Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-17 / 133. szám
6 Dunántúli napló 1985. május 17., péntek Honismeret Ajtókopogtatók. A középső a fraknói várból (15. század), a két szélső Pozsonyból, illetve Sopronból való (A szerző felvételei — KS) Kovácsoltvas emlékeink n kovácsoltvasból készült tárgyak napjainkban is kedveltek. Az elmúlt évszázadokban azonban gyakrabban és többféle célból alkalmazták a megmunkált vasat, annak ellenére, hogy abból nem volt könnyű valamit kialakítani, s egy-egy díszes darab elkészítése nagy szakértelmet követelt. A vas felhasználását a célszerűség indokolta. Elsősorban ott alkalmazták, ahol tartósságról, időtállóságról, biztonságról volt szó. Ezért készültek kovácsoltvasból az ajtók, kapuk, a faajtók vasalási, sarokpán- tok, zárak, ajtókopogtatók, ablak- és erkélyrácsok, korlátok, oltár- és szentségházrácsok, gyertyatartók, cégérek, s még számtalan más eszköz. A legkorábbi kovácsoltvas emlékeink a 14. századból maradtak ránk, régi templomok faajtajainak vasalásában. A cél gyakorlati: a hatalmas, ereszték nélkül egymás mellé rótt deszkákat tartották össze vele. Az egyik mód szerint két vagy több vízszintesen elhelyezett tartópánton nyitható az ajtó, s ezekre a laposra kalapált pántokra szegecselik a csigás, vagy liliomos díszítéseket, amelyek olykor a faajtó teljes felületét behálózzák. A másik mód szerint az ajtót egymást keresztező pántha- lózat vonja be, vasszegekkel a fához erősítve. Ilyenkor a vízszintes tartópántok az ajtó ellenkező, belső oldalára kerülnek. Ha a pánthálózattal nyert négyszögű idomokat vaslemezekkel fedik, akkor már tulajdonképpen igazi vasajtóval van dolgunk. A legrégebbi fennmaradt magyarországi ajtóvasalás a nyitravidéki templom kapuján található. A dongaíves kapu fadeszkáit a tartópántok mellett elszórtan, csigás indákban végződő vaspántok rögzítik. A kora gótikus stílust legékesebben a nagydisznódi templom kapuvasalása szemlélteti. A tartópántok élükre állított négyszög idomokra bomlanak, ezekben egy-egy csillag ül. A pántok vége már liliomos, tehát a gótika későbbi átmenetét jelzik. A tartópántoknak ez a formája magyar jellegzetesség, mert ilyeneket találunk például Nagyszebenben és Eperjesen, mindkettő a 15. századból való. A pántokat rozs- dásodás ellen ónozták vagy festették. A rozettákat — hogy mintájuk jobban érvényesüljön — piros, kék vagy zöld pergament alapra rakták. A vasalásos faajtóknál nagyobb biztonságot nyújtottak a vasajtók. A legrégibb hazai típust a leleszi konvent és a rudabányai templom 14. századból való vasajtaja képviseli, ez utóbbi ma a miskolci múzeumban található. Ezek teljes egészükben diagonálisan rászegecselt vaspánthálózattal készültek. A rudabányai vasajtón fordul elő először egyetlen pajzsba foglalva a kettőskereszt a hasított pólyákkal. Az érett gótika vasajtajai is megtartották ezt a diagonális vaspánthálózatot, csupán az ajtókeret változott csúcsívesből a hazánk gótikus építészetére jellemző megtört tetejű kosáríves formára. Ilyen vasajtók szép példányai vannak Bártfán és Lőcsén. Az ajtók kopogtatói, fogantyúi és zárai tágabb teret adtak a művészi kidolgozáshoz. Az ajtókopogtató kerek vagy négyszögű alapra helyezett mozgatható, súlyos gyűrű, belső felén gombbal, hogy élesebb hangot adjon. Legrégebbi, 13—14. századból származó a szepesszombati templom kopogtatója. A hazánkra legjellemzőbb kopogtatók alapja áttört mérműves vagy halhólyagos, kerek vagy négyszögű, a mozgatható karika lapított szív vagy kengyel alakú (Lőcse, Kassa). A másik gyakori típus ornamentikájának alapja növényi (Bártfa, Kolozsvár). A vasaitok divatja tovább élt a reneszánsz időkben, amint ezt a kassai régi városháza és a körmöcbányai Má- ria-ház ajtói bizonyítják, mindkettő a 16. századból. A 17— 19. századi vasajtók sajátossága a két átlós, egymást keresztező pánt. Díszítése — spirális indák gazdag, szimmetrikus szövevénye — e mezőkben helyezkedik el virágkelyhekkel, sisakos profilfejekkel, szörnyalakokkal stb. A kopogtatók a 16. századtól ritkábbak, mert szerepüket kis harangok veszik át, bár A rudabányai templom vasajtaja a legrégebbi magyar vasajtó típust képviseli. Készült a 14. században. Vasajtó a 17. századból, sisakos fejekkel ismerünk még néhány művészi kivitelű vas kopogtatót a 17. századból is. A 18. századi kopogtatók már a hanyatlás jeleit mutatják, ámbár néhány soproni ház kapuján még látunk belőlük néhány szebb példányt, mind az 1676. évi nagy tűzvész után készült. Csonkaréti Károly 40 éve történt Korabeli sajtószemle: 1945. május „A hitleri Németországot térdre kényszerítettük!" Ez a hónap hozta el Európának a szabadságot, s erről a helyi sajtó is nagy terjedelemben számolt be. Közölték a szövetségesek sikereit, a kapituláció tényét, a stabilizáció kezdetének eseményeit. Hazánk minden fontos eseménye szintén helyet kapott a lapok hasábjain. A jobb hírközlés elősegítésére az Új Dunántúl faliújságait a város száz helyén ragasztották ki, s sokan olvasták. Baranya 8-án tartotta meg kisgyűlését, ahol a törvényhatóság 23 pontból álló tárgy- sorozatában került sorra a kezdeti idők fontosabb tennivalója. A szabad szakszervezetek szakmaközi bizottsága 14-i ülésén határozatot hozott az árak és bérek szabályozásáról. Dr. Boros István főispán a közigazgatási bizottság ülésén jelentette ki, hogy megyénkben a földigénylők 75%-a már saját földterülettel rendelkezik. Ekkor érkezett városunkba Linder Béla volt hadügyminiszter, aki 1919—1921 közt tartózkodott Pécsett, s hosszabb ideig szándékozott itt maradni. A Nemzeti Parasztpárt is zászlót bontott Baranyában. Első nagygyűlését 20-án tartották Pécsett, ahol Veres Péter és Nánási László beszélt. Dr. Molnár Kálmán egyetemi tanár és Csuka Zoltán költő pünkösd vasárnapján írt cikket, melyben a pécsieket a háború üldözöttéinek megsegítésére szólították föl. A Kommunista Párt 20 000 ember előtt 29-én tartotta nagygyűlését, melyen Rákosi beszélt hazánk kül- és belpolitikájáról. Délután pedig a szociáldemokraták rendeztek gyűlést, melynek fő szónoka cfr. Valentiny Ágoston igazságügy-miniszter volt. A Polgári Demokrata Párt is kijelentette, hogy ki akarja venni a részét az újjáépítésből. A közellátás híre volt, hogy Lajos József pécsi közellátási Ötvenezer forintos irodalmi pöl vázat A Magyar Országos Horgász Szövetség, a Magyar Horgász Szerkesztősége, a Magyar Írók Szövetsége és a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat irodalmi pályázatot hirdet. Célja a horgászirodalom gazdagítása olyan novellákkal, elbeszélésekkel és karcolatokkal, amelyek művészi eszközökkel tárják föl a természet, a horgászat szépségeit, örömeit, s mutatják be híveit és környezetét. Az Írások járuljanak hozzá hazánk tájainak megismertetéséhez, értékeinek megóvásához, a természet védelméhez, a vizek, vízpartok emberei kultúrált magatartásának kialakításához. A pályázaton bárki részt vehet, még nem publikált művel, akár kedvtelésből, akár hivatásos Íróként fog tollat. A pályázatot meghirdető szervek 50 ezer forint értékben a következő dijakat tűzik ki: 1 darab I. díj 15 000,— Ft 2 darab II. dij 7500,—Ft 3 darab III. díj 4000,— Ft 4 darab IV. dij 4000,—Ft A beküldendő müvek terjedelme legfeljebb 15 (kettes sortávolsággal) gépelt oldal lehet. A pályázat szigorúan jeligés, tehát a beküldött műhöz minden pályázó mellékeljen egy lezárt borítékot, amely tartalmazza a szerző teljes nevét és lakhelyének pontos cimét. Ezt a borítékot csak a zsűri munkájának befejezése után nyitják fel. A művet tartalmazó borítékra se Írjunk tehát nevet és címet, csupán a jeligét. Beküldési határidő: 1985. december 31. Cim: Magyar Országos Horgász Szövetség, Budapest, Pf.: 611. 1373 A borítékon jelezzük: „Horgászirodalmi pályázat”. A dijak odaítéléséről a kiíró szervek képviselőiből alakult bizottság dönt. Kellő számú és jó minőségű pályamunka beérkezése esetén a legjobbakról a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat kötetet jelentet meg. A pályázat végeredményét 1986 májusában közöljük. kormánybiztos tárgyalásainak eredményeként só és cukor érkezését jelentették a fővárosból. A megyei munkabérmegállapító bizottság szabályozta a mezőgazdasági munkabéreket, s harcot kezdtek a feketepiac ellen. A szakszervezetek 26-án munkás fogyasztási szövetkezetét alakítottak, s nyilatkozott Benedek András, a kisiparosok és kiskereskedők pécsi szervezetének elnöke az újjáépítésben való részvételükről. Az írók, Művészek, Tudósok Szabad Szak- szervezete létrehozta a „Műhely" könyvkiadó szövetkezetét, amely új szellemű irodalmi művek kiadását tűzte ki célul. A város rendbetételére az összes fuvaros jelentkezett, s eltakarították a felgyűlt szemetet, hulladékot. Kedvező jel volt, hogy májusra a megyében csupán 70 000 hold volt bevetetlen, s a bevetett területek is megfelelő termést Ígértek. A közlekedés újabb kiterjesztése volt, hogy a hónap végén megindult a vasútközlekedés Budapesttel, s ígérték a Nagykanizsára való forgalom megindítását is. A pécsi posta- igazgatóság a zalai postaforgalom megszervezését végezte. Bortnyik Sándor az Új Dunántúl 29-i számában „A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság megalakulásához"' címmel írt cikket, az MNDSZ pedig 27-én műsoros estet tartott. Illyés Gyula megyénkben járt, s a földosztásról cikket írt a Szabad Szó c. újságba. Megkezdődtek Pécsett az első népbírósági tárgyalások, melyekről az újság mindig tudósított. A hangversenyéletet a Pécsi Kamaraesték-sorozat fémjelezte, melyen a legkiválóbb művészek szólaltatták meg az új magyar zeneszerzők műveit. A színház is állandó műsorszerkezetet alakított ki, s a pécsi művészek szalonjában megnyílt a Gebauer-Tury —Nagy képkiállítás. Vargha Dezső levéltáros PÉCS házasságot kötöttek Kalla Csaba és Lauer Gabriella, dr. Andics Lajos és Patakfalvi Éva, Deli Gábor József és Székely Ágnes Katalin, Glück Jenő és Tátrai Eszter Judit, Plachi József és Bakos Valéria Hajnalka, Tarkó Tivadar és Biskup Ágnes, Rónai Attila és Vörös Andrea, dr. Váradi István és Huszár Gyöngyi, Palkovics Sándor és Gács Julianna, Fehérvári István és Dudás Katalin, dr. Péter Sándor és Mácsik Mária Enikő. Decsi József és Varga Gabriella, Gulyás László és Papp Rita, Fórizs Sándor és Cservenyák Mária, Balogh István Mihály és Gavri Edit, Pálfay József és Deli Ibolya, Tabak Dezső és Márics Anna, Máté József és Kiss Katalin, Takács Sándor Károly és Békési Ildikó Rita, Szinqer József és Óbert Edit, Nebl Jenő László és Molnár Tímea, Zalabai László és Újvári Julianna, Király László és Jambrich Éva Zsuzsanna, Hack Zoltán és Kucs Rózsa, Szabó László Nándor és Rúzsa Magdolna, dr. Halmai Kamilló Flórián és Breining Ildikó, Ajpli József és Kész Judit, Baumann József és Szobota Erika, Tárnoki Ferenc Tibor és Nagy Ildikó, Erdei Tibor József és Bach Ágnes Ida, Németh István János és Franvó Edit Erzsébet, Kiss Tibor Sándor és Fröhlich Éva, Varga László és Dékány Éva Anikó, Molnár Károly György és Nagy Mária Ilona, Tímár Bálint és Virág Brigitta, Molnár Lajos János és Ben- cze Zsuzsanna Mária. Gyermekfilmek a képernyőn Gazdag programot kínál a gyermekeknek a televízió jövő heti műsora. A május 20-án kezdődő Kőszegi Filmszemle alkotásait, az elmúlt két esztendő legjobb gyermekműsorait és gyermekfilimjeit láthatják viszont a képernyőn. Hétfőtől szerdáig délelőtt és délután a televízió l-es programjában ismét találkozhatnak a legkisebbek kedvenceikkel, a mese- és bábfilmek ismert figuráival: egyebek között Süsü sárkánnyal, Sebaj Tóbiással, Csu^>afül nyúl I a I. valamint a Játsszunk bábszínházát című sorozat szereplőivel. A nagyobbak többek között a Krúdy Gyula regényéből írt „Tizenhat város tizenhat lá- nyá’’-t és a Gion Nándor • regényéből készült A kárókatonák még nem jöttek vissza című tévéfilmet láthatják újra. A zenés gyermekműsorok közül egyebek között a „Gitársuli” első adásával, Levente Péter és Gryllus Vilmos A háztetőmet magammal viszem című énekes-játékos műsorával, valamint a karácsonyi énekeket és szokásokat fe- elevenítő „Téli csillag” meséjével találkozhatnak. Az iskolás-rverekeknek szóló ismeretterjesztő műsorok közül az Építészet című sorozat tervezéssel foglalkozó részét, a Testünk című ciklusnak az agy és az idegrendszer működését bemutató fejezetét és a gyermek József Attila világát felelevenítő Az idő semmit játszik című összeállítást vetítik majd. Az alkotásokat a televízió a Kőszegi Szemle programjával egyidő- ben sugározza, a részletes műsort a Rádió és Tévé Újság is közit majd. NYÁRI RUHÁK VASARA! r HOLGYVASARLÓINKNAK AJÁNLJUK # bakfis-, kismama- és női ruháinkat sok színben, fazonban és méretben 280,— Ft-os áron, # nyári aljakat ajánlunk 250,— Ft-os áron, # Férfi széldzsekivásár csereakció!!! 400,- FT-OS ÁRENGEDMÉNNYEL. „MECSEK RUHÁZATI KISARUHAZ” Pécs, Meszes, Szeptember 6. tér 2.
