthoz 7 d! tej, 1 dl tejszín, 22 deka cu­kor, 6 tojás sórgájc és kevés vaníliarúd kell. A tejet, a tejszínnel, vcniljorúddat és a cukorral lassú tűzön főzni kell. A ‘ojássárgákat egy kevés langyos tejjel csomó­mentesre kavarni, összefor­ralni, szűrni, hűteni, fagyasz­tani. Csokoládé fagylalthoz 6 dl tej, 1,5 dl tejszín, 22 deka cukor, 3 dkg kakó és 3 to­jásfehérje szükséges. Forral­ni kell a tejet, tejszínt, cuk­rot. Langyos tejben elkever­ni a tojásfehérjét, és sűrűre kivárni külön a kakaót, ösz- sze kell forralni őket, szűrni, hűteni és a jégkocka-tartóba önteni. Valóban jó doiog otthon fagyit készíteni. De azt hi­szem, hogy én magam és sokan mások is inkább be­állnak a cukrászda előtt ka­nyargó várakozók sorába . . . A. E. Kasó József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents