Dunántúli Napló, 1985. május (42. évfolyam, 118-147. szám)

1985-05-03 / 119. szám

1985. május 3., péntek Dunántúlt napló 3 ügyeletes újságírói he­tem legtöbb közérdekű pa­naszára elmondható: — kellemetlen. Sőt. azt is mondhatnám, a legalap­vetőbb figyelem hiánya idézte elő mindet. A kétségbeesett idősebb asszony talán mára leges­legutolsó reményt kereste, amikor felhívott: már har­madik éve pokol az életük a kertes családi házas ne­gyedben, mert a szomszéd nemcsak a telkén, hanem az utcán is festi és mázol­ja a személy- és teher­autókat, és a festékszóró a szélben szanaszét hordja a permetet. A porlasztott fes­ték bevonja a kertben a virágokat, a zöldséget. A kompresszor nyomta fes­tékáradat elől nincs me­nekvés. Zárt ajtók és ab­lakok mögött keresi a friss levegőt az asszony és szi- likózisos férje. Az utca la­kói tehetetlenek, és félnek, mert a szomszéd nemcsak a festéket, hanem a ha­ragját is szanaszét fröcs­köli a környéken . . . örültek a lakók, amikor újra birtokba vehették fel­újított lakásaikat. A sok csomagolópapír és egyéb anyag rövid idő alatt meg­töltötte a szemetesedénye­ket, és azok környékét is, aztán csak gyűlt, gyűlt a szemét. Kiderült, nem je­lentették be a szemétszál­lítóknak, hogy ismét elfog­lalták a házat. Ugyanott a karnis is hiányzik a laká­sokból, s az egyik lakó a karnispótló körutat csak így jellemzi: „Küldözget­nek egyik íróasztaltól a másikig . . .” Ugyanott a kapualjban a levélszekré­nyeket sem szerelték még fel, reggel az újságokat a radiátorok bordái közé kézbesítik, s még az a sze­rencse, hogy a leveleket a lakásba viszik fel ... „Botorkálunk a sötétben, s ha pofont kapunk, soha­se tudjuk meg, ki adta, mert nem látni csak az orrunk hegyéig” - ágyazta humorba panaszát az az asszony, aki sokadmagával jár dolgozni a pécsbánya- telepi kórházba. A temp­lomtól a kórházig nem vi­lágít sehol se egyetlen közvilágítási lámpa sem. Az idős férfi is megjárta már a maga kálváriáját. Ám hiába jött be szemé­lyesen előadni a pana­szát, ahogy ő. úgy én se tudtam megtalálni az „il­letékest". A házuk mögött levő fáskamránál valahol cső reped és van és a víz folydogál be a fáskamrá- jóba, ott meg csendben el­ázik és úszik minden. A pécsbányatelepi, Selmec utca 3. szám alatt lakó fér­fi már háromszor szólt az újhegyi üzemben, ám hiá ba. Én a Pécsi Vízművek hibaelhárítóinál érdeklőd­tem. Közölték, -hogy az a rész a Szénbányák ellátási területe, tehát azoknak kell kijavítani a hibát, őket nem tudtam telefo­non elérni. . . Közhelynek tűnik, de is­mét igaz: a busz kereke beledöccent a kátyúba és a felfröccsenő sáros víz de­rékmagasságig beterítette a buszra váró hölgyet. Ahogy kétségbeesve el­mondta: „Szóltam a busz vezetőjének. Az csak any- nyit mondott, ha látta, hogy fröccsen, miért nem ugrott el”. Átérezve a kel­lemetlen helyzetet, meg­próbáltam vigasztalót mondani a panaszosnak, ugyanakkor a buszsofőrt is igyekeztem — ugyancsak ismeretlenül — megvédeni. Na nem a válaszért! Ha­nem azért, mert épp elég lehet neki a busszal és az utasokkal „birkóznia" - ráadásul a kátyúkra is ügyelnie kell, amikor esős időben sajnos tele van velük a város ... Murányi László Fórumot a pályamunkáknak! Fiatalok a környezetvédelemért A környezet szennyeződése hovatovább az emberiség egyik nagy központi problémá­ja lesz. -A fiataloknak különö­sen nagy az érdekeltsége a természet, az emberi környezet megóvásában, hiszen a jövő­ben az előző nemzedéktől örö­költ feltételek között kell él­niük. A KISZ Központi Bizott­sága 1984 februárjában hatá­rozatot hozott a környezetvé­delemmel kapcsolatos ifjúsági feladatokról. E határozat vég­rehajtásának egyéves tapasz­talatait tekintette át legutóbbi ülésén a iKISZ Baranya me­gyei Bizottsága. A KISZ anyagi lehetőségei szűkösek, de kiemelkedően fontos feladatai vannak a kör­nyezeti kultúra fejlesztésében, a propagandában, a szemlé­letformálásban. A bizottság környezetvédelmi feladatterv kimunkálásáról is határozott. Erről, illetve az eddigi ered­ményekről, tapasztalatokról kérdeztük dr. Horváth Csabát, a KISZ Baranya megyei Bi­zottságának titkárát, aki a testület ülésén a téma vitain­dító előterjesztője volt: — A KISZ KB környezetvé­delmi határozata az elmúlt 14 hónap alatt több kedvező irá­nyú változást hozott. Erősödött a környezetvédelem szerepe a KlSZ-képzésben, -propagandá­ban. Több vállalatnál jött lét­re környezetvédelmi bizottság, amelynek tagja a KlSZ-szer- vezet képviselője is. Növekvő számban nyújtanak be kör­nyezetvédelmi jellegű újításo­kat a fiatalok, sok ezer társa­dalmi munkaórát fordítanak a környezet megóvására, szebbé tételére. Ennek ellenére KISZ- szervezeteink környezetvédelmi munkája még ma is kampány­jellegű, nem folyamatos, nem mindennapi gyakorlat. Nem eléggé hatékony nevelőmun­kánk a kulturált környezet megóvására. — Milyen eredményeket hoz­tak e kezdeti lépések? — A iKISZ megyei Bizottsága újítási és ötletpályázata há­rom éven keresztül szolgálta az energiával és anyaggal való takarékoskodást, a má­sodlagos nyersanyagok újra­hasznosítását, s ezen keresz­tül a környezetvédelmet. Több olyan pályamunka született a 3 év alatt, amely hozzájárulta környezetvédelmi feladatok megoldásához. A különböző ilyen jellegű szakkörök mun­kájának támogatása mellett támogattuk a fiatal környezet- védők által kezdeményezett természetvédelmi tábort, amely a bédai erdészet területén va­lósult meg. A természetvédel­mi területek, parkerdők meg­óvásában, történelmi emlékhe­„Több napot a Mecsekért” — Legyen természetes kötelesség lyek gondozásában KlSZ-szer- vezeteink sokat vállaltak ma­gukra. így például a MÉV KISZ-szervezetei a „Töb napot a Mecsekért" akciójuk kereté­ben erdei utakat építettek, il­letve újítottak fel és tartanak karban. De más pécsi, bólyi, mohácsi, sellyei s egyéb pél­dákat lehetne hozni. Vannak területek — Komló, MÉV, Me­cseki Szénbányák —, ahol a KISZ-szervezetek szerepet vál­laltak a környezetszennyező források felderítésében. A kul­turált lakóhelyi környezet meg­nek tájékoztatást. Az üzemi KISZ-szervezetek hassanak oda, hogy a fiatal műszakiak kör­nyezetvédelmi jellegű újításai már a vállalati újítási feladat­tervben helyet kapjanak. Évek óta jó néhány környezetvédel­mi diplomamunka készül me­gyénk felsőoktatási intézmé­nyeiben. Ezek hasznosítása nem kielégítő, akárcsak az újí­tásoké. Azt tervezzük, hogy az eddiginél jóval nagyobb nyil­vánosságot biztosítunk az ilyen munkáknak. A máshol, általánosabban is hasznosít­Erdötakaritás a Mecseken teremtésében fontos szerepe volt a különböző hulladék- gyűjtési és társadalmi munka­akcióknak, mint például az „Egy nap lakóhelyünkért", „32 ezer tanuló Pécs városáért”, „Tíz órát Komlóért". A környe­zetvédő építőtáborokban közel 250 baranyai fiatal vett részt az elmúlt évben. A Pécs és Csongrád megye közötti kör­nyezetvédelmi cseretábor több éves múltra tekinthet vissza, s annak idején országosan egye­dülálló kezdeményezés volt.- Milyen témák kaphatnak kiemelkedő helyet a KISZ Ba­ranya megyei Bizottsága kör­nyezetvédelmi feladattervében? — Mindenekelőtt az eddigi eredményeket, bevált akciókat, formákat kell megerősíteni, to­vábbfejleszteni. Szorgalmazzuk, hogy a KISZ-alapszervezetek a környezetvédelem témáját ve­gyék be a politikai oktatás te­matikájába. Az üzemek KISZ- es fiataljai tegyék meg észre­vételeiket a környezetvédelem­mel kapcsolatban 'is és kérje­ható ötleteket az Alkotó ffjú- sán Egyesülés is menedzseli. Az információk, ötletek, ta­pasztalatok elterjesztésének hatékony fórumai lehetnék a fiatal műszaki, közgazdasági és agrárszakemberek tanácsai, az FMKT-k és a FAT-ok. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a környezet- védelemben a mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalok szerepé­re. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsával közösen szervezendő őszi „Ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-napok” rendezvényeibe bevonjuk a mezőgazdaságban dolgozó fia­talokat is. Terveink szerint a program során környezetvédel­mi hetet rendezünk Fiatalok és a környezetvédelem címmel. Olyan nemzedék felnevelésé­hez szeretnénk hozzájárulni, amely környezete értékeinek megóvását természetes köte­lességének érzi. D. I. Játék a klinikán A délután fénypontja a kö­tözőverseny volt. Ettől egy ki­csit tartottak. Arra gondoltak, hogy a vendégeik — az „ellen­fél” - a mindennapos tapasz­talatuk alapján előnyben lesz­nek velük szemben. Ám a se­bészet betegei valamivel las­sabban tekerték be egymást a papírral, így a vendéglátó belgyógyászat nyerte ezt a versenyszámot. Ök hívták meg farsangi mu­latságra a szemben lévő osz­tályt. Lufifújő-, rajz- és gom­bolyítóverseny’ is szerepelt a programban. Ha iskolák, óvodák, bölcső­dék rendeznek ilyesmit, az ter­mészetes, de hogy egy klini­kán farsangoljanak a gyere­kek, az kissé szokatlan. Akik itt dolgoznak, azoktól a gyer­mekek egészségét kérik szá­mon, s nem azt, hogy gondos­kodnak-e a gyermekék játéká­ról, szórakoztatásáról, netán a tanulásukról.- Nem is arról van szó, hogy ezt előírták nekünk, illet­ve számonkérik tőlünk - mondja dr. Kajtár Pál adjunk­tus, a POTE Gyermekklinikája belgyógyászati osztályának ve­zetője - és nem is csak a mi klinikánk próbálja elviselhető­vé tenni az ittlétet a gyerme­kek számára. Tudjuk, hogy Miskolctól Budapesten át Győrig szinte minden olyan intézmény, amelyben gyerme­keket gyógyítanak, igyekszik különböző módon hasznos és kellemes időtöltést szervezni a betegeknek. Olyanokat, ame­lyek megnyugtatóak számuk­ra, amelyektől úgy érzik, hogy mégsem szakadtak el teljesen egészséges társaik világától. A farsangi vetélkedő csak egy állomás volt abban a fo­lyamatban, amely immár csak­nem két éve tart a klinikán. Azóta jár ide Andor Mária, a pécsi Szabó István Úttörőház szakkörvezetője, hetente több alkalommal. Délután 3-tól, fél 4-től este fél 7-ig, 7-ig játék­teremmé alakul a belgyógyá­szat társalgója. Itt van a stú­dió is. Lemezjátszóról, magnó­ról szól a zene és a gyerme­kek rajzolnak, faragnak, feste­nek, gyurmáznak, ragasztanak. — Mindent, amivel dolgo­zunk, úgy kapjuk - mondja Andor Mária. - Részben a klinikától, részben az úttörő­háztól, a városi úttörőelnök­ségtől, a vöröskereszttől, a népfronttól és brigádoktól. Többek között az 500-as sz. Szakmunkásképző Intézet, a Baranyaker, a Volán Anna Frank, a Konzum Áruház Mun­kácsy Mihály, a posta megyei hírlap osztályának Rózsa Fe­renc, a Zsolnay Porcelángyár szocialista brigádjai és a Hő­erőmű a rendszeres patroná- lóink. Hurkapálcikákból, ping­ponglabdából, néhány szál fonálból babákat, a gyurmá­ból állatfigurákat készítünk. A legtöbben rajzolni, festeni sze­retnek. Olyannyira, hogy a már otthon lévő, de kontrollra bejáró gyermekek is behoz­zák magukkal az otthoni raj­zaikat és itthagyják. Az osztály folyosóját a gyer­mekmunkák díszítik. Akad itt gyurmából formázott madár, ház és kiskutya, a sok rajzról és festményről nem <is beszél­ve. A Dörmögő Dömötör és a Kisdobos újságból kivágott formákat kiszínezve rakták a folyosóra. Mindkét gyermek­újsággal nagyon jó a kapcso­latuk. A Dörmögő Dömötör például pohárra matricáztatta a fiatalok alkoholfogyasztása ellen tiltakozó plakáttervet, amelyet az egyik itt fekvő gyermek készített, s a poharat elküldte neki — ajándékként — a Gyermekklinikára. Klinika, ahol szabad énekel­ni, körjátékozni, agyagozni, szőni, rajzolni, ahová a szülők mindennap reggel 8-tól este 6-ig gyermekük mellett lehet­nek. Aki ritkán jár egészség- ügyi gyermekintézményben, annak meglepő ez a rendszer.- Nyugodtabbak, jobb ke- délyűek a gyermekek, ez ne­künk nagyon sokat jelent — mondja dr. Szűcs Rozália. — Kevesebbet sírnak a szüleik után, leköti őket a játék, s várják a délutánokat, amikor Mária jön, s játszhatnak. A HNF, az úttörőház, a Gyermekklinika és a Gyermek- kórház az idén is rajzpályáza­tot hirdet a kórházban, illetve az otthon hosszabb idő óta betegen fekvő gyermekeknek. A rajzokat május 20-ig kell beküldeni a HNF Pécs városi Bizottságához, Pécs, Geisler Eta u. 16. A legszebb munká­kat kiállításon mutatják be. T. É. Üzemavatás Péten Csütörtökön felavatták a Péti Nitrogénművek új savüzemét és kétszeresére bővített, korszerűsí­tett karbamid gyárát. Az ez al­kalomból rendezett ünnepi munkc sgyűlésen, amelyen részt- vet; Körtvélyes István ipari mi­niszterhelyettes is, Kisgergely Lajos, a nagyüzem vezérigaz­gatója mondott beszédet. Az új savüzem 1 milliárd forint beruházási költségét az Állami Fejlesztési Bank fedez­te. A teljesen automatizált - műszerszobábál vezérelt - üzem berenaezéseit a japán Samitö- mo cég szállította. A létesít­mény a környezetvédelmet te­kintve is Európa legmodernebb savgyárci közé számít. A meg­engedettnél hctszorta kevesebb szennyező gáz kerül belőle a levegőbe. A gyár régi, 1970-ben elké­szül: korbamidüzemének fej­lesztését, bővítését a Közép­európai Nemzetközi Bank finan­szírozta. A költségek megközelí­tették ce 1 milliárd forintot. A termelés clapteqhnológiója nem változott, a kapacitás viszont kétszeresére növekedett és ja­vultak a külföldön is jól érté­kesíthető péti karbamid fizikai ér kémiai tulajdonságai. Kismamaklub Otletcserék gyermeknevelésről, háztartás­szervezésről öt gyertyaláng lobog a tor­tán, fénye bensőségessé vará­zsolja a gyermekorvosi rendelő várótermét. Egy kislány úttörő­ruhában, virággal és versikével köszönti a doktor nénit, aki ép­pen öt évvel ezelőtt „adott éle­tet" a kismamaklubnak. A születésnapi összejövetelre kicsit később érkezőknek egy fiatalember kerít széket. Fele­ségétől tudom meg, az apuka komolyan érdeklődik a nevelési tudnivalók iránt, féléves kislá­nyukra a nagymama vigyáz ilyenkor. A Mákos házaspár másodszor jött el a klubba, az újak közé tartoznak, akiknek kedvéért dia­képeket vetítenek az elmúlt öt év eseményeiről. Az összefogla­ló nem teljes, de így is gazdag. Gyereksebészetről, idegrendsze­ri és pszichológiai rendellenes­ségekről, ortopédiáról, szemé­szetről szóló magvas előadások mellett mindig szerepel valami szívderítőbb program, mint pél­dául a süteménysütési verseny, kozmetikai bemutató, virágkö­tészet, bébiétel- és kézimunka­kiállítás, könyvajánlat, ajándék­készítés. Végül - mozgófilmen dundi kisbabák tűnnek fel, hasrafordulással, felüléssel, to- tyogással próbálkoznak. Közben dr. Kis Erika magyarázatokat fűz a látottakhoz. Aztán kigyullad a villany, fel­lazul a hangulat. Tálca jár kör­be omlós pereccel, pogácsával. Készítője Pucsli nagymama ha­marosan az érdeklődők közép­pontjába kerül, készségesen diktálja a receptjét. Egy másik népes csoport a vetkőztető asztalokon közszem­lére kirakott kötött, horgolt gye­rekruhák köré seregük. „Ugyan- ilyet vettem én a kislányomnak 180 forintért, — emel föl egy puha kötött sálat egy anyuka. — Mennyibe kerül a fonal egy ilyenhez?” — Harminc forint és egy es­te megcsináltam tv-nézés köz­ben, — adja meg a pontos felvilágosítást a kézimunkák tu­lajdonosa. A nők összenéznek, ennyiért már igazán érdemes... — Megtanítanál engem köt­ni? — buzdul fel egyikük. Még ketten csatlakoznak a kéréshez és pillanatok alatt létrejön a megállapodás, mikor kereshetik fel a lakásán ők hárman a ne­gyediket. Kevés fantáziával is megjó­solható, milyen hamar szövőd­het barátság egy ilyen látoga­tásból. Nem tudom, ez a szem­pont szerepelt-e a leleményes szervező, dr. Kis Erika elképze­lései között, amikor Pécsett, a Krisztina téren, a gyermekor­vosi rendelő hangulatosan be­rendezett várójában megalapí­totta az ország első kismama­klubját. Mindenesetre, ahogy körülnézek az elmélyülten be­szélgető csoportokon, úgy tű­nik, a doktornő elégedett lehet munkája eredményével. Meglep, hogy nem egészen az. — Miért? — Kétségtelenül sikernek könyvelhető el, hogy kialakult öt év alatt egy szilárd mag. Harminc-negyven résztvevőre mindig számíthatok, de szeret­ném bővíteni a létszámot. Mos­tanában sok fiatal házaspár költözött ide a környékre, őket is meghívtuk, kevesen jöttek el. Persze, tudom, időbe telik, mi­re berendezkednek, tájékozód­nak, Nem vagyok türelmetlen, bízom benne, hamarosan meg­szervezik az életüket úgy, hogy havonta egy este jut a klubra is. Hittel, meggyőződéssel be­szél dr. Kis Erika, a népes kör­zet gyermekorvosa, két kislány anyukája és tanácstag. Elfog­lalt ember. Mégsem sajnálja az időt a klubra, mert tudja, Hogy szükség van erre a lehe­tőségre. Rezes Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents