Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-04 / 120. szám
T udomány A tudományos élet hírei Pécsi szerző tanulmány- kötete. ,,Dél-Dunántúl iparának története a kapitalizmus idején” címmel jelent meg T. Mérey Klára, a történelemtudományok doktorának, a Dunántúli Tudományos Intézet tudományos főmunkatársának tanulmánykötete. A kötet az Akadémiai Kiadó gondozásában látott napvilágot. Kandidátusi disszertáció. Dr. Benkő András, a JPTE Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi adjunktusa sikeresen megvédte a „A mezőgazdasági termelőszövetkezetek törvényességi felügyeletének jogi eszközrendszere" címmel írt kandidátusi értekezését. Párizsi tanulmányút. Március végén érkezett vissza féléves párizsi ta- nulmányútjáról dr. Lovász Tibor, a pécsi Fogászati Klinika tanársegéde. A Faculte de Chirurgie Den- taire Universite Paris Vilen töltött hat hónap alatt a francia fogorvostanhallgatók képzési rendszerét és a kint használt anyagok, technikák magyarországi alkalmazhatóságának lehetőségét tanulmányozta. Tudományos fokozat. Március közepén kandidált dr. Kengyel Miklós, a JPTE Állam- és Jogtudományi Karónak adjunktusa. Disz- szertációjának címe: „A tanúbizonyítás a polgári perben”. Előadások külföldön. Dr. Bognár József főiskolai docens, a JPTE Tanárképző Kar angol tanszékének tanszékvezetője az Amerikai Egyesült Államokba utazott. Egyhónapos kinttartózkodásának ideje alatt különböző egyetemeken tart előadásokat. A közelmúltban jelent meg az Akadémiai Kiadónál az Állattani Közlemények LXXI. kötete, amelyben több baranyai kutató tanulmánya is olvasható. Vass Anna írása az 1972- ben elhunyt országos hírű pécsi zoológusról, Gebhardt Antalról emlékezik meg. Fazekas Imre egyik munkájában a magyareg- regyi lepkefaunát vizsgálja, másik tanulmányában több új és ritka lepkefajt mutat ki a Mecsek-hegy- ség területén. Majer József a szarvasmarhatelepek és a legelő környéki bögölyökről ír. Uherkovich Ákos a dél-dunántúli nagylepkék jelenkori terjedését vizsgálja. Pásztázó elektronmikroszkóp az Igazságügyi Orvostani Intézetben (Fotó: Maletics L.) Az orvostudomány és a bűnözés Csontmaradvány a mikroszkóp alatt Száznyolcvan—kétszáz apasági ügy — a szám évek óta nagyjából változatlan, ennyi esetben ad szakvéleményt a POTE Igazságügyi Orvostani Intézete. Minden más vizsgálat száma emelkedik, így a polgári perekhez kötődőké is. Nézzünk egy példát! Azokban az években, amikor csak nagyon kevesek voltak abban a helyzetben, hogy örökséget hagyjanak maguk után, nyilván ritkán volt olyan per, amelyben azt kellett megállapítani, hogy a végrendelkező — amikor testamentumát készítette — birtokában volt-e az ehhez szükséges szellemi képességeknek. Most, amikor egyre több háztartásban halmozódnak fel nem ritkán nagy értékek, sűrűbben fordulnak e kérdés eldöntése érdekében az intézethez... És persze —igazodva a bűnözési trendhez — emelkedőben van a bűnügyekkel kapcsolatban nyilvánított szakvélemények száma is. Nő az érdeklődés az intézek munkája iránt. Ez — némileg lesarkítva — abból a nem pontos ítéletből fakad, hogy az igazságügyi orvostan véleménye egy-egy bűnügyben döntő. Dr. Harsányi László profesz- szornak, a pécsi intézet igazgatójának más a véleménye. — Nem hiszem — mondja —, hogy akár a távolabbi jövőben is a tudomány önmaga döntő lehet. Hiszen minden tudományos munkás, aki ilyen ügyek felderítésében közreműködik, a saját szempontjai — és csak azok — alapján mérlegel. Az összegezés a bíróság dolga, ahol minden oldalt, minden véleményt, minden eredményt mérlegre tesznek, s ezt követően mondják ki a döntő szót. Ott, s nem valamelyik laboratóriumban. Az igazságügyi orvostan alkalmazott tudomány, nem foglalkozik alapkutatásokkal. Ebből persze nem következik, hogy az igazságügyi orvosszakértő ne figyelné az alaptudományok kutatási eredményeit, ne ismerné fel az igazságügyi orvostani munkában is felhasználható változásokat. Vagyis: változnak a módszerek, változnak az eszközök, a technikai felszereltség. Ez utóbbiról elmondható: Pécsett az élen járnák. A POTE Igazságügyi Orvostani Intézete volt az első az országban, ahol — szakértői véleményezésre — elsőként alkalmazták a pásztázó elektron mikroszkópot. Hihetetlen apró részletekre tudnak segítségéve! fényt deríteni. /\ japán mikroszkóppal akár har- minc-negyvenezerszeres nagyítást is elérhetnek, de általában elég a tízezerszeres. A megszokott méretekhez igazodott szemünknek így is meg- hökkentőek a felvételek. Ugyancsak a pécsiek hasz-i nálták először a mikroszonda- vizsgálatot az igazságügyi orvostanban: pontosan megállapítható a segítségével, hogy a vizsgált területen milyen elemek vannak. Így határozták meg - például egy koponyasérülésnél - a vas jelenlétét, végső soron azt, hogy a gyilkos milyen anyagból készült eszközzel végzett az áldozatával. Molekulányi mennyiséget is ki tudnak mutatni. A legendákkal azonban szakítani kell.- Amikor odaér Derrick a tett színhelyére és megkérdezi: nos, doktor úr, mikor állt be a halál?, nem szabad azt hinnünk a válasz alapján, hogy ezt ott helyben ilyen pontossággal meg lehet állapítani - hallottuk a professzortól. - Az igazságügyi orvosszakértő előtt mindig ott lebeg az a határ, amíg választ adhat. Tudnia kell, hogy mi az, amit határozottan állíthat, vagy határozottan cáfolhat. A vélemények ugyanis nagyon gyakran csak valószínűsítenek, jóllehet, ez akár 98 százalékig is terjedhet. Tehát arra, hogy például egy bűncselekmény tettesét igazságügyi orvostani módszerekkel a leghatározottabban meg lehessen állapítani, nincsen lehetőség, mert a vélemény csak részterületet tár fel. Elméletileg csak az ujjlenyomat olyan, ami alapján azonosítani lehet egy.-egy személyt. Mi a laboratóriumainkban például sok jelleg alapján határozzuk meg a vércsoportot, mondjuk egy bűncselekmény helyszínén talált maradványból. Mégis csak azt tudjuk elérni, hogy kimondjuk: ilyen vércsoportú ember az országban legfeljebb másfél ezer van — persze ezzel is könnyűjük a bűnüldözők munkáját. Az igazságügyi orvostani intézet közreműködését több területen veszik igénybe. Nagyjából három fő csoportot lehet megkülönböztetni: minden esetben, amikor halálos sérülés volt, akkor is, ha embertől származó biológiai nyomok maradtak vissza egy bűncselekmény színhelyén, végül ha felmerül a gyanú, hogy a bűn- cselekmény elkövetésével gyanúsított, vagy már vádolt személy nem egészséges. Gondoljunk csak ez utóbbi rendkívüli jelentőségére, hiszen jogszabályaink szerint nem büntethető az, akinek beszámítási képessége hiányzik, büntetése korlátlanul enyhíthető annak, akinek beszámítási képessége korlátozott. Sok függ tehát az igazságügyi orvosszakértői véleményen, ami nem minden esetben az említett intézet közreműködésének az eredménye, nagyon sokszor más tudományágak képviselőivel tartott konzultáció révén születik meg. Említettük: nő az intézet leterheltsége, egyre gyakrabban, egyre többféle ügyben kérik segítségüket. A korszerű eljárások pedig munka- és időigényesek. Vagyis egy-egy üggyel lényegesen többet kell foglalkozniuk — ám jóval többet is tudnak mondani, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Mészáros Attila Elhízott gyermekek Pécsett a gyerekek csaknem tizennégy százalékának a súlya meghaladja a normálisát. A gyermekklinikán működő anyagcsere és endokrin gondozóban négyszáz gyereket tartanak nyilván. S az orvosok megállapítása, az* elhízás elsősorban nem hormonális vagy genetikai okokra vezethető vissza, hanem a helytelen életmódra és étkezési szokásokra. A helytelen életmód és étkezési szokások ellen harcot indított a gyermekklinika. Ehhez csatlakoztak a Nevelési Központ szakemberei és iskolaorvosa. Az iskolaorvosok a kiszűrt kövér lányokat és fiúkat beutalják a gyerekklinika anyagcseregondozójába, ahol kivizsgálják és gondozásba veszik őket. Évente azonban még így is csaknem száz új gyerek jelenik meg vizsgálatra. A legtöbb kövér gyereknek nincs endokrinológiai zavara vagy genetikai rendellenessége, hanem úgynevezett „egyszerű” kövérsége van. Ezek többet esznek, mint amennyi a napi energialeadásuk. Az iskolai testnevelés kevés arra, hogy a megfelelő mozgásigényt kialakítsa bennük. Szükség lenne a mindennapos testnevelés bevezetésére. Az elhízást nemcsak a rosz- szul megválasztott étrend, hanem lelki tényező is okozhatja. A kamaszodás időszakában a többiek állandó csúfolódása miatt ezek a gyerekek elkezdik alulértékelni magukat, kisebbségi komplexus alakul ki bennük, tulajdonképpen önmagukat rekesztik ki a közösségből és az mintegy önmagában visszatérő folyamatként tovább csökkenti a gyermekek mozgását. A gyermekklinikán folytatott kövérség elleni harc kiegészítésére jött létre a Nevelési Központban az elhízott gyerekek klubja és tornája, amelyet az egészséges életmód megtanítására és a gátlások leküzdésére, valamint a rendszeres mozgás érdekében hívtak életre. A havonta egyszer megtartott foglalkozásokon a helyes táplálkozás mellett foglalkoznak a gyermekek pszichés problémáival is. Hetente kétszer vettek részt eddig zenés gimnasztikán és úsztak egy alkalommal az uszodában. Most már csak a tornatermi foglalkozásokat tartják meg, mert az uszodába bérletet kellene a gyermekeknek váltani, és ezt nem mindegyik szülő vállalja. A magas vérnyomásos gyermekeknél az egyenletes terhelés után alacsonyabb lett a vérnyomás és csökkent a pulzusszám is. Ezenkívül a legutóbbi klubfoglalkozáson 1000 kalóriára beállított diéta étrendjét és receptjeit kapták kézhez a klub tagjai. Itt ugyanis nem a minden áron való lefogyasztás a cél, hanem már azt is eredménynek érzik, ha a gyerekek megtartják a súlyukat. Jelenleg 27 alsó és felső tagozatos diák a klub tagja, akik közül mintegy hetven százalék jár el rendszeresen a szüleivel együtt a foglalkozásokra. Szalai K. Makay Gusztáv emlékezete Makay Gusztáv 1910. március 12-én született Pécsett. Az Irodalmi Lexikon ez adatok után közli: „irodalomtörténész, kritikus". Ezúttal én még hozzáteszem: kiváló tanár. Volt időszak, amikor életrajzában nem tartotta célszerűnek, hogy ponosan részletezze: édesapja pécsi polgár- mester volt, csak megjegyezte: „értelmiségi családból származom”. Hosszadalmas és fölösleges is lett volna magyarázni: az iratok szerint a család a legrégibb pécsi tükék közé tartozik, s 1683-ig visszamenően minden tagja paraszt volt. Az apa lett az első értelmiségi. Makay István a pécsi városi tanács tisztviselője lett. Az 1918. nov. 14-től 1921. aug. 20-ig tartott szerb ellenséges megszállás ideje alatt a város magyarságának védelme miatt 1918. dec. 2-án letartóztatták, s Eszéken és Mitrovicán börtönben tartották. 36 évi közszolgálat után, 1936. nov. 26-án„ amikor polgármesterré választották, beiktatásakor a következőket mondotta: „Pécs szab. kir. város tanácsa 1888. évi szeptember hó 14-én tartott ülésén — áldott emlékű Aidinger János polgármester javaslatára — 11.349 1888, ügyszám alatt határozatot hozott. A ciszterci főgimnázium I. osztályába beiratkozott egyik budai-külvárosi szegény tanulónak az iskolásgyermekek felruházására szánt pénzből 3 frt. 75. kr.-ért megvásárolta az iskolakönyveket. — Ez a szegény tanuló én vagyok. A jótéteményt hosszú közszolgálatom alatt meghálálni igyexeztem. Ügy érzem, még mindig nem tudtam, ígérem: rajta leszek, hogy megszolgáljam." öt évig volt hivatalában, 1940. márc. 1-én nyugdíjba vonult, s 1941. dec. 29-én, életének 65. évében hunyt el. Makay Gusztáv szintén a pécsi 'Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd az egyetemet a budapesti bölcsészeti kar magyar—francia szakán végezte mint az Eötvös Kollégium tagja. Az 1933 34-es tanévet a párizsi École Normale Supe- riéure-ben töltötte francia állami ösztöndíjasként. 1937-ben doktori oklevelet szerzett magyar irodalomból, magyar nyelvészetből és esztétikából. Mindez egy nem szakember számára bizonyára keveset mond. Meg kell jegyeznünk tehát, hogy az Eötvös Kollégium a párizsi École Normale mintájára létesült és 1899. évi alapítása óta felnevelte azokat, akik fémjelezni tudták a magyar tudományt. Mindig érvényes lesz ugyanis az alapítónak, Eötvös Lorándnak a szentenciája: „Bizonyos dolog, hogy csak az lehet jó tanár, aki maga tudománnyal foglalkozik, mások eszméit is csak az képes helyesen hirdetni, akinek magának eszméi vannak". Makay Gusztáv kiváló tanár lett. Pályáját Egerben kezdte, majd 1936-tól a pécsi Széchenyi István egyetemi gyakorló reálgimnáziumban az egyetem elhelyezéséig, 1941-ig, majd ettől 1975-ig, nyugdíjazásáig a budapesti Trefort Egyetemi Gyakorló Gimnáziumban volt vezető tanár. 1957-től az egyetemen az irodalomtanítás módszertanának megbízott előadójaként működött, 73-tól pedig mint címzetes egyetemi docens. Az 1941-ben megindult pécsi „Sorsunk” c. folyóiratnak Lovász Pál és Weöres Sándor mellett Makay Gusztáv volt a harmadik társszerkesztője. Vár- konyi Nándor főszerkesztő „Pergő évek" c. kötetében így jellemzi: „Makay főként az európai és benne a magyar irodalom .nyugati’ áramaiba kívánt kapcsolódni. Eszményképe Babits volt, kinek költészetében a szellem megőrizte primátusát az ösztönök és a fegyelmezetlen indulatok felett. Nem véletlen, hogy ő írt vallomásszerű nekrológot róla, s ismét természetes, hogy minden cikke, közleménye ennek a törekvésnek jegyében íródott”. írásbeli munkásságáról röviden csak ennyit: francia és magyar irodalmi tankönyveket írt, a gimnázium II. osztálya számára írt irodalomkönyve 25 évig volt használatban! „Az irodalomtanítás főbb kérdései" két kiadást is megért, s különösen az 1959-ben megjelent „Édes hazám, fogadj szívedbe!" c. versértelmezéseknek volt nagy sikere, csakúgy, mint az 1967- ben megjelent „Tóth Árpád” c. kismonográfiájának, melynek bevezetőjében írt önvallomása nevelői ars poeticájának is tekinthető: „Ahhoz az irodalomtanári és irodalomtörténészi nemzedékhez számítom magamat, amely ifjúkorában, a két világháború között Ady és a né. pi írók vonzásába került, a fel- szabadulás után pedig — a legmaibb irodalommal igyekszik lépést tartani". Csaknem félezerre tehető irodalmi és pedagógiai cikkeinek száma. Kritikáinak értékei beépültek a magyar irodalom- tudományba, esztétikába, poétikába. A nevelő Makay Gusztávról pedig személyes élményként is szólhatok. 1946-ban, mint Eötvös-kollégista, a kollégiumban tartott szemináriumi óráinak én is részese lehettem. Erkölcsi kötelességnek' éreztük, becsületbeli dolognak tartottuk az ő óráira való felkészülést. Boldogok voltunk, amikor az ő órája következett, ahogy megláttuk délceg, fehérhajú alakját. Bámultuk hatalmas tudását, tiszteltük jellemét, nemes lelkületét. Egy nekrológban olvastam is: „helye van a magyar pedagógia nagyjai közt”. A „Pedagógiai Szemle" 1984. nov. 30-J keltezéssel is ezt az értesítést küldte részére: „1984-ben a folyóiratunkban megjelent könyv- recensiója .Kritikai nívódíjban’ részesült. A nívódíj átadására 1984. dec. 6-án de. 9.30 órakor kerül sor az Országos Pedagógiai Intézetben. Kérjük szíves megjelenését". — Nem tudott megjelenni; december 2-án elhunyt. Most lett volna 75 éves. Harcos Ottó HÉTVÉGE 7.