Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-22 / 138. szám

1985. május 22., szerda Dunántűii napló 5 Segíteni közös érdekkel lehet Vizsga vezetéselméletből Meg kellene igazítani a cserepet, tapasztani a viskó oldalát.. Ellentmondások Gilvánfán A cigányügyi koordinációs biznttság ülése A vizsgázók helyet foglaltak a' teremben. Déli tizenkét óra. Zárt borítékokban átadják a feladatokat. Pár perc gondol­kodási idő és kezdődik a szá­monkérés. — ön egy háromcsoportos osztály vezetője. Időközben ész­reveszi, hogy két csoportja kö­zött az emberi kapcsolatok na­gyon elromlottak. Mit tesz ön? Nem törődik a két csoport vi­szonyával? Igyekszik a felada­tokat úgy megosztani, hogy mi­nél kevesebbet találkozzanak a csoportok tagjai? Tudatosan ad olyan feladatokat nekik, amelyeket csak együtt képesek megoldani? — Egy munkahelyi vezető Az igazi vizsgát a gyakorlat adja Az Oktatási Igazgatóság kezdeményezése nem teheti meg, hogy nem tö­rődik a két csoport viszonyá­val, mert ebben az esetben a munkatársak az energiájukat többnyire arra fordítják, hogy a negatív jelenségeket figyelik a másik csoportban és saját hibáikat nem veszik észre. Elő­ször megvizsgálom az egyéne­ket, majd a munkájukat. Ha megtaláltam a közösségi han­gulatot bomlasztó egyént, őt Kovácstelep két legrosszabb putrija, illetve azok lakói talán legszemléletesebben mutatják az ellentmondásokat. Gilvánfa határában levő telep legrosz- szabb házát egyedülálló, idős asszony lakja, aki gyakran be­tegeskedik, sokat van kórház­ban — maga fenntartani ezt a viskót nemigen tudja, még amikor otthoni van, akkor sem, és jövedelme sem teszi lehető­vé, hogy maga erejéből jobb körülmények közé kerüljön. A második legrosszabb ház la- kóia meq életerős fiatalember, aki dolgozik is, felesége most várja a harmadik gyereket: a család meq arra vár, hogy majd az állam megoldja aond- jaikat — ad lakást, s segít raj­tuk más módon is. A nagy vá­rakozás közeptette viszont ar­ra már nem gondol a fiatal­ember, hogyha elcsúszik egy cseréo, akkor azt megigazít­hatná, ha lemossa a sarat a falról az eső, azt újratapaszt­hatná - s láthatóan annak sem örül igazán, hogy hitel- h“’ ju ha!, s égítkezhet Gilván­fán. Pedia sokminden történt - az itteniek szerint elhanyagolt vidéken — Magyarmecskén és a társközségekben a cigányok érdekében és a cigányok ál­tal. Már az is mutatja ezt a változást, hoav csak a már em­lített telepen élnek cigánycsa­lódok, a többiek a falvakban benn: Magyarmecskén a la- kossáa 18 százalékát teszik ki, Magyartelken 12 százalékát, Kisasszonyfán 21 százalékát, s Gilvánfán 84 százalékát. Aqil- vánfai telepnek idén kellene meqszűnnie, ám a tervekben szereolő december 31. után is fognak itt méq lakni családok — kevés a pénz a valóban rá­szorulók elhelyezésére, kevés a telek, a hitel, az építkezési kedv a magukon is segíthetök- nek. Ilyen és ehhez hasonló gon­dokkal találkozott a Baranya Megyei Tanács V. B. mellett működő cigányügyi koordiná­ciós bizottsáq tegnapi kihelye­zett ülésén, melynek során elő­ször a qilvánfai telepet nézték meg a bizottsági tagok - Pi- risi János elnök vezetésével —, majd meghallgatták a Magyar- mecskei Községi Közös Tanács elnökének, Horváth Józsefnek a beszámolóját, illetve a négy községben élő pedagógusok, orvosok, társadalmi és gazdál­kodó szervezetek képviselőinek véleményét. Az ülésen részt vett Horváth Alajos, a Siklós városi Tanács elnöke is. Ha ma nem teszünk a ci­gányság helyzetének javítá­sáért, akkor a jövő gondjait szaporít: uk — fogalmazódott meq ismét ezen az ülésen, a leqfontosabb tehát, hogy a ci­gánygyerekek előtt nyisson reá­lisan végigjárható utat a tár­sadalomhoz maga a társada­lom: mindenki, akinek ez mód­jában áll. Ám egyre markán­sabban jelentkezik egy új el­lentmondás ... a gazdálkodás szigorodásával, hatékonyságá­nak növekedésével mindin­kább nem jut munkához a nyolc általánost el nem vég­zett, a szakmunkásképzőből ki­maradt, és ezzel újratermelőd­het a veszélyeztetett fiatalok köre. Ezért mea kell teremte­ni a szakkéDzetlen fiatalok — s a felnőtt nők - meqfelelő fog­lalkoztatását. A magyarteleki termelőszövetkezet hamarosan elkészü'ő varrodáin ezeken a gondokon is enyhít majd. Befejeződött a Kell a jó könyv! olvasópályázat Kovács Sándor tanár átveszi az I. dijat Halas Ilonától, a HNF Baranya megyei Bizottsága tit­kárhelyettesétől. Fotó: Proksza László Dijak a legjobbaknak Ha bármilyen pályázat célul tűzi ki az olvasáskultúra fej­lesztését, arra feltétlenül ügyel­ni kell, hogy a résztvevők egy pillanatra se érezzék a túlszer- vezettség, az erőszakolt ten- denciózusság látszatát. A ma- jakovszkiji verssort választó, immár harmadízben megrende­zett Kell a jó könyv! olvasópá­lyázat kiírása szimpatikus: kü­lönböző formákban nyújtva le­hetőséget arra, hogy hazánk felszabadulásának 40. évfordu­lóján az érdeklődők jobban megismerhessék az orosz—szov­jet irodalom klasszikus alkotá­sait. 15 politikai, állami és társa­dalmi szervezet bábáskodott az olvasópályázat sikeréért, amelyben többezren vettek részt Baranya megyében. Rejt­vénypályázatokon, irodalmi művek elemzésével, vetélkedő­sorozaton kapcsolódtak be az érdeklődők, és a siker való­ban egyéni ambíciókon múlt. Tegnap, az SZMT székhazá­ban Pécsett osztották ki a Kell a jó könyv! olvasópályá­zat baranyai legjobbjainak dí­jait. Pénzjutalmat kaptak a legértékesebb műelemzések al­kotói és azok az olvasók, szer­vezők, akik legeredményeseb­ben szolgálták a célt: az orosz—szovjet irodalom élvonal­beli alkotásainak megismerését és megismertetését. Dr. Román Lászlómé, a me­gyei könyvtár igazgatója, az olvasómozgalmat lezáró, érté­kelő beszédében kiemelte egyebek között, hogy ilyen al­kalmakkor sohasem szabad pusztán az olvasók, a résztve­vők számából kiindulni, hiszen nem tudhatjuk, hogy mennyire hasznosítják az olvasottakat és hány társuknak tudják vagy akarják továbbadni a művek által kiváltott hatást. A műelemzés kategóriában első helyezést ért el: Kovács Sándor, a pécsi Leöwey Gim­názium tanára Ajtmatov Az évszázadnál hosszabb ez a nap című kötetének elemzé­séért és Tóth Andrea máza- szászvári óvónő Tolsztoj Anna Karenina című művének elem­zéséért. Rajtuk kívül még 12 műelemző és 14 eredményes pályázó és szervező vehetett át jutalmakat Halas Ilonától, a Hazafias Népfront megyei Bi­zottságának titkárhelyettesétől. Bozsik L. egy harmadik csoportba helye­zem át, a két közösséget pedig olyah feladatokkal bízom meg, amelyet csak együtt tudnak megoldani — hangzik a vá­lasz. Merkt János művezető át­adja helyét a következő vizsgá­zónak. Három pécsi vállalat huszon­három dolgozója vizsgázott teg­nap — vezetéspszichológiából — akik szakmunkásokból kerül­tek vezetői — csoport vagy művezetői — beosztásba. Az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága Oktatási Igazgatósá­gának szervezésében az or­szágban elsőként kísérleti jel­leggel indult tízhónapos tanfo­lyam eredményesen zárult. A hallqatók kivétel nélkül meg­feleltek vezetéselméletből. Ezzel nem zárult le a vizsga, amely az előadások parázs vi­táinak záróakkordja. A próba folytatódik a munkahelyeken és visszaigazolják majd a mun­katársak, a termelésben elért eredmények. A folyosón eredményhirde­tésre várnak. — Megérte — mondja egy csoportvezető. — Nemcsak mi, hanem az oktató is tanult. Köl­csönösen tájékoztattuk egy­mást a mindennapok aktuális gondjairól, együtt kerestük meg a választ a miértre. Amit ed- diq ösztönösen éreztem, azt ma már tudatosan irányítom. így qondolja ezt a tanfolyam vezetője, dr. Kiss Elemér is. A közös munka során szerzett ta­pasztalatok már beépülnek a jövő évi tananyagba, amelyet együtt dolqoznak ki a pártépí­tési tanszék munkatársaival. Reméljük, a baranyai kezdemé­nyezés követésre talál, mert nem elég csak élni a vezetői jogosítványokkal. Ehhez ismer­ni kell az emberi oldalt is, az embert mint a termelési folya­mat meghatározóját. A pártépítési tanszéken mű­ködő ve7etéselméleti szakcso­port leaközelebbi ülésén már napirendre kerül a szeptember­ben kezdődő tanfolyamok te­matikája. Az intenzív (6 hóna­pos) és tízhónapos tanfolya­mokra több üzem és vállalat jelentette be dolaozóinak to­vábbképzési igényét. M. Gy. Mit tesz egy adott helyzetben? Schillinger Adom és König Ferenc Terveik? Természetesen: megfelelni a választók bizal­mának. Bár ez is többoldalú — emberileg, a közélet terüle­tén —, mégis ez tűnik egysze­rűbbnek. Megfelelni az elvá­rásaiknak — nehezebb. A ta­nácstagi jelölőgyűléseken ta­pasztaltak szerint ugyanis min­denféle igény, 'kívánság, egé­szen ,,egyéniesített" követelés kielégítése: ez a választók egy részének elvárása. Mindennek teljesítését megígérni azonban könnyelműség. Jól tudja ezt Schíllínger Adóm, illetve König Ferenc is, akik Siklóson, a 4. számú választókerület jelöltjei. E terület Máriagyűd egy részét foglalja magába, ahol az előb­bi jelölt már hosszú évek óta tagja a tanácstagi csoportnak, míg az utóbbi először kapta meg az előlegezett bizalmat. — Ha az elvárásokat és a realitásokat veszem figyelembe — mondja a 44 éves, a helyi Rózsa-bányában robbantómes­terként és csoportvezetőként dolgozó Schillinger Adóm -, az utóbbiakra teszem a hang­súlyt. És így már könnyebb szembenézni a következő cik­lusban rám - természetesen akkor, ha tanácstaggá válasz­tanak - háruló feladatokkal. A jelölőgyűlésen a felvetett kí­vánságok ugyanis nagyjából két csomópont köré sűríühetők: ki kellene cserélni a Máriagyűd utcáit már évtizedek óta dí­szítő, ám kissé már elöregedett gömbakácokat — és a tervek szerint más dísznövényekkel való felváltásuk nem ütközik akadályokba —, illetve nagyobb gondot kellene fordítani a kör­nyék tisztaságára, ami vélemé­nyem szerint már annyira sze­metes - általában tapasztal­ható fegyelmezetlenség miatt -, hogy közegészségügyi szem­pontból is veszélyes lehet. — És a közlekedés megoldá­sa I — teszi 'hozzá a 28 éves König Ferenc, a másik jelölt. „Beavatottként”, mert a Volán helyi üzemigazgatóságán dol­gozik, s - mint mondja — már korábban is megemlítette fő­nökének, hogy nagyon elha­nyagolják Siklós és Máriagyűd összeköttetését biztosító busz­járatok beállítását. — Ezekben az években Siklós és Mária­gyűd között 192 családi ház építésére alkalmas telket mér­nek ki, ebből 75-öt a már megindított első ütemben. Ez azt jelenti, hogy tovább nő a lakosság, száma, aminek meg­lehet az az előnye — és ezért örülnek az érkezőknek a gyű- diek -, hogy jobb lesz az alapellátás. Mert lenne mit behozni! Például egy korszerű bolt a csaknem 1000 lakosnak, vagy egy olyan nagyobb helyi­ség biztosítása, ahol komo­lyabb rendezvényeket, összejö­veteleket lehetne tartani. — Mit javasolnának első lé­pésként a megvalósításra váró leiadatok közül? — Én a szemétügyet rendez­ném le - mondja Schillinger Ádám. — Nemcsak a szállítását kellene megoldani, hanem na­gyon szigorúan lépnék fel — bírságokkal — a közterületeket, az utak szélét szemetelőkkel szemben. — Én pedig a közlekedés hiányosságaira irányítanám a tanács figyelmét. Bár — teszi hozzá König Ferenc —, mindez pénzt igényel, s mindent csak addig a mértékig lehet meg­csinálni, amíg van rá fedezet, vagyis mindent orvosolni egy­szerre képtelenség, de a vá­lasztókkal ezt meg lehet értet­ni. Ez is feladat. M. A. Braun Károlynak, a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat igaz­gatójának tegnap adta át 60. születésnapja alkalmából a megyei pártbizottság köszöntő levelét Rajnai József, a Bara­nya megyei Pártbizottság tit­kára. A találkozón részt vett Kiss György, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője és Mitz- ki Ervin, a Dunántúli Napló fő- szerkesztője. * KGST-szakértők egyhetes ta­nácskozása kezdődött kedden Tengelicen, a Tolna megyei Ta­nács oktatási központjában. Az erőművek hőhatásnak kitett be­rendezéseivel foglalkozó tudo­mányos munkacsoport értekez­letén Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, az NDK, Romá­nia és a Szovjetunió szakem­berei vesznek részt. Két téma­kört tárgyalnak meg: egyrészt azt vizsgálják, hogy az erőmű­vi berendezések mennyi ideig üzemeltethetők, mikor kell el­végezni a javításokat, másrészt azt, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak a berendezések élettartamának növelésére. Tanácstagjelöltek, Siklós, 4. sz. vk.

Next

/
Thumbnails
Contents