Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-18 / 105. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlo XLII. évfolyam, 105. szfcm 1985. április 18., csütörtök Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból Gorbacsov és Reagan egyetért a találkozóval (2. oldal) Vállalkozó művelődési házak (3. oldal) Magyarország- Ausztria 3-0 (2-0) (8. oldal) Csecsemögondozási verseny Pécsett. (Tudósítás az 5. oldalon.) Országos tanácskozás Pécsett A tanácskozás résztvevői a Hunyor Szálló teraszán Városrészek rehabilitációja Folyamatos párbeszédet a lakossággal — Megkülönböztetett rangot a hitelpolitikában a rehabilitációnak — Támogatást a személyi tulajdonú házak felújításához A címben jelzett városrészek alatt természetesen a rendszerint „történelmi” jelzővel is felruházott belvárosok, városközpontok, városmagok értendők. Ezeknek az országos üggyé nőtt szervezett felújításáról — divatos kifejezéssel: rehabilitációjáról — tárgyalni gyűltek össze tegnap Pécsett az érdekelt szakemberek, hogy — amint Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes mondta rövid megnyitó beszédében — ajánlás formájában kidolgozzák a rehabilitációs munka kiskátéját, amiben a gondolat megszületésétől a munka befejezéséig minden benne legyen, nehogy mindenkinek mindent elölről kelljen kezdenie. Gondolkodva cselekedni Tudományos konferencia Lukács György filozófiai munkásságáról A kétnapos tanácskozást az ÉVM és Pécs megyei város Tanácsa rendezte, s részt vesznek azon a tárca illetékes főosztályvezetői, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak, az Országos Tervhivatalnak, a Pénzügyminisztériumnak, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőségnek, tervező vállalatoknak a képviselői, továbbá Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Miskolc, Szeged és Székesfehérvár tanácsi vezetői. Dr. Molnár Zoltán tanácselnök-helyettes megnyitója után tartotta meg bevezető előadását a miniszterhelyettes, aki a mái idézetteken kívül elmondta: „Elmúlt már az az idő, amikor mindenki magára hagyatva kísérletezgetett ennek a hatalmas feladatnak a megoldásával, ami az újszerűsége mellett nagyon nehéz is volt. A további munka megkönnyítése végett akarjuk összegyűjteni a városok felhasználható tapasztalatait és mindazt, ami ezenkívül a rendelkezésünkre áll." A felszólalók a rehabilitációs munkát több oldalról közelítették meg. Szűcs István, a BUVÁTI osztályvezetője pl. fővárosi tapasztalatok alapján mutatott rá, hogy milyen veszélyekkel jár a városközpontokból való elvándorlás és a lakosság elöregedése; mindkét folyamatot az ésszerű rehabilitációval kell lefékezni. Fontosnak mondta, hogy a tervezéstől a megvalósulásig folyamatos legyen a lakossággal a párbeszéd, csak így lehet közös a munka. Megemlítette azt is, hogy a városközpontok életében a rehabilitáció soha Vissza nem térő alkalmat kínál a városközponti funkciók hosz- szú távú rendezésére. Ezzel a lehetőséggel él; Székesfehérvár. Crabsits László tanácselnök-helyettes elmondta, hogy az eddigi munka során is igyekeztek a történelmi városközpontba nem való intézményeket és egyéb dolgokat a belváros más területeire telepíteni. Balogh Gyula, az ÉVM lakás- és kommunálisügyi főosztályának az osztályvezetője arról beszélt, hogy„a rehabilitációk során csak az elengedhetetlenül fontos dolgok cseréjét, felújítását szabad programba venni, kerülve ezzel az indokolatlan költségtöbbletet; magát a rehabilitációt nem a lakosság ellenére, hanem vele egyetértésben kell végrehajtani, mert ha az érdekelt lakosságot nem tudják megnyerni az ügynek, mérték telenül elhúzódhatnak a munkák; ezek során pedig arra kell törekedni, hogy minél kevesebb embert kelljen megmozgatni. Németh László, a Pénzügyminisztérium osztály- vezetője : ,,A népgazdasági tervezés befogadta a rehabilitáció gondolatát, a PM és az OT számol is a hetedik ötéves tervidőszak előkészítésénél az ebből következő költségnövekedésre, s azt vállalni is szeretné." A rehabilitáció külső forrásait keresve a bérleti és a kezelői jog rugalmasabb alkalmazására hívta fel a figyelmet. Az elidegenítésnél méltányos árakat kell megállapítani, netán telekárért vagy telekhasználati díjért is el lehet adni ingatlant, ha a ház olyan állapotban van, hogy az állam számára nem éri meg felújítani. A népgazdaság hitel- politikájában megkülönböztetett rangot kell kapnia a rehabilitációnak, hogy az ebben való részvétel vonzó lehessen magánszemélyeknek és intézményeknek egyaránt. Át kell értékelni a támogatáspolitika rendszerét is a személyi tulajdonú épületek felújításának az érdekében, amire ma a történelmi belvárosokkal rendelkező városoknak, mint amilyen Pécs is, ma nincs lehetőségük. Gabos György, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a rehabilitáció keretében szükségtelenül végeznek szerkezetcseréket csak azért, mert a mai szabványoknak nem felelnek meg, jóllehet a ház áll, s a költséges cserék nélkül is állna még nagyon sokáig. Ezt erősítette meg Dér Béláné egri tanácselnök-helyettes: a belvárosi rekonstrukcióknál saját külön normákat dolgoztak ki, mert ha az érvényben levők szerint fognak a munkához, a fél belvárost lebonthatták volna. H. I. Hazánkba látogat a román miniszterelnök Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának elnöke a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezik. Befejeződtek a magyar-román gazdasági tárgyalások Szerdán a Parlamentben jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság 18. ülésszaka. Maróthy László és Gheorghe Petrescu miniszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei áttekintették a két ország miniszterelnökeinek 1982 júliusi találkozóján, valamint a bizottság 1984. májusi 17. ülésszakán létrejött megállapodások végrehajtását. Kedvezőnek ítélték meg, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai az utóbbi időszakbon több területen gyorsabb ütemben fejlődnek, mint korábban. Ez egyúttal jó alapot teremt ahhoz, hogy az együttműködést szélesítsük, jobban kihasználjuk a két ország szomszédságából fakadó kölcsönös aazdasági előnyöket. Az ülésszakon egyetértettek abban, hogy erőfeszítéseket kell tenni a termelési kooperáció és gyártásszakosítás szélesítésében rejlő tartalékok kihasználására. Megbízták a két ország ágazati minisztériumait és gazdálkodó szervezeteit, hogy mielőbb írják alá az érvényben lévő kooperációs és szakosítási egyezmények 1990- ig történő meghosszabbítását és bővítését előirányzó dokumentumokat, törekedjenek új megállapodások létrehozására. Az érintett szervek feladatul kapták, hogy gyorsítsák meg a két ország 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési programjának kidolgozását. Az ülésszakon a felek megállapodtak, hogy folytatják a tárgyalásokat a függő ügyek rendezése érdekében. Lukács György helye és szerepe a marxista elmélet XX. századi fejlődésében címmel nemzetközi tudományos ülésszak kezdődött szerdán a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődési Minisztérium. az MSZMP KB Párttörténete Intézete, Társadalomtudományi Intézete és a Politikai Főiskola rendezésében, a Budapest Kongresszusi Központban. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára. ''A háromnapos eszmecsere-sorozatot Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, köszöntve a konferencia külföldi - a szocialista országokból és több tőkés államból érkezett - valamint hazai résztvevőit, majd Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója tartott előadást Gondolkodva cselekedni címmel. Lukács Györgyről szólva hangsúlyozta, hogy a nagy filozófust ünnepelni még 100. születésnapja alkalmából is maga az ellentmondás, hiszen idegenkedett és tartózkodott mindenfajta ünnepléstől. Annál inkább igényelte gondolatainak, műveinek a tartalmi hatását, azt, hogy olvasói, hallgatói gondolkodó vitapartnerként értsék, és reagáljanak azokra a problémákra, amelyeket ő fontosaknak, aktuálisaknak tartott. Mint marxista és mint filozófus nem is tehetett másként: gondolataival, műveivel hatni és befolyásolni akart, s tudta, hogy ez a hatás, ha tartalmi, azaz a gyakorlati cselekvésig hatol, akkor nem is bontakozhat ki másképpen, mint viták, nézetkonfliktusok, a gyakorlati politika és a filozófiai elemzés folyamatos ütközetei révén. Az eszmecsere, a vita, a kritika lehetősége és gyakorlása ezért Lukács György számára sohasem volt gesztus, hanem a legszorosabban hozzátartozott a filozófiáról, a politikáról, a filozófia és a filozófus, a politika és a politikus társadalmi feladatairól vallott meggyőződéséhez. A korszak nagy konfliktusainak megoldásában szerepet vállalni: ez volt Lukács György filozófiai pályakezdésének ve- zérmotivuma. E konfliktusok közül Lukács számára azegyik legdöntőbb a kultúra és az elidegenítő polgári társadalom ellentmondása volt. Felismerte, hogy a kultúra kiemelkedő teljesítményei csak egy alapvetően kritikai viszony talaján jöhetnek létre a polgári társadalomban. Ebből kiindulva szükségképpen jutott el oda, ahová Ady is elérkezett: a munkásosztállyal megkötött szövetséghez. Lukács számára azonban a szövetség megkötése 1919-ben — ha egyáltalán lehet ezt egyetlen dátummal jelezni — nem befejezés, hanem ellenkezőleg: kezdet; egy több mint fél évszázados, világeseményekkel és személyes sorsváltozásokkal, . gyakorlati, társadalmi átalakulásokkal és gondolati megújulásokkal gazdag időszak kezdete. E változások közepette azonban Lukács mindig hű maradt az 1919-ben megkötött szövetséghez, úgy, ahogyan ő e szövetséget felfogta és átélte: vitázva, küzdve, de az összetartozás szálait soha nem tépve el. Mert soha nem adta fel azt az ügyet, amelynek szolgálatában és amelynek érdekében a szövetség megköttetett. Huszár István a továbbiakban részletesen szólt Lukácsnak a szocializmushoz fűződő viszonyáról is; felidézve az is-, mert lukácsi gondolatot, hogy a legrosszabb szocializmus is jobb, mint a legjobb kopitaliz- mus. Elemezte az ennek kapcsán kibontakozott véleményeket, kritikákat, vitákat. Leszögezte az elidegenedéssel szembeforduló művészet és kultúra, az elidegenedéssel gyakorlatilag megküzdő munkásosztály, párt, valamint ezzel összefüggésben a szocializmus és a kultúra kapcsolata, szövetsége - ezek Lukács György gondo(Folytatás a 2. oldalon) Bővítik a pécsi körzeti televízió stúdió épületét. A Sörház utca 8. mögötti telken egy kétszintes házat alakítanak át. Ide költöznek a szerkesztőségek, valamint egy nagy vetítőtermet is berendeznek. A kivitelező a Kisipari Termeltető Vállalat november végére készül el a tizen- négymillió forintos munkával. Az új épület mellett pedig már júniusban átadják az éttermet ,és a melegítő konyhát. A stúdió bővítésével lehetőség nyílik a sminkszoba, szi- néízöltözö, az irattár, valamint a hang- és filmtár elhelyezésére. Fotó: Cseri László
