Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-17 / 133. szám

1985. május 16. péntek Dunántúlt napló 3 Növelni kell a dolgozók anyagi érdekeltségét Vgmk a BEV-nél A vállalat legjobb alvállalkozói! A mióta megnyílott a lehetőség a vállalati gazdasági munkaközösségek működésére, azóta a viták kereszt­tűzében áll ez a tevékenység. Pro és kontra sora­koznak az érvek a vállalati gazdasági munkaközösségek hasznáról és negativ hatásairól. A téma az elmúlt hónapok­ban pártfórumok elé került: minden olyan alapszervezetnél megvitatták, amelynek területén vállalati gazdasági munka- közösségek dolgoznak, s az alapszervezetekben kialakult véleményeket, egyes részterületek tapasztalatait a vállalati pártbizottságok összegezték. ♦ Megyénkben a Baranya Me­gyei Állami Építőipari Válla­latnál található a legtöbb gmk. 1984-ben 44 volt, s ezek­ben a munkakollektívákban a vállalat dolgozói állományá­nak 11 százaléka tevékenyke­dett. Egyes üzemekben ez az arány messze meghaladja az átlagot: a szerelőipari fő­üzemnél 56 százalék, a laka­tosüzemnél 45 százalék, az üzemgépesítésnél 42 százalék. A BÉV-nél a vállalati gazda­sági munkaközösségek létre­hozásának célja kettős volt: a teljesítmény javítása, a kapa­citások növelése, másrészt a többletjövedelem biztosításá­val a munkaerő-megtartó ké­pesség erősítése. A vállalat 1982-től egyre fokozottabb mértékben vette igénybe a vgmk-ban rejlő többletterme­lési lehetőségeket. Tavaly a vgmk-k 150 millió forint értékű termelést produkáltak, s ennek 12-13 százalékát kapták meg díjként. A BÉV profilja, termékszer­kezete a vgmk működésével nem bővült, nőtt viszont a ter­melői kapacitás, csökkent az alvállalkozók igénybe vétele és a túlóra, javult a gépek, berendezések kihasználtsága. A vgmk-kban folyó termelés vitathatatlanul nagyobb haté­konyságú, magasabb szerve­zettségű, mint a fő munka­időben folyó munka. A vgmk- kra bízott munka kiadásánál mindig a szűk kapacitás a meghatározó. Minden vállal­kozási szerződéshez gazdasá­gossági számítást kell csatolni, ez képezi a megrendelésről való döntés alapját. Ennek el­lenére nem minden területen nyereséges a munkaközössé­gek működtetése. Az ipari üze­mek területén egvértelműen nyereség mutatható ki, mig az építési-szerelési tevékenységet végző vgmk-knál megoszlik a kép: egy részüknél számsze­rűsíthető az előny, más ré­szüknél nem. A szerelőipari munkáknál többnyire csak ak­kor éri meg a vgm-nek juttatni a feladatot, ha átadási köte­lezettség, vagy a technológiai sorrend miatt mindenképpen szükség van rá. Egyértelmű tapasztalat a BÉV-nél, hogy a gazdasági munkaközösségek a vállalat legjobb alvállalkozói: a ki­adott munkákat megbízható pontossággal a kitűzött határ­időre teljesítik és jó minőség­ben. Amennyiben mégis javí­tási munkára kerül sor, azt a munkaközösség térítésmente­sen, munkaidő után végzi el. A vgmk-k működésével kap­csolatos vélemények a párt- alapszervezetek vitáin igen el­térőek voltak: elősegítik a ka­pacitás növekedését, az át­adási határidők betartását: a munkahelyen megszerezhető többletjövedelem miatt a vgmk tagjai jobban kötődnek a vállalathoz; a vgmk-k ma­gas teljesítménye a fő munka­időben végzendő munka ro­vására megy; nem mindig in­dokolt a munkák kiadása a vgm-ek részére; a vgm-tagok többletjövedelme, annak lehe­tősége feszültséget okoz a többi dolgozó körében. A BÉV gazdasági vezetésé­nek megítélésével egyezően a vállalati pártbizottság úgy fog­lalt állást, hogy összességében előnyös a vgmk-k foglalkozta­tása, mert növelik a kapaci­tást, a többletjövedelem meg­szerzésének lehetősége pedig javítja a vállalat létszámmeg­tartó képességét. — A pártbizottság ülése előtt 16 alapszervezetben vi­tatták meg a vgmk-k műkö­désének kérdését. Egyértelmű, hogy szüksége van rájuk a vál­lalatnak, bár nem mindegyik vgmk eredményessége szám­szerűsíthető - mondja Vajda József, a BÉV pártbizottságá­nak titkára. - Működésüket állandóan figyelemmel kell kí­sérni, erősíteni kell a fel­ügyeletüket. A vgmk-k műkö­désével kapcsolatos gyanúsí­tások zöme alaptalannak bi­zonyult, de a visszaélések le­hetőségének minimumát is ki kell szűrni. Meg kell védenünk azokat, akik tisztességesen dolgoznak a gazdasági mun­kaközösségekben, de fel kell számolni azokat a vgmk-kat, amelyek nem munka alapján jutnak többletjövedelemhez, vagy amelyek működésére nincs szüksége a vállalatnak.- Hogyan hatott a vgmk-k működése a fő munkaidőben végzett munkateljesítmények­re?- Nem romlottak a vgmk-k miatt a munkateljesítmények, de sajnos, számottevően nem is javultak. El kell érnünk, hogy a vgmk-ban végzett tel­jesítményekhez közelítsen a fő munkaidőben végzett mun­ka intenzitása. Ehhez a vgmk-k léte önmagában inem jelent igazi húzóerőt. A dolgozók anyagi érdekeltségét kell nö­velni a fő munkaidőben vég­zendő munkánál is. Negyed éve tért át a vállalatunk a keresetszint-szabályozásra. felszabadult a bérfizetés ad­minisztratív korlátja: a fő munkaidőben végzett munkát is tisztességesen meg lehet fi­zetni, Az első néhány hónap tapasztalatai kedvezőek. D. I. A BÉV lakatosüzemében dolgozik gmk-ban Müller László és Törjéki Zoltán Fotó: Läufer L. Falymratszemfe A pártélet A PÁRTÉLET májusi száma közli a Központi Ellenőrző Bi­zottság jelentését a XIII. kongresszusnak és ehhez kap­csolódva Gyenes András szó­beli kiegészítését a KEB jelen­téséhez. A kongresszus doku­mentumai közül Herczeg Ká­roly előadói beszédét közli a Fellebbviteli Bizottság jelenté­seként. Néhány kongresszusi felszólalást is közread a folyó­irat. Ezek között olvasható Szűcs Istvánnak, a komlói Car­bon Könnyűipari Vállalat igaz­gatójának felszólalása is. Megemlékezést közölnek a győzelem évfordulójáról, mely­nek szerzője Horn Gyula, a KB tagja; Kovács Jenő, a KB osz­tályvezető-helyettese pedig a Varsói Szerződés aláírásának évfordulójáról emlékezik meg. Lányi György, a KB alosztály- vezetője írásában a választá­sok politikai tartalmával fog­lalkozik. Aktuálisak azok a gondolatai, melyeket a jelöl­tek melletti agitációval kap­csolatban fejt ki, különösen most, amikor a képviselőjelöl­tek választási gyűléseken, ré­tegtalálkozókon fognak talál­kozni a választópolgárokkal, Felhívja a szerző a figyelmet arra, hogy a jelöltek melletti választási agitáció része annak a folyamatnak, melynek során a választók alaposabban meg­ismerik jelöltjeiket. Nyilvánva­ló, hogy hazai körülményeink között ez nem lehet elfogult, indulatos, személyeskedő „kor­teskedés". nem irányulhat a másik, vagy a többi jelölt el­len. Ennek az agitóciónak az lehet a feladata, hogy a jelölt közfigyelemre érdemes tevé­kenységét bemutassa, azokat a tulajdoniágait kiemelje, me­lyek révén nemcsak a helyi kö­zösség, a körzet lakóinak érde­keit tudja érvényesíteni, hanem az egész ország, egy adott te­lepülés ügyeiben is részévé tud válni a kollektív döntések­nek. Figyelemreméltó megállapí­tása a szerzőnek az is, hogy amikor a jelöltek általános po­litikai programja, melyet a HNF választási felhívása fogalma­zott meg, azonos, ugyanakkor lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy egyéni „arcuk" is megmutatkozhassék. M. E. Orszéggyűlési képviselőjelöltek Pécs 5. sz. választókerület Andi Gábor A Mecseki Ércbányászati Vállalat vájára. 1948. december 29- én született Fácánkert községben, munkáscsaládban. Szakkép­zettsége: vájár. 1966 óta dolgozik jelenlegi munkahelyén, a Mecseki Ércbányászati Vállalat IV. Bányaüzemében, kezdetben szakvezető, majd csapatvezető vájár. 1975 óta párttag. 1978- ban öthónapos pártiskolát végzett. Pártalapszervezeti vezetőségi tag, tagja továbbá a vállalati pártbizottságnak is. Jó szakmai és mozgalmi munkájáért többször részesült elismerésben. A Munka Érdemérem bronz fokozatának, valamint az Aranykoszo­rús KISZ-jelvénynek birtokosa.- Jelölésemet már önma­gában is a megbecsülés jelé­nek tartom, ezért nagyon megtisztelőnek érzem — mond­ja Andi Gábor. — Mély nyo­mott hagyott bennem az első jelölőgyűlés pezsgő hangula­ta; a másodikra mégis szíve­sebben emlékszem vissza, mert oldottabb, egyértelműbb volt, lelkesített a bányászok egy­sége, összetartása. Miközben gyakran beszélünk közömbös­ségről, érdektelenségről, ez a hangulat jó útravaló számom­ra; úgy érzem, annak a biza­lomnak köszönhető, amit sok évi becsületes munkával, tár­sadalmi és mozgalmi tevé­kenységgel érdemeltünk ki mind a ketten.- Hogyan látja munkaterü­lete, s tágabban a bányászat problémáit? Megválasztása esetén milyen gondok meg­oldásán dolgozna elsősorban?- Mivel néhány évig szén­bányában is dolgoztam, el­mondhatom: problémáink azo­nosak. A mi érdekünk is, a népgazdasági érdek is azt diktálja, hogy vonzóvá tegyük a bányászatot, ami önmagá­ban is sok-sok, egymással összefüggő feladatot jelent. Javítani kell a béreket, ez a legfontosabb, de nem elég. A bányászoknak perspektívát kell nyújtani, azzal is, hogy a föld alatti munka után már a felvételkor, szerződésben biz­tosítva lehetőséget adunk a könnyebb munkákra, és úgy is, hogy biztosíthatjuk a re­habilitációt, a körültekintő, gondos egészségügyi ellátást. Ez a gépesítés, műszaki fej­lesztés, a lakáshoz juttatás kérdésein át egészen addig terjed, hogy például a bá­nyába jutást is meg kell köny- nyiteni, lerövidítve az utazá­si időt. — Az első jelölő gyűlésen kissé feszélyeze(ten, a máso­dikon pedig imponáló szerény­séggel nyilatkozott. Miért? — Úgy gondolom, a feladat komolysága megköveteli a gondos tanulmányozást, az előzmények, a munkafolyamat, a módszerek megismerését. Nyilván ahhoz kell kapcsolód­ni, abból kell kiindulni, ami. eddig történt — és ennek alapján körültekintően csele­kedni a városrész és a mun­katerület képviseletében egy­aránt. önmagában a jelölés kevés - eredményekre van szükség !. . . * Túrós János A Mecseki Ércbányászati Vállalat vájára. 1952. június 18-án született Szekszárdon, munkáscsaládban. Iskolai végzettsége: Bányaipari Technikum. 1968-tól KISZ-tag, 1970-től a szakszer­vezet tagja. 1979-ben felvették az MSZMP tagjai sorába, 1971- től dolgozik jelenlegi munkahelyén, a Mecseki Ércbányászati Vállalat III. sz. Bányaüzemében. 1975—77-ig állami megbízott a Német Demokratikus Köztársaságban, 1978—79. között alap­szervi KISZ-vezetőségi tag, 1979-től az üzemi KISZ-bizottság szervező titkára. 1980—85-ben az üzem! pártbizottság mellett működő fegyelmi bizottság tagja, 1985. évtől pártépitési munka­bizottsági tag.- Amit az első jelölőgyű­lésen a városrész: Lvov-Kertvá- ros megoldandó gondjaival kapcsolatban elmondott, akár programbeszédnek is tekint­hető. Megválasztása esetén hogyan formálna ebből prog­ramot?- Mindkettőnknek: Gábor barátomnak és nekem is van­nak elképzeléseink, hiszen mindketten itt élünk, itt jár­nak iskolába gyerekeink. Leg­fontosabbnak azt látom, hogy itt, a Kertvárosban színvona­las életet élhessünk, ennek összes feltételeivel. Minden­képp javítani kell például az egészségügyi és a kereske­delmi ellátást; nehezen tu­dom ezt elképzelni önálló, jól felszerelt, ügyeletet is adó rendelőintézet nélkül, hogy az itt lakó kismamák­nak, gyerekeknek, öregeknek ne kelljen orvoshoz messzire utazni. Posta, gyógyszertár is hiányzik; a tanácstagokkal összefogva a környezetkultú­rában, a tömegsportban is előre kellene lépni, tovább bővíteni a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózatot. Ám ez még mind csak elképzelés. A program ennél jóval több: annak már megalapozottnak kell lennie, azt kell tartalmaz­nia, ami megvalósítható, gyorsítható.- Munkahelyén „tartalé­kos", azaz gyakorlatilag bár­hová beosztható vájárként dolgozik. Milyen képviselői leiadatokat jelölnek ki ottani tapasztalatai? — Mindenekelőtt az után­pótlás megoldásáért, más szemléletű felfogásáért kellene véleményem szerint többet tenni. Reálisabbá, a perspek­tívákat és a nehézségeket is jobban tükrözővé tenném a munkaerőtoborzást, arra tö­rekednék, hogy több legyen a többszakmás vájár, részint mert lent, a fejtésben sok­mindenhez kell érteni, bonyo­lult műszaki problémákat meg­oldani, részint mert ez a ké­sőbbi, föld feletti foglalkozta­tást is megkönnyítené. Olyan szakmunkásokra van elsősor­ban szükségünk, akik vájár­ként villanyszerelők vagy la­katosok is egyben; ezt még jobban kell szorgalmazni kép­zéssel, átképzéssel s főleg nagyobb megbecsüléssel. Varga János Elismerő ökleivel a pécsuüradi tsz-nek Elmúlt évi eredményes gaz­dálkodásáért a MÉM és a TOT elnöksége Elismerő oklevéllel tüntette ki a pécsvóradi Zengő­alja Termelőszövetkezetet. A kitüntetést a tegnap megtartott ünnepi küldöttgyűlésen dr. Álló Miklós, a Baranya megyei Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetője ad­ta ót Walter Tivadarnak, a termelőszövetkezet elnökének, méltatva a kollektíva kiemelke­dő munkáját. A termelést 14,7, a nyereséget 14, a tagi jövede­lem színvonalát 11 százalékkal növelték az elmúlt évben. Kor­szerűsítették a gabonatermelő gépparkjukat, önerőből folytat­ták a szakosított szarvasmarha­telepük rekonstrukcióját. Az ipari tevékenységük is nyeresé­ges volt. A munkavédelmi kesz­tyű varrodájuk 10 milliós árbe­vételt hozott. A védőkesztyűket a MÁV-nak és a MÜÁRT-nak gyártják. Az üzem 30 asszony­nak ad munkát. A tegnapi ünnepség kereté­ben Derestei Sándor, a tsz fő­könyvelője a Kiváló Szövetke­zeti Munkáért járó TOT kitün­tetést vehette át László Emiltől, a TESZÖV titkárheiyettesétöl.

Next

/
Thumbnails
Contents