Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-19 / 106. szám
Dunántúli nopió 1985. április 19., péntek Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az I. oldalról) ményét, amelynek nevelés-oktatási munkáját színvonalasabbá, eredményesebbé, hatékonyabbá kell tennünk, mert ez a fejlesztés alapfeltétele. A törvényjavaslattal először szabályozza oktatási törvény a nemzetiségi nyelven való oktatást. Egész nemzetiségi politikánk szempontjából alapvető fontosságú a nemzetiségek alkotmányunkban biztosított jogainak érvényesítése az oktatás eszköveivel. A javaslat humanista szellemének egyik megnyilvánulása a fogyatékos és hátrányos helyzetben levő gyermekekkel, fiatalokkal való törődés, gondoskodás jogi kereteinek meghatározása. E szempontból is újítunk, nemcsak a jogok meghatározása, hanem a továbbtanulási lehetőségek megadása tekintetében is. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban a törvényjavaslat az óvodák, közoktatási intézmények felelősségét hangsúlyozza, s meghatározza a gyermek- és ifjúság- védelemből rájuk háruló feladatokat. A törvényjavaslat által előirányzott szervezeti intézkedések egyik lényeges célja a köz- és felsőoktatás demokratizmusának fejlesztése. Ezt szolgálja a nevelőtestületek jogkörének kiszélesítése, a tartalom, a módszerek, de az intézmények vezetése szempontjából is. Az egyetemeken polémia folyt arról, hogy miként érvényesül — mindenekelőtt a személyi kérdésekben — az intézmények önállósága. A demokrácia érvényesítése nemcsak az adott intézmény ügye, hanem a szélesebb tudományos és szakmai közvéleményé is. Ezért az egyetemi kinevezéseknél és megbízásoknál a Magyar Tudományos Akadémia bizottságai és testületéi véleményét kérjük ki. E vélemények alapján egyes esetekben a Minisztertanács, más esetekben az illetékes miniszterek a kinevezők, illetve megbízók. A javaslattétel joga továbbra is az egyetemeké és a főiskoláké, s ezt velük együtt a beterjesztett módosítás szó szerint is kimondja — hangsúlyozta Köpeczi Béla. Erősíteni kívánjuk az oktatási intézmények és a külső világ közötti kapcsolatokat. A törvényjavaslat meghatározza az irányítás alapvető szabályait. — Az oktatás ágazati felelőse a művelődési miniszter, ami azt jelenti, hogy biztosítja az oktatáspolitika egységes érvényesülését, a nevelés és az oktatás tervszerű fejlesztését, elvi egységét. Az irányításban a szakmai oktatás szempontjából osztozik középes felsőfokon más miniszterekkel. Minden szakminiszternek egyetértési joga lesz a szakoktatás tartalmi kérdéseiben és a szakmunkásképzési alap megfelelő részének felhasználásában; a szakok, szakmák, a szakmai követelmények meghatározásában. Új mozzanat, hogy a szak- miniszter dolgoztatja ki a szakmai tantárgyak tanterveit, tankönyveit, meghatározza a vizsgáztatás és a képesítés szakmai követelményeit. A középfokú szakoktatás irányításában a szakminisztériumok és a vállalatok együttműködése az egyik alapfeltétele annak, hogy az oktatás és nevelés munkája megújuljon. A minisztertanácsi végrehajtási rendelet lehetőséget nyújt arra is, hogy vállalatok szakmunkásképző iskolát tartsanak fenn. A felsőoktatási intézmények irányítása megoszlik, mert több miniszter közvetlenül irányít felsőoktatási intézményeket. Irányító jogkörüket önál- Jóan gyakorolják, abban a művelődési miniszter csak az égész oktatást érintő fő kérdésekben kap egyetértési, illetve véleményezési jogot. A szakképzési célok meghatározásában, a tantervi irányelvek kidolgozásában az eddiginél nagyobb szerepet kap a Magyar Tudományos Akadémia. A szakmai viták szóvá tették >az oktatás ingyenességének kérdését. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya arról rendelkezik, hogy az állam a művelődéshez való jogot — többek között — az ingyenes és kötelező általános iskolával valósítja meg. A javaslat az ingyenesség fogalmát fenntartja, feltételezve, hogy az állam az iskoláztatás költségeiből a jelenleginél többet vállalhat magára, ha a népgazdaság teherbíróképessége ezt lehetővé teszi. A javaslat fenntartja azt a gyakorlatot, hogy minden gyermek a 16. életévéig tanköteles. A tankötelesek 95 százaléka végzi el az általános iskolát, és a végzettek ugyanennyi százaléka továbbtanul középfokú iskolában. Akik nem jelentkeznek középfokú oktatásra — a javaslat alapján, engedéllyel — más oktatásban való részvétellel is teljesíthetik tankötelezettségüket, tanfolyamokon és gyakorlati foglalkozásokon vehetnek részt, illetve indokolt esetben felmentést kaphatnak. A Minisztertanács a fejlesztési program elfogadása kapcsán vállalta: a közoktatás fejlesztésére társadalmi-gazdasági programot dolgoz ki, amelynek feladata — többek között Gárdái Zoltánná (Komárom m. 8. vk.) az esztergomi Hell József Szakközépiskola igazgatója a törvényjavaslat bizottsági előadója arról a megkülönböztetett társadalmi figyelemről beszélt, amely a felnövekvő nemzedék nevelésének és oktatásának kérdéseit kiséri. — Az oktatásról szóló törvényjavaslat a kulturális, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság együttes ülésén is nagyító alá került: megfelel-e a jogalkotók szándékainak. A képviselők többsége elismerően szólt a törvény- tervezet nyílt, demokratikus előkészítéséről — a sokszor éles kritikai észrevételek tüzében is — a türelmes, alakító, módosító, vagy magyarázó jogalkotói hozzáállásról. A mintegy fél évvel ezelőtt vitára bocsátott törvénytervezet tiszta, világosan áttekinthető, iái érthető változata a mostani javaslat, — megfelel a célokban, elvekben kimondott követelményeknek — és erénye, hogy egyúttal több száz különböző szintű jogszabály eddig kialakult rendszertelen szövevényében teremt egységet, rendet — mondotta. A tervezet részletesen és egységesen rögzíti a jogok és kötelességek rendszerét. Ezzel nemcsak megerősíteni szándékozik az intézmények demokratikus elvű működését, valódi alkotóműhellyé válását, hanem felkészíti a fiatalokat későbbi állampolgári kötelességük tel— biztosítani a megfelelő számú tantermet, most már nemcsak az általános iskolában, hanem a középfokon is. Gondoskodni kell arról is. hogy legyen elegendő pedagóqus: ennek érdekében már most jelentősen növeltük a beiskolázási létszámokat a pedagógus- képző intézményekben, és igyekeztünk javítani a pedagógusok élet- és munkakörülményeit, erkölcsi, társadalmi megbecsülésüket. A kormány vállalta a felsőoktatási intézmények rekonstrukciójának folytatását, a kutatáshoz és az oktatáshoz is szükséges gép- és műszer- beszerzés javítását, a kollégiumi férőhelyek növelését. Nem a törvény feladata az, hogy konkrétan meghatározza a feltételeket, de a törvény kimondja, hogy o feltételek biztosítósa az állam feladata. Köpeczi Béla végezetül a következőket mondotta: a tavaly elfogadott fejlesztési program és az erre épülő jogi szabályozás alkalmas arra, hogy a magyar nevelés és oktatás tovább fejlődjék a pedagógusok, szülők, a társadalom aktív közreműködésével. A miniszter kérte az országgyűlést, hogy mindezt figyelembe véve fogadja el a törvényjavaslatot. jesítésére és jogaik gyakorlására. — Az együttes bizottsági ülés úgy foglalt állást, hogy az oktatásról szóló törvényjavaslatot — a beterjesztett módosításokkal együtt — elfogadásra ajánlja az országgyűlésnek. Szurgyi Istvánná (Szolnok m. 3. vk.), a rákóczifalvi általános iskola igazgatója nagy jelentőségűnek értékelte, hogy a magyar oktatásügy történetében először emeli jogi normává a törvényjavaslat a nevelés-oktatás alapelveit, s azt, hogy a jogszabályok következetesen építenek az iskolák társadalmi kapcsolataira. Szabó Imre (Hajdú-Bihar megye 15. vk.), a megyei tanács elnöke felszólalásában a többek között arról beszélt, hogy napjainkban a társadalmi, gazdasági igények változása miatt egyre nagyobb szükség van a korszerű képzettségű szakemberekre. Czibere Tibor (Borsod m. 3. vk.) akadémikus, egyetemi tanár, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora kiemelte a nevelési-oktatási intézmények működésének azt az alapelvét, miszerint feladataikat a tanulók és hallgatók cselekvő részvételével, azok közösségeivel együttműködve látják el. így érhető el - mondotta -, hogy a nevelésben, oktatásban részesülők ne csak befogadói legyenek az ismeretközlésnek, hanem képesek legyenek önálló ismeretszerzésre, önművetésre, tehát alkotó közreműködésre a nevelőoktató folyamatban. Dr. Vámos Marietta (Pest m. 5. vk.), tóalmási körzeti orvos véleménye szerint a törvény egyik legnagyobb értéke, hogy egységben szemléli az oktatási rendszert az óvodától a felsőoktatásig. Igen jelentős az is, hogy a demokratizmus erősítése benne foglaltatik a törvényjavaslatban és ezt egyik elsődleges célként jelöli meg az oktató-nevelő munko minden szintjén. Pál József (Győr-Sopron m. 1. vk.), a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár lakatosa elsősorban a törvénytervezetnek a szakemberképzéssel, a szakember-utánpótlással, a vállalati tanműhelyi oktatással kapcsolatos részével foglalkozott. Egyetértett azzal, hogy a munkásosztály utánpótlásának biztosítása nem lehet csak az iskola feladata, e nevelőmunkába be kell vonni a vállalatokat is. Réger Antal (Pest m. 25. vk.), a Magyar Rádió főosztályvezető-helyettese, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének alelnö- ke megállapította, hogy a nemzetiségek továbbélésének, fejlődésének, a művelődési esélyegyenlőség maradéktalan megvalósulásának egyik legfőbb eszköze, — s egyben biztosítéka - a tartalmában és szervezetében korszerű, hatékony nemzetiségi oktatás. A képviselő véleménye szerint nemzetiségi politikánknak egyetlen, tartósan kritikus pontja éppen az oktatás volt. Mint mondotta, ezt a tényt felismerve az MSZMP Politikai Bizottságának 1978-as, majd az abban megjelölt feladatok időszerűségét megerősítő 1983- as nemzetiségpolitikai határozata nyomatékkai hívta fel a figyelmet a nemzetiségi oktatás-nevelés fejlesztésére, a kétnyelvű óvodák és iskolák szélesebb körű elterjesztésére. Ebben a szellemben fogalmazódott meg a most előterjesztett törvényjavaslat 7. paragrafusa is, amely a felszabadulás óta először szabályozza teljeskörűen a nemzetiségi nevelés és oktatás rendszerét. Puskás Andrásáé (Békés m. 3. vk.), a Mezőgép Mezőberé- nyi Gyáregységének betanított lakatosa elsősorban megyéje gondjairól szólt. Elmondta, hogy a megye lakosságának iskolázási szintje az átlaghoz viszonyítva alacsony. Ennek oka az iskolahálózat történelmileg kialakult elosztása. Orlovácz György (Tolna m. 8. vk.), általános »iskolai tanár szóvá tette, hogy a gyakorlatban érvényt kell szerezni a közoktatás-fejlesztési program azon törekvésének, hogy csökkenjenek az egyes intézmények működési feltételei közötti nagyfokú különbségek. Nehezményezte, hogy az OTP megszüntette az úgynevezett pedagóguskölcsönt. Káli Ferenc (Fejér m. 13. vk.), a bicskei Vajda János Gimnázium igazgatóhelyettese kiegészítést javasolt a törvény szövegéhez. Oly módon, hogy a törvényben is megfogalmazva: „A nevelési-oktatási intézmények tanulóinak napi kötelező elfoglaltsága nem haladhatja meg a jogszabályban előírt mértéket”. Végh György (Zala m., 5. vk.), a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára kiemelte: a törvényjavaslat helyesen fogalmazta meg az iskolatípusok oktatási célját és feladatait. Reidl János (Somogy m., 5. vk.), a Videoton tabi gyáregységének meo-csoportvezető- je a szakmunkásképzés gondjairól szólva szorgalmazta: az üzemek az eddiginél sokkal nagyobb propagandamunkát fejtsenek ki annak érdekében, hogy megszerettessék a gyári munkát, a szakmákat. Felszólalások Gyurkó László (Budapest, 47. vk.) író felszólalását a békéhez kapcsolódó gondolatokra építette. Mint mondotta: az iskolának, a pedagógusoknak, egész nevelési-oktatási rendszerünknek törekednie kell arra, hogy a fiatalokat a békére neveljük. A törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett. A vitában elhangzottakra Kö- peczi Béla válaszolt. * A miniszter örömmel fogadta azt az egyetértést, hogy a nevelést a képviselők és az iskola, egész iskolarendszerünk fontos tényezőjének tartják. Ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy változásók után egy bizonyos stabilitást igyekeznek érvényesíteni az oktatásban. Az 1972-es reform elhatározta a tartalmi korszerűsítést, elkezdődött az új tantervek, tankönyvek bevezetése - és ezután született a határozat az ötnapos tanítási hét bevezetéséről. Az óraszám szoros kapcsolatban áll a tantervi, tankönyvi követelményekkel. — Ilyen körülmények között tehát mi azt tudjuk vállalni, hogy a tantervek, tankönyvek korrekciója során térünk vissza olyan kérdésre is, mint a kötelező óraszámok témája. A miniszter véleménye szerint a hátrányos helyzetitekkel való foglalkozás nem zárja ki szükségszerűen a tehetségek ápolását. Az oktatásban, a nevelésben mind a két szempontra figyelemmel kell lenni. A nemzetiségi oktatással kapcsolatban emlékeztetett a párt XIII. kongresszusának ama határozatára, hogy a nemzetiségek egyenjogúságának biztosítását, anyanyelvűk ápolását, kultúrájuk fejlesztését fontos feladatunknak tartjuk. Ezt vállalni kell az oktatásban és a nevelésben is. A terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatainak kijelölésében, ebben az igazi nemzeti ügyben okvetlenül szükség van a legszélesebb körű társadalmi egyeztetésre és a legfelsőbb nép- képviseleti testület állásfoglalására. Ebből kiindulva szerepelnek önálló napirendként most - első ízben - a magyar országgyűlés ülésszakán a terület- és településfejlesztés kérdései — mondotta bevezetőben a kormány elnökhelyettese.- A kormány a tudomány eredményeire támaszkodva készítette elő azt a dokumentumot és határozattervezetet. A munka szoros összhangban folyt az ezredfordulóig kitekintő hosszú távú népgazdasági tervezéssel. Faluvégi lajos ezután az elmúlt évek változásainak a jövőt megalapozó és a jövőre érvényes tanulságairól szólt; fölidézve azt, hogy negyven évvel ezelőtt honnan indultunk el. A korszakos társadalmi változások nyomán a hatvanas évek végére jelentékenyen csökkentek - bár a különféle településtípusok között továbbra is számottevőek maradtak — a gazdasági fejlettség és az életszínvonal területi különbségei. Erőteljessé vált a népesség koncentrálódása. Meggyorsult az urbanizációs folyamat. Egyfelől a megnövekedett szükségletek és a harmonikusabb fejlődésnek az igénye, másfelől a gazdaságirányítási reform bevezetésének sikereiből és a hatvanas évek végének lendületéből fakadó várakozás óhatatlanul megkívánta, hogy átfogó területfejlesztési stratégiát és településhálózat-fejlesztési koncepciót dolgozzunk ki. Ezeket a kormány 1971-ben fogadta el. Az azóta eltelt időszak hazánk terület- és településfejlesztésében eredményes szakasz volt. Meg kell vizsgálni, hogy a rosszul ellátott területeken milyen pedagógusképző intézetekre, avagy meglévő intézmények fejlesztésére van szükség; elsősorban Budapesten, Pest megyében, Békés megyében. A továbbképzésre vonatkozóan kidolgoztak egy tervezetet, amely ősztől kezdve életbe lép, s így megkezdődik először mintegy 2300-2500 pedagógus rendszeres továbbképzése. A tankötelezettséget illetően elmondotta: Az általános iskolát nem tudjuk felmenteni ama kötelezettsége alól, hogy volt tanulója sorsát tovább is figyelemmeí kísérje. Szólt arról, hogy a VII. ötéves terv előkészítése kapcsán már sor került azoknak a koncepcióknak a kidolgozására, amelyek oz általános és középiskolai tantermek számának gyarapítását tűzik ki célul. Egyetértett az országgyűlés kulturális, illetve jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának beterjesztett módosító javaslataival, s hozzátette, hogy több más képviselői észrevételre pediq más jogszabályi szinten, illetőleg a fejlesztési program végrehajtása során kell figyelni. Végezetül megállapította: mind a fejlesztési program tekintetében, mind a törvényjavaslat tekintetében jó iránvban ha'adunk. Határozathozatal következett: oz országgyűlés előbb a kulturális, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának a törvényjavaslathoz tett módosító indítványát egyhangúlag, majd az oktatásról szóló törvényjavaslatot általánosságban és - a már megszavazott módosításokkal — részleteiben, egy tartózkodás mellett, elfogadta. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. Tovább mérséklődtek az országrészek és a megyék között a korábbi nagy különbségek a társadalmi és a gazdasági szerkezetben, a fejlettségben, a tudományos erők területi megoszlásában és lakosságunk életkörülményeiben. Felgyorsult a történelmi okok miatt elmaradott térségek fejlődése. Területileg teljesebbé vált a foglalkoztatás, és azáltal, hogy a lakóhelyhez közeli munkahelyeket teremtettünk, mérséklődött a távolsági ingázás. Miközben Budapest világvárosi jellege tovább erősödött, olyan nagyvároshálózatunk alakult ki, amely megteremtette az edidginél egyenletesebb és arányosabb településfejlesztés alapjait. A másfél évtized alatt felépült egy és egynegyed millió lakás. Az eredményeket az expozé adatokkal is érzékeltette, amelyekből az a fontos tanulság adódik, hogy bár számottevő eredményeket értünk el az elmaradott térségek és települések közelítésében, felzárkóztatásában, e folyamatnak még korántsem jutottunk a végére. A felzárkóztatás kiegyenlítés tehát időtálló célunk, azt a jövőben is folytatnunk kell! Miközben eredményeink megszülettek, a gazdasági körülményekben mélyreható változások mentek végbe. A megváltozott külső és belső körülmények miatt lelassult a gazdasági növekedés üteme. Ennek következményei szükségképpen megmutatkoztak különösen az utóbbi években a terület- és településfejlesztésben is. Új jelenségek mutatkoztak a társadalom szerkeze* tében, az életmódban és a társadalmi normákban is. Tovább differenciálódtak a szükségletek, s módosult azok szerkezete. Helyenként károsodott, egészében pedig túlterhelné vált a természeti környezet. (Folytatás a 3. oldalon) Falu végi Lajos beszéde Az országgyűlés tavaszi ülésszakának első napja (MTI-fotó. Wéber Lajos felvétele — Telefoto — KS — DN.)
