Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-18 / 134. szám

1985. május 18., szombat Dunántúli napló A fal ledőlt, amikor hozzányúltak... A pécsi belváros rekonstrukciójának legexponáltabb helyszíne az „elefántos tömb" Fotó: Proksza László Lovas­verseny Békás­pusztán Háromnapos lovasversenyt, a Közép-dunántúli Területi Lo- vasrzövetségének területi első fordulóját rendezik meg pén­tektől a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát békáspusztai lovas­pályáján. A verseny három- fordulós, évente tartják Békás­pusztán, Pécsett és Kaposvá­ron. Baranya és Somogy me­gye tíz egyesületének negyven versenyzője vesz részt az első fordulón. A versenyek naponta 13.30 órakor kezdődnek. Lovas­úttörők tartanak bemutatókat, lesz ifjúsági és felnőtt díjug­ratás, fogat akadályhajtás. A nyolc hibapont alatt teljesítők jogot nyernek az országos díj­ugratóversenyen való részvé­telre és kategóriájukban minő­sítést szereznek. Elefántos tömb — kérdőjelekkel December elején írtunk utoljára a pécsi elefántos- tömbben folyó felújítási mun­kákról. Nem sok optimizmus­sal ugyan, de leírtuk az akkor hallott határidőt: 1985 vége. Olvasom a „korabeli” tudó­sítást és mosolyogni kell az akkori fogalmazáson: „olyan a tömb — belülről szemlélve -, mintha bomba csapott vol­na be, s most éppen a rom­eltakarítás folyik". A mai helyzetet látva az öt hónap előtti — visszaemlékezve rá — szinte idillinek tűnik. Most az­tán valóban bombatámadás utáninak látszik minden ... Az utcáról - a Jókai tér felől — is látni, hogy a 2. számú ház­nak csak az utcai fala áll, s abban sem nagyon bíznak az építők. Kukái Tibor, a Bara­nya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat főmér­nöke az ablaknyílások fölötti korhadt gerenda áthidalásokra mutat:- Cserélni kellene ezeket, de ehhez bontani kellene a fölöttük levő falrészt, ám fé­lő, hogy akkor megtalál in­dulni az egész. Mint az ud­vari fronton... — December­ben még határozottan udvar­formájú volt az, ami ma nem is tudom, mihez hasonlítható. Az akkor csak rossz állapo­túnak tűnt fal valóban az volt és a közelmúltban — amikor hozzányúltak — le is omlott. És bármerre nézünk, mindenfelé — bocsánat, majd­nem mindenfelé — az újabb pusztulás nyomait látni. Itt a Jókai tér 2-es házban is csakj úqy nagyjából van meg a földszint, mindent újra kell építeni. A Széchenyi tér 8. kapualj melletti udvari szár­nyában állunk a földszinten és a kísérőm felmutat a magas­ba, a szabadon álló (mert fö­dém már nincs) tetógerendá- zatra: eredetileg kisebb javí­tásról volt szó, s íme, ki kell cserélni az egészet, annyira korhadt, s nézzem a falakat is, mennyire félelmetesen rosszak. Egy ajtónyílást szemlélünk. Nincs már vakolat a falon, így aztán látni, hogy egymás fölött három boltív, átalakítá­sok tanúi.- Ez jellemző az egészre — jegyzi meg Kukái Tibor. — Mindenütt a szakszerűtlen be­avatkozások, amik most bosz- szulják meg magukat... — Itt korhadt gerenda az áthidalás, ott rozsdás vassín, a falak nem is repedezettek, hanem töredezettek, hiszen maga az anyag is csak törmelék, a kö­tőanyag pedig..-. Ma úgy tűnik, hogy itt min­den „bejött', amitől általában tervező és kivitelező egyaránt fél. Hiába volt kész rekonst­rukciós terv, ma ott tartanak, hogy újabb és újabb részlet­tervek készülnek az éppen aktuális állapot szerint, mi­közben a felújítás kezd na­gyon is beruházás-formát öl­teni. Kukái Tibor szerint az eredeti falanyagoknak csak a töredéke és a forma marad meg, egyébként minden új lesz. Ennek alapján meditá­lunk azon, miért is ne lehe­tett volna mindjárt így kez­deni? Miért? Mert akkor ele­ve beruházás lett volna, annak pedig mások a szabályozói, a forrásai. S hogy azért jót is mond­junk a Széchenyi tér 8. és a hozzá csatlakozó Jókai tér 4. (ez a halványlilára festett keskeny kis ház, amelynek már új tetőzete van) olyan stádiumban van. hogy ez éy végére biztosan kész is lesz, a többit illetően pedig ma na­gyon óvatos a fogalmazás, 1986 derekára talán... H. I. Polgári védelmi gyakorlat a Carbonnál A „bunkerban" nagy a nyüzsgés, az asztalon levő raj­zok, térképek fölé komor ar­cú férfiak hajolnak, többen jegyzetelnek, egyikük kimegy, s a parancs értelmében ellen­őrzi, hogy az élelmiszer- és ivóvízkészletek rendben van­nak-e. A máskor vállalati klub­ként szolgáló boltíves helyi­ség polgári védelmi vezetési központtá alakult, annak a polgári védelmi komplex gya­korlatnak a centrumává, me­lyet tegnap és ma tartanak a komlói Carbon Könnyűipari Vállalatnál. leszenei Sámuel alezredes, a gyakorlatot irányító Komló városi Polgári Védelmi Pa­rancsnokság törzsparancsnoka kora reggeltől talpon van, s Morber János városi tanácsel­nökkel, városi polgári védel­mi parancsnokkal azon fára­doznak, hogy a résztvevők mun­káját összehangolják, s az elő­írt feladatokat a lehetőség sze­rint legjobban végrehajtsák. — A kiképzési tervnek meg­felelően kerül sor a Carbonnál a kétnapos üzemi komplex polgári védelmi gyakorlatra, melynek célja az üzemi pa­rancsnokság összekovácsolása, valamint a szakszolgálati al­egységek, az önvédelmi erők és a dolgozók kijelölt felada­tainak végrehajtatása. A gya­korlatot az ellenség hagyo­mányos csapását megelőzően és követően hajtjuk végre. Ma az elkészített tervek alapján többek között a dolgozók riasz­tásának, elrejtésének, a ter­mékek radiológiai és biológiai védelmének konkrét tenniva­lóit határozzuk meg, szomba­ton pedig a feltételezett bom­batámadást követően a károk felszámolása, óvóhely feltárás, tűzoltás, a sérültek ellátása, a közművek helyreállítása lesz a vállalat dolgozóinak a fel­adata - mondta Jeszenei Sá­muel. Pontosan 11 órakor Szűcs István, a vállalat igazgatója és polgári védelmi parancsno­ka jelentést tett Morber Já­nosnak, hogy felkészültek a feladatok ellátására, ezt kö­vetően a parancsnokságot és az alegységet készenlétbe he­lyezték. Délután négy órakor pedig elrendelték a teljes ké­szültséget. Szűcs István azt hangsúlyoz­ta, hogy hasznos ez a gyakor­lat, hisz pontosíthatják azokat a tennivalókat, amiket hábo­rús körülmények közt kell meg- oldaniok. S az sem mellékes körülmény, hogy a gyakorlat ideje alatt tegnap a termelés is zavartalanul folyt, sőt pv védőeszközöket is gyártottak. S hogy milyen a vállalatnál a hangulat? Czeti Vilmos párt­titkár, a vállalati polgári vé­delmi parancsnok politikai he­lyettesének véleménye szerint mindenki komolyan végzi a dolgát. A gyakorlatot megfe­lelően előkészítették, s hogy a dolgozók egységesen értelmez­zék a feladatokat, a résztve­vőket részletesen tájékoztatták a tennivalókról. A komlói Carbon Könnyűipa­ri Vállalat polgári védelmi üze­mi komplex gyakorlata ma folytatódik. Roszprim Nándor Film jegyzet Párhuzamok A Sortűz egy fekete biva­lyért című új magyar (?) film a párhuzamok filmje: két pár­huzamos egyenes tökéletesen egyforma, irányuk a végtelen ugyanazon pontja felé tart, csak van köztük egy kis távol­ság. E film s a magyar filmek között is van egy kis távolság, s ennek csak részint oka, hogy neves francia színészek szere­pelnek benne, s hogy a ren­dező is fiatalon Franciaország­ba szakadt hazánkfia, az új- hullámosokhoz csapódott Sza­bó László, aki jóideje a ma­gyar filmgyártás területén is fel-feltünik. Mert legalább akkora távol­ság van a francia filmekhez mérve is, mint a magyarokhoz, ezért is írja a film egyik kritikusa „Akárhol Európában" címmel dolgozatát. S mert párhuzamos e film a Valahol Európában cí- jnű filmmel, mely negyven év 40 legjobb filmjének listáján az előkelő második helyet foglalja el a Szegénylegények után és a Szindbád előtt. Mindemellett a Sortűz .. . olyan is, mint a francia, vagy a magyar filmek, hiszen pár­huzamos velük: franciás, mert szakmailag precíz, magyar, mert tele van jelképekkel, s mindkettő, mert igazi hősei a gyerekek. A film belső párhuzamainak egyikét rögtön megtalálhatjuk a gyerekek és a felnőttek vilá­gának hasonlóságában és tá­volságában: a második világ­háború után vagyunk. A fel­nőttek elbizonytalanodtak, nem tudnak élni a békével, pótcselekvésekben tudják csak ledarálni a mindennapok unal­mát, s pótcselekvésre kénysze­rülnek a gyerekek is, mert nem kapnak mintát a felnőttektől. De a gyerekek még nyitottak, s ezért párhuzamosan a felnőt­tek viselkedésével akaratlanul is kérdéseket tesznek fel, me­lyekre így-úgy a felnőttek vála­szolni kénytelenek: időközön­ként megtörténik az a geomet­riai csoda, hogy e két párhu­zamos nem a végtelenben ta­lálkozik, hanem a szemünk előtt: ezek e film kiemelkedő jelenetei. A további párhuzamok - jelképek - inkább csak áldo­zati bárányok a művészet oltá­rán: a községbeli utak rosszak, görbék kátyúsak - milyen úton haladhatnak a gyerekek?; az unatkozó, nagyvilági életre vá­gyó tanítófeleség, a kocsit- húzni kényszerített cigányasz- szony mellé harmadik párhu­zamosnak szalad a címadó fe­kete bivaly, azzal a különbség­gel, hogy a fekete bivaly nem csalja meg bivalytársót, igaz viszont, hogy kénytelen elhagy­ja gazdáját... Sorra megtalálhatjuk a film szereplői, eseményei, és „je­lentései” között a párhuzamo­kat, ami egy idő után már za­varó, hiszen egy sűrűn sraffo­zott felület mindenféle optikai csalódásokat okoz, vibrálni kezd a szem* köröket képzel az egyenesek közé stb. Hogy Szabó László megbont­sa eme szemkápráztató unal­mat, régi trükkhöz folyamodik: gyerekeit veszélyhelyzetbe hoz­za - találtat velük egy bom­bát, amivel ezek a gyerekek úgy bánnak, mintha mai gyere­kek, azaz háborút nem látot­tak lettek volna. Reszket is a néző szíve, hogy mikor rob­bannak fel, s ha ebbéli állapo­tát visszavetíti magára a film­re, akkor azt is hiheti, hogy egy mélyen humanista, és iz­galmas filmet látott. B. L. Holnap a VDN-ben . Próbaválás — váláspróba ? o Az érettségi futár Tele volt a Lada csomagtartója O Miért soványak a lakó­telepi gyerekek? o Búcsú a régi telefonoktól? o Mezőgazdasági kisgépek hitelre o „Fegyverem van. Ha kell használom” 63 órás üldözés után elfogták Orsós Lajost Fényképe megjelent a Dunántúli Naplóban G Amíg összeállt a nyertes totószelvény A véletlen és az elnök-papa segített Baranya 40 éve A tudományos emlék ülés gyors mérlege — Bebizonyosodott, hogy komoly munkával is meg lehet ünnepelni a 40 éves évfor­dulót — mondta Szentirányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első titkára a Baranya megye 40 éve című tudományos emlékülés záró­beszédében tegnap délután az MSZMP Baranya Megyei Oktatási Igazgatóságán. A tudományos emlékülés vé­geztével arra kértük a szekció- vezetőket, hogy foglalják ösz- sze a sok-sok előadás témáját és tapasztalatait. Az l-es szek­ció vezetője Szita László, a Megyei Levéltár igazgatója volt: — Előadóink elsősorban a felszabadulás időszakának ag­rárpolitikai kérdéseit elemez­ték kétféle megközelítésben. Az egyik a történelmi kutatá­sokra alapozott reproduktív módszerű volt — sok új, és elő­ször elhangzott kutatási ered­ményről hallhattunk. A másik a korszak személyes élmények alapján való taglalása, ami szintén gazdagította az e kor­ról alkotott képünket. A második szekció vezetője Antal Gyula, az Oktatási Igaz­gatóság igazgatója: — Előadóink a politikatörté­net igényével taglalták a me­gye negyven évének politika- rendszerét, testületéinek mű­ködését, ennek körülményeit. Megfogalmazódott, hogy sok területen ki kell terjeszteni a kutatásokat: például hiányo­sak a politikai, államigazga­tási testületek személyi össze­tételéről az ismereteink; sajá­tosságokat mutat a tanácsok megalakulása, s szükséges Pécs-Baranya felszabadulásá­nak árnyaltabb bemutatása is. A harmadik szekcióban Új­vári Jenő múzeumigazgató ve­zetésével folyt a vita: — Viszonylagos elmaradás­ban vagyunk a megye műve­lődéstörténete feltárásában - ez az alapvető megállapítá­sunk. A szekcióban elhangzott előadások jó alapot adnak egy átfogó kutatás számára, ’“amire a személyi feltételek adottak, s úgy gondolom, hogy a megyei közgyűjtemé­nyek jó feltételeket is teremt­hetnek ehhez. Tóth Tibor, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója, a IV. szekció vezetője: — Azokat a kérdéseket ele­meztük, melyek a gazdaság reformjával együttjárnak, s amelyek feltételezik a haté­kony struktúraváltást. Jellemző volt az a történelmi látásmód, miszerint egy történelmi folya­mat eredménye a jelenlegi helyzet, következésképpen a jelen gondjainak megoldása is egy történelmi folyamat eredménye lehet. A megye műszaki, gazdál­kodási, termelési történetét elemezte az ötödik szekció. Vezetője Szemere Mátyás, az MTESZ megyei titkára volt: — Ezek közül azokkal foglal­koztunk alaposabban, melyek a jövőben is meghatározók lesznek, így például a bányá­szattal, az energiagazdálko­dással: azokkal a feltételek­kel, melyek alapjául szolgál­nak a társadalmi fejlődés­nek is. A kétnapos tudományos em­lékülés előadásaiból szerkesz­tett kötet előreláthatóan az év második felében lát napvi­lágot.

Next

/
Thumbnails
Contents