Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-23 / 110. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli namo XLII. évfolyam, 110. szám 1985. április 23., kedd Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Beszámolók a képviselői jelölő gyűlésekről (2—3. oldal) Propagandisták kitüntetése (5. oldal) Átadták a pécsi zeneiskola II. sz. épületét (5. oldal) Előadások, filmnapok, kiállítás Benke Valéria megnyitó beszédét mondja Az anyanyelv hete Az ünnepi rendezvénysorozat országos megnyitója Pécsett Csaknem két évtizede rendezi meg minden évben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat az anyanyelv hetét. Egy ideje más-más város ad helyet a központi ünnepségeknek, s ezzel egyidöben kibővült a nyelvművelő rendezvények köre. Az idén Baranya megye vállalta ezt a nemes feladatot. A rendezvénysorozat szervezésében részt vállalt a német és délszláv nemzetiségi szövetség, valamint a nemzetiségi nyelveket oktató Janus Pannonius Tudományegyetem is. Az anyanyelv hete ünnepi rendezvénysorozatának megnyitóját tegnap tartották meg Pécsett a Művészeti Szakközép- iskola dísztermében. A központi ünnepségen köszöntőt mondott Takács Gyula, Baranya megye Tanácsának elnökhelyettese. Beszédében kiemelte, hogy Baranyában a magyarok mellett élnek németek, szerbek, horvátok, cigányok, bolgárok is. Minden anyanyelv igényli a ragaszkodást, gondozást, művelést. Ebben a szellemben a magyarországi anyanyelvművelő mozgalom először 1979-ben Békéscsabán, most pedig Baranyában öleli magához a magyarokon kívül a nemzetiségi anyanyelv művelésének ügyét is. A köszöntő utón Benke Valéria, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke tartotta meg megnyitó beszédét, amelyben többek között elmondta: — A magyar nyelv hete — Békés megyei után másodízben - az anyanyelv hete lett: a nemzetiségek nyelvével, kultúrájuk ápolásával, a kétnyelvűség problémáival is foglalkozik. Ahogy természetesnek tartjuk a magunk anyanyelvének, nyelvi kultúránknak a fejlesztését, s értéknek tekintjük a nemzeti öntudat, a nemzeti azonosságtudat szempontjából, ugyanúgy magától értetődőnek vesszük ezt más nemzetiségű honfitársaink esetében is. A XIII. pártkongresszus is kiemelte — „természetesen ötvöződik nemzeti önbecsülésünk más népek tiszteletével, nemzeti érdekeink szolgálata a 'népek közötti barátság és szolidaritás ápolásával." Az anyanyelvi hét széles körű nyelvi ismeretterjesztést végez. A hivatásos és az amatőr nyelvművelők körében különösen sok szó esik nyelvünk állapotáról, a szép magyar beszédről. Az anyanyelvi hét azonban azért lehet a nyelv- művelés fontos eseménye, mert van előzménye és folytatása a hétköznapokban. A mai magyar nyelvművelés felkarolja a nemzeti lét és kultúra megteremtéséért és megőrzéséért vívott nyelvi küzdelem századokra visszanyúló nemes hagyományait. Bölcs türelem és fáradhatatlan küzdelem jellemzi a mai nyelvművelést, mert megérti a társadalmi jelenségek természetrajzát, azt, hogy a változások — és a lehetséges változtatások - hosszú időt vesznek igénybe. Érdemes lenne ezt a nyelvművelői szemléletet, kritikai módszert más negatív vagy annak minősített társadalmi jelenségek bírálatánál is alkalmazni. Azért reméljük, hogy az értő és segítő nyelvművelő munkának lesz foganatja, mert szüksége van rá a társadalomnak a jó együttműködéshez, a demokratikus közélet kiteljesedéséhez — hangsúlyozta ki beszédének befejező részében Benke Valéria. A rendezvénysorozat első előadását Hadrovics László Állami-díjas akadémikus tartotta meg, a magyar nyelv közép-európai rokonságával foglalkozó kutatások eredményeit ismertette. Az anyanyelv hetének ünnepélyes megnyitóján színes műsort adtak a Pécsi Nemzeti Színház művészei, a Zengő együttes, a Délszláv asszonykórus és Vízin Antal zenekara, valamint a mecsek- nádasdi népi együttes. Az eseményen részt vett Baranya jugoszláviai testvér- megyéjéből, az eszéki területről érkező küldöttség, továbbá a Horvátországi Magyarok Szövetségének delegációja. Az anyanyelv hetének megnyitójával egyidöben nyelvészeti és nyelvtörténeti könyvekből nyílt kiállítás Pécsett, Komlón, Mohácson, s Szigetváron. Megkezdődtek a nemzetiségi anyanyelvű filmnapok is. Bolyban NDK filmet, Mohácson a délszláv klubban pedig jugoszláv filmet vetítettek eredeti nyelven. A Magyar Rádió pécsi körzeti és nemzetiségi stúdiója nyelvművelő műsorok sugárzását kezdte meg. A továbbiakban április 26-ig a megye településein több mint százötven előadás hangzik el a nyelvi humorról, az anyanyelv és magatartás kapcsolatáról az anya és a pedagógus szerepéről a nyelvelsajátításban, az általános iskolai kétnyelvű oktatásról, a nemzetiségi kétnyelvűségről. Nemzetiségi filmnapokat tartanak Pécsett, Bolyban, Somberekén, Felső- szentmártonban, Mohácson és Kátolyban. Az anyanyelvi héten több előadást is tartanak a Janus Pannonius Tudomány- egyetem tanárai is a megye gyáraiban, vállalatainál, művelődési házaiban. Sz. K. Budapestre érkezik a román kormányfő Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezik Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. Gromiko- Csien Csi-csen találkozó Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságánok tagja, c Szovjetunió Mi- nisztertanccsc elnökének első helyettese, külügyminiszter hétfőn Moszkvában fogadta Csien Csi-csen külügyminiszter-helyettest, a kínoi kormánynak a szovjet-kínai politikai konzultációkon részt vevő külön- megbízottját. A megbeszélésen a két politikus a szovjet-kínai kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és továbbfejlesztésének lehetőségeiről folytatott eszmecserét. Andrej Gromiko rámutatott arra, hogy a Szovjetunió a múlthoz hasonlóan jelenleg is jószomszédi és baráti kapcsolótokra törekszik. a Kínai Népköztársasággal. Felhívta beszélge- tőpcrtnere figyelmét arra, hogy miként azt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Központi .Bizottság márciusi ülésén elhangzott beszédében, valamint Li Penggel. a kínai állaimtanács alelnökével folytatott megbeszélésen kijelentette, c Szovjetunió komolyan javítani ckarja kapcsolatait Kínával, s a kölcsönös szándék megléte ezt teljes mértékben lehetségesnek is tartja. Elismerés a társadalmi munkáért Képünkön jobbról: Nagymiklósi Ferencné átveszi a zászlót dr. Szentistványi Gyulánétól Fotó: Erb János Jubileumi zászló Máriakéméndnek ünnepi falugyűlést tartottak tegnap este a máriakéméndi kultúrházban, melyen az elmúlt évek társadalmi munkáját értékelték. A Himnusz elhangzása után Rumszauer Béla, a Szederkény Községi Közös Tanács társadalmi elnökhelyettese köszöntötte dr. Szentistványi Gyulánál, a HNF Országos Tanácsa alelnökét, a megye, a térség politikai, állami, mozgalmi vezetésének képviselőit, majd Nagymiklósi Ferencné, szederkényi tanácselnök tekintette át az elmúlt idők közös közhasznú munkáját. Többek között elmondta, hogy Máriakéménd lendületes fejlődése 1964-ben indult, amikortól kezdődően szinte minden évben jelentős társadalmi munkával egészítették ki az állami fejlesztési alapot. Huszonegy évvel ezelőtt egy tanteremmel bővítették a háromtermes iskolájukat. Ez tette lehetővé, hogy a következő tanévet már osztott alsó és felső tagozattal kezdhették. Koszorúzások voltak tegnap Pécsett mából. Képünkön: Rajnai József és lévő Lenin-szobornál. (Tudósítás a és Baranyában, Lenin születésének 115. évfordulója alkal- Rákos János koszorús Pécsett, a megyei pártszékház mellett 2. oldalon.) Ugyanabban az évben kezdték kialakítani egy volt istállóból azt a kultúrtermet, amelyben a tegnap esti falugyűlést tartották. Később a meglévő épületekből egy óvodát, illetve egy négytantermes iskolát létesítettek. Ugyancsak közös összefogásuk eredménye az iskolanapközi, a könyvtár, a KISZ- és az úttörőszoba, illetve a további négy tanteremmel bővített iskola és a tornaszoba. Szintén a közös erőfeszítésnek köszönhető, hogy a község földes útjait aszfaltozták, illetve kövezték. A helyi lakosság családonként 3000 forinttal és ugyanilyen értékű társadalmi munkával járult ehhez hozzá. A legnagyobb gondjukat, a község egészséges és elegendő ivóvízzel való ellátását az elmúlt évben oldották meg. Ez a nagyszabású társadalmi munkájuk már a felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére indított jubileumi társadalmimunka-moz- galom jegyében valósult meg. A lakosság összesen 11 millió forintot fordított a vezetékes ivóvízellátásra. Ezzel a nagyértékű munkával érdemelték ki az országos versenyen belül a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elismerését, a Jubileumi Zászlót, amelyet dr. Szentistványi Gyuláné méltató szavak kíséretében adott át Nagymiklósi Ferencnének, bejelentve, hogy a zászlóval együtt a HNF és a Miniszter- tanács 1,5 millió forintot ad a községnek további elismerésként. Ezt követően dr. Bognár Zoltán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese szólt a társadalmi munkamozgalom megyei eredményeiről, majd bejelentette, hogy a megyei tanács Máriakéméndnek összesen 750 ezer forint jutalmat ad az országos és a megyei versenyben elért sikereikért. A község közhasznú munkáiban kiemelkedően dolgozók emlékplakettben és tárgyjutalomban részesültek. Az ünnepi falugyűlés, melyen a helyi általános iskola tanulói adtak műsort — a Szózattal fejeződött be.
