Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)

1985-04-13 / 100. szám

Dinasztiák, külsők, új belépők

Hórom nemzedék egymósnok odta örökül o Remes Ferenc nevel és az órás szakmát. A negyediknek, o legeslegif jabb Remes Ferenc elsőéves órás szakmunkóstanulónok az apja mellett van a munkaasztala. Ö is az szeretne lenni, ami dédapja, nagyopja és édesapja: jó órásmester.

1.

A dianasztiaalapító dédapa, Remes Ferenc Bécsben töltötte tanoncéveit, majd fogta a vóndorbotot, és elindul) szakmai világlátásra. Segédként Győrött dolgozott, majd Pécsre hozta a sorsa, itt megnősült és letelepedett. Megvette a Lánc utca 8. szám alatti házat.

Olvasom az 1894. december

18-án kelt odás-vevési szerződést, mely szerint azt „a Lánc utcai házat megvette Remes Ferencz órásmester és neje. mégpedig 3000 forintért". A házat 1975-ben lebontották.

Az alapító 1902-ben született fia, oki nem a kora, hanem a szeme miatt már nem foglalkozik órákkal, így emlékezik:

— Apám a mai Kossuth Lajos utca 57. szám alatt, a volt Erreth-féle házban bérelt műhelyt, de oz első világháború vége felé kénytelen volt a műhelyét áthelyezni a házába, o Lánc utcába. Az ő idejében méq a Schwarzwaldi faliórák, a Schotten kétsúlyos láncos órák jelentették a biztos megélhetést. Bár, csak most lenne meg mindaz oz alkatrész és szerkezet, amely a padláson megmaradt apám után, és örültünk, hoqv az ötvenes évek elején elvitték a MÉH-be! Tudja, hogy az mc egész vagyont érne?

— Természetes volt, hogy az apja nyomdokaiba lép?

Halkan mondja:

— — Vasutas szerettem volna lenni.

De győzött a családi érdek és az atyai ráhatás: órás lett.

A négy Remes

— Hatan voltunk testvérek, hárman értük meg a felnőtt kort, én voltam az egyetlen fiú. De nem bántam meg. Órás és ékszerész mestervizsgát tettem, apám melleti négy évig, majd hét éviq Benczenleitner Viktor órás mellfett dolgoztam, és 1931. január elején nyitottam meg a saját üzletemet, o Kossuth Lajos utca 43. szám alatt. Ahol ma a fiom dolgozik és unokám tanulja a szakmát.

Lakásukon elevenítik föl az emlékeket feleségével és fiával: ha legolább 50 órát rendelt a Kienzle, Junghans vagy a Mauthe óragyáraktól. akkor azok oz órák számlapjára ráírták: Remes Ferenc órásmesAz idős mester megsimítja a jobb kezén lévő arany pecsétgyűrűt, amit az 50 éves kisiparos múltjáért kapott elismerésként c KlOSZ-tól.

2.

A negyvenöt éves Remes Ferenc viszi a Kossuth Lajos utcai parányi üzletet — oz órás família harmadik nemzedékeként.

— Igaz, hogy diákkoromban rengeteg időt töltöttem itt apám műhelyében. Bele is jöttem. Mégis autószerelőnek mentem volna legszívesebben a közgazdasági érettségi után.

kvarcórákba elemcserét, beállítást, kisebb javítást vállalok. Az analóg kvarcórát — aminek már a kvarcvezérlésén felül megegyezik a szerkezete a hagyományos mechanikus órákkal — szívesen javítom. Elsősorban a mechanikus órák javításával foglalkozom: legyen az rúgás, láncos, elemes vagy analóg kva re.

— Nem fél, hogy elveszíti a „kenyerét"?

— Nem. A mechanikus óra nem megy ki o divatból ... A nyugdíjamig biztos a megélhetésem. A régi inga-, ontik- vagy láncosórákhoz új csapot, komplett tengelyt is tudok esztergá- lyozni. A mostani órákhoz meg megrendelem oz alkatrészt.

ter. .. Majd mindegyik alkatrészt maguk gyártották.

— A Dóm téri órát 1928-tól a felszabadulásig én tartottam karbon, de a fiammal utána is javítottuk. Jó ideje már villamos meghajtású óraszerkezet mutatja ott az időt. A pontos időt! — hangsúlyozza az idős mester.

A felesége nem állja meg szó nélkül:

— Akkor is az volt a város legpontosabb köztéri órójo. Rongot jelentett a javitása-kar- bantaitása. A férjem o székes- egyházi uradalomhoz szerződött órásként. A Dóm téri óra és a Székesegyház sekrestyéjében lévő kronométer karbantartásáért évi 4 öl fát, 40 mázsa szenet és 30 pengő készpénzt kapott. De az a megbízatás, az hozta a kuncsaftokat.

Aztán apám mellett szabadultam fel, huszonöt éve. Én is fogtam c vándorbotot és meg sem álltcm — a Vegyesipari Vállalatig.

— Mit köszönhet a vándoréveinek?

— Az ottani 14 hónapnak? A szakmai önállóságot. Magomra voltam utalva, nem volt mellettem az apám, hogy segítsen.

— Mégis visszáját' ...

— Apám kezdett betegeskedni és kért, jöjjek mellé dolgozni segédnek. Tizenöt éve önálló kisiparos vagyok. Apám 77 éves koráig még dolgozgatott, de teljesen tönkrement a szeme.

— Szakmai ártalom?

— Ki tudja? Tény, hogy alig tát.

Karján analóg Certina kvarcóra mutatja a pontos időt. Érdekel, javít-e kvarcáról is.

— A számkijelzös, digitális

Lauer Györgyi felvételei

A legifjabb, a tizenöt éves, a negyedik órásgenerációt jelentő Remes Ferenc elsőéves szakmunkástanuló az apja mellett.

— Feri, te mi szerettél volna lenni?

A mindiq mosolygós fiú elko- morodik, bizonyára azt hiszi, provokálni akarom a kérdésemmel, aztán.felderül az arca.

— He nagyapám és apóm

választására gondol, az rám nem érvényes: én csakis órás akarok lenni. Már vagy öt éve, hogy először szedtem szét egy öreg, rossz zsebórát és apám csak annyit mondott: „Fiam,

jól áll a kezedben a csipesz és a csavarhúzó”.

Murányi László

lEredményes intézkedések a Pécsi Hőerőműnél

A környezetvédelmi szempontok fokozott figyelembevételével már csaknem elkészültek a Pécsi Hőerőmű új filterberendezései.

Läufer László felvétele

Kevesebb

szénnel

A múlt esztendőben jelentős mértékben csökkentették a tüzelőanyag-költséget a Pécsi Hőerőmű Vállalatnál. A költségmegtakarítás a tervezett 40 millióval szemben 75,7 millió forint. Kevesebb szenet és pakurát égettek el, miközben az ejőólíított hőenergia mennyiségét az igényeknek megfelelően növelték. Az 1100 fős kollektíva ezzel teljesítette az egyik kongresszusi és felszabadulási versenyfeladatát.

Az eredmény a sikeresen végrehajtott műszaki és szervezési intézkedéseknek is köszönhető. Egy energiaracionalizálási program keretében 120 millió forintért összekapcsolták a három fűtőközpontot, hogy a hozzájuk tartozó fűtőblokkok teljesítményé'; jobban kihasználják. A megtakarításban komoly szerepet játszott az is, hogy az energetikai szén hiánya miatt többet használtak fel az olcsó hónyóhulladékból. Sokat számított még, hogy a napi teendők megvalósításában az üzemviteli dolgozók, a kazán- és turbinakezelők, valamint a karbantartók érdekeltségét fokozták. A prémium és a céljutalom megemelt összegét nem üzemek, hanem műhelyek, műszakok szerint osztják szét. Az új jutalmazási forma mintegy 600 dolgozót érint. Minden GWóra többletvillamos energiáért 30 000 forintot kap a vállalat a Magyar Villamosművek Tröszttől. A pécsi közösség tavaly 55 többlet- aiqawattórát hozott, amiért több mint másfél millió forint járt.

Az érdekeltségi rendszer kiépítése a legkisebb munkaközösségig bezárólag megkezdődött. Aszerint tökéletesítik, hoqy miként váük mind mérhetőbbé a teljesítmény. Nemcsak most, de hosszú távon is ez a legfontosabb járható út, hogy az erőmű hatásfoka növekedjék, vagyis minél kevesebb tüzelőből egyre több villamos és hőenergiát állítsanak elő.

Takarékoskodni kell a tüze lőanyagokkal, így a Mecseki Szénbányák szolgáltatta ener getikai szénnel, valamint a pakurával. Erre kényszerít az áremelkedés. 1977 óta ötször emelkedett a szén termelői ára, legutóbb január elsejével 15 százalékkal. A pakura árnövekedése ennél is nagyobb. Ta valy 1,8 millió tonna kokszolásra alkalmatlan szenet, 30 000 tonna pakurát használt fel az erőmű. A tüzelőanyagköltség 1,12 milliárd forintvolt, az éves teljesítmény 850 gigawattóra. A növekedés már akkor is nagy, ha csak 1980-hoz viszonyítjuk. Az akkori tüzelőanyag-költség 802 millió forint, a teljesítmény 1100 gigawattóra.

A teljesítmény napjainkra szembetűnően mérséklődik, idén „mélyponton” lesz és 750—800 GWóra között alakul, ugyanis az 1983-ban megkezdődött rekonstrukció teljes lendülettel folyik és mind több elöregedett kazán áll le. A helyzet várhatóan 1990—95-ig tart.

A rekonstrukció során lépnek be a számítógépek és a távműködtetési megoldások. Az alkalmazásukkal majd kisebb lesz a dolgozók fizikai igénybevétele, és időben kiszűrhetők a tüzelőanyag-égetési kombinációkat befolyásoló emberi gyengeségek.

A vállalat tavaly 95,7 milliós nyereséget ért el a kétmilliárdos termelési érték mellett. A ráfordításban a tüzelöanya gok aránya a legnagyobb, több mint egymilliárd forint. Exponált téma a hatásfokjavi- tás. Somosi László gazdasági igazgatóhelyettes szerint a legnagyobb hangsúlyt ezentúl az emberi tényezőkre és a több mint ötmilliárdos rekonstrukció mihamarabbi befejezésére helyezik. Csuti i.

Gombaátvétel a Pécsi Állami Gazdaság pécsi, Bajcsy-Zsilinszky utcai gombapincészetében Fotó: Proksza László

Komposzt a termés X százalékáért?

Pécsi gomba Ausztriába

Márciustól a korábbiaktól eltérő feltételekkel szerződik gombatermesztő ügyfeleivel a Pécsi Állami Gazdaság: minden mázsa komposzt utón meghatározott mennyiségű, jó minőségű sampiont kér, amit aztán a gazdaság értékesít. A szerződések ilyetén módosítására sokféle okból volt szükség. Elsősorban azért, mert a komposzt alapanyaga, a lótrágya, nem áll korlátlanul rendelkezésre, és a táptalaj kialakítása még sok más, viszonylag költséges beavatkozást kíván meg (csíra, adalékok, sterilizálás hőkezeléssel stb.). Még inkább indokolják a változtatásokat a kialakult piaci viszonyok. Történt ugyanis, hogy a magántermesztők a PAG komposztján „hizlalt" gombát - annak legszebbjét - önállóan értékesítették. így a gazdaság a nyílt piacon önmagának teremtett konkurrenciát.

Az exportminőségü gombára egyébként annál is inkább szükség lenne, mert bár a hazai piac — a napi fogyasztás és a konzervgyárak - minden mennyiségre igényt tart, a külföldi értékesítés nagyobb hasznot hozhat. Ennek fő feltétele a gyors és hűtött állapotban történő szállítás, a termeltetés oldaláról pedig az, hogy növelni kell a mennyiséget. A pécsi gazdaság az exportra alkalmas gombáért minőségi felárat fizet a termelőknek.

Sok tekintetben egészen más a helyzet laskagombával, amellyel a pécsiek szintén foglalkoznak. A laskagomba és a sampion között — ebből a szempontból - három markáns különbség van. Először is: ez a gombafajta jóval igénytelenebb a sampionnál, termesztése egyszerű, gyors: gyakorlatilag bármilyen növényi szárazalapanyagú táptalajon megterem. A másik különbség: sokkal kevésbé mutatós emennél, ezért a piacon - feldolgozatlanul, eredeti állapotban - nem könnyű értékesíteni. A hazai fogyasztók annak ellenére sem kedvelik, hogy íze — sokak szerint — a sampionénól jobb. Úgy látszik, az osztrák fogyasztók zömmel így vélekednek, mert a pécsiek hetente szállítanak laskagombát Sopronon át Ausztriába, és jó pénzt kapnak érte.

Az exportpiac természetesen csak a legszebb, legmutató- sabban tálalható termést fogadja, ezért a valamivel kevésbé fejlett - de ízre ugyanolyan értékes - gombát a pécsiek többféleképpen igyekeznek értékesíteni. Kapcsolatot

találtak néhány vendéglátó vállalattal — többek között a Mecsekvidékivel -, amelyek jól hasznosítják a nagy tömegű ételkészítésben. Félkész- vagy készételekhez is fel lehetne használni szárítmányként, levesporként vagy mélyhűtött áruként, pogácsa vagy fasírt formában. A konzerv- és sütőipar érdeklődése laskagomba- ügyben egyelőre mérsékelt.

Ha a hazai piac többet kérne és rugalmasabb lenne, a PAG szélesíthetné a termeltetők körét is. Ez pedig mindenkinek — megérné. A pécsiek olyan fajtáról, eljárásról is tudnak, amellyel farönkön termeszthető laskagomba, és letéphető, akár a veteményeskertben a petrezselyem.

Varga J.

Megtanulni a mesterség minden csinját-bínját