Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)

1985-04-18 / 105. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlo XLII. évfolyam, 105. szfcm 1985. április 18., csütörtök Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból Gorbacsov és Reagan egyetért a találkozóval (2. oldal) Vállalkozó művelődési házak (3. oldal) Magyarország- Ausztria 3-0 (2-0) (8. oldal) Csecsemögondozási ver­seny Pécsett. (Tudósítás az 5. oldalon.) Országos tanácskozás Pécsett A tanácskozás résztvevői a Hunyor Szálló teraszán Városrészek rehabilitációja Folyamatos párbeszédet a lakossággal — Megkülönböztetett rangot a hitelpolitikában a rehabilitációnak — Támogatást a személyi tulajdonú házak felújításához A címben jelzett városrészek alatt természetesen a rend­szerint „történelmi” jelzővel is felruházott belvárosok, városközpontok, városmagok értendők. Ezeknek az or­szágos üggyé nőtt szervezett felújításáról — divatos kifeje­zéssel: rehabilitációjáról — tárgyalni gyűltek össze tegnap Pécsett az érdekelt szakemberek, hogy — amint Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes mondta rövid megnyitó beszédében — ajánlás formájában kidolgozzák a rehabilitációs munka kiskátéját, amiben a gondolat megszü­letésétől a munka befejezéséig minden benne legyen, nehogy mindenkinek mindent elölről kelljen kezdenie. Gondolkodva cselekedni Tudományos konferencia Lukács György filozófiai munkásságáról A kétnapos tanácskozást az ÉVM és Pécs megyei város Tanácsa rendezte, s részt vesz­nek azon a tárca illetékes főosztályvezetői, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak, az Országos Tervhivatalnak, a Pénzügymi­nisztériumnak, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelő­ségnek, tervező vállalatoknak a képviselői, továbbá Buda­pest, Debrecen, Eger, Győr, Miskolc, Szeged és Székesfe­hérvár tanácsi vezetői. Dr. Molnár Zoltán tanácselnök-he­lyettes megnyitója után tartot­ta meg bevezető előadását a miniszterhelyettes, aki a mái idézetteken kívül elmondta: „Elmúlt már az az idő, amikor mindenki magára hagyatva kí­sérletezgetett ennek a hatal­mas feladatnak a megoldásá­val, ami az újszerűsége mel­lett nagyon nehéz is volt. A to­vábbi munka megkönnyítése végett akarjuk összegyűjteni a városok felhasználható tapasz­talatait és mindazt, ami ezen­kívül a rendelkezésünkre áll." A felszólalók a rehabilitá­ciós munkát több oldalról kö­zelítették meg. Szűcs István, a BUVÁTI osztályvezetője pl. fő­városi tapasztalatok alapján mutatott rá, hogy milyen ve­szélyekkel jár a városközpon­tokból való elvándorlás és a lakosság elöregedése; mindkét folyamatot az ésszerű rehabi­litációval kell lefékezni. Fon­tosnak mondta, hogy a terve­zéstől a megvalósulásig folya­matos legyen a lakossággal a párbeszéd, csak így lehet kö­zös a munka. Megemlítette azt is, hogy a városközpontok éle­tében a rehabilitáció soha Vissza nem térő alkalmat kínál a városközponti funkciók hosz- szú távú rendezésére. Ezzel a lehetőséggel él; Székesfehér­vár. Crabsits László tanácsel­nök-helyettes elmondta, hogy az eddigi munka során is igye­keztek a történelmi városköz­pontba nem való intézménye­ket és egyéb dolgokat a bel­város más területeire telepíte­ni. Balogh Gyula, az ÉVM la­kás- és kommunálisügyi főosz­tályának az osztályvezetője ar­ról beszélt, hogy„a rehabilitá­ciók során csak az elengedhe­tetlenül fontos dolgok cseré­jét, felújítását szabad prog­ramba venni, kerülve ezzel az indokolatlan költségtöbble­tet; magát a rehabilitációt nem a lakosság ellenére, ha­nem vele egyetértésben kell végrehajtani, mert ha az érde­kelt lakosságot nem tudják megnyerni az ügynek, mérték telenül elhúzódhatnak a mun­kák; ezek során pedig arra kell törekedni, hogy minél ke­vesebb embert kelljen meg­mozgatni. Németh László, a Pénzügyminisztérium osztály- vezetője : ,,A népgazdasági tervezés befogadta a rehabi­litáció gondolatát, a PM és az OT számol is a hetedik ötéves tervidőszak előkészítésénél az ebből következő költségnöve­kedésre, s azt vállalni is sze­retné." A rehabilitáció külső forrásait keresve a bérleti és a kezelői jog rugalmasabb al­kalmazására hívta fel a figyel­met. Az elidegenítésnél mél­tányos árakat kell megállapí­tani, netán telekárért vagy te­lekhasználati díjért is el lehet adni ingatlant, ha a ház olyan állapotban van, hogy az ál­lam számára nem éri meg fel­újítani. A népgazdaság hitel- politikájában megkülönböz­tetett rangot kell kapnia a re­habilitációnak, hogy az ebben való részvétel vonzó lehessen magánszemélyeknek és intéz­ményeknek egyaránt. Át kell értékelni a támogatáspolitika rendszerét is a személyi tulaj­donú épületek felújításának az érdekében, amire ma a törté­nelmi belvárosokkal rendelke­ző városoknak, mint amilyen Pécs is, ma nincs lehetőségük. Gabos György, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat igazga­tója arra hívta fel a figyelmet, hogy a rehabilitáció keretében szükségtelenül végeznek szer­kezetcseréket csak azért, mert a mai szabványoknak nem fe­lelnek meg, jóllehet a ház áll, s a költséges cserék nélkül is állna még nagyon sokáig. Ezt erősítette meg Dér Béláné egri tanácselnök-helyettes: a bel­városi rekonstrukcióknál saját külön normákat dolgoztak ki, mert ha az érvényben levők szerint fognak a munkához, a fél belvárost lebonthatták volna. H. I. Hazánkba látogat a román miniszterelnök Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökének meghívására Constantin Dascalescu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság kormányának elnöke a közeli napokban hivatalos, baráti lá­togatásra Magyarországra ér­kezik. Befejeződtek a magyar-román gazdasági tárgyalások Szerdán a Parlamentben jegyzőkönyv aláírásával befeje­ződött a magyar—román gaz­dasági együttműködési vegyes kormánybizottság 18. üléssza­ka. Maróthy László és Gheorghe Petrescu miniszterelnök-helyet­tesek, a bizottság társelnökei áttekintették a két ország mi­niszterelnökeinek 1982 júliusi találkozóján, valamint a bizott­ság 1984. májusi 17. ülésszakán létrejött megállapodások vég­rehajtását. Kedvezőnek ítélték meg, hogy a két ország gazda­sági kapcsolatai az utóbbi idő­szakbon több területen gyor­sabb ütemben fejlődnek, mint korábban. Ez egyúttal jó ala­pot teremt ahhoz, hogy az együttműködést szélesítsük, job­ban kihasználjuk a két ország szomszédságából fakadó köl­csönös aazdasági előnyöket. Az ülésszakon egyetértettek abban, hogy erőfeszítéseket kell tenni a termelési kooperá­ció és gyártásszakosítás széle­sítésében rejlő tartalékok ki­használására. Megbízták a két ország ágazati minisztériumait és gazdálkodó szervezeteit, hogy mielőbb írják alá az ér­vényben lévő kooperációs és szakosítási egyezmények 1990- ig történő meghosszabbítását és bővítését előirányzó doku­mentumokat, törekedjenek új megállapodások létrehozására. Az érintett szervek feladatul kapták, hogy gyorsítsák meg a két ország 2000-ig szóló gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési programjának kidolgozását. Az ülésszakon a felek megállapodtak, hogy foly­tatják a tárgyalásokat a függő ügyek rendezése érdekében. Lukács György helye és sze­repe a marxista elmélet XX. századi fejlődésében címmel nemzetközi tudományos ülés­szak kezdődött szerdán a Ma­gyar Tudományos Akadémia, a Művelődési Minisztérium. az MSZMP KB Párttörténete Inté­zete, Társadalomtudományi In­tézete és a Politikai Főiskola rendezésében, a Budapest Kongresszusi Központban. A tanácskozás elnökségében fog­lalt helyet Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára. ''A három­napos eszmecsere-sorozatot Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, köszöntve a kon­ferencia külföldi - a szocialis­ta országokból és több tőkés államból érkezett - valamint hazai résztvevőit, majd Hu­szár István, az MSZMP KB Párt­történeti Intézetének igazgató­ja tartott előadást Gondolkod­va cselekedni címmel. Lukács Györgyről szólva hangsúlyozta, hogy a nagy fi­lozófust ünnepelni még 100. születésnapja alkalmából is maga az ellentmondás, hiszen idegenkedett és tartózkodott mindenfajta ünnepléstől. Annál inkább igényelte gondolatai­nak, műveinek a tartalmi hatá­sát, azt, hogy olvasói, hallga­tói gondolkodó vitapartnerként értsék, és reagáljanak azokra a problémákra, amelyeket ő fontosaknak, aktuálisaknak tar­tott. Mint marxista és mint fi­lozófus nem is tehetett más­ként: gondolataival, műveivel hatni és befolyásolni akart, s tudta, hogy ez a hatás, ha tar­talmi, azaz a gyakorlati cselek­vésig hatol, akkor nem is bon­takozhat ki másképpen, mint viták, nézetkonfliktusok, a gya­korlati politika és a filozófiai elemzés folyamatos ütközetei révén. Az eszmecsere, a vita, a kritika lehetősége és gyakor­lása ezért Lukács György szá­mára sohasem volt gesztus, ha­nem a legszorosabban hozzá­tartozott a filozófiáról, a poli­tikáról, a filozófia és a filozó­fus, a politika és a politikus társadalmi feladatairól vallott meggyőződéséhez. A korszak nagy konfliktusai­nak megoldásában szerepet vállalni: ez volt Lukács György filozófiai pályakezdésének ve- zérmotivuma. E konfliktusok közül Lukács számára azegyik legdöntőbb a kultúra és az el­idegenítő polgári társadalom ellentmondása volt. Felismer­te, hogy a kultúra kiemelkedő teljesítményei csak egy alap­vetően kritikai viszony talaján jöhetnek létre a polgári társa­dalomban. Ebből kiindulva szükségképpen jutott el oda, ahová Ady is elérkezett: a mun­kásosztállyal megkötött szövet­séghez. Lukács számára azon­ban a szövetség megkötése 1919-ben — ha egyáltalán le­het ezt egyetlen dátummal je­lezni — nem befejezés, hanem ellenkezőleg: kezdet; egy több mint fél évszázados, világese­ményekkel és személyes sors­változásokkal, . gyakorlati, tár­sadalmi átalakulásokkal és gondolati megújulásokkal gaz­dag időszak kezdete. E változások közepette azon­ban Lukács mindig hű maradt az 1919-ben megkötött szövet­séghez, úgy, ahogyan ő e szö­vetséget felfogta és átélte: vi­tázva, küzdve, de az összetar­tozás szálait soha nem tépve el. Mert soha nem adta fel azt az ügyet, amelynek szolgálatá­ban és amelynek érdekében a szövetség megköttetett. Huszár István a továbbiak­ban részletesen szólt Lukács­nak a szocializmushoz fűződő viszonyáról is; felidézve az is-, mert lukácsi gondolatot, hogy a legrosszabb szocializmus is jobb, mint a legjobb kopitaliz- mus. Elemezte az ennek kap­csán kibontakozott véleménye­ket, kritikákat, vitákat. Leszö­gezte az elidegenedéssel szem­beforduló művészet és kultúra, az elidegenedéssel gyakorlati­lag megküzdő munkásosztály, párt, valamint ezzel összefüg­gésben a szocializmus és a kultúra kapcsolata, szövetsége - ezek Lukács György gondo­(Folytatás a 2. oldalon) Bővítik a pécsi körzeti te­levízió stúdió épületét. A Sörház utca 8. mögötti telken egy kétszintes há­zat alakítanak át. Ide köl­töznek a szerkesztőségek, valamint egy nagy vetítő­termet is berendeznek. A kivitelező a Kisipari Ter­meltető Vállalat november végére készül el a tizen- négymillió forintos mun­kával. Az új épület mel­lett pedig már júniusban átadják az éttermet ,és a melegítő konyhát. A stú­dió bővítésével lehetőség nyílik a sminkszoba, szi- néízöltözö, az irattár, va­lamint a hang- és filmtár elhelyezésére. Fotó: Cseri László

Next

/
Thumbnails
Contents