Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)

1985-04-10 / 97. szám

e Dunántúli napló 1985. április 10., szerda Zöldség a kiskertekben A kedvező időjárás beköszöntével megyeszerte megkezdődtek a munkák a kiskertekben A hosszú hideg tél utón a hűvös, csapadékos tavasz ez ideig meggátolta a talajmun- kókot, magvetéseket. A föld vi- szőni örvendetesen nagy víz- mennyisége; tárolva indul az évnek, E vízkészlet megőrzése érdekében a talaj, simitózzuk, gereblyézzük el, ezzel megte­remtjük a jó vetőágyat és elő­segítjük a talajmelegedést is. Ne vessük frissen istóllótrá- gyózott területre a sárgarépát, meri a túl kövér talajt nem szereti. Ilyen helyen a répa szí­ne halvány lesz és az elágazás mértéke megnő. Csapadékos időben vagy öntözés hatására pedig sok lesz a felrepedt ré­pa. A középkötött és kötött ta­lajokon a késői, hosszú tenyész­idejű fajták (Flakker, Rialto, Fertőd í vörös), termelhetők jobb eredménnyel. E fajtákat április első felében el kell vet­ni, s október-novemberben szedhetők. A rövidebb tenyész­idejű fajták (Nantesi, Kerti, Chantenay, Rothesz) a fenti időpontban elvetve már szep­tember első felében szedhetők. El kell vetni a petrezselymet is. (félhosszú, hosszú fajták). A ,,korai cukor” egy hónappol rö­videbb tenyészidejű az előző ké; fajtánál. A túltrágyázóstól itt is óvakodjunk, A metélőpet­rezselymek fajtaválasztéka nogy, c használati és termelé­si érték szempontjából azonban ezek a fajták csaknem azono­sak. A cékla magját április köze­pe előtt ne vessük. Rövid te- nyész'idejénél fogva — 100 nap körüli — július közepéig vethet­jük, ennél egy kicsit később mór csak úgynevezett bébicék­lának jó. Vethetjük c hónapos és nyá­ri retek magját. Vetni kell c többi hidegtűrő zöldségnövényt is — saláta, borsó, spenót, sóska, hagyma­félék. Vállalkozó kedvűek megpró­bálhatják a paradicsom helyre­vetésé is, aminek szokásos ve­tési ideje április 10—20. között von. Igaz, egy kicsit később kezdhetjük < szedést, de elér­jük ezt, hogy a drága palán­tából csak annyit vásárolunk, amennyi c koraibb termésigé- nyünkei kielégítik s a későb­biekben a saját terményt fo­gyaszthatjuk, befőzhetjük, sava­nyíthatjuk. Tóth Attila Jusson idő pihenésre is! Körültekintő munkát! A kisüzemi szőlők, gyümöl­csösök és hobbikertek szá­mának növekedése, vala­mint az a jogos igény, hogy mindenki szabad idejét pi­henéssel töltse, a vegyszeres gyomirtás nagyobb mérvű elterjedését kívánja. A gyomirtószerek használata azonban körültekintő, pon­tos munkát kíván, mert a szakszerűtlen, gondatlan munka nagymértékű kárt okozhat. A gyomirtószerek felhasz­nálásánál egy-egy kivételtől eltekintve nem százalékos töménységet írnak elő, ha­nem egységnyi területre ki­juttatandó szermennyiséget (kg/ha, dkg/m2 stb.), amit a gyomirtandó területre egyen­letesen kell kijuttatni.. A permetezés megkezdé­se előtt meg kell állapítani, hogy egy permetezőkanná- nyi permetlével mekkora te­rület permetezhető le. A gyomirtáshoz előkészített kannát félig töltve tiszta víz­zel, kényelmes tempóban permetezve, ügyelve arra, hogy egyenletes -'„permetlé" borítás legyen, kezdjünk permetezni. A víz elfogyása után a területet lemérve (le­lépve) megállapítható az egy kanna permetlével per­metezhető terület. Az egész terület nagyságának ismere­tében kiszámítható a szük­séges vízmennyiség és ah­hoz keverendő a terület gyomirtásához szükséges szer. Jobb az, ha az előzők ismeretében kannánként mérjük ki a szert, így a megszakított permetezésnél nincs ülepedés, illetve több napos kiesésnél hatóanyag­csökkenés. A felhasználható gyom­irtószerek három csoportba sorolhatók; © Gyökéren keresztül ha­tók (Hungczin Pk, Aktikon PK, Maloran, Afalon, Devri- nol, Aresin). Ezek a szerek tavasszal permetezendők ki, hatásuk kifejtéséhez csapa­dékra van szükség. Magról kelő gyomokat irtanak. @ A növény löld feletti részein keresztül hatók (Glialka, Ronstar). Csak fej­lettebb gyomokra permetez- hetők, amikor már megfele­lő naqyságú felvevő felület van. Talaira kerülve hatás­talanok. Évelő gyomok irtá­sára használjuk őket. (3) Perzselő hatású szerek (Gramoxon). Rövid hatás- tartamúak. A szőlő és gyümölcsös gyomirtásánál lényeges az ültetvény kora. Négy évnél fiatalabb ül­tetvényben Hungazin, Akti­kon nem használható. Az engedélyezett szereknél is az alacsonyabb dózis hasz­nálata javasolt. Kora tavaszi permetezéssel alkalmazható a Maloran, Afalon, Dévrinol, Aresin. Négy évnél idősebb alma, körte és szőlő gyomirtására a következő szereket lehet használni: Tavasszal gyommentes Hungazin PK Aktikon PK Motorán Afalon Aresin Dévrinol metszés után, területre: kg/ha dkg/100 m­5.0— 8,0 (5,0— 8,0) 2,5—*,5 (2,5—4,5) 4.0— 6,0 (4,0—6,0) 3.0— 5,0 (3,0—5,0) 4.0— 6,0 (4,0—6,0) 4.0— 6,0 (4,0—6,0) A Hungazin, Aktikon, Malo­ran, Afalon, Aresin elsősorban o széles levelű gyomokat irtja, a Dévrinol a magról kelő fűféléket. (A Buvinol 50 WP-t már nem gyártják, aki­nek még van, felhasználhat­ja.) A fakadás előtti perme­tezéseket lehetőleg apró- morzsás, jó szerkezetű ta­lajra, metszés után végez­zük, így az egyenletesen ki­permetezett gyomirtószert a talajfelületen nem rombol­juk el. Rügylakadás, illetve a gyomok kelése után a kö­vetkező szerek használha­tók : Glialka. Elsősorban a fű­féle gyomok ellen hat, a ta- rackos gyomokat jól irtja, de hatásos néhány kétszikű gyom ellen is. Permetezésé­nek ideje akkor van, amikor a gyomok 10—15 cm nagy­ságúak, viszonylag nagy le­vélfelülettel rendelkeznek, Dózisa 8-12 l/ha, hátikan­nás kijuttatásnál 2 százalé­kos töménység (2 dl/10 I víz). Csak irányított perme­tezéssel juttatható ki, mert ha levelet, törzset ér, felszí­vódik és kárt okozhat. Ronstar. A folyondár szu- lák ellen használható, ak­kor, amikor a szuláknak 20-25 cm-es indája von. Csők foltpermetezést célsze­rű végezni, mert a szulákon kívül a többi gyom elleni hatása gyenge. Egy száza­lékos töménységben (1 dl/ 10 I víz) alkalmazzuk irányí­tott permetezéssel. Csonthéjas gyümölcsök gyomirtása: kajszibcrack őszibarack, meggy, cseresz­nye, szilva igen érzékeny a gyökérherbicidekre, ezért csak 3-5 évnél idősebb, kel­lően begyökeresedett ültet­vényben használhatók. Tavaszi rügyfakadás előtti kipermetezéssel alkalmazha­tó a Maloran (4-6 dkg/100 m2), Afalon (2,5-4,5 dkg/100 m2) és az Aresin (4-6 dkg/ 100 m2). Fakadás után el­sősorban évelő gyomok el­len a Glialka és a Ronstár használható. Dr. Pfeifer Dániel, Boranya m.-i Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás liiiiiiiiiiii Von-e alternatívájuk a kemikáliáknak? — Százmillió giliszta termel — Szervesanyag- tartalmú műtrágya? Baktériumok pusztítják el a levéltetüt. fonálférgek a pajorokat, propo­lisz-származékok sterilizálják a szennyvizeket, kozetporral védekezünk a pe- ronoszpóra ellen, csomagtartóban hordjuk ki kiskertünkbe o szervestrágyái és lézerrel irtjuk a gyomokat . . . - S mindezt 10 éven belüli Olyan át­törést indított el a kemikáliáktól való félelem és a környezetvédelem, ami­hez fogható csak a 10 évvel ezelőtti olajárrobbanás. Ma még mosolygunk a bio­kertészeken. Ezt tették a nagy nyugati vegyikonszernek is, amíg 8—10 százalékkal nem csökkent a forgalmuk. Most bioprogramot készít elő a Hoechst és o BASF, már átállt két japán óriás, és megkez­dődtek az alternatív kísérletek Péten. Keszthelyen pedig az egyetem, az Állami Fejlesztési Bank és a BOSCOOP 22 mil­liós alaptőkével létrehozta a Biometod Agrárfejlesztő Betéti Társulást a mezőgazdasági ter­melés biológiai bázisának elő­állítására. Mert léinek az emberek. Fél­nek a vegyszerhatásoktól, a ráktól, a talajok pusztulásától. Az NSZK-ban a mosolyok és kételyek ellenére tavaly 1700 új reformáruház nyílt meg - szermaradványmentes zöldsé­ge: és gyümölcsöt keres­nek mindenekelőtt a kisma­mák és diákok. Mert be­bizonyították, hogy a vegysze­rek az emberi szervezetre nem hatnak pozitívan, balesetek ál­dozatainál kimutatták, hogy tízszeresére nőtt a szermarad­vány a májban és csontszövet­ben oz utóbbi 15 év alatt. A Gödöllői Agráregyetem vizsgá­latai szerint a gyomirtás ha­tására a talaj hét legfonto­sabb élőlénye közül hat telje­sen kipusztult, egyetlen kezelés a földi giliszták 90 százalékát irtja ki, és évek kellenek a re­generálódóshoz. Vas megyé­ben a talajok pH-ja 10 év alatt egy értékkel csökkent. Más utakat kell tehát keres­ni! Megszüntetni a kemikáliák pazarló, indokolatlan, túlzott felhasználását. A nagyüzemek­ben újból Kemenessy profesz- szor tétele kerül előtérbe: a műtrágya a szervestrágya és o vetésforgó kiegészítésére szolgál. A kistermelésben pe­dig 20 000 zöldség- és gyü­mölcstermelőt kívánnak négy bokorban — Dél-Pest, Szeged, Pécs és Keszthely környékén — a vegyszermentes termelésnek megnyerni. Ez érdekünk — ha gazdasá­gosabban akarunk exportálni. A ráckevei egyéni gazdák ta­valy 16 forintért adták el al­májukat exportra a 9 forintos átlagár helyett, mert csak ter­mészetes anyagokkal permetez­tek. Kereslet van szermarad­ványmentes alma, körte, dió, mandula, pohánka köles, olaj­len és biobúza iránt — kenyér- és kekszgyártáshoz. De van-e alternativa? Ma a szervestrágyázás re­neszánszát éljük - köszönhe­tően persze a növekvő műtrá­gyaáraknak is. S itt mindenekelőtt egy szem­léletváltozásról kell szólnunk. Eddig az anaerob érlelést vcllottuk, most fordult a vi­lág, kiderült: a „szakszerű" trágyakezelésnél — szépen ösz- szerakott, hónapokon át gon­dosan érlelt trágya — sok sza­bad nitrogén képződik, és ez szennyezi a környezetet. Most a nyers istállótrágyát vékonyan szétterítik, sekélyen beszánt- jók és szerves kötésű nitro­gént állítanak elő. Eddiq nyersen használtuk fel az istállótrágyát — most szárit- mony kerül forgalomba, és a csomagtartóban elfér egy von- tatónyi. A szárított trágya gazdasági kényszer. A szállítás energia- igénye ugyanis tízszerese a szárítás energiaigényének. A trágya a világkereskedelem egyik központi kérdése lett. San Francisco mellett egy 80 000-es lefejő tehenészet van, az összes trágyát leszá- ritják és így küldik szét a ker­tészeteknek. Szántott és porí­tott baromfitrágyával dolgoz­nak az NSZK szőlősgazdái. És exportálunk mi is Ausztriába. Tíz mázsa kell egy hektár sző­lőbe vagy gyümölcsösbe. Pé­csett a bio-kertboltban ez a legkeresettebb cikk. Meg a gilisztahumusz. Tíz éve jelent meg a világ­piacon. Ma az Egyesült Álla­mokban 30 000 gilisztagyár mű­ködik. Vannak Olaszországban, Japánban s terjednek másutt is. A Keszthelyi BIOMETOD ta­valy 1 200 000 nemesített gilisz­tát importált Amerikából. Ezek szaporábbak és tovább élnek, mint a mieink, ipari méretek­ben lehet velük trágyát gyárta­ni. Most tízmillió termel, év végére 100. Emésztőrendszerük tökéletes. Trágyájukban növekedésser­kentő hormonok és ötféle en­zim található. A szalmonellá­kat, kólibaktériumokat meg­emésztik, a penészgombákat megölik. San Francisco teljes szenny­víziszapját tíz év óta giliszták dolgozzák fel. Bernét is. Olasz­országban Scandiano mellett epv 25 000-es sertéstelep trá- avóját etetik fel gilisztákkal. Magyarországon a kaposvári főiskola foglalkozik vele és a keszthelvi BIOMETOD. A gilisz­ták jól teleltek át - 10 000 tonno trágyát várnak tőlük jö­vőre. Ez elsőrendű viráqföld és ki­tűnő trágya a kertészetekben és szántóföldeken. Kísérletet végeztek burgonyával. Az eayik parcella 4 mázsa mű­trágyát, a másik 4 mázsa qi- li'7tahumuszt kapott. A termés­különbség 50 százalékos, a növény vírusmentes, burgo- nvaboaár véletlenül sem for­dult elő és a fonalféreg egy év alatt kipusztult. Ilyen termék még nem volt a tragyapíacon. A gilisztatrá­gya szabályos morzsa, gomba­fonalakkal van bevonva, vízei- lenálló-képessége 2-3-szorosa a legjobb mezőhegyesi földé­nek, tehát nem iszaposodik. Tíz mázsa kell egy hektárra. Hatása hat évre szól. Az NSZK-ban tonnája 10 000 már­ka, nálunk kis kiszerelésben 1000-1400 forintért hozzák for­galomba mázsáját, nagyban 800-1000-ért. Tavaly októberben bányát nyitottak Sárvár mellett - fel­színi műveléssel megkezdték az alginit kitermelését. Ez egy szervesanyag tartalmú közet- máladék. Nyolc éve fedezték fel. (Baktériumok, lézersugár a növényvédelemben - két hét múlva a Háztáji oldalunkon.) Primőr olcsón! Ültessük ki a paradicsomot! A hideg időjárást átme­net nélkül váltotta fel a nagy meleg. Szellőztetni kell! A fűtetlen, szimpla fólia alatt is — ha nem szellőztetünk — 30—40 fok a hőmérséklet a déli órákban. Akik eddig szimpla fó­liájuk alatt nem ültették el a salátát, nem vetették el a retket, most már ne tegyék! Viszont nyugodtan ki lehet ültetni a paradi­csomot. Kis légterű fóliasátor­ba folytonnövő fajtát ne ültessünk. A fél, determi­nált magyar fajtákból a K—3-ast és a K—262-est. ajánlom. Semmi esetre se vegyünk a piacon palán­tát, mert nem tudhatjuk, milyen fajta. Ott legin­kább a Kecskemét merev­szárút vagy a Kecskemé­ti törpét árulják. Tetszető- sek, de a hozamuk kevés.. Aki holland fajtát akar, annak a Balkát ajánlom. A paradicsom hőigénye nappal 20—25 fok. A dél­utáni órákban addig eresszük le a fóliát, amíg a nap süt, hogy éjszakára betároljuk a meleget, mert az éjszakák még hű­vösek. Frissen trágyázott föld­be ne ültessünk paradi­csomot. Ha a terület nem kapott trágyát, akkor egé­szen érett komposzt-trá- gyát tegyünk arra a kör­nyékre, ahová a palán­tát ültetjük. Lehet mélyen ültetni, sőt célszerű. Job­ban tárolja a nedvessé­get, oldalgyökereket is fejleszt, és a nagy gyö­kérzet jobb termést bizto­sít. A tápkockát szinte iszapba kell ültetni. S ha csak palántát ültetünk, az is nedves földbe kerül­jön, és húzzuk rá a száraz földet. Ezután legalább 10 napig ne öntözzünk. A paradicsomot nem kell rendszeresen öntözni, mert nő a lombozata, de kés­lelteti a terméskötődést. A paprika kiültetéséhez elő lehet készíteni a ta­lajt, de csak 20-a után ül­tessünk. Ne siessük el! Török Ferenc Éjszaka is vetik a cukorrépát A Csongrád megyei gazda­ságok versenyre keltek az idő­vel. A cél behozni a késedel­met. Az egyik legsürgetőbb teendő most a tervezett öt és fél ezer hektáron földbe tenni c cukorrépa magját. A meg­késett tavasz miatt a nagytel­jesítményű gépekkel éjszaka is vetnek. A korszerű traktorok fül­kéjében fotócellás berendezés tájékoztatja a traktorost a ve­tőgép működéséről. Az esetle­ges üzemzavart, például c ve- tő-csoroszlyák eltömődését azcnnal jelzi. A ncgy pontossággal műkö­dő automate gépek lehetővé teszik a folyamatos műszakot,, ami nagy előnyt jelent a je­lenlegi mintegy tíznapos idő- hátrány ledolgozásában. A leg- nccvob1' Csongrád megyei gaz­daságokban olyan traktorok és vetcqépek dolgoznak, amelyek 10 órás műszakban átlagosan 40 hektáron teszik földbe a maró'. A Kcposvári Cukorgyár kör­zetében, Baranya, Tolna ér So- mocy megye gazdaságaiban is nyújtót; műszakban dolgoznak c cukorréoa vetőqépek. Ennek köszönhetően hétfő estiq c szer­ződött terület több mint felén földbe került a vetőmag. Tol­na megye gazdaságai már le is tették e munka gondját. Hég nem vagyunk elkésve!

Next

/
Thumbnails
Contents