Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-20 / 107. szám
Ki a természetbe! A tájba simuló, zöldkerti építmények Hol lehet építkezni? — A nettó alapterület 30 négyzetméter — Világos falfelületek sötét tónusú ablakokkal Az utóbbi évtizedek társadalmi, gazdasági fejlődésének a velejárójaként jelentősen változott a települések közvetlen környezetében levő zártkertek használatának az igénye, s az építési tevékenység ezeken a területeken soha nem látott méreteket öltött. Egy telken egy épület Egy általános érvényű rendelkezés szerint csak olyan zártkerti földrészleten lehet építkezni, amelynek a területe meghaladja a 800 négyzetmétert, kivéve az 1978. január 1-e előtt kialakított területet, ahol 720 négyzetméter a minimum. Ezeken a földrészleteken a műveléshez szükséges, a tájba illő gazdasági épület — szerszámkamra, présház, termény- és qyümölcstóroló — építhető építési engedély alapján. Az épület nettó alapterülete — az összes helyiség, valamint a szabadtéri tartózkodók fedett részének a teljes alapterülete — nem haladhatja meg a 30 néayzetmétert. Az elsődleges gazdasági funkció mellett az épület ideiglenes tartózkodásra is alkalmas módon alakítható ki. A beépíthető zártkerti földrészleten csak egy gazdasági épület építhető, függetlenül attól, hoay hány tulajdonosa, vagy tartós használója van. A haszonbérelt földön, továbbá azokon a földrészleteken, ahol a rendezési tervek a terüler későbbi más célú felhasználását irányozzák elő, csak ideiqlenes jellegű építmények lé‘°síthetők 12 négyzetméternél nem nagyobb alapterületen. Beépítési előírások A zártkerti építmények elhelyezési módját, létesítésének a feltételeit a zórtkertre vonatkozó rendezési terv, beépítési előírás, ezek hiányában pedig oz illetékes elsőfokú építési hatóság határozza meg. Szükséges tehát, hogy a tervezés megkezdése előtt az építtető vagy a tervező tájékozódjon az építési hatóságnál a fentiekre vonatkozóan. Az épületekkel együtt rendszerint pince is készül, amely a bor és egyéb termény táró. HÉTVÉGE lására akkor alkalmas, ha té- len-nyáron megközelítően azonos hőmérséklete és a páratartalma. A tapasztalatok szerint ennek a követelménynek az a földbe süllyesztett pince felel meg a legjobban, amely felett legalább 1 méter vastag földborítás van. A kiemelt lábazattal, padlószinttel készült épület alá helyezett pince erre alkalmatlan, mert nem biztosítja a szükséges klimatikus körülményeket. Használata, megközelítése is célszerűtlen, a korlátozott alapterületből indokolatlanul von el jelentős részt és gátolja a helyiség berendezését. Az ilyen megoldás tervezését nem javasoljuk. A pince az épülettől függetlenül is építhető, de az említett okok miatt a legalkalmasabb az épület feldolgozó helyiségének, présterének a határoló falából induló ún. pincetorokkal kialakított, egyeneskarú lépcsővel megközelíthető föld alatti tárolóhelyiség. A lejtős terület segíti a pince és az épület kapcsolatát: a kiemelés helyett a részben a terepbe süllyesztett épület — dombfelőli oldalán támfallal — szerves Hétvégi házak Pécsett, a Donátusban egységet képez a pincével. Az ésszerű pincealakitás természetesen határozza meg a további tervezést. Lehetőséget ad a jogszabály állattartásra szolgáló építmény, illetve építmények elhelyezésére is, de ezeket egy tömbben, közös lefedéssel úgy kell kialakítani, hogy külsőleg egy épület képét mutassák, az ott történő állattartás pedig nem zavarhatja a szomszédos földterületek mezőgazdasági művelését. A gazdasági épületet a célszerű használat érdekében földszintesként kell tervezni. Az emeletes „lakótornyok" otrombán bontják meg a táj harmóniáját. A pihenőszobának kiemeléssel történő elsza- kítása a környező zöldterülettől, a kerttől, a szőlőtől, nemcsak csúnya, hanem használati lehetőségeiben is csökkentett értékű eredményhez vezet. Ilyen épületek építését ezért nem is engedélyezik az építésügyi hatóságok. A túlsúlyban levő qazdasági funkció mellett lehetőség van arra is, hogy az építményben legfeljebb 12 négyzetmétert pihenőszoba céljára használjanak anélkül, hoqy az üdülőtulajdonnak számitana. Egyszerűségében szép A funkcióját jól szolgáló épület a megjelenésében is igazodik a rendeltetéséhez, alkalmazkodik a természeti környezetéhez, belesimul a tájba, s egyszerűségével jelent esztétikumot. Egységes, szimmetrikus tömegén kívül a felhasznált anyaqok gondos kiválasztása seaítheti elő az orqanikus éD'"let létreiöttét. A lakó- és üdülőépületeket utánzó anyaghasználat és ‘úldíszítettséq idegen a természeti környezettől és az épület eredeti rendeltetésétől is. Az építtetőknek és a tervezőknek nagy segíséget adhar a proqram kialakításához és az épület megtervezéséhez is a Baranyában még szerencsére szép szómban található pince-présházak alaprajzi kialakításának, építészeti részleteinek, díszítő motívumainak a tanulmánvozása. A viszonylag kis méretű épületek akkor nyújtanak kedvező látványt, ha eqységes világosra, fehérre festett vagy meszelt falfelületüket sötét tónusú ablak és ajtótáblák törik csak meq és a házat az ugyancsak sötétebb tető koronázza. A lakóterületektől távol eső zártkertekben létesülő építmények biztonságára is figyelnie kell a tervezőnek. Jól szolgálhatja n biztonságot az ablakok, aitók külső fatáblás, zsa- lus szárnyakkal való ellátása, s ez eavben egyszerű dísze is lehet nz éDÜletnek. Dr. Tihanyi Csaba, a Baranya meovei Tanács V. B. építési és vízügyi osztály munkatársa Egy kanyarban meglódult a Polski Az életbe kapaszkodva Az ebédfözés minden nap a férj feladata, a feleség csak segítő a konyhában Fotó: Läufer László Amolyan igazi, szürke téli nap volt. Az országút jeges, csúszós. Kővágószőlős fölött egy kanyarban tnecsú- szott a 126-os Polski. Mózsa Ferenc kirepült a kocsiból. Két csigolyája, több bordája eltörölt, a fején is megsérült. 1980. február 29-ét írtak. A baleseti jegyzőkönyv szerint a társa N. I. ittasan vezetett. * Élénk tekintetű, vékony fiatalember. Barna haját többször megigazítja, időnként a bot után nyúl. Megfogja, elengedi, mintha csak meg akarna győződni arról, hogy mellette van. — Munkatársak, félig meddig barátok voltunk, l-vel — mondja elgondolkodva Mózsa Ferenc. — Nagyon sokszor meglátogatott a kórházban. Ö csak könnyebb sérüléseket szenvedett. Egyszer ösz- szetalálkozott az édesanyámmal. Képzelheti, mi mindent mondott neki anya. Többet nem jött. — Haragszik rá? Tágra nyitott szemmel csodálkozva visszakérdez: — Én? Nem! De motoszkál bennem valami, amit nem tudok pontosan megfogalmazni. Egy érzés, amit akkor éreztem először, amikor valaki azt mondta nekem, hogy perelhetem N. l.-t, mert én egy életre munkaképtelen lettem. De mit változtatott volna ez az én helyzetemen? Láttam őt sokszor a kórházban, amikor bejött hozzám. Szinte összeroppant. És akkor még előtte volt a 20 hónap börtön. Feleségét és két kislányát hagyta otthon. öt évvel ezelőtt, a baleset idején, Mózsa Ferenc 24 éves volt, a baleset előtt egy hónappal tartották az eljegyzésüket, Sipos Györgyivel. — Györgyi szülei és az én nagyszüleim ma is Dinnyeberkiben laknak — folytatja lassan és rágyújt a második cigarettára. — Én akkor még Pécsett éltem édesanyámmal. Édesapám már meghalt. Az ércbányánál, Petőcön dolgoztam. Gépiforgácsoló a szakmám, az egyik KlSZ-alapszer- vezet titkára voltam. A baleset utón már semminek sem láttam értelmét. Hónapokat töltött kórházban. Először Pécsett a 400- ágyas klinikán, aztán Budapesten, az Országos Rehabilitációs Intézetben, majd Harkányban. Tolókocsiban kezdte. — Abban az állapotban, amelyben én voltam, nem tudtam kellőképpen értékelni és átérezni, hogy vannak, akik lemegnek értem. Édesanya, testvér, akit az ember szeret, nem biztos, hogy mindig elég erőt tudnak adni a talpra álláshoz. Én is így voltam. Nekem is kellett még valaki, akivel el tudtam képzelni a saját életem. Györgyin múlott elsősorban, hogy mi lesz velem. Györgyi, a kimondottan szép arcú, kellemes megjelenésű menyasszony ment utána. Pécsett naponta, Budapesten és Harkányban hetente látogatta. Mózsa Ferenc pedig szigorúan betartotta az orvosi utasításokat, szinte gyötörte magát, hogy a tolókocsit mielőbb két botra válthassa. Egy idő után ahhoz is volt bátorsága, hogy megkérdezze Györgyit, hogyan képzeli kettőjük sorsát, lesz-e folytatása az eljegyzésnek? Még az év novemberében megtartották az esküvőt. — De addigra Feri már biciklizni is tudott, — mondja nevetve Györgyi. — Együtt tanultuk Dinnyeberkiben. Én segítettem neki felülni, elindult, én meg futottam utána, nehogy leessen. Egy idő után már a két botból is csak egy maradt. A lakodalomra csak a szőkébb rokonságot és Feri brigádtársait hívták meg, de így is száznál többen voltak. Az esküvőkor még tartott a harkányi kezelés, Feri két hét eltávozást kapott. Később Feri édesanyjánál laktak, majd Szentlőrincre költöztek albérletbe. Akkor mór végérvényesen eldőlt, hogy rokkantsági nyugdíjas lesz. Két évvel ezelőtt a Mozgáskorlátozottak Baranya megyei Egyesületének támogatásával lakást vettek Szentlőrincen. Kétszoba összkomfortot, a Pécsi út 23/A számú épületben. Kétszázezer forintot készpénzben fizettek ki. A menyasszonytánc összegét és a CSÉB-díjat, amit Feri a baleset után kapott. Györgyi a közeli Deák Ferenc utcai ABC-ben eladó, Feri otthon van. — Györgyi 5-kor kel, 6-kor nyit a bolt. Én délelőtt takarítok, főzök, olvasok, rejtvényt fejtek, és ha van időm, elmegyek az ismerősökhöz beszélgetni. De kettőre hazajövök, várom Györgyit. Megbeszéljük a napot. Nekem nagyon jó, hogy mindig mindent megbeszélünk. Mióta együtt vagyunk, így van ez. A pénzt is közösen osztjuk be. Az ő 3000 -3500 és az én 4300 forintomat. — Van valami, amire szüksége lenne? — Nagyon jó lenne, ha hozzá tudnék jutni egy olyan járószerkezethez, amivel télen is biztonságosan ki tudnék menni az utcára. — És minek tudna még nagyon örülni? — Amit még nem merek elhinni: októberre várjuk a gyereket. Török Éva Mechlabor—Villgép együttműködés Riportermagnók Sellyéről a Szovjetunióba Két évvel ezelőtt szinte a nulláról indultak, de tavaly már 1200 darab R7A típusú riportermagnetofont szerelitek össze, idei tervük pedig ezt a meny- nyiséget is kétszázzal meghaladja. A pécsi Villamosipari és Gépjavító Szövetkezet sely- lyei szervizüzeméről van szó. A magnetofonok szovjet exportra készülnek. A Mechanikai Laboratórium pécsi híradástechnikai gyára és a Villgép által három éve kötött szerződés adott lehetőséget a sellyeiéknek e merőben új tevékenység vállalására. A tárgyi feltételek adottak voltak; helyiség, célszerszámok és műszerek, pákák, illetve fogók, csavarhúzók. A személyi feltételeket a sellyeieknek kellett biztosítaniuk, továbbá az összeszerelés technológiájának átvételét és betanítását. Ezt Dár hónap alatt megoldották. Természetesen nélkülözhetetlen volt a Mechlabor szakembereinek segítsége. Jelenleg a szervizüzemben tizennyolcán dolgoznak rádiótelevízió műszerészek vezetésével a betanított munkások, döntő többségében nők, mind helybeli. A település számára is igen kedvező a magnetofonösszeszerelő üzem létrejötte, hiszen olyan asszonyoknak adott munkát, akik eddig ottA kismagnók mechanikai szabályozását Dudák Lászlóné végzi Fotó: Läufer L. hon voltak, s többségükben nem dolgoztak. A kezdeti nehézségeket követően ma már elmondhatják, hogy a tiszta, ám nagy figyelmet igénylő munkájukat rutinosan végzik. Április elejére létszámbővítést terveznek az üzem vezetői, ez nem okoz gondot, hiszen jelentkezőkben nincs hiány. Többek között e bővítésnek is köszönhető, hogy idei tervüket is határidőre teljesíteni fogják. Sőt, nem elégszenek meg csak a magnetofonokkal, hanem terveik közt szerepel más, új híradástechnikai berendezések ovártása is. P. L. \
