Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)

1985-04-24 / 111. szám

1985. április 24., szerda Dunántúli napló 5 ~1 A szakma kiváló tanulói A szakma kiváló tanuló­ja versenyt az 1984—85-ös tanévben az ipari szak­munkásképző iskolák vég­zős tanulói számára 20 szakmában, hét szakmai és öt közismereti tárgyban hirdette és rendezte meg a Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizott­sága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az or­szágos döntők legjobbjai­nak kedden a Vasas szék­házban megrendezett ün­nepségen adták át a díia- kat. Az ünnepséget Ba- gics Lajos, a Művelődési Minisztérium osztályvezető­je nyitotta meg, majd Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár mondott ünnepi beszédet. A megyei és fővárosi elődöntőkön mintegy 10 ezer tanuló vett részt, az országos döntőkbe csak­nem ezren jutottak. Az or­szágos döntők kategórián­kénti első hat helyezettje — 120 tanuló — a verse­nyen tanúsított felkészült­sége eredményeként a szakmunkás-bizonyítványát is megkapta. Az ünnepségen 96 ta­nuló vehette át az arany, az ezüst és a bronz pla­ketteket, valamint díszok­leveleket. Az első helyezet­tek jutalmul külföldi üdülé­sen is részt vehetnek. A legjobb teljesítményt nyúj­tó tanulók felkészítő taná­rai díszoklevelet kaptak. A dijakat Varga-Sabján László, a KISZ KB titkára adta át. A szakmunkástanulók ta­nulmányi versenyei három évtizedes múltra tekinte­nek vissza. Az évente meg­rendezett versenysorozat jelentősen hozzájárul a szakma alaposabb elsajá­tításához, az egészséges versenyszellem kibontakoz­tatásához. Az idei verse­nyek gyakorlati feladatai­nak végrehajtása során a tanulók hasznos terméke­ket állítottak elő és bizo­nyíthatták, hogy a maga­sabb szakmai követelmé­nyeknek is megfelelnek. A tantárgyi versenyeken 'kiderült, hogy a tanulók nemcsak a szakma fogá­sait sajátították el magas szinten, hanem jártasak az irodalomban, történelem­ben, matematikában, fizi­kában, elektrotechnikában, szakrajz-olvasásban, mun­kavédelemben, és az üzemgazdasági ismeretek­ben is. Bányászati szakmai nap Pécsett Fő téma a gépesítés Egyre több önerős műszaki fejlesztés Gépesítések az érc- ésaszénbányában Távirányításos és önjáró gépek Együttműködnek a két bánya fejlesztői A fejtés- és vágathajtós-gé- pesítés volt a fő témájo az áp­rilis 23-án Pécsett megtartott hagyományos bányászati szak­mai nap rendezvénynek. Az egésznapo- eseményen, amely­nek házigazaája a Gépipari Tu­dományos Egyesület és az Or­szágos Mcgya; Bányászati és Kohászati Egyesület Ba anya mc' /ei Szervezető, - csaknem száz szakember vett részt. Az érdeklődők többsége a Mecse­ki Ércbányászati Vállalattól és c Mecseki Szénbányáktól érke­zett. Elhangzott 13 előadás. Majdnem mindegyik előadó a te ryagépesítéssel foglalkozott. A szén- és az ércbányában ír. nagy szükség van az ered­ményes gépesítésre, ugyanis egyre mostohább geológiai vi­szonyok közepette bányásztod­nak, mind mélyebben történik a termelés, kevesebb a bá­nyász. Gálfi István, az MSZV ve­zérigazgató-helyettese, az egyik előadó adta meg a tá­nc c.kozás vezérgondolatát: A gépek segítségével humanizál­ni akarják a munkát, miközben fokozzák a termelékenységet. Mindkét bányában az önerős, viszonylag gyors műszaki fej­lesztések kerültek előtérbe az utóbbi fél évtizedben. A leg­markánsabb törekvések a szén­be nyákban tapasztalhatók, ahol c megvásárolt külföldi beren­dezéseket most már továbbfej- lecztik, igyekeznek c helyi geo­lógiai körülményekhez adaptál­ni. Jelenleg fejtésgépesítésben három technológiát próbálnak ki, egye: már üzemszerű formá­ban. A vágathajtás gépesítés­ben hat technológia kipróbálá­sa folyik, kettő már üzemméret­ben. Ma már természetes, hogy többször kerül sor módosításra, elsősorban az angol gyártó céggel, valamint a Veszprémi Szénbányák várpalotai gyárá­val együttműködve. Eközben ar­ra is törekednek, hogy a most még magas ráforaítási költsé­geket mind jobban csökkentsék, hogy valóban gazdaságos le­gyen komplex fejtési technoló­giát alkalmazni. Az önerős műszaki megoldá­sok a MÉV-nél is mind nagyobb hangsúlyt kapnak. Bár ezt a bá­nyaművelés; nem sújtják annyi­ra a geológiai gondok, így könnyebb a külföldi, főként finn, nyugatnémet berendezése­ket munkába állítani. Alig van szükség módosításokra. A fúrás, rakodás és szállítás gépesítése gyorsabban, eredményesebben történik. Például alkalmaznak távirányításos és önjáró gépe­ket. Az anyagmozgatás és a biztosítás gépesítése már itt sem egyszerű feladat. A helyi továbbfejlesztésekkel leginkább ebben az esetben élnek. Most is egyebek között újtípusú szer­vizkocsik készülnek nemcsak helyben, de a békéscsabai Me- zőgép-nél is. Némelyiknek az üzemi próbája már megkezdő­dött. Fő vonásaiban a gépesítés lehetőségeit illetően eltérő a ké* bányaművelés. Az érc- és a szénbánya műszaki szakembe­Nemzetközi levéltári tanácskozás Budapesten Négynapos nemzetközi levél­tári tanácskozás kezdődött ked­den Budapesten. Az UNESCO és a Levéltárak Nemzetközi Ta­nácsa által szervezett első Eu­rópai Levéltári Konferenciának a TOT Oktatási és Továbbképzé­si Központja ad otthont. A ta­nácskozást - amelyen a héttagú magyar delegáción kívül 50 kül­földi levéltáros szakember vesz részt - Raft Miklós, a Minisz­tertanács titkárságának vezető­je nyitotta meg. Az ülésen napjaink levéltár­ügyének egyik fontos kérdés­körét, a modern kori iratok ke­letkezésének és kezelésének problémáit vitatják meg. A ked­di és szerdai plenáris ülésen két, a témával kapcsolatos fő referátum hangzik el, majd ezt követően szekcióülésekre, vala­min; kerekasztal-beszélgetések- re kerül sor. A négynapos ta­nácskozás pénteken záróüléssel fejezi be munkáját. rei mégis jópár témában együttműködnek. Közös kutatá­si, fejlesztési területek alakultak ki, ezek egyebek között a med- dővógathajtás, o fúrásos-rob­bantásos technológia, vagy a kőzetmechanikai mérés. Tegnap c délelőtti ülésszakot SzomoJá- nyi Gyula, a MÉV műszaki ve- vérigczgatc-helyettese vezette. Délután Balás László, a Me­cseki Szénbányák vezérigazga­tó-helyettese elnökölt. Csuti J. Tanácsi vb-üiés Szigetváron Lakóházfelújítási program Szigetváron tegnap ülést tartott a Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Többek között a városgazdálkodási vállalat számolt be 1984. évi munkájáról, valamint az 1985. évi és a VII. ötéves terv állami lakóházfelújítási cím­jegyzékét tárgyalták meg. Megállapították, hogy 1985- ben sem teszi lehetővé a vál­lalat anyagi és gépi felké­szültsége azt, hogy nagyobb beruházási munkákat vállal­janak. Terveik között tovább­ra is az építőipari gépesített­ség fejlesztése, a meglevő gépek és eszközök jobb ki­használtsága áll. A magas­építészet vonatkozásában a részleg ebben az évben már teljes egészében lekötött, azonban a mélyépítés terüle­tén még rendelkezik szabad kapacitással. Kismértékben a tervidőszakban is látnak el szállítási tevékenységet, saját gépkocsikkal. Az 1985-ös év lakóház-fel­újítási tervét a vb a követ­kező épületekre nézve fogad­ta el: Zrínyi tér 3. és 12., Jó­zsef A. u. 3. és 52., valamint Dózsa Gy. u. 5. A VII. ötéves terv időszakára az elmaradt rekonstrukciók megszüntetése érdekében 32 lakás teljes felújítását tervezik. R. A. Emeletráépítés és belsé felújítások Megszépült a mohácsi Park utcai iskola Alig ismertem ró egykori is­kolámra. Szebbnek, nagyobb­nak, rendezettebbnek, tága­sabbnak láttam, mint 15 éve. Ezúttal nem a nosztalgia szé­pítette meg a múltat. Nagy­szabású felújítási, átalakítási munkálatok fejeződnek be ha­marosan Mohácson, a Park utcai Általános Iskolában. Az intézmény 770 tanulója és 48 tanára (a szervezetileg ide­tartozó Gólya utcai iskolával együtt) igen mozgalmas életet élt az utóbbi két-három év­ben. Egy teljes emelettel, öt tanteremmel bővült ez idő alatt az iskola és belső re­konstrukciókat is végrehajtot­tak. A 11 millió forintba ke­rülő munkálatok a Baranyaterv tervei alapján, az Építőipari Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat kivitelezésében foly­tak. A műszaki átadás április 3-án megtörtént. Az iskola végül is öt új szaktanteremmel, az ezekhez Dr. Morava Ferenc professzor időszerű környezetvédelmi gon­dokról beszélt Fotó: Proksza László ve nyügyi Intézetének professzo­ra. Előadásában c fő hangsúlyt a környezet- és természetvéde­lemre helyezte. A saját környe­zetünk tisztasága nemcsak tő­lünk, hanem szomszédaink kör­nyezetvédelmi kultúráltscgótcl Is rűgg. A városban a foghíjas területek legnagyobb része tele von hulladékkal, így nem egy fertőző betegség gócpontjai. Az előadás után lakóterüle­tenként kétszáz Tiszta, rendes környezet feliratú táblát, vala­mint száz oklevelet adtak át. Hatvanon vehették át több mint két évtizedes, áldozat­kész munkájukért a környezet- védelmi jelvényt. csatlakozó szertárakkal, kom­munális helyiségekkel gazda­godott. Bővítették az étkezdét, így lehetővé vált, hogy vala­mennyi igénylő, a tanulók több mint fele használhassa. Növelhették a tanári szobák területét, könyvtárat alakítot­tak ki, önálló orvosi rendelőt létesítettek. Felújították a kül­ső közműhálózatot, így a ko­rábban — jórészt társadalmi munkával — átalakított sport­pályákkal, udvarrésszel együtt sokkal otthonosabb lett az is­kola. Több tényező is indokolta a mielőbbi felújítást, bővítést. Mindenekelőtt az, hogy a nö­vekvő gyereklétszám miatt is eleve elhanyagolt volt az isko­la belső és külső képe, annak idején a kiegészítő helyisége­ket csupán nyolctantermes, egyműszakos iskola ellátására tervezték, ugyanakkor már 1962-re 12 tanterem készült el. Közben pedig — máig is — két műszakban kénytelenek ta­nítani. Két alsós osztály és az úgynevezett egésznapos isko­lások délután járnak. Külső helyszíneken is tanítanak. Volt, hogy öt helyen folyt oktatás a városban. Ma már — az is­kolaépületeken kívül — csak az MHSZ-ben és a helyi zene­iskolában vannak a Park ut­cai iskolába járó gyerekek kö- zül. Tervezik, hogy május ele­jétől ők is visszajöhetnek a központi épületbe. Ekkorra ígérte a kivitelező a hiányok pótlását, és a közben sajná­latosan kialakult dugulást is kiküszöbölik addigra. (Pillanat­nyilag három új teremben, a beázás veszélye miatt, nem tanítanak még . . .) A mohácsi Park utcai Álta­lános Iskolában a beiskolázás tanúsága szerint az elkövetke­ző években tovább nő a gye­rekek létszáma, a rekonstruk­cióval és belső felújítással a körülmények sokat javultak, de a kétműszakos oktatásra to­vábbra is szükség lesz. Bozsik L. Az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács keddi plenáris ülésén a közlekedési miniszter Kiváló munkáért kitüntetést adományozott Bánik Jenőnek, a MÉV Szolgáltató üzem igazga­tójának. A Baranya megyei KBT elnökségének tagja a közleke­désbiztonság területén kifejtett magas szintű munkájáért kap­ta meg az elismerést. Az Elnöki Tanács a^ alkoho­lizmus elleni mozgalomban végzett több évtizedes kima­gasló munkásságának elismeré­seként Nagy György nyugalma­zott vállalati igazgatót cr Mun­ka Érdemrend arany fokozatá­val tüntette ki. A kitüntetést Csehák Judit, a Miniszterta­nács elnökhelyettese kedden adta át. * Rudas Imre Érdemes Művészt, a Magyar Állami Operaház nyugalmazott fagottművészét, volt zenekari felügyelőt a Fil­harmóniai Társaság zenekará­nak volt ügyvezető igazgatóját — 80. születésnapja alkalmá­ból — bensőséges hangulatú házi ünnepségen köszöntötték kedden az Operaházban. Kitüntették a pécsi PLASTEX-et A „KISZÖV Elnökségé­nek Vándorzászlaja" elis­merő kitüntetést vehette át tegnap Pécsett Kőszegi János, a PLASTEX Mű­anyag- és Textilipari Szö­vetkezet elnöke a KISZÖV- székházban, a szövetkezet dolgozó kollektívája nevé­ben Haász Józseftől, a KI­SZÖV elnökétől. Az ünnep­ségen további negyven fő fizikai és termelésirányító vehetett át pénzjutalmat, múlt évi kimagasló munka­eredményeiért. Az elmúlt esztendőben a PLASTEX csaknem 180 mil­lió forintos árbevétele mel­lett, mintegy 30 milliós nyereséget könyvelhetett el, ez nyolc százalékkal több a megelőző évben el­ért eredménynél. A szövet­kezet különösen jeleske­dett az importkivóltó ter­mékek gyártásában. így a MALÉV fedélzeti felszol­gáló eszközeinek előállítá­sában, amelyet hárommil­lió forint értékben forgal­mazott 1984^ben. A külön­böző műanyag tálak, ki­öntő edények és a nagy­méretű tölcsérek mintegy kétmillió forinttal bővítet­ték az importkiváltó ter­mékek skáláját. P. L. wj r, ümnjOTmfll Környezetvédelmi ünnepség Pécsett Környezetvédelmi ünnepséget tartottak tegnap Pécsett a Nemzeti Színházben. Első al­kalommal nyújtották át a kör­nyezetvédelmi jelvényt, lakóte­rületenként a Tiszta, rendes környezet táblákat és oklevele­ket a Tiszta, virágos Pécsért mozgalomban rész: vett aktivis­táknak és városrészeknek. Az ünnepséget dr. Zeltes Mária, a pécsi városi KÖJÁL főorvosa nyitotta meg. A környezetvédelmi ünnepsé­gen Az ember és környezetének kapcsolatáról tartott előadást dr, Morava Endre egyetemi ta­nár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Közegészségtan és Jár­Mozgalom a tiszta, ■virágos Pécsért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents