Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-05 / 93. szám
e Dunántúlt napló 1985. április 5., péntek Honismeret Rz emberiség képíró krónikája... Fél évszázad történelem Ami ma történik, ami napi esemény, hír, az néhány év távlatából már történelemmé érik, A tegnap eldördült ágyúk, választások, tüntetések, merényletek mára dokumentum értékűvé válnak. Kortörténeti érték, adat, beszédes adalék emberekről, városokról, országokról, épületekről, viseletekről, viselkedésről, termelésről és művészetről, szokásokról, beszédfordu. latokról, mindaz, amit a kamerával írt újság, a filmhíradó megőriz. Ez a felismerés, hogy a híradó nemcsak a kortárs nézőket informálja, hanem az utókort is, — s hogy a Híradó és Dokumerrtumfilm Stúdió 35 milliméteres filmjei minden más anyagnál alkamasabbak és tartósabbak a képi megőrzésre — késztette a stúdiót saját archívumának létrehozására. 1914-től, a hajdani magyar filmhíradó megszületésétől őrzi az archívum könyvtári rendszerrel feldolgozott anyagait — mondja Bokor László stúdióvezető. A kincset érő negatívok befóliázva, a celluloid rugalmasságát kámforról konzerválva, az 1953 óta biztonsági anyagra készült filmsza- lagokat számozott dobozokban, csöveken, polcrendszereken tárolják. Helyszín, időpont, személyek, szituációk szerin; kategorizalvo. Külön meghatározva melyik tekercs hányadik méterénél található a keresett személy, adat. 1945-től a filmek narrátor szövege írásban is fellelhető, s részletes műszaki paramétereket közlő katalógus is van. A napjainkban készülő híradó- ka; is archiválják, de a túl- forgatást a fel nem használt, érdekes, helyi színnel rendelkező részleteket is megőrzik. A több ezer doboznyi film — több mint fé| évszázad történelme. A Tanácsköztár- sasáa idejéről a kiváló operatőrök jóvoltából felbecsülhetetlen értékű és minőségű anyaq tudósít. Egy még koraibb híradóban, a gyakorlatlan operatőr „lefejezte'’ Freenc Józsefet, amint őcsá- szári fensége éppen felavatja a földalatti vasutat. Az első komplett híradót Rákóczi hamvainak hazahozataláról forgatták. E filmeket nézve, kutatva igazolva látszik a Balázs Béla-i meghatározás: „a dokumentumfilm az emberiség képíró krónikája." Kézenfekvő, hogy a stúdió sajá: céljaira — évfordulós filmek készítésére, régi események visszaidézésére, megemlékezésekre igénybe veszi a régi szalagokat. Játékfilmekben is mind gyakoribb, amin: korabeli híradókkal, filmrészletekkel idéznek kort, helyszínt, eseményt. De jelmez- és díszlettervezők, színházi rendezők is sokszor merítenek a régi vagy kevésbé régi híradókból. Történészek, néprajzosok, földrajztudósok, szociológusok, írók, újságírók használják az archívumot. A televízió is gyakran él a híradó archívum forrásanyagával. Nemegyszer délben jelzi a tv-híradó, hogy esti adósához régi filmbetétre, dokumentumra van szüksége — kérésüket mindig készséggel teljesítették) Az iskolatévén a különböző televíziós műhelyeknek, a tárca-stúdióknak is rendelkezésre áll a gyűjtemény. Nemrégiben a Chinoin-gyár igazgatósága fordult a stúdióhoz: a most 75 éves gyár a 30-as évek gyógyszergyártását, a hajdani körülményeket szeretné képben, filmben felidézni. Sok gyűjtő, amatőr-filmes, video- gm|< is tudomást szerzett a filmhíradó gazdaa anyagáról. Még ilyen esetekben is hozzáférhetővé teszik a filmeket: levetítik számukra, de természetesen a költséges kopirozást nem vállalhatják. Egy érdeklődőnek, aki rég elhunyt apját vélte felismerni a híradó kockáin, egy május elsejei felvonuláson, fotót készítettek róla. Világszerte megélénkült a magyar történelem megismerésének igénye — a játékfilmek (Joncsó, Szabó István, Kovács András művei) keltette érdeklődés kielégítésére sokszor kérnek külföldről is dokumentumot. E kéréseket könnyen teljesíthetik, mert a szerkesztőség tagja az UNESCO nemzetközi filmhíradó szervezetének (INA) — se tagsáq az aktuális híradók cseréje mellett egymás archív anyagaiba bizonyos betekintést tesz lehetővé. A magyar filmhíradó 40 ország hasonló intézményével áll kapcsolatban, $ cserél deviza- és bérmentesen filmeket. A világ- szervezet kimutatása szerint a szocialista országok a magyar híradókból vesznek át legtöbbet, s a világranglistán a hatodik legkeresettebb a mi híradónk. Megbízást kapott q stúdió az INA-tól, a Negyven éve béke a világban című híradókból építkező film elkészítésére. A részt vevő országok 2—2 perces híradóanyaggal dokumentálják feketefehérben 1945 előtti és színesben mai arculatukat, A bőséges archív-anyag gyakran elemző filmtörténeti mű készítésére ihleti a rendezőket. Bokor László összeállítása az államosított magyar filmről szól, készült film a képről, a hangról. Borsodi Ervin tízezer méternyi anyagot nézett végig, amikor az 50 éves magyar hangosfilmről készített megemlékezést. Idézett az 1931. április 14-i első hangos híradóból, amely nemcsak hangja miatt volt emlékezetes. Ez a híradó foglalkozott a nagy komikus, Harold Lloyd pesti kirándulásával. Gömbös Gyula beszédével, s a magyar óceán-repülők tragédiájával. Amikor Bódy Gábor Privát történelem című dokumentumfilmjét készítette a 30-as, 40- es évek Magyarországáról, hirdetésben kért korabeli cmctőr filmfelvételeket. Sok fénykép, és film került akkor a rendező és az archívum birtokába. Többek között az a képsor is, amelyet a rendező záró akkordként használt filmjéhez. Győrbői elindul a deportáltak menete. A megfélemlített, megkínzott emberek arcán a kamera láttán még felcsillan a derű. (Az amatőr-filmes valószínűleg katonatiszt lehetett, erre utal a kísérő keretregény tiszteletteljes szalutálása) Bódy filmjébe sokszorosan, fázis- szerűen lelassítva került ez a jelenet. Fehéri Tamás filmje, a Végső megoldás, a Munkás- mozgalmi Múzeum által a filmgyár rendelkezésére bocsátott fotóalbumból vette témáját. A fotókat két gesta- pós készítette családi albuma számára arról, hogy működik a halálgyár. A film kísérő szövegét Rudolf Hoess, az auschwitzi parancsok által kidolgozott emberirtás módozatainak rideg, tárgyilagos megfogalmazása adta. Kádár Márta Pécs város helyi közlekedése a II. világháború után NEGYVEN ESZTENDEJE A II. világháború befejeztével a villamos megszűnéséig a Pécsi Közlekedési Vállalat bonyolította le a helyi közlekedést, mint a Volán 12. sz. Vállalat jogelődje, 1926-tól 1964-ig, majd beleolvadt a Volán 12-es Vállalatba. A II. világháborúban a Pécsi Közlekedési Vállalat autóbuszait 1-2 kivételével elvitték. A vállalat dolgozóit üres garázsok fogadták, de a dolgozók akaratából az újjáépítés egy percig sem szünetelt. Az első elkészült gépkocsit a szovjet hadsereg kórházvonatának adták át, majd egymás után készültek el a munkásszállító autóbuszok. 1945. július 25-én az első, szeptemberben a második, az év végéig 3-4 autóbusszal bonyolították le az utasok szállítását. Az üzemanyagot ebben az időben az üzem egyetlen teherautójával Budapestről és Pétről szerezték be. A helyi gépkocsipark építését a felszabadulás után a KPM úgy segítette, hogy o roncskocsikat és fődarabokat kiutalta a vállalatnak és Így az újjáépítés gyorsabb lett. 1947-ben már 8 db, 1948-ban 14 db volt a helyi autóbuszok száma, ami különböző gyártmányú és típusú részegységből épült össze, de ennek ellenére is helytálltak a közlekedés lebonyolításában. 1949-ben 12 viszonylatban 579 km-es útvonalon közlekedtek Pécsen a városi autóbuszok. 1949-ben a Dunántúli Napló is sűrűn foglalkozott az autóbuszok közlekedésével. Szemelvények az újságból: április 22. „Dolgozók ajándéka május 1-re, 3 új autóbuszt állítanak forgalomba”. április 26. „Az ötéves tervről nyilatkozik Krancz Pál elvtárs polgármester, öt új autóbusz". május 3. „Megjött amit vártunk" - Nagyárpádon és Postavölgyben nagy szeretettel köszöntötték a pécsi autóbuszjáratot. 1950. február 22. „A Pécsi Közlekedési Vállalat dolgozói új autóbusz átadásával ünnepük pártunk kongresszusát". 1952-lben már 8 db Ikarus 30-as, majd 1952—53Jban 12 db 30-as érkezett. Az első 601 típusú Ikarus 1955-ben érkezett Pécsre. 1960-ban a villamosjárat megszűnt és ekkor már 86 autóbusszal bonyolították le a forgalmat. 1961-ben évi 33 millióra nőtt az utasok száma. Napjainkban 136 autóbusz végzi a városi forgalmat. Ebből 75 csuklós és 61 szóló autóbusz. Elszállított utasok száma 127 millió (1984-ben.). Képek az 1949. évi 2 autóbusz átadásával tartott ünnepségéről. Tegzes Béla Roncsokból felépített autóbuszok átadása 1949. augusztus 6-án A visszakerült Esterházy-ki nősek Ismét a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában vannak azok az Esterházy-kincsek, amelyeket 1948-ban egy betörés alkalma, val loptak el a közgyűjteményből. Cimerszerű csüngő (XVIII. század) A viszakerült anyag értékelését és feldolgozását most kezdik el a szakemberek, majd áprilisban időszaki kiállításon mutatják be a közönségnek. Forgó, szintén a XVIII. századból Roncsokból készített Mann Diesel autóbusz az Üdülő Szálló előtt
