Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)

1985-04-10 / 97. szám

2 Dunántúli napló 1985. április 10., szerda A Garhacsav-javasiat visszhangja NAGYVILÁGBAN Ismeretes, hogy a hét végén Szudánban megdöntötték Nimeri elnök kormányát. A képen a főváros lakossága támogatásáról biztosítja az új vezetést. (Telefoto—KS—DN) A világ vezető politikusait továbbra is élénken foglalkoz­tatja Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának minapi javaslata a szovjet—amerikai kapcsolatok, s általában a ke­let-nyugati légkör megjavítá­sára, a nukleáris fegyverkezési hajsza korlátozására. Az Egyesült Államok külügy­minisztériuma hétfőn üdvözöl­te, hogy Mihail Gorbacsov készségét fejezte ki a szovjet- omerikoi viszony javítására és elvben hozzájárult a két or­szág közötti legfelső szintű találkozó megtartásához. Ber­nard Kolb, a washingtoni kül­ügyminisztérium szóvivője ugyanakkor kijelentette, hogy oz ilyen csúcstalálkozó megtar­tásához még rengeteg komoly munkára van szükség, majd „csalódottságának" adott han­got, amiért Gorbacsov egyút­tal indítványt tett a közép-ha­tótávolságú nukleáris fegyve­rek európai telepítésének be­fagyasztására. Gary Hart demokratapárti szenátor hétfőn kijelentette, hogy a Reagan-kormány poli­tikai hibát vétett a nukleáris fegyverkezési verseny korláto­zására tett legújabb szovjet kezdeményezés visszautasítá­sával. Az amerikai szenátor szerint Reagannek el kellett volna fogadnia a szovjet indít­ványt, sőt az elfogadással egyidejűleg indítványoznia kellett volna a nukleáris és a műholdromboló fegyverek ki­próbálásának befagyasztását is. A belga kormány, miután washingtoni nyomásra nemrég hozzájárult az amerikai nuk­leáris fegyverek befogadásá­hoz, hétfőn azzal utasította el a közép-hatótávolságú rakéták moratóriumára vonatkozó kez­deményezést, hogy az állítólag egy korábbi szovjet javaslat megismétlése. Leo Tindemans Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a minisztertanács elnökének első helyettese, kül­ügyminiszter, kedden a Kreml­ben fogadta az amerikai kép­viselőhöz küldöttségét, amely Thomas O'Neill, a képviselő­ház elnöke vezetésével tartóz­kodik a Szovjetunióban a Legfelsőbb Tanács meghivásá- ra. ^ A megbeszélésen a szovjet- amerikai kapcsolatok helyzeté­ről és nemzetközi problémák­ról volt szó. Andrej Gromiko, a nemzet­közi politika alapvető fontos­ságú elemének nevezte a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok kapcsolatait, s kifejtet­te a két ország között válto­külügyminiszter mindehhez hozzátette, hogy a moratórium­ra tett szovjet javaslatot a többi NATO-tagállammal együtt közösen vitatják meg. Gary Hart, demokrata párti szenátor bírálta a Fehér Ház döntését, amellyel minden meggondolás nélkül, haladék­talanul elutasította Gorbacsov javaslatait. A szenátor kijelen­tette: Washingtonnak nemcsak a közepes hatótávolságú fegy­verek európai telepítésének moratóriumát kellett volna el­fogadnia, hanem egyúttal ja­vasolnia kellett volna azt is, hogy meghatározott időre szüntessék meg az új nukleáris fegyverek és műholdelhárító fegyverek kipróbálását. Hart komoly hibának nevezte a Reagan-kormány magatartá­sát, a szovjet javaslat elutasí­tását. A The New York Times kom­mentátora, Hedrick Smith úgy véli, a Reagan-féle elutasítás mögött az áll, hogy az ame­rikai kormányzatot aggasztja Gorbacsov javaslatának hatá­sa, mindenekelőtt a nyugat­európai közvéleményre gyako­rolt befolyása. A javaslat idő­zítése — a húsvéti békemene­tek idejére — azt mutatja, hogy a Szovjetunió magához ragad­ta a kezdeményezést a nem­zetközi diplomáciában s Rea­gan elnök korábbi előnyös helyzete a nemzetközi közvé­lemény szemében megszűnő­ben van — írja a lap. Az amerikai sajtó egyúttal úgy vélekedik, hogy a Fehér Ház igyekezett „kétarcú" vá­laszt adni a szovjet vezető kez­deményezéseire: elutasította fegyverzetkorlátozási javasla­tát, de pozitívan reagált a csúcstalálkozó lehetőségéről szóló megállapításaira. zatlanul meglévő feszültség okait. Megkülönböztetett fi­gyelmet szentelt a világűr mi- litarizálásának megakadályo­zása, a fegyverkezési hajsza megfékezése, valamint a nuk­leáris fegyverzetek radikális csökkentése kérdésének. Hang­súlyozta: a genfi tárgyalások kedvező lehetőségeket terem­tenek ahhoz, hogy megálla­podást érjenek el ezekben a kérdésekben. Az amerikai fél­től függ, sikerül-e kihasználni ezt a lehetőséget. A Szovjetunió jelentős, konkrét megállapodások el­érésére törekszik a genfi tár­gyalásokon, valamint a szov­jet-amerikai kapcsolatok más területein — mondta Gromiko. Hazánkba érkezett Rudolf Rohlleek Marjai Józsefnek, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének, a mccyar—csehszlovák gazdasá­gi ér. műszaki-tudományos együttműködési bizottság ma­gyar tagozata elnökének meg­hívására kedden Budapestre ér­kezett Rudolf Rohlicek, minisz­terelnök-helyettes, a bizottság csehszlovák társelnöke, aki rész vesz a bizottság XX. ülés­szakán. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József fo- c c c ta. • Amerikai képviselők levele Reaganhez Az amerikai kongresszus képviselőházának harminc- nyolc tagja levélben szólította fel Ronald Reagan elnököt, hogy a Genfben folyó szovjet —amerikai tárgyalások idejé­re hirdessen moratóriumot az atom- és űrfegyverek kipróbá­lására és rendszerbe állításá­ra. A képviselők felkérték az el­nököt: kössön kétoldalú meg­állapodást o Szovjetunióval azzal a céllal, hogy szüntes­sék be a kísérleteket a köze­pes hatótávolságú atomeszkö­zökkel, a hadászati nukleáris fegyverekkel és az űrfegyve­rekkel, zárják le oz atom- és űrfegyverek telepítését, sőt o tárgyalások sikeres befejezé­séig szüneteltessék a föld alatti nukleáris kísérleteket is. ♦ MOSZKVA: A szovjet kor­mány meghívására kedden a Szovjetunióba érkezett Hans Van den Broek, holland kül­ügyminiszter. A látogatás al­kalmából a szovjet hírügynök­ség részletesen ismertette a holland diplomácia vezetőjé­nek eddigi életútját, s megál­lapította: a Szovjetunióban re­mélik, hogy Hans Von den Broek moszkvai tárgyalásai a két ország kapcsolatainak to­vábbi bővítését szolgálják, s a béke és a nemzetközi biz­tonság érdekeinek megfelelően elősegítik a két ország közötti jobb kölcsönös megértést. Pérez de Cuellar Bagdadban Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár hétfőn Bagdad­ban folytatta tanácskozásait a négy és fél éve kitört iraki —iráni háború mielőbbi befe­jezésének előmozdítása érde­kében. A világszervezet főtit­kára előzőleg Teheránban tár­gyalt az iráni vezetőkkel. Bag­dadban Szaddam Husszein iraki államfővel és Tárik Aziz miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel ült külön- külön tárgyalóasztalhoz. Az iraki elnök Pérez de Cuel­lar előtt megismételte kormá­nya álláspontját, miszerint Irak a háború befejezése ér­dekében a konfliktus átfogó rendezéséről kíván tárgyaláso­kat kezdeni. Szaddam Husz- szein leszögezte azt is, hogy Bagdad „kész őszintén és ko­molyan együttműködni az ENSZ-szel, a mindkét felet kielégítő békekötés lehetősé­geinek felkutatásában". Ugyanakkor az iráni vezetést tette felelőssé azért, hogy folytatódik a nagy emberi és anyagi veszteségekkel járó háború. ♦ BERLIN: A kelet-nyugati párbeszéd kilátásairól, a genfi szovjet—amerikai tárgyalások várható alakulásáról — ezen belül az új szovjet békekezde­ményezésekről -, valamint az NDK és Nagy-Britannia két­oldalú kapcsolatairól tárgyalt kedden vendéglátóival Berlin­ben Sir Geoffrey Howe, angol külügyminiszter. A brit diplo­mácia vezetője kedden dél­előtt Potsdamot kereste fel, majd délután folytatta hivata­los megbeszéléseit Oskar Fi­scher külügyminiszterrel. Talál­♦ HÁGA: Holland és nyu­gatnémet békeaktivisták közös akciója zajlott le hétlön a két ország határánál. Több mint négyezren - kéz a kézben - élő láncot alkottak a hollan­diai Nieuweschans városka és az onnan öt kilométerre, az NSZK oldalon fekvő Bunde között. A megmozdulással til­takoztak a NATO nyugat­európai rakétatelepitése ellen. Az akciót szervező bizottság szóvivője bejelentette, hogy idén szeptemberben és októ­berben népi kampány kereté­ben ötmillió „rakétaellenes le­velezőlapot" kívánnak leladni a holland parlament cinére. Az angliai Molesworth tá­maszpontnál húsvét hétfőn szintén béketüntetést tartottak, amelyen az esővel dacolva, a várakozást jóval meghaladó számban, mintegy huszonötez­ren vettek részt. A rendőrség hetvennégy tüntetőt vett őri­zetbe. ♦ New York: Az indiai kor­mány hétfőn kártérítési kere­setet nyújtott be az Union Carbide amerikai vegyipari vállalat ellen a bhopali gáz­szivárgás okozta katasztrófa ügyében. Az egyik New York-í szövetségi bírósághoz beter­jesztett kereset szerint az in­diai leányvállalatnál fogana­tosított elégtebn biztonsági intézkedések miatt a teljes fe­lelősség a Union Carbide konszert terheli a bhopali tö­megszerencsétlenségért. Az amerikai cég növényvédő sze­reket gyártó bhopali üzemé­ben a katasztrófát az egyik metil-izocianidot tartalmazó föld alatti tartály szivárgása okozta december harmadikán. A kereset a halálos áldozatok számát 1700-ban, a sérültek számát mintegy kétszázezerben jelölte meg. A kereset konkrét összeget nem nevezett meg. ..A kár olyan tetemes, hogy uzt dollárösszegben még nem lehet megállapítani" - han­goztatja az okirat. ♦ GENF: Az atom- és űr- legyverekkel kapcsolatos szov­jet-amerikai tárgyalások ke­retében kedden Géniben, a kozmikus fegyverzettel foglal­kozó munkacsoport tartott ülést. • Befejeződött a Kanadai KP kongresszusa A Kanadai Kommunista Párt az: tartja legfontosabb fel - cdatának, hogy minden rendel­kezésére álló eszközzel küzd­jön az atomháború veszélye el­len. Ezt hangsúlyozták a párt hétfőn befejeződött 26. kong­resszusénak okmányaiban, A legfelső pártfórum négy­napos munkájában a béke- rr.ozgclommal való együttmű­ködés kérdéseinek szentelték a legtöbb figyelmet. A küldöttek felszólították a kanadai kor­mányt, hogy ne csatlakozzék az amerikai űrfegyverkezési prog- rcmhoz. Ugyanakkor elismerően nyilatkoztak a szovjet vezetés fcékekezdeményezéseiről. A torontói kongresszuson be­hatóan foglalkoztak a kommu­nisták szakszervezeti tevékeny­ségével, o pártépítéssel, az ifjú­ság körében végzett munkával és az ideológioi hcnrc kérdései­vel is. A kongresszus utolsó napján a küldöttek megválasztották o párt vezető tisztségviselőit és testületéit. A párt főtitkárává is­mét William Kashtant választot­ták, oki 1965 óta viseli ezt o tisztséget. Kommentar Százezrek vettek részt Nyugat-Európában és Japánban a ha­gyományos húsvéti béketünteféseken. A képen az NSZK-beli Heilbronn melletti támaszpontnál tüntetnek az amerikai rakéta- telepítés ellen. (Telefoto—KS—DN) Khartumi fordulat Gazdasógi konszolidáció, rend, a szabadságjogok helyreállítása - ismerősen csengenek ezek az ígéretek. Általában, ha egy kaotikus állapotban levő ország élé­re puccsal új vezetés kerül - mint ez Szudánban tör­tént -, e három törekvés mellett szokás elköteleznie magát. Magától értetődik, hogy a belső viszály miatt pattanásig feszült légkörű országban az 51 éves Sza­var el-Dahab, a nemrég ki­nevezett hadügyminiszter és hadsereg főparancsnok is a jól bevált recepthez folya­modott, amikor 16 év után Dzsafaar Nimerit megfosz­totta a hatalmától. Szudán Afrika legnagyobb és legszegényebb államai közé tartozik. Nimeri politi­kájából nem hiányoztak a meredek pályamódosítások. A legutóbbi években Khar­tum szoros kapcsolatokat épí­tett ki Kairóval, s egyre el­lenségesebb hangnemet ütött meg Addisz Abebával és Tri- polival szemben. A lakosság rendkívül megosztott: .észa­kon mohamedán arabok él­nek, délen a törzsek több­sége keresztény hitű. Nimeri az elmúlt években a legke­ményebb iszlámosításba kez­dett, ami a lakosság jelen­tős hányadában visszatet­szést, sőt ellenállást ébresz­tett. Nyílt titok, hogy az Etiópia északi részén tevékeny­kedő szakadár erők szudáni területről kapják utánpótlá­sukat, s az is közismert volt, hogy a khartumi rendszer el­len az ország déli részén fegyveres harc bontakozott ki, amellyel szemben Nime­ri rendkívül keményen és brutálisan lépett föl. Az elégedetlenség az utóbbi hetekben olyan mére­teket öltött, hogy óvatos megfigyelők csupán az ál­lamcsíny időpontját talál­gatták. Ez azután el is érke­zett. Más kérdés, hogy az új szudáni vezetés képes lesz-e az ország gazdasági helyze­tén gyökeresen javítani, s Hogy - bár Szavar el-Dahab erre elkötelezte magát — sikerül-e rendeznie kapcso­latait a szomszédos Líbiával és Etiópiával. Mindenesetre az a körülmény, hogy Szu­dán új vezetését elsőként Tri­poli és Damaszkusz ismerte el, arra utal, hogy a haladó arab országokban megnyug­vással fogadták a puccs sze­mélyi következményeit. Wa­shingtonban sietve közölték: az USA folyósítja azt a 67 millió dollárt, amit még a múlt héten gazdasógi se­gélyként Nimerinek fölaján­lottak. Ahhoz nem fér kétség, hogy Nimeri 16 éves uralma teljes csődöt mondott. Ám a 22 milliós országot a jelen­legi káoszból nem lesz köny- nyű kivezetni. Szudán tehát most új utakat keres, csak az a kérdés, hogy megtalál­ja-e az ország és a nép ja­vát szolgáló irányt. Gyapay Dénes Gromiko találkozója amerikai képviselőkkel

Next

/
Thumbnails
Contents