Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)
1985-05-17 / 133. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli nanlo XLII. évfolyam, 133. szám 1985. május 17., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Tudományos emlékülés az Oktatási Igazgatósáson A megnyitó ülés résztvevőinek egy csoportja Läufer László felvétele Baranya 40 éve A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága, a Megyei és a Városi Tanács rendezésében, továbbá az Oktatási Igazgatóság, a Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli csoportja, a Megyei Levéltár és az MTESZ szervezésében tegnap kétnapos tudományos emlékülés kezdődött Pécsett, az Oktatási Igazgatóságon. A tartalomból: Bemutatjuk az országgyűlési képviselő- jelölteket (3. oldal) Szovjet tudósdelegáció Baranyában (5. old.) Beépül a szigetvári postatömb (Tudósítás az 5. oldalon) Kádár János látogatása a Magyar Sajtó Házában K ádár János, az MSZMP főtitkára csütörtökön a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházába látogatott. Kíséretében volt Berecz János, a Központi Bizottság titkára és Lakatos Ernő, a KB osztályvezetője. A párt főtitkárát a Magyar Sajtó Házában Pál- fy József, a szövetség elnöke és Megyeri Károly főtitkár köszöntötte. Jelen volt Bányász Rezső államtitkár, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, és Murai György, _ VJ I MÁvlkívAtlzn« aIca fitlrnrn A megnyitón Antal Gyula, az Oktatási Igazgatóság vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd Rajnai József, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára mondott ünnepi megnyitó bes'étlet:- Népünk emlékezetében elevenen élnek történelmi fejlődésünk nagy eseményei, s az eseményekben kiemelkedő szerepet vivő egyéniségek, mint Dózsa Gvörgy, Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos - mondta bevezetőjében a Megyei Pártbizottság titkára. - Tiszteljük azokat, akik a magvar munkásmozgalomban tevékenykedtek, s megkülönböztetett figyelemmel fordulunk megyénk munkásmozgalmi történetének tanulságai felé. Történelmünk nagy sorsfordulói közül számunka különösen jelentős 1945., amikor reális lehetőség nyílt a magyar nép előtt, hogy saját kezébe véve sorsának irányítását egy igazságosabb társadalom építésébe kezdjen. Rajnai József ezután így folytatta ünneoi megnyílóját: — Népünk a Kommunista Párt vezetésével élni tudott a 40 éve kapott lehetőséggel: a csak Moháccsal mérhető országpusztulás után néhány év alatt bizonyította, hogy „lesz magyar újjászületés". Ma már, amikor az ország lakosságának kétharmada fiatalabb negyvenévesnél, ez a korszak legtöbbjük számára már történelem. Ezért is fontos és szükséges, hogy a negyven, év tapasztalatainak elemzésével is gazdagítsuk a negyven évben teremtett értékeket. Mert országunk, s megyénk is büszke lehet e fejlődés kézzelfogható eredményeire: kultúránk, gazdaságunk összehasonlíthatatlanul más a negyven évvel ezelőttivel. Tudatában vagyunk megoldásra váró gondjainknak. így például a •bányászok, a bányászat, a fiatalok, és az idősek helyzetével. Ezen gondok enyhítésére, megoldására jó párthatározataink vannak, ezek fegyelmezett végrehajtása eredményt hozhat. Rajtunk múlik, hogy gondjainkból mennyit és mikorra tudunk enyh íteni. ünnepi beszéde befejező részében Rajnai József arról szólt, hogy amikor büszkén vállaljuk szocialista vívmányainkat, akkor annak is tudatában vagyunk, hogy mindez a szocialista országokkal s a Szovjetunióval való közösségben történt, s ez az együttműködés a jövőben is alapja marad fejlődésünknek. Ez a szövetség az építőmunkához szükséges béke érdekében alakult, s kudarcra van ítélve minden olyan törekvés, amely katonai erővel akaija eldönteni a szocializmussal való vitáját. A tudományos emlékülés következő előadója Ormos Mária, a JPTE rektora, a történelemtudományok doktora volt, aki a 40 év fejlődéstörténetének főbb jellemzőiről szólt. Baranya és Pécs iparának fel- szabadulás utáni fejlődéséről T. Mérey Klára, az MTA DTI főmunkatársa, a történelemtudományok doktora: a megye szocialista mezőgazdaságának fejlődéséről Földvári János, a Megyei Tanács általános elnökhelyettese; a megye tudományos életének fejlődéséről pedig Tigyi József akadémikus, a Pécsi Akadémiai Bizottság alelnöke tartott előadást. Ezt követően a megyei politikai viszonyok fejlődésének jellemző vonásait elemezte Nagy József, a Megyei Pártbizottság nyugalmazott első titkára. A tudományos emlékülés ma szekcióüléseken folytatja munkáját. A Megyei Párt- bizottság ülése Tegnap ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága, melynek munkájában részt vett Deák László, az MSZMP KB tagja, a MÉV csapatvezető vájára, dr. Kovács József, az MSZMP KB munkatársa, Varga Sabján László, a KISZ KB titkára. A pártbizottság első napirendként megvitatta a megye ifjúságának helyzetéről szóló írásos jelentést, melyhez dr. Jerszi István, a pártbizottság titkára mondott szóbeli kiegészítést. A vitában kifejtette véleményét: Orosz Ottó, a Megyei Testnevelési és Sporthivatal elnöke, Varjú László, a MÉV III. üzemének vájára, Szántó Árpád, a POTE hallgatója, Iván László, a komlói szakmunkásképző iskola igazgatója, dr. Végh József, a Megyei Tanács ifjúsági titkára, Török József, a Volán 12-es Vállalat gépkocsivezetője, dr. Kása Ferenc, a Megyei Főügyészség főügyésze. Varga Sabján László, a KISZ KB titkára, dr. Rúzsa Csaba, a POTE MSZMP Bizottságának titkára, Kovács Dezső, a KISZ megyei Bizottságának első titkára, dr. Lehoczky Judit, a JPTE Közgazdaságtudományi Karának docense. A vitában elhangzottakra dr. Jerszi István válaszolt, majd határozatot fogadtak el a megye ifjúságának helyzetéről és a körükben végzett munka feladatairól. (A határozatot a közeljövőben lapunkban ismertetni fogjuk.) Ezt követően Lukács János, a pártbizottság első titkára tartott tájékoztatást a kongresz- szusi felkészülés megyei tapasztalatairól, az MSZMP KB 1985. április 23-i üléséről. Végezetül elfogadták a párt- bizottság tagjainak 1985. évi munkaprogramjára tett javaslatot, a végrehajtó bizottság beszámolóját a legutóbbi pártbizottsági ülés óta végzett tevékenységéről. A MUOSZ elnökségének tagjai körében Megyeri Károly tájékoztatta Kádár Jánost az öt és félezer tagot számláló szövetség munkájáról. Mint mondotta, az utóbbi hónapokban közéletünk kiemelkedő eseményei — a párt kongresszusa, a felszabadulás jubileuma — felelősségteljes feladatot jelentettek a sajtó munkásai számára, s ezekben a hetekben-hónapokban megélénkült a szövetség szervezeti élete is: közgyűlésre készül a MUOSZ. E fórum lehetőséget ad majd arra, hogy a tagság megvitassa: miként válhat még érdemibbé, színvonalasabbá a politikai, szakmai tájékozódást, a műhelymunkát szolgáló szakosztályok tevékenysége: hogyan segítheti a szövetség az újságírók munkafeltételeinek javítását, e nagy feszültséggel, szellemi igénybevétellel járó szakma művelőinek egészségvédelmét. Ám mindenekelőtt arról esik szó a közgyűlésen, hogy melyek ma az újságírók legfontosabb feladatai a párt politikájának szolgálatában. Világos, tettekre ösztönző program: a pártkongresszus határozatának birtokában vehetik számba legfontosabb teendőiket az újságírók — ezt állapították meg a közgyűlési előkészületek során tartott szerkesztőségi tanácskozásokon, küldöttválasztó gyűléseken is. Az eddigi tapasztalatok szerint — mondotta a MUOSZ főtitkára - a sajtó munkásai egyetértenek abban, hogy szocialista építőmunkánk céljainak valóraváltása ma talán minden eddiginél jobban igényli az újságírók elkötele-t zett, alkotó közreműködését, cselekvésre mozgósító, a példaadó kezdeményezéseket és a fejlődést gátló tényezőket egyaránt megmutató tudósításait, állásfoglalásait. A szövetségnek tehát ahhoz kell sokoldalú segítséget adnia, hogy a sajtó e küldetését magasabb színvonalon tölthesse be. A beszélgetés során Pálfy József arról a felelősségteljes feladatról szólt, amelyet a külpolitikai újságírók vállalnak a világról alkotott árnyalt, hiteles kép közvetítésében. Eck Gyula azokról a lehetőségekről beszélt, amelyekkel az agrár-újságírók segíthetik a mezőgazdaság fejlesztését, a magyar falu szocialista átalakulását. Kékesdi Gyula hangsúlyozta, hogy a mai belpolitikai újságírásnak a valóság változásaira érzékeny, azokkal lépést tartani képes, s széles körűen tájékozott publicistákra van szüksége. — önök, újságírók és mi, akik párttisztséget töltünk be, közös ügyet szolgálunk - mondotta az elhangzottakra válaszolva Kádár János. — Megnyilvánult ez a párt XIII. kongresszusán is, ahol mindannyian igyekeztünk becsülettel elvégezni a dolgunkat: a küldöttek állást foglaltak a szocialista építőmunkánk legfontosabb feladatait érintő kérdésekben, s a tanácskozás nyílt, felelősségteljes vitájában elhangzottakról, a legfelsőbb pártfórum határozatairól a sajtó hűen beszámolt, segítette, hogy e döntéseket egész népünk megismerje, programjának tekintse. Kádár János elismeréssel szólt arról is, hogy a lapok, a rádió, a televízió méltóképpen emlékeztek meg történelmi sorsfordulónk, felszabadulásunk 40. évfordulójáról. — A közéletünk e kiemelkedő eseményeinek időszakában megélénkült társadalmi érdeklődés az ünnepek elmúltával sem csökkent — mutatott rá a párt főtitkára. - Az ország- gyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokat megelőző jelölő gyűléseken - a közügyek képviseletére méltó jelöltek kiválasztásakor — az állampolgárok aktívan éltek jogaikkal, igazolva választási rendszerünk új. a demokrácia szélesítését szolgáló vonósait. Az újságírók előtt álló feladatokról szólva Kádár János megállapította: különösen nagy a sajtó felelőssége gazdasági építőmunkánk középponti tennivalóinak, új követelményeinek hiteles bemutatásában, s abban, hogy az alkotókészség kibontakozását, a jó kezdeményezések megvalósulását a maga eszközeivel elősegítse. — Mint minden tisztességei, felelősséggel végzett munkában, a közvélemény tájékoztatásában is csak olyanok állhatnak helyt, akik szakmai felkészültségük mellett határozott világnézet, meggyőződés birtokában vannak — hangsúlyozta a párt főtitkára. — A pártkongresszuson megfogalmazott követelmény a sajtóra is, vagy talán arra különösen vonatkozik: szocialista céljainkat, meggyőződésünket határozottabban kell képviselnünk. Pártunk az elmúlt évtizedekben annak tudatában dolgozott, s dolgozik ma is, hogy a szocializmust nem lehet parancsszóra építeni. Előrehaladásunkhoz szükség van arra, hogy az egyének érdekeltek legyenek a feladatok elvégzésében, de elengedhetetlen az eszméinkkel való azonosulást, céljaink cselekvő támogatását elősegítő propagandamunka, az újságírók aktív tevékenysége. — Ahogyan itt is elhangzott, közelgő közgyűlésükön az újságírók — a televízió, a rádió, a -sajtó munkatársai, riporterek és szerkesztők — ennek tudatában készülnek megvitatni feladataikat - mondotta befejezésül Kádár János, sikeres munkát kívánva a tanácskozás résztvevőinek. B. L. Az újpetrei termelőszövetkezet központi major jóban felújítják a száritótornyot, rendbehozzák a terménytárolókat. Az új szigeteléssel és gazdaságosabb üzemeléssel elkíszülő torony már száríthatja az idei új terményeket. Erb János felvétele
