Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-17 / 133. szám
1985. május 16. péntek Dunántúlt napló 3 Növelni kell a dolgozók anyagi érdekeltségét Vgmk a BEV-nél A vállalat legjobb alvállalkozói! A mióta megnyílott a lehetőség a vállalati gazdasági munkaközösségek működésére, azóta a viták kereszttűzében áll ez a tevékenység. Pro és kontra sorakoznak az érvek a vállalati gazdasági munkaközösségek hasznáról és negativ hatásairól. A téma az elmúlt hónapokban pártfórumok elé került: minden olyan alapszervezetnél megvitatták, amelynek területén vállalati gazdasági munka- közösségek dolgoznak, s az alapszervezetekben kialakult véleményeket, egyes részterületek tapasztalatait a vállalati pártbizottságok összegezték. ♦ Megyénkben a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalatnál található a legtöbb gmk. 1984-ben 44 volt, s ezekben a munkakollektívákban a vállalat dolgozói állományának 11 százaléka tevékenykedett. Egyes üzemekben ez az arány messze meghaladja az átlagot: a szerelőipari főüzemnél 56 százalék, a lakatosüzemnél 45 százalék, az üzemgépesítésnél 42 százalék. A BÉV-nél a vállalati gazdasági munkaközösségek létrehozásának célja kettős volt: a teljesítmény javítása, a kapacitások növelése, másrészt a többletjövedelem biztosításával a munkaerő-megtartó képesség erősítése. A vállalat 1982-től egyre fokozottabb mértékben vette igénybe a vgmk-ban rejlő többlettermelési lehetőségeket. Tavaly a vgmk-k 150 millió forint értékű termelést produkáltak, s ennek 12-13 százalékát kapták meg díjként. A BÉV profilja, termékszerkezete a vgmk működésével nem bővült, nőtt viszont a termelői kapacitás, csökkent az alvállalkozók igénybe vétele és a túlóra, javult a gépek, berendezések kihasználtsága. A vgmk-kban folyó termelés vitathatatlanul nagyobb hatékonyságú, magasabb szervezettségű, mint a fő munkaidőben folyó munka. A vgmk- kra bízott munka kiadásánál mindig a szűk kapacitás a meghatározó. Minden vállalkozási szerződéshez gazdaságossági számítást kell csatolni, ez képezi a megrendelésről való döntés alapját. Ennek ellenére nem minden területen nyereséges a munkaközösségek működtetése. Az ipari üzemek területén egvértelműen nyereség mutatható ki, mig az építési-szerelési tevékenységet végző vgmk-knál megoszlik a kép: egy részüknél számszerűsíthető az előny, más részüknél nem. A szerelőipari munkáknál többnyire csak akkor éri meg a vgm-nek juttatni a feladatot, ha átadási kötelezettség, vagy a technológiai sorrend miatt mindenképpen szükség van rá. Egyértelmű tapasztalat a BÉV-nél, hogy a gazdasági munkaközösségek a vállalat legjobb alvállalkozói: a kiadott munkákat megbízható pontossággal a kitűzött határidőre teljesítik és jó minőségben. Amennyiben mégis javítási munkára kerül sor, azt a munkaközösség térítésmentesen, munkaidő után végzi el. A vgmk-k működésével kapcsolatos vélemények a párt- alapszervezetek vitáin igen eltérőek voltak: elősegítik a kapacitás növekedését, az átadási határidők betartását: a munkahelyen megszerezhető többletjövedelem miatt a vgmk tagjai jobban kötődnek a vállalathoz; a vgmk-k magas teljesítménye a fő munkaidőben végzendő munka rovására megy; nem mindig indokolt a munkák kiadása a vgm-ek részére; a vgm-tagok többletjövedelme, annak lehetősége feszültséget okoz a többi dolgozó körében. A BÉV gazdasági vezetésének megítélésével egyezően a vállalati pártbizottság úgy foglalt állást, hogy összességében előnyös a vgmk-k foglalkoztatása, mert növelik a kapacitást, a többletjövedelem megszerzésének lehetősége pedig javítja a vállalat létszámmegtartó képességét. — A pártbizottság ülése előtt 16 alapszervezetben vitatták meg a vgmk-k működésének kérdését. Egyértelmű, hogy szüksége van rájuk a vállalatnak, bár nem mindegyik vgmk eredményessége számszerűsíthető - mondja Vajda József, a BÉV pártbizottságának titkára. - Működésüket állandóan figyelemmel kell kísérni, erősíteni kell a felügyeletüket. A vgmk-k működésével kapcsolatos gyanúsítások zöme alaptalannak bizonyult, de a visszaélések lehetőségének minimumát is ki kell szűrni. Meg kell védenünk azokat, akik tisztességesen dolgoznak a gazdasági munkaközösségekben, de fel kell számolni azokat a vgmk-kat, amelyek nem munka alapján jutnak többletjövedelemhez, vagy amelyek működésére nincs szüksége a vállalatnak.- Hogyan hatott a vgmk-k működése a fő munkaidőben végzett munkateljesítményekre?- Nem romlottak a vgmk-k miatt a munkateljesítmények, de sajnos, számottevően nem is javultak. El kell érnünk, hogy a vgmk-ban végzett teljesítményekhez közelítsen a fő munkaidőben végzett munka intenzitása. Ehhez a vgmk-k léte önmagában inem jelent igazi húzóerőt. A dolgozók anyagi érdekeltségét kell növelni a fő munkaidőben végzendő munkánál is. Negyed éve tért át a vállalatunk a keresetszint-szabályozásra. felszabadult a bérfizetés adminisztratív korlátja: a fő munkaidőben végzett munkát is tisztességesen meg lehet fizetni, Az első néhány hónap tapasztalatai kedvezőek. D. I. A BÉV lakatosüzemében dolgozik gmk-ban Müller László és Törjéki Zoltán Fotó: Läufer L. Falymratszemfe A pártélet A PÁRTÉLET májusi száma közli a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését a XIII. kongresszusnak és ehhez kapcsolódva Gyenes András szóbeli kiegészítését a KEB jelentéséhez. A kongresszus dokumentumai közül Herczeg Károly előadói beszédét közli a Fellebbviteli Bizottság jelentéseként. Néhány kongresszusi felszólalást is közread a folyóirat. Ezek között olvasható Szűcs Istvánnak, a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat igazgatójának felszólalása is. Megemlékezést közölnek a győzelem évfordulójáról, melynek szerzője Horn Gyula, a KB tagja; Kovács Jenő, a KB osztályvezető-helyettese pedig a Varsói Szerződés aláírásának évfordulójáról emlékezik meg. Lányi György, a KB alosztály- vezetője írásában a választások politikai tartalmával foglalkozik. Aktuálisak azok a gondolatai, melyeket a jelöltek melletti agitációval kapcsolatban fejt ki, különösen most, amikor a képviselőjelöltek választási gyűléseken, rétegtalálkozókon fognak találkozni a választópolgárokkal, Felhívja a szerző a figyelmet arra, hogy a jelöltek melletti választási agitáció része annak a folyamatnak, melynek során a választók alaposabban megismerik jelöltjeiket. Nyilvánvaló, hogy hazai körülményeink között ez nem lehet elfogult, indulatos, személyeskedő „korteskedés". nem irányulhat a másik, vagy a többi jelölt ellen. Ennek az agitóciónak az lehet a feladata, hogy a jelölt közfigyelemre érdemes tevékenységét bemutassa, azokat a tulajdoniágait kiemelje, melyek révén nemcsak a helyi közösség, a körzet lakóinak érdekeit tudja érvényesíteni, hanem az egész ország, egy adott település ügyeiben is részévé tud válni a kollektív döntéseknek. Figyelemreméltó megállapítása a szerzőnek az is, hogy amikor a jelöltek általános politikai programja, melyet a HNF választási felhívása fogalmazott meg, azonos, ugyanakkor lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy egyéni „arcuk" is megmutatkozhassék. M. E. Orszéggyűlési képviselőjelöltek Pécs 5. sz. választókerület Andi Gábor A Mecseki Ércbányászati Vállalat vájára. 1948. december 29- én született Fácánkert községben, munkáscsaládban. Szakképzettsége: vájár. 1966 óta dolgozik jelenlegi munkahelyén, a Mecseki Ércbányászati Vállalat IV. Bányaüzemében, kezdetben szakvezető, majd csapatvezető vájár. 1975 óta párttag. 1978- ban öthónapos pártiskolát végzett. Pártalapszervezeti vezetőségi tag, tagja továbbá a vállalati pártbizottságnak is. Jó szakmai és mozgalmi munkájáért többször részesült elismerésben. A Munka Érdemérem bronz fokozatának, valamint az Aranykoszorús KISZ-jelvénynek birtokosa.- Jelölésemet már önmagában is a megbecsülés jelének tartom, ezért nagyon megtisztelőnek érzem — mondja Andi Gábor. — Mély nyomott hagyott bennem az első jelölőgyűlés pezsgő hangulata; a másodikra mégis szívesebben emlékszem vissza, mert oldottabb, egyértelműbb volt, lelkesített a bányászok egysége, összetartása. Miközben gyakran beszélünk közömbösségről, érdektelenségről, ez a hangulat jó útravaló számomra; úgy érzem, annak a bizalomnak köszönhető, amit sok évi becsületes munkával, társadalmi és mozgalmi tevékenységgel érdemeltünk ki mind a ketten.- Hogyan látja munkaterülete, s tágabban a bányászat problémáit? Megválasztása esetén milyen gondok megoldásán dolgozna elsősorban?- Mivel néhány évig szénbányában is dolgoztam, elmondhatom: problémáink azonosak. A mi érdekünk is, a népgazdasági érdek is azt diktálja, hogy vonzóvá tegyük a bányászatot, ami önmagában is sok-sok, egymással összefüggő feladatot jelent. Javítani kell a béreket, ez a legfontosabb, de nem elég. A bányászoknak perspektívát kell nyújtani, azzal is, hogy a föld alatti munka után már a felvételkor, szerződésben biztosítva lehetőséget adunk a könnyebb munkákra, és úgy is, hogy biztosíthatjuk a rehabilitációt, a körültekintő, gondos egészségügyi ellátást. Ez a gépesítés, műszaki fejlesztés, a lakáshoz juttatás kérdésein át egészen addig terjed, hogy például a bányába jutást is meg kell köny- nyiteni, lerövidítve az utazási időt. — Az első jelölő gyűlésen kissé feszélyeze(ten, a másodikon pedig imponáló szerénységgel nyilatkozott. Miért? — Úgy gondolom, a feladat komolysága megköveteli a gondos tanulmányozást, az előzmények, a munkafolyamat, a módszerek megismerését. Nyilván ahhoz kell kapcsolódni, abból kell kiindulni, ami. eddig történt — és ennek alapján körültekintően cselekedni a városrész és a munkaterület képviseletében egyaránt. önmagában a jelölés kevés - eredményekre van szükség !. . . * Túrós János A Mecseki Ércbányászati Vállalat vájára. 1952. június 18-án született Szekszárdon, munkáscsaládban. Iskolai végzettsége: Bányaipari Technikum. 1968-tól KISZ-tag, 1970-től a szakszervezet tagja. 1979-ben felvették az MSZMP tagjai sorába, 1971- től dolgozik jelenlegi munkahelyén, a Mecseki Ércbányászati Vállalat III. sz. Bányaüzemében. 1975—77-ig állami megbízott a Német Demokratikus Köztársaságban, 1978—79. között alapszervi KISZ-vezetőségi tag, 1979-től az üzemi KISZ-bizottság szervező titkára. 1980—85-ben az üzem! pártbizottság mellett működő fegyelmi bizottság tagja, 1985. évtől pártépitési munkabizottsági tag.- Amit az első jelölőgyűlésen a városrész: Lvov-Kertvá- ros megoldandó gondjaival kapcsolatban elmondott, akár programbeszédnek is tekinthető. Megválasztása esetén hogyan formálna ebből programot?- Mindkettőnknek: Gábor barátomnak és nekem is vannak elképzeléseink, hiszen mindketten itt élünk, itt járnak iskolába gyerekeink. Legfontosabbnak azt látom, hogy itt, a Kertvárosban színvonalas életet élhessünk, ennek összes feltételeivel. Mindenképp javítani kell például az egészségügyi és a kereskedelmi ellátást; nehezen tudom ezt elképzelni önálló, jól felszerelt, ügyeletet is adó rendelőintézet nélkül, hogy az itt lakó kismamáknak, gyerekeknek, öregeknek ne kelljen orvoshoz messzire utazni. Posta, gyógyszertár is hiányzik; a tanácstagokkal összefogva a környezetkultúrában, a tömegsportban is előre kellene lépni, tovább bővíteni a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózatot. Ám ez még mind csak elképzelés. A program ennél jóval több: annak már megalapozottnak kell lennie, azt kell tartalmaznia, ami megvalósítható, gyorsítható.- Munkahelyén „tartalékos", azaz gyakorlatilag bárhová beosztható vájárként dolgozik. Milyen képviselői leiadatokat jelölnek ki ottani tapasztalatai? — Mindenekelőtt az utánpótlás megoldásáért, más szemléletű felfogásáért kellene véleményem szerint többet tenni. Reálisabbá, a perspektívákat és a nehézségeket is jobban tükrözővé tenném a munkaerőtoborzást, arra törekednék, hogy több legyen a többszakmás vájár, részint mert lent, a fejtésben sokmindenhez kell érteni, bonyolult műszaki problémákat megoldani, részint mert ez a későbbi, föld feletti foglalkoztatást is megkönnyítené. Olyan szakmunkásokra van elsősorban szükségünk, akik vájárként villanyszerelők vagy lakatosok is egyben; ezt még jobban kell szorgalmazni képzéssel, átképzéssel s főleg nagyobb megbecsüléssel. Varga János Elismerő ökleivel a pécsuüradi tsz-nek Elmúlt évi eredményes gazdálkodásáért a MÉM és a TOT elnöksége Elismerő oklevéllel tüntette ki a pécsvóradi Zengőalja Termelőszövetkezetet. A kitüntetést a tegnap megtartott ünnepi küldöttgyűlésen dr. Álló Miklós, a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője adta ót Walter Tivadarnak, a termelőszövetkezet elnökének, méltatva a kollektíva kiemelkedő munkáját. A termelést 14,7, a nyereséget 14, a tagi jövedelem színvonalát 11 százalékkal növelték az elmúlt évben. Korszerűsítették a gabonatermelő gépparkjukat, önerőből folytatták a szakosított szarvasmarhatelepük rekonstrukcióját. Az ipari tevékenységük is nyereséges volt. A munkavédelmi kesztyű varrodájuk 10 milliós árbevételt hozott. A védőkesztyűket a MÁV-nak és a MÜÁRT-nak gyártják. Az üzem 30 asszonynak ad munkát. A tegnapi ünnepség keretében Derestei Sándor, a tsz főkönyvelője a Kiváló Szövetkezeti Munkáért járó TOT kitüntetést vehette át László Emiltől, a TESZÖV titkárheiyettesétöl.
