Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-02 / 90. szám
2 Dunántúli napló 1985. április 2., kedd Moszkvában megnyílt a magyar kiállítás (Folytatás az 1. oldalról) Hétfőn Apró Antalnak, az MSZBT elnökének vezetésével a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet-jMa- gyar Baráti Társaság meghívósóra Moszkvába utazott a Magyar-Szovjet Baráti Társaság küldöttsége. A delegáció a szovjet fővárosban részt vesz a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójáról megemlékező rendezvényeken. Mihail Gorbacsov és Lázár György megbeszélése Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn Moszkvában találkozott Lázár György- gyel. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Minisztertanács elnökével, aki magyar párt- és kormányküldöttség élén érkezett a szovjet fővárosba. Szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésükön nagyra értékelték a magyar—szovjet kapcsolótok alakulását, s hangsúlyozták: az SZKP és az MSZMP szakadatlanul arra törekszik, hogy tovább erősítsék a sokoldalú együttműködést, a két nép közötti testvéri barátságot. Ezzel összefüggésben rámutattak a hétfőn megnyílt jubileumi kiállítás jelentőségére. A „Magyarország a szocializmus útján" című kiállítás nagyszerűen ábrázolja a magyör népnek a fasizmus alóli felszabadulás óta eltelt negyven évben elért eredményeit, a Szovjetunió és Magyarország erősödő együttműködését. Lázár György és Mihail Gorbacsov megelégedéssel szóltak arról, hogy aláírták a két ország közötti gazdasági és műszaki» tudományos együttműködés fejlesztésének 2000-ig szóló hosszú távú programját, ami fontos új lépést jelent a két ország kapcsolatainak erősítésében, valamint a KGST-tagállamolc felső szintű gczdasági - értekezletén hozott határozatok megvalósításában. Mihail Gorbacsov végezetül sok sikert kívánt a magyar kommunistáknak, valamennyi magyar dolgozónak oz MSZMP Xlll-ik kongresszusán hozott határozatok végrehajtásához. A magyar pártéi kormányküldöttség hazaérkezett Moszkvából Hazaérkezett a Szovjetunióból Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, aki párt- és kormányküldöttség élén rész; vett a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára rendezett moszkvai jubileumi kiállítás megnyitóján. A delegáció tagjai voltak: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Faluvégi Lajos és'Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Roska István külügyminiszter-helyettes és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. A küldöttség fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjeleni Csehák Judit, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, és Várkonyi Péter, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter. Jelen volt Vlagyimir Bozovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Emlékezés a felszabadító hősökre (Folytatás az 1. oldalról) és Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának titkára helyezték el a megemlékezés virágait. Az Intranszmas magyar- bolgár társaság nevében Tevan Györgyné, az Intranszmas MSZMP Bizottságának titkára és Stahl Pál főmérnök koszorúzta meg a bolgár hősök harkányi emlékművét. Az ünnepség a katonai díszegység tisztelgésével és az Internacionálé hangjaival zárult. Beremenden, a hazánk felszabadításáért elesett jugoszláv hősök emlékművénél rendeztek koszorúzási ünnepséget. A honvédség díszszázadának tisztelgése után elhangzott a jugoszláv és a magyar himnusz, majd indulók hangjaira megkezdődött a koszorúzás. Az Elnöki Tanács nevében Pióker Ignác és Vida Miklós, az Elnöki Tanács tagjai, a Minisztertanács képviseletében Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, Útban Lajos közlekedési miniszter és Bényi József külügyminiszter-helyettes, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nagykövetsége részéről Milovan Zidar nagykövet és Mariján Mózsgon ezredes, katonai és légügyi attasé, a budapesti diplomáciai testület nevében Francisco de Assis Grieco, a Brazil Szövetségi Köztársaság nagykövete, Abdul Aziz Masharika, a Szíriái Arab Köztársaság nagykövete, Zbigniew Ohanowicz altábornagy, a Lengyel Nép- köztársaság nagykövetségének katonai és légügyi attaséja és Hong Hai ezredes, a Vietnami Szocialista Köztársaság nagykövetségének katonai és légügyi attaséja ko- szorúzták meg az emlékművet. A Honvédelmi Minisztérium képviseletében Szórádi Zoltán vezérőrnagy, miniszter- helyettes, Miski Béla ezredes és Balogh Kálmán ezredes koszorúzott. A Magyar Szocialista Munkáspárt nevében Lukács János, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára és Illés István, az MSZMP Siklósi városi Bizottságának első titkára, a tanácsok részéről Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke és Németh László Be- remend nagyközségi közös tanács elnöke, a Hazafias Népfront képviseletében Adóm Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának elnöke és Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának titkára helyeztek el koszorúkat a jugoszláv hősök beremendi emlékművénél. Az ünnepség a díszőrség tisztelgésével és az Internacio- nálé hangjaival zárult. NAGYVILÁGBAN Gromiko eszmecseréje az indiai hadügyminiszterrel Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere hétfőn Moszkvában, a Kremlben megbeszélést lolytatott Nara- szimha Rao indiai hadügyminiszterrel, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. A két ország kapcsolatait hagyományosan jellemző barátság és kölcsönös megértés légkörében megtartott találkozójukon áttekintették a szovjet—indiai kapcsolatokat és eszmecserét folytattak a nemzetközi élet néhány kulcsfontosságú kérdéséről. Gromiko és Rao elégedetten állapította meg, hogy a két ország béke, barátsági és együttműködési szerződése alapján egyre dinamikusabban fejlődnek a Szovjetunió és India baráti kapcsolatai. A feszült nemzetközi helyzetről, a folytatódó fegyverkezési hajszáról és az űrfegyverkezés veszélyeiről szólva Andrej Gromiko nagy elismeréssel szólt a hat állam vezetői által ez év januárjában elfogadott delhi nyilatkozatról, amely arra szólítja fel a világ országait, hogy tegyenek meg mindent a fegyverkezési hajsza mielőbbi megszüntetése, a nukleáris fegyverzetek korlátozása majd megsemmisítése, végül magának a nukleáris háború veszélyének kiküszöbölése érdekében. Naraszimha Rao hangsúlyozta, hogy a Radzsiv Gandhi vezette indiai kormány különösen nagy figyelmet szentel az egyetemes béke megőrzésének. India kormánya már eddig is tett, a jövőben is kész erőfeszítéseket tenni. India más békeszerető államokhoz hasonlóan érdekelt a Genfben megkezdődött szovjet—amerikai tárgyalások sikerében, a veszélyes fegyverkezési hajsza megszüntetésében. m -w Szudánban, ahol a múlt héten súlyos zavargások robbantak ki, a hadsereg őrködik a renden. A képen katonai jármű a fővárosban. (Telefotó — AP — MTI — KS) Ronald Reagan elnökkel találkozott hétfőn Washingtonban Dzsafaar Nimeri szudáni államfő. Nimeri nem hivatalos látogatáson tartózkodik az amerikai fővárosban. A hétfői taláikozáson a LAPZÁRTA A pécsi Honvéd Kórházban elhunyt Decsi László ötvenhárom éves mórágyi vájár, aki a március 13-'j Zobák-aknai sújtólégrobbanás során súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. Halálának fő oka rendkívül súlyos légúti égése volt, amelyet a gondos orvosi kezelés sem tudott meggyógyítani. A pécsi Honvéd Kórházban még nyolc komlói bányászt ápolnak. Koronczay József orvosezredes, a kórház igazgatója az MTI munkatársának elmondotta, hogy valamennyiük állapota kielégítően javul, s várhatóan többüket még ezen a héten hazaengedik. szudáni elnök kérte, hogy az Egyesült Államok engedélyezze a korábban felfüggesztett segélyek folyósítását. A tavalyi és az idei pénzügyi évre szóló keretből ugyanis Washington nem engedélyezte 180 millió dollár kifizetését, mivel Szudán képtelen volt eleget tenni nemzetközi fizetési kötelezettségeinek és nem hajtotta végre a nemzetközi pénzügyi szervezetek által a további segélyek feltételéül megjelölt gazdasági intézkedéseket sem. A kartumi kormány most leértékelte az ország pénzét, felfüggesztette egyes fogyasztási cikkek ártámogatását a washingtoni út küszöbén. Amerikai részről aláhúzták, hogy Szudánt az Egyesült Államok fontos szövetségesnek tekinti az afrikai kontinensen. Ismeretes, hogy Nimeri késznek mutatkozik támaszpontokat biztosítani a gyorsan bevethető amerikai alakulatok számára. Ezzel együtt azonban Washingtont aggasztja a szudáni belső válság, az elnök helyzetének meggyengülése. unjüi »iílL'S Fllmmüsorok április 4-én HAZANK FELSZABADULASANAK 40. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE ♦ Pécs, Kossuth, de. HÁNY AZ ÓRA VEKKER UR? Kísérőműsor: Színes és fekete ♦ Pécs, Kossuth, délután A TITOKZATOS ÖVEZET ♦ Pécs, Petőfi, HAN.Y AZ ÓRA VEKKER ÚR? Kísérömüsor: Csak egy kis emlék ♦ Pécs, Pork, NAPPALI SÖTÉTSÉG Kísérömüsor: Budai ezred ♦ Komló, Zrínyi, TISZTA ÉGBOLT ♦ Mohács, Kossuth, HIDEG NAPOK ♦ Szigetvár, Zrínyi, A HOSSZÚ VAGTA ♦ Siklós, Táncsics, OKTÓBERI VASÁRNAP Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Nemes Dezső elvtárs, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Párttörténeti Intézet nyugalmazott igazgatója, Kossuth- díjas, a Magyar Tudományos Akadémia tagja hosszan tartó betegség után, 1985. március 30-án elhunyt. Nemes Dezső elvtárs temetése április 10-én, szerdán 14 órakor lesz a Mező Imre úti temetőben. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető- diszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia * Nemes Dezső 1906. szeptember 6-án született Lőcsén. Az első világháborút követően Budapestre került, és a kárpitos szakmában helyezkedett el. Már tanonc korában beiratkozott az asztalos szak- szervezet egyik ifjúmunkás körébe. Szakszervezeti munkája során került kapcsolatba a Kommunisták Magyarországi Pártjával; 1926 szeptemberében lett a párt tagja. 1927 júniusában a KMP Központi Bizottságának megbízásából részt vett a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének újjászervezésében. Ugyanabban az évben a KIMSZ titkára lett, és jelentős szerepe volt abban, hogy 1928 tavaszán megjelenhetett a szövetség lapja, az Ifjú Proletár. Letartóztatták, 2 évet töltött vizsgálati fogságban, ezután 3 évre ítélték, 1931 nyarán azonban szabadlábra helyezték. Ezt követően a párt vezetősége Moszkvába küldte, a Kommunista Internacionálé Nemzetközi Lenin-iskolá jóra. 1933 júniusában illegálisan hazatért, s a KMP budapesti titkára lett, 1934 márciusában pedig — mint a hazai illegális kommunista mozgalom egyik vezető alakját — bevonták a Központi Bizottság munkájába. 1936 márciusában a párt utasítására ismét a Szovjetunióba utazott. A második világháború időszakát itt élte át. Beiratkozott a moszkvai Lomonoszov Egyetem történelem fakultására. A nagy honvédő háború kezdetekor a Kommunista Internacionálé apparátusába került, s e munkája mellett folytatta egyetemi tanulmányait. 1943-ban, a Kommunista Internacionálé feloszlatását követően a magyar hadifoglyok között végzett munkát; 1945 tavaszán a hadifoglyok részére kiadott Igaz Szó című hetilap munkatársa, majd szerkesztője lett. 1945 augusztusában tért haza és a Szakszervezeti Tanács egyik titkára lett. Ezt a tisztségét 1948 őszéig töltötte be. Ettől kezdve, 1950 februárjáig a párt képviselője volt, a Tájékoztatási Iroda kéthetenként megjelenő lapja, a Tartós békéért, népi demokráciáért! szerkesztőségében. 1950—1953. között a Népművelési Minisztérium egyik főosztályát vezette. 1953—1956. között a párt könyvkiadójának, a Szikrának volt az igazgatója. 1956 tavaszától a Pártfőiskola vezetője, 1957-től 1961-ig a Népszabadság főszerkesztője volt. 1957 májusában az országos pártértekezleten megválasztották az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, s egyben a Politikai Bizottság póttagjának. 1959-től 1980-ig a párt Politikai Bizottságának tagja, emellett 1961 és 1965 között a Központi Bizottság titkára volt. Nemes Dezső azok közé az elvhű, a párt tömegkapcsolatait féltő kommunisták közé tartozott, akik érzékelték az 50-es évek torzulásait, ezek kiküszöbölésére törekedtek. Az ellenforradalom időszakában fellépett az osztályharcos erők tömörítéséért, a párt megújhodásáért. Jelentős része volt az MSZMP Politikájának kidolgozásában és népszerűsítésében. Mint a párt vezető testületéinek tagja, arra törekedett, hogy a proletár internacionalizmus eszméje alapján részt vegyen a kommunista pártok politikai egységének kikovácsolásában. Nemes Dezső a magyar marxista történetírás jeles képviselője volt. 1958-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1964-ben pedig rendes tagjává választotta. 1954- ben Kossuth-díjat, 1975-ben Államidíjat kapott. 1965-től 1967-ig, majd 1980-tól 1983-ig, nyugállományba vonulásáig állt a Párttörténeti Intézet élén. Emellett tagja volt számos tudományos testületnek, elnöke a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Bizottságának, illetőleg a Magyar Történészek Nemzeti Bizottságának. Mozgalmi és tudományos tevékenységéért számos magas kitüntetésben részesült. 75. születésnapja alkalmából megkapta a Magyar Népköztársaság rubintokkal ékesített zászlórendjét. Történetíróként érdeklődése elsősorban a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom fő fejlődésmenetére irányult. Alig van a magyar munkásmozgalom történetének olyan periódusa, amellyel ne foglalkozott volna. Főszerkesztője volt A magyar forradalmi munkásmozgalom története című nagyszabású összefoglaló munkának, amely 1848-tól 1962- ig tárgyalta munkásmozgalmunk történetét. Számos tankönyv és tudományos kiadvány szerzője, illetve szerkesztője. Több munkája idegen nyelven is megjelent. írásait mindig a tényszerűségre, tárgyilagosságra való törekvés 'jellemezte. Nany jelentőséget tulajdonított az egyes történeti kérdésekkel kapcsolatos vitáknak; azt vallotta, hogy tudományos eszmecserék nélkül a morxista történettudomány fejlődése nem képzelhető el. Tevékenységének két fő területét szerves összefüggésben látta. Pártmunkás és tudós volt egyszemély- ben. A történettudomány művelésével is a párt politikáját szolgálta. Puritán egyéniséqe, saját egészségére sem tekintő szorgalma nagy hatással volt mindazokra, akik ismerték. A történeti problémáik soha*- sem kötötték le annyira, hogy ne maradt volna ideje a politikai munkára. Betegágyán részt vett a XIII. pártkongresszus előkészítésében is. Még megérhette, hoqy a kongresz- szus ismét a Központi Bizottság tagjainak sorába választotta. Elhunyt Győré József Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Győré József elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, 1985. március 28-án elhunyt. Győré József elvtárs temetése április 9-én, kedden 14 órakor lesz a Mező Imre úti temetőben. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órátóí róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető diszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, Belügyminisztérium * GyÖre József 1902. november 16- án született Budapesten, munkáscsaládból származott. 1919 óta volt a szakszervezet, s 1934 óta a párt tagja. 1916-ban vasesztergályosként Végső búcsú Olt Elvtársai, barátai, harcostársai végső búcsút vettek hétfőn a Mező Imre úti temető diszravatalozójában az életének 81. évében elhunyt Olt Károlytól, a munkásmozgalom régi harcosától. A vörös drapérián elhelyezett, koszorúkkal övezett urnájánál — ahol kitüntetéseit bibor párnákon helyezték a hamvait tartalmazó urna elé — díszőrséget álltak pórt-, állami és társadalmi életünk vezető személyiségei, egykori harcostársai. A hamvasztás utáni gyász- szertartáson a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi kezdett dolgozni Kőbányán, a Lamport Gyárban. Itt kapcsolódott be a szakszervezeti mozgalomba. Tagja lett a Szabadság Ifjúmunkások Körének. A felszabadulás előtt több gyárban dolgozott esztergályosként, gépmunkásként. Aktívan részt vett szakmája gazdasági harcaiban, emiatt a Horthy-rendszer kíméletlenül üldözte. 1945-től gödöllői járási párttitkár, majd a Központi Bizottság instruktora lett, 1949-től Szobolcs-Szatmár megyei titkárként dolgozott. 1952-től belügyminiszter, majd 1953-tól 1955- ig miniszterhelyettes volt. 1956 januárjától októberig Tolna megyei pártbizottság titkári, majd 1957-től a Fővárosi Bíróságon népbírói tisztséget töltött be. 1951-től 1954-ig az MDP Központi Vezetőségének, 1954- től 1962-ig pedig a párt Központi Revíziós Bizottságának tagja volt. 1958. november 26-án megválasztották országgyűlési képviselőnek Sza- bolcs-Szatmár megyében, e megbízatását 1963-ig látta el. Több magas állami kitüntetésben részesült. Károlytól Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége nevében Hetényi István pénzügyminiszter vett végső búcsút az elhunyttól. Hangsúlyozta: Olt Károly életútja egy igaz ember életpályájáról tanúskodott. Olyan, teljes emberi életet élő embertől, a munkásmozgalom régi harcosától búcsúzunk most. oki a változatos életsorsa minden állomásán kapott feladatát őszinte meggyőződéssel vállalta, idejének és energiájának teljes latbavetésével munkálkodott annak maradéktalan megoldásán.
