Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-30 / 117. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio XLII. évfolyam, 117. szám 1985. április 30., kedd Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Készülnek az ünnepi transzparensek a május elsejei felvonulásra a HUNOR Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat kultúrtermében. Fotó: Proksza László Köziemen v a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1985. április 29.-i üléséről Május I. A mikor néhány híján száz esztendeje a II. Internacionálé alapítói — korábbi hagyományokra támaszkodva — május elsejét a munka, a nemzetközi munkásosztály ünnepévé nyilvánították, ha a társadalom fejlődésének fő irányát, tendenciáját világosan látták is, előre aligha sejthették a jövő konkrét történéseit, viharos változásait, zegzugos menetét, átmeneti vereségekkel és végérvényes győzelmekkel teli küzdelmeit. Gyökeresen átalakult a világ e szűk évszázad alatt: két világháború, forradalmak és ellenforradalmak, fasizmus és demokrácia, tőkés válságok és szocialista fejlődés, a világ első munkásállamának, majd a szocialista világrendszernek létrejötte, a gyarmati rendszer széthullása, termonukleáris fegyverkezési verseny és békés egymás mellet élés - ilyen, s hasonló végletes erők alakították át, s ebben az erőtérben alakult át maga a munka is, minden érték forrósa, szülőanyja. Nálunk a századforduló körüli évtizedek kezdeti munkás májusai, a tizenkilences első szabad május elseje, az ellenforradalmi korszak tiltott és osztályharcos demonstrációi után valójában és végérvényesen csgk a legutóbbi negyven évben szabad a május, csak azóta valódi ünnep a munka ünnepe. Méltó rangja, becsülete csak ott lehet a munkának, ahol minden hatalom a dolgozó népé. A mi világunk ilyen világ; a mi társadalmunk azért emelte magas piedesztálra a munkát, mert ez nemcsak az anyagi gyarapodás, nemcsak a közös és egyéni boldogulás forrása, hanem forrása minden jognak, szabadságnak, mércéje minden ember megítélésének; egyedüli forrása az emberi méltóságnak is. A tőkés világ — benne a fejlett tőkés országok — munkanélküli tíz- és százmilliói tanúsíthatják, hogy még ha anyagi helyzetük romlása elviselhető is, számukra a munka hiánya az emberi méltóság hiányát, a legmélyebb megalázottságot jelenti. És a szocialista világ dolgozóinak százmilliói, köztük mi is ötmilliónyian tanúsíthatjuk: azért reagálunk élesen minden, nem munkából származó vagy nem annak értékével arányos jövedelemre, mert méltóságunkat, a munkához fűződő legszebb szocialista eszményünket sérti. Mert a mi társadalmunk - s ez nem holmi ünnepi alkalmakra tartogatott szóvirág, hanem immár mélyen az idegrendszerünkbe ivódott, gondolkodásmódunkat meghatározó valóság - a munka társadalma. A sohasem sima és egyenesvonalú, magának mindig ellentmondások legyűrése árán utat törő fejlődés egyik paradoxona azonban, amit a május elsejét ünneppé nyilvánító elődeink végképp nem láthattak előre, hogy csaknem száz év múltán nekünk, a munka társadalma polgárainak, új és nem könnyű problémákkal kell üzenete szembenéznünk, épp a munkával, saját munkánkkal kapcsolatban. Hogy a munkás- hatalom, a szocialista társadalmi viszonyok ugyan szilárd alapot, de csak alapot adnak fejlődésünkhöz, ám automatikussá nem teszik azt. Hogy a munka ünnepén is — ünneprontás nélkül, de önkritikusan — fel kell tennünk magunknak a kérdést: megfelelő-e a munkánk? Ki- elégítő-e a színvonala, minősége, szervezettsége, versenyképessége és jövedelemtermő képessége; nem ma- radtunk-e el vele nemzetközi összehasonlításban? Miközben évente ünnepeljük a munkát, van-e méltó rangja, s becsülete a hétköznapokon? Miközben életünk leg- magasztosabb alapelvének és mércéjének tekintjük, nem siklunk-e el afölött a prózai, de nélülözhetetlen követelmény fölött, hogy a lehető legszorosabb érdekeltséget teremtsük meg a munkában, érdekeltebbé tegyük benne önmagunkat, a munka társadalmának minden emberét, kollektíváját? önkritikus, szigorú, realista válaszokat követelnek ezek a gyakran bizony kínzó kérdések; nem egy tekintetben ót kell értékelni fogalmainkat. De a munka társadalmának erejét, életképességét épp az bizonyítja, hogy tud ilyen válaszokat adni. A szocialista világ izgalmasan új törekvései — Moszkvában és Budapesten és sok más helyütt — épp abban állnak, hogy a munka hatékonyabbá, gyümölcsözőbbé tételének közös és sajátos útjait-módjait megtaláljuk. Nálunk, néhány héttel ezelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa ilyen - nem éppen ünnepi, de őszinte, kendőzetlen — szavakkal fogalmazott erről a többi között: „Saját munkánk gyengeségeit is tükrözi, hogy a termékszerkezet átalakulása vontatottan halad, késedelmesség tapasztalható a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásában, népgazdaságunk jövedelemtermelő képessége a lehetségesnél és a szükségesnél is kisebb". Igen, a lehetségesnél és szükségesnél: van tehát lehetőségünk előbbre lépni, és nincs is más választásunk: ezért sugárzik mégis erő és bizakodás napjaink e legégetőbb kérdésére adott válaszunkból. S zabadon és békében ünnepelhetjük a munkát az idén is, mint négy évtized óta immár minden évben. S ahogy az nálunk szokás: színes, vidám, derűs légkörben. Ám egyúttal azzal az eltökéltséggel, hogy minden erőfeszítésünket, minden fizikai és szellemi képességünket latba kell vetnünk a következő években munkánk színvonalának emeléséért, eredményességének fokozásáért. A munka ünnepének ma ez a legidőszerűbb üzenete számunkra. K. I. Az elmúlt évi társadalmi munkát értékelték, illetve akiemelkedő kollektív és egyéni teljesítményeket köszönték meg tegnap Pécsett, az SZMT székházéban tartót; ünnepségen. A Baranya megyei Tanács és a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága nevében Krasz- nai Antal, a HNF megyei Bizottságának titkára méltatta az 1984-es év eredményeit. Tavaly a megye lakossága 565 millió forint értékű társadalmi munkával segítette a helyi célkitűzések valóra válását. Ez az érték 86 millióval több az 1983. évinél. Az önzetlen, közhasznú munka túlnyomó többsége a kommunális területet érintette. Vízműveket, gázvezeték, szennyvízcsatorna építését valósítottak meg többek kö- zöt: jelentős anyagi hozzájárulással és kétkezi munkával. A megye 37 településén összefogással építettek utat. Az egészségügyi, szociális célkitűzések megvalósítására 17, a kulturális oktatási intézmények létesítésére, karbantartására 142 millió forint értékű önzetlen tevékenységet fordított a lakosság. A népfront megyei titkára kiemelte, hogy Baranya évek óta szép eredményeket ér el az országos versenyben is. Az elmúlt évi munkájuk nyomán a bólyiak és a máriakéméndiek elnyerték a HNF Országos Tanácsának zászlaját. Elismerő oklevelet kapott Siklós, Má- gocs és Nagytótfalu. Ezt követően ismertették a települések közötti megyei verseny eredményét. A városok közül első Siklós. A nagyközségek kategóriájában Boly. Az 1000 fő felettiek közül első Szederkény, az 500 ezer lakosú települések közül Máriakéménd, a 300—500 fő közöttiek sorából Nagytótfalu, a 300 lakoson aluliak közül pedig Drávacsehi. Tevékenységük jutalmaként jelentős összegű megyei tanácsi támogatásban részesülnek. Az elismerő okleveleket Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke adta át. A Hazafias Népfront Országos Titkársága a közösségért végzett kiemelkedő tevékenységükért a „Kiváló Társadalmi Munkáért1' plakettet adományozta: a HNF Pécsújhe- gyi Városkörzeti Bizottságának, a HNF Pécs Vasas I. Városkörzeti Bizottságának, a Gesztenyési Nőklubnak (Komló), a Bályi Költségvetési Üzem KISZ-szervezetének, Walfart Györgynek, Fenyvesi Rajmundnak, Kiss Józsefnek, Görgényi Józsefné- nek, Mátyus Endrének, Sipos Imrá(Folytatás a 2. oldalon.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. április 29-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai. A Központi Bizottság kegyelettel megemlékezett a közelmúltban elhunyt tagjairól, Nemes Dezső és Révész Ferenc elvtársról, valamint Takács Imre elvtársról, a Fejér ^megyei Pártbizottság első titkáráról, a (Központi Ellenőrző Bizottság tagjáról. A Központi Bizottság meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Kádár János elvtársnak, a párt főtitkárának tájékoztatóját az időszerű politikai kérdésekről. © A Központi Bizottság, áttekintve a nemzetközi helyzetet, elfogadta a Varsói Szerződés tagállamai párt- és állami vezetőinek varsói tanácskozásán részt vett magyar párt- és kormányküldöttség tevékenységéről szóló tájékoztatót. Tudomásul vette, hogy Kádár János elvtárs, az MSZMP főtitkára, küldöttségünk vezetője az országgyűlés felhatalmazásával a Magyar Népköztársaság nevében aláírta a szerződés hatályának meghosszabbításáról rendelkező jegyzőkönyvet. A Központi Bizottság megállapította: a Varsói Szerződés hatályának meghosszabbítását a nemzetközi helyzet alakulása, a NATO léte és tevékenysége, a békét fenyegető veszélyek tették szükségessé. Változatlanul érvényes a Varsói Szerződés tagállamainak az a közös javaslata, amely a két katonai szövetségi rendszer egyidejű megszüntetését szorgalmazza. A Varsói Szerződés Szervezete megbízhatóan garantálja a tagállamok biztonságát és függetlenségét, jól szolgálja békeszerető külpolitikai tevékenységük összehangolását, o béke védelmét Európában és az egész világon. Három évtizedes fennállása alatt következetesen fellépett és a jövőben is síkraszáll a világháború veszélyének elhárításáért, a katonai erőegyensúly fenntartásáért, a fegyverzet lehető legalacsonyabb szintjén. Tevékenyen fellép a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett éléséért, együttműködésük bővítéséért, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezéséért, az enyhülési folyamat eredményeinek megőrzéséért. A Magyar Népköztársaság teljesíti a szerződésből ráháruló kötelezettségeket. Hozzájárul politikai és védelmi szervezetünk működésének tökéletesítéséhez, védelmi képesssé- gének fejlesztéséhez. A magyar nép nemzeti érdekeit és a szocializmus közös ügyét szolgálva részt vállal a tagállamok külpolitikai tevékenységének összehangolásában, a közös békekezdeményezések érvényre juttatásában. © A Központi Bizottság megállapította, hogy a XIII. kongresszus állásfoglalásainak szellemében, a felszabadulás 40.' évfordulójának méltó megünneplése nyomán jó politikai légkörben, élénk társadalmi érdeklődés közepette folyik az 1985. június 8-ra kitűzött országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások előkészítése. A magyar dolgozók a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyben tettekkel bizonyítják elkötelezettségüket az eltelt négy évtized vívmányai, a szocializmus mellett. A Hazafias Népfront választási felhívásában támogatja a párt XIII. kongresszusán elfogadott országépítő programot, s ez a választások politikai alapja. Az eddigi előkészítő munka tanúsága szerint az állampolgárok a szocialista demokrácia gazdagításaként, a szövetségi politika érvényesítéseként értékelik a választási rendszer korszerűsítését, az országos választási lista bevezetését és a többes jelölés általánossá tételét az egyéni választókerülete kben. A jelölő gyűlések, a választási gyűlések, a rétegtalálkozók és más rendezvények lehetőséget nyújtanak a lakossággal való széles körű párbeszédre, az országos választási program ismertetésére, a helyi ügyek és tennivalók megvitatására, valamint olyan jelöltek választására, akik várhatóan a legeredményesebben képviselik a választók érdekeit és a legtöbbet tudják tenni az országos és a helyi célokat kifejező programért. (Folytatás a 2. oldalon) A tartalomból: Keressük az új lehetőségeket (3. oldal) Hat évtized (7. oldal) Országgyűlési képviselő jelölő gyűlések (13. oldal) 565 millió forint Az elismeréseket Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke adta át. Fotó: Lauer Györgyi Értékelték a tavalyi társadalmi munkát Elismerés a kiemelkedő munkát végzőknek
