Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)

1985-04-06 / 94. szám

V F. Dobrik: Jövőt csak békében építhetünk Lvov testvérmegyénk 22 OOO négyzetkilométernyi területén 2,7 millió ember él. Többségük az iparban dolgozik — legje­lentősebb az elektronika, a gépgyártás, műszergyártás és a vegyipar -, de egyre jobban prosperálnak mezőgazdasági üzemeik, s a nagy ország vi­szonylatában is jelentős a tu­dományos élet. Mindezeket Viktor Fjodoro- vics Dobrik, a Lvov területi Pártbizottság első titkára, az Ukrán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja, a Politikai Bizottság póttagja em­lítette, aki az április 4-i ün­nepségeken delegáció élén járt megyénkben, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottsága ven­dégeként.- Nagy örömömre szolgál - mondotta -. hogy itt lehet­tem, s ha csak az ünneplések közepette is, eav kissé szét­nézhettem megyéjükben. Most vaqyok itt harmadszor — leg­először éppen 10 esztendeje —, s ha ez alkalommal nem is sikerült gyárakban, mezőgaz­dasági üzemekben informálód­ni, megállapíthatom: Baranya óriási léptékekkel fejlődik. De momentán április 4-re koncent­rálva, a legmélyebb benyomást számomra a temetői koszorú- zósi ünnepség gyakorolt. Vég­telenül őszinte leszek: soha nem- gondoltam arra, hoqy fel­nőtt ember annyira elérzéke- nvíilhet. mint ntt és akkor én. Elnondolkoztatóan meqható volt látni, hogy milyen kegye­lettel ÓDoliák oz itt elesett szovjet katonák sírjait. Én ott élek, a szovjet emberek között,' s tudom; az emlékek így negy­ven év távlatából sem homá­lyosának, ott élek, abban az Ukrajnában, amely a legtöb­bet szenvedett a háború alatt. Mi is ünnepre készülünk, a bé­ke első napjának ünnepére, amikor minden ember, aki részt vett a fasiszták elleni harcban, megkapja a „Nagy Honvédő Háború Emlékérmet”, csak Lvovban, 55 000-en.- Hogy látja Ön a két test­vérmegye kapcsolatainak ala­kulását, leilődését, hol lát le­hetőségeket az együttműködé­sek javítására?- Bár konkrétan együttmű­ködési kérdésekről nem beszélgettünk — hivatalosan nem tekintettük át Bara­nya vezetőivel —, az a vé­leményem, hogy különböző üze­mi, gyári, mezőgazdasági kol­lektívák kézfogásait kell szor­galmaznunk a jövőben, hiszen ők azok, akik a napi élet produktumait az asztalra te­szik. Sikerült viszont e . rövid ittlét alatt a tudományos életre koncentrálva az egyetemi kap­csolatokon lendíteni. Lvov gaz­dasága óriásit fejlődött az el­múlt években, ma Ukrajnában a 4-dik helyen állunk, s ez nem kis eredmény. Nagy része van benne a tudománynak. Mi is azt szorgalmazzuk, hogy a ku­tatási eredményeket minél előbb vigyük át a gyakorlatba; a termékbe, a produktumba. Elértük, hogy megyénkben min­den egyes rubel, amit a tudo­mányra költünk, '7,30 rubel hasznot hoz!- Mikor találkozunk ismét Ivoviakkal Baranyában?- Nyáron, a Pécsi Ipari Vá­sáron. Úgy döntöttünk, hogy minden eddiginél nagyobb áru- választékkal érkezünk amel­lett, hogy a külkereskedőink figyelmét is felhívjuk a pécsi seregszemlére. Vegyék mór ész­re, hogy a lehetőség adott egy esetleges „kishatármenti" áru­cserére, persze nem a szó leg­szorosabb értelmében. Lvov és Baranya árucseréje fantáziát mozgató ötlet, de nem álom- kergetés. Konkretizálható. A PIV-re sok vállalatunk mellett eljön az Elektron Gyár is, mely saját kutatógárdájával szép eredményeket ért el. Új generációs tv-készülékükből olasz és NSZK megrendelése­ket is kaptak, s ami minőségét fémjelzi: a japán szakemberek rábólintottak, mondván, mi sem tudunk többet. Hozunk feltehe­tőleg többféle orvosi műszert, berendezést, melynek licenceit amerikaiak, svédek, franciák és az NSZK-sok a közelmúltban megvásárolták. Arra törekszünk, hogy pavilonjainkban a Ivovi gazdaság, kultúra, tudomány széles spektrumát, a testvérme­gye életét bemutathassuk.- Végezetük megkérdezném: pártunk XIII. kongresszusáról hogyan vélekednek a Szovjet­unióban, hogy látja Ön a ma­gyar pártvezetés törekvéseit?- Éppen a napokban jelent meg a Pravdában az MSZMP főtitkárának., Kádár Jánosnak a cikke, mely önmagában is egy hitvallás a jövőt illetően. E kongresszus nemzetközi ese­mény volt, fő nemzetközi mon­dandója a szocialista országok minden polgárának, a békesze­rető, embereknek szólt: a jövőt csak békében, konszolidált kö­rülmények között, egymás érde­keinek, törekvéseinek kölcsö­nös tiszteletben tartása mellett lehet elképzelni. S ebbén Kádár János pontosan fogalmazott. Kozma Ferenc Elutaztak a pártdelegációk A hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulója tisztele­tére rendezett baranyai ün­nepségeken részt vevő test­vérmegyei delegációk teg­nap a kora délutáni órák­ban elutaztak. Lukács János, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára búcsúztatta a — Viktor Fjodorovics Dob­rik, a Lvov területi Pártbi­zottság első titkára, az Uk­rán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja, a Politikai Bizottság póttagja;- Heinz Ziegner, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának tagja, a Schwerin megyei Pártbizott­ság első titkára; — Dragia Kurtev, a Bolgár Kommunista Párt Szliven me­gyei Bizottságának gazda­ságpolitikai titkára vezette delegációkat. * A küldöttségek vezetői el­utazásuk előtt . nyilatkozatot adtak a Dunántúli Napló munkatársainak. Martin Meszarics: Gazdagítani az együtt- műkííáést Martin Meszaricsot, az Eszé­ki Községi Pártelnökség tagját, az, eszéki pártdelegáció veze­tőjét arról kérdeztük, milyen be­nyomásokat szerzett mostani pécsi látogatása alkalmával. — Nemegyszer volt lehetősé­gem Pécsre jönni. Ez az ittlét czonban különleges, ünnepé­lyes, hiszen az ország felsza­badulásának 40. évfordulóját ünneplő Baranya fogadott ben­nünket. Nem ismeretlen szá­momra a Magyar Népköztársa­ság, nem ismeretlen Pécs, hi­szen hivatalosan és magánem­berként is sokszor jártam itt. Mi, eszékiek nggy örömmel szemléljük mindazt, amit az itt élő emberek mára elértek. Őszinte élvezettel járunk az önök rendezett, szép és tiszta városában, amit láthattunk 10— 20 évvel ezelőtt is. Aki azóta nem volt Pécsett, aligha is­merne rá az évtizedekkel ez­előtti városra. Ezen persze nemcsak a falakat, a házakat értem, hiszen a város nem lé­tezik a lakói nélkül, akik mind­ezt létrehozták és fáradnak ér­te. — ön miben látja Pécs és Eszék kapcsolatának lényegét? — Véleményem szerint az ilyenfajta együttműködések cél­ja, hogy az embereket közel hozza egymáshoz. A testvérvá­rosi együttműködés eredménye­ként mi mindig úgy érezzük magunkat a pécsiek, baranyai­ak körében, mint akik hazaér­keznek - ami nagyon nagysze­rű dolog. Ez tulajdonképpen természetes folyamatnak is eredménye, hiszen Eszék és Pécs oly közel fekszik egymás­hoz, lakói az évszázadok fo­lyamán mindig is kapcsolatban voltak egymással, és ma is szá­mos olyan terület van, ame­lyen érdemes együtt munkál- kpdniok.- Mely területeket emelné ki? Hol lehetne erősíteni az együttműködést?- Elsősorbon a gazdasági életben. Noha létezik az együttműködés, ugyanígy a tudományos, a kulturális élet területén is, én ezt mégis sok­kal hatékonyabbá és konkré­tabbá tenném. Erről győzött meg mostani, a Pécsi Bőrgyár­ban tett látogatásunk, ame­lyen szintén sok szó esett az együttműködésről és annak gazdagításáról. — Eszéken most milyen kér­dések foglalkoztatják az em­bereket? — Mi is idén ünnepeljük a felszabadulás 40. évforduló­ját. önöknél lezajlott a párt- kongresszus, amelynek célki­tűzéseit mi is nagy érdeklő­déssel figyeljük — nálunk most folynak az előkészületek a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének a 13. kongresszu­sára. Erre 1986-ban kerül sor, de már megkezdték a vitákat, az előkészületeket. Ugyanak­kor nálunk is ez a választások éve. Számba vettük . összes gondjainkat, gyengeségein­ket, és arra a döntésre jutot­tunk,'' hogy feladataink végre­hajtásának kulcsa az ember. Gállos Orsolya Dragia Kurtev: A Msük emléke tovább él Dragia Kurtev, a Bolgár Kommunista Párt Szliven me­gyei Bizottságának a gazda­ságpolitikai titkára — a bol­gár küldöttség vezetője — nem most ismerkedett először Ba­ranyával, Péccsel. Először 1944— 45. sorsdöntő hónapjaiban tar­tózkodót; itt. Az interjú elején erre emlékezik: — Három éve voltam már po­litikai fogoly a cári börtönben, amikor bekövetkezett a szep­tember 9-i fordulat, s hazánk felszabadult. En is akkor sza­badultam, s a pórt hívására, hogy a mi népünk is kapcsolód­jék be c fasizmus leverésébe, én is az újonnan alakult bol­gár néphadsereg katonája let­tem. így kerültem 1944 végén Mcgyarországra, ide Baranyá­ba. A felszabadító harcokban közvetlenül nem vettem részt, mer; c parancsnoksághoz szólt a szolgálati beosztásom. — Tehát ismerte a régi Pé­cset és megismerhette a mait. Milyenek a benyomásai? . — Egy egészen más város fogadott, ahol néhány régi épü­let, a történelmi múltú belvá­ros segített a. tájékozódásban, örömmel láttam, hogy mily na­gyot fejlődött ez a város min­den tekintetben, milyen szépek, rendezettek az új városrészei, melyek közül különösen Lvov- Kertváros tetszett nekem. Mély benyomást gyakorolt rám a belváros eredeti stílusban való megőrzésére irányuló törekvés. — A 40 év előtti események résztvevője bizonyára a sze­mélyes emlékek szemüvegén át nézte leiszabadulási évfordulós ünnepségeinket. . . — Valóban, így volt, s ezért voli számomra felemelő látni őzt, hogy a magyar nép meny­nyire tiszteli, becsüli azoknak az emlékét, akik az életüket áldozták a hazájuk felszabadí­tó‘óért. Bennem mély nyomokat hagyott, hogy milyen őszinte emberi é/zéssel gondozzák, ápolják a bolgár hősök harká­nyi emlékművét, az elesettek sír­jait. Megindító volt látni, hogy az ünnepségeken milyen sok fia­tal vett részt — a legfiatalab­bak is! —, mert ez azt jelenti, hogy c hősök emléke tovább fog élni az utódok emlékezeté­ben. — Érdekelne bennünket, hogy Szliven város és megye hol tart a béke 40. esztendejé­ben? — Az idegen nagy változá­sokat láthat, tapasztalhat ná­lunk is városunk fejlődésében, az ipari és mezőgazdasági ter­melésben egyaránt, örömmel mondhatom, hogy a mi szak­embereinknek az itteni látoga­tásai nem hiábavalók: az itt szerzett tapasztalatokat, amik a mi körülményeink közt megva­lósíthatók, hasznosítják, pl. egyes növényféleségek rend­szerszerű termelésében, s ez a terméseredményekben is meg­mutatkozik. És ha már ered­ményekről van szó, büszkén mondhctom el pécsi, baranyai barátainknak, hogy Szliven me­gye a most folyó ötéves terv első négy esztendejében az ipari és c mezőgazdasági ter­melés eredményei alapján or­szágosan az első helyen van. — Az imént már említette a kapcsolatok hasznát. Kérem, beszéljen erről bővebben. — Ki merem jelenteni, hogy mindkét megye fejlődéséhez hozzájárult az az őszinte együtt­működési készség, amelynek a révén mindkettőnk részére fon­tos dolgokat sikerült megtanul­ni. Szeretném kiemelni, hogy nemcsak a hivatalos párt és óllomi kapcsolatoknak tulajdo­nítok nagy jelentőséget, hanem az ezekkel megalapozott köz­vetlen kapcsolatoknak is az ipcr és a mezőgazdaság terén, amelyek a gazdasági fejlődé­sünket is szolgálják. Ez az élet minden területére • kiterjedő kapcsolati rendszer nagyon fon­tos a megye számára. Mindkét részről törekedni kell a kap­csolatok fejlesztésére — az' er­re irányuló készség mindket­tőnkben meg is van —, s úgy érzem, a mostani látogatás is hozzájárul; ehhez. H. I. Hein?: Ziegner: A barátság szellemében — Igen mély benyomást tet­tek ránk Magyarország fel­szabadulásának ünnepi ren­dezvényei, de mindenekelőtt az, hogy a baranyaiak szülő­földjükhöz, a szocializmushoz viszonyulnak. Szívélyesen fo­gadtak minket, ezért nekünk, schwerinieknek az a törekvé­sünk, hogy barátságunkat még szélesebbé és elmélyültebbé tegyük - mondotta a schwe- rini küldöttség vezetője, Heinz Ziegner, a megyei pártbizott­ság első titkára. — Az NDK-ban mi áll most az érdeklődés középpontjá­ban? — A jövő év tavaszán lesz pártunk XI. kongresszusa. A készülődés első, meghatározó szakasza a győzelem és a fel- szabadulás 40. évfordulójának megünneplése. Jelenleg min­den e kettőnek a jegyében történik. Figyelmünk középpontjában természetesen a gazdasági fejlődés áll. Nálunk a politi­kai helyzet szilárd, jól fejlődik a gazdaság. S gazdasági nö­vekedésben Schwerin az első helyek egyikét foglalja el. Gazdaságpolitikai koncep­ciónk a népgazdasági inten­zív fejlesztésére irányul. En­nek magját a tudományos­technikai haladás alkalmazá­sa képezi nemcsak a termékek fejlesztésében, de a gyártás­ban is. Minden ipari üzem saját racionalizálási osztályt hozott létre. Most ott tartunk, hogy sok üzemben maguk épí­tenek ipari robotokat, vagy modern mikroelektronikai ve­zérlő berendezéseket. Az érin­tett ágazatokat a mikroelekt­ronika azzal segíti, hogy ele­meket bocsát rendelkezésre.- Schwerin idén ünnepli alapításának 825. évforduló­ját. Hogyan fejlődik megyéjük székhelye?- Schwerin valamikor herce­gek és fejedelmek városa, pol­gárváros volt, egyben Meck­lenburg fővárosa. Igazi fejlő­dése 1971 után indult meg, amikpr a Vili. pártkongresszus kimondta: az NDK észak- nyugati központját munkás­várossá kell átalakítani. S így az a nagy szerencsénk, hogy modern ipart hozhattunk lét­re. Schwerin a műanyagmeg­munkáló, a hidraulikai gép­gyártás központja, és modern elektrokábeliparunk van. Gé­peink átlagéletkora öt év. S ebben a fejlődésben a lakosság struktúrája is átala­kult. A százharmincezres Schwerinben 33-34 év a lakos­ság átlagéletkora. Ez hosszú távú befektetés a jövőre néz­ve, a fiatal emberek napról napra jobbon értik a szakmá­jukat. Schwerint az Észak Velencé­jének szokták mondani. A tá­jat tekintve csodálatos a vá­ros, és ezért arra törekszünk, hogy minden, amit teszünk, beilleszkedjék a tájba. így történt ez, amikor új városré­szeket építettünk - ezek ben­ne élnek a zöldben, és min­den a tavak közelében van. Ma azon vagyunk, hogy a szép Óvárost korszerűsítsük és felújítsuk. Nagy erőt fordítunk a meglévőnek a korszerűsíté­sére. De amikor ez már nem megy, mivel az épületek álla­ga rossz, újakat építünk, de úgy, hogy azok építészetileg harmonizáljanak a régivel. A schweriniek büszkék arra, hogy a jubileumra elkészül az Óvá­ros egyik meghatározó része. A felújított épületekben, alul, mindenütt kisboltokat hozunk létre, ami élményt kínál a lakosságnak. A jubileum nemcsak a hi­vatalos szervek ügye. Moz­galom indult: „825 év - 825 perc a, városért." A kezdemé­nyezés igen nagy visszhangra talált. A készülődés megújítja szülőföldünket.- Hogy érezték magukat Baranyában?- Mélyen meghatott az, ahogyan az emberek részt vet­tek a koszorúzásokon - a vi­selkedésük, a hangulat, a megfontoltság. Ez nagyon nagy benyomást tett ránk. Kellemes volt számunkra az,, érezni lehetett, hogy a lakos­ságot a barátság szellemében nevelik. A szovjet delegáció sok szimpátiára talált, de min­ket, az NDK polgárait is min­denütt szívesen fogadtak. Azt hiszem, pártjaink nagy ered­ménye, hogy ez így van. Ne­künk az a törekvésünk, hogy ezt a barátságot szélesítsük és tovább mélyítsük. Ezért mi azt ígértük, hogy nemcsak ápoljuk kapcsola­tainkat, hanem minőségében is tovább mélyítjük. Mindkét oldalról megvan erre a kész­ség, további megállapodáso­kat készítünk elő Baranya és Schwerin együttműködésére. Számunkra ezek a napok eredményesek voltak, és rend­kívüli élményt jelentettek. HÉTVÉGE 3.

Next

/
Thumbnails
Contents