Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)
1985-04-13 / 100. szám
A Hazafias Népfront választási felhívása! Választópolgárok! A magyar közélet fontos eseményére készülünk: 1985. június 8-án országgyűlési képviselőket és helyi tanácstagokat választunk. Az országgyűlésnek, a tanácsoknak — szocialista államunk képviseleti szerveinek — kiemelkedő szerepük van a nép hatalmának, akaratának érvényesítésében, a demokrácia gyakorlásában. Honfitársak! Négy évtizede szabad hazánkban történelmünk kiemelkedően jelentős korszakában élünk. Az elmúlt öt esztendőben — a rendkívül nehéz körülmények közepette is — megőriztük népgazdaságunk stabilitását és alapvető társadalmi vívmányainkat. Ot év előtti választási programunkat lényegében teljesítettük. Ez népünk erőfeszítéseinek jelentős eredménye. Fenntartottuk az ország fizetőképességét, javítottuk a népgazdaság külső és belső egyensúlyát. Az ország anyagiakban és szellemiekben gazdagodott, nőtt a nemzeti jövedelem, az ipari és a mezőgazdasági termelés. Kibontakozóban van a termelés minőségi tényezőire: a termelékenységre, az ésszerű anyag- és energiafelhasználásra alapozott gazdasági fejlődés. A lakosság életszínvonalában — a gondok növekedése és egyes rétegek helyzetének nehezülése ellenére — jelentős visszaesés nem következett be. Népünk bebizonyította: képes úrrá lenni a nehézségeken és megteremteni a továbbhaladás feltételeit. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa a hazáért érzett felelősségtől áthatva — a kommunisták és pár- tonkivüliek közreműködésével — közös cselekvésünk számára kidolgozta az évtized végéig szóló programot. A Hazafias Népfront ennek megvalósitására hiv minden állampolgárt! Arra szólítunk fel, hogy tervszerű és szervezett munkával, népünk tehetségének kamatoztatásával tárjuk fel és hasznosítsuk a szocialista rendszer tartalékait, növeljük a népgazdaság teljesítményét. Értékeink megbecsülésével és gyarapításával, a gazdaság élénkítésével teremtsük meg azokat az anyagi alapokat, amelyek módot adnak az életszínvonal emelésére, az életkörülmények javítására, a szociális biztonság erősítésére. A fejlődés meggyorsításához szükséges feltételek hazánkban adottak, vagy hozzáértő, szorgalmas, hatékony munkával megteremthetők. A magasabb követelményekhez igazodik a gazdálkodás. Választók és választottak közös akarata és cselekvése a fellendülés új forrásait nyithatja meg. A Hazafias Népfront magáénak vallja a pártkongresszus országunk építésére irányuló programját. Közös céljaink eléréséhez kéri a népfront mindenkitől — közösségektől és egyénektől, a munkahelyeken és a közéletben — tudása legjavát! Ezeket a célokat szolgáljuk népképviseleti intézményeink fejlesztésével, az Országgyűlés és a tanácsok szerepének, felelősségének és demokratizmusának növelésével. Ez az egyik legfontosabb záloga a haza és az egyén boldogulását elősegitö szocialista nemzeti egység fennmaradásának és erősödésének is. Választópolgárok! Szavazzunk a Magyar Népköztársaság közvéleményünk által eddig is támogatott, nemzetközileg elismert külpolitikájára! Ennek céljai változatlanok: békét és biztonságot minden országnak! A társadalmi haladás lehetőségét minden nemzetnek! Szabadságot minden népnek! Nemzeti érdekeink alapján erősítjük szövetségünket, barátságunkat és együttműködésünket felszabadítónkkal, a Szovjetunióval s a szocialista országok közösségével az élet minden területén. Szilárdítjuk és bővitjük kapcsolatainkat a haladást és a béke védelmét képviselő nemzetközi erőkkel. Változatlanul valljuk, hogy nincs olyan vitás kérdés, amelyet a kölcsönös jóindulat alapján, tárgyalások útján ne lehetne megoldani. Támogatunk minden olyan javaslatot és törekvést, amely egy kevesebb feszültséggel terhes, fegyverektől kevésbé fenyegetett világ megteremtéséhez segíti az emberiséget. Szabad hazában, békében akarunk élni gyermekeinkkel, unokáinkkal együttl Honfitársak! Felhívunk minden állampolgárt, a városok és falvak népét, a munka- és lakóhelyi közösségeket, a családokat és az egyéneket: közös munkával tegyük még otthonosabbá és szebbé ezt a földet, szeretett hazánkat! E munkában számítunk a munkásokra, parasztokra, értelmiségiekre, nőkre és férfiakra, magyarokra és nemzetiségiekre, materialistákra és vallásos emberekre, idősebbekre és fiatalokra — az egész nemzet összefogására. Arra kérünk minden választót: vegyen részt gyűléseinken, véleményével, javaslataival, szakmai és közéleti munkájával segítse ennek a programnak a valóraváltását! E felhívás szellemében jelöljünk képviselőknek és tanácstagoknak olyan állampolgárokat, akik becsülettel teljesitik kötelességüket, példamutatóan élnek és dolgoznak, önzetlenül vállalják a köz szolgálatát és választóik képviseletét, akiknek van tapasztalatuk és elképzelésük a helyi és a nemzeti program minél jobb megvalósítására. Válasszunk június 8-án a nép képviseletére méltó, a kisebb és nagyobb közösségek érdekeinek kifejezésére alkalmas embereket az Országgyűlésbe és a helyi tanácsokba! Erősítsük a dolgozó nép hatalmát, társadalmunk szocialista egységét! Támogassuk a párt népfront-politikáját! Dolgozzunk odaadással szeretett hazánkért, a Magyar Népköztársaságért! Óvjuk a békét, épitsük a szocializmust! A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANACSA Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunám n napló XLII. évfolyam, 100. szám 1985. április 13., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Csökkent az időjárás okozta késés Közlekedési beruházásaink Tél: súlyos károk a megye útjain (3. oldal) Nyitott fórumok (4. oldal) A Szentlörinci Állami Gazda-ág tarcsapusztai területén tegnap Nusek László traktoros és Horváth Tibor gépkezelő 29 hektáros táblán vetette a burgonyát Läufer László felvétele Á vállalati tervezés új módszerei Mi változott és mi nem, vállalati szemmel Szabályozásunk még mindig inkább korlátozó és elvonó, mint ösztönző jellegű Tegnap Pécsett a második napi előadásokkal véget ért a vállalati tervezéssel foglalkozó konferencia. Ennek első napja még az összes kritikai megjegyzést figyelembe véve is elsősorban a vállalatoknak szóló „tanítás", helyzetmagyarázat volt a tervezés új lehetőségeiről és eszközeiről, a második nap hangvétele viszont - előnyére - jelentősen megváltozott. Ez elsősorban dr. Antal László, a Pénzügyminisztérium munkatársa előadásának köszönhető, amely szigorú realizmussal vette számba a mai szabályozásnak azokat a gondjait, amelyek nem változtak -, valamint azokat, amelyek valóban enyhítenek az előrelátás nehézségein. Az előbbiek közt legfontosabb, hogy fizetési mérlegünk tartós egyensúlyhiánya miatt szabályozórendszerünk változatlanul túlszabályozó, nem ösztönző, hanem korlátozó jellegű. Mivel a központi költség- vetés a megtakarítások egyetlen koncentrálója és letéteményese, kénytelen a vállalati nyereségekből még mindig túl sokat elvonva gazdálkodni. Noha sem a „túladóztatás”, sem a jövedelemvisszatartás révén létrejövő vásárlóerővisz- szafogás nem válik vállalataink előnyére, terheink miatt a központi irányítás mégis kénytelen ezt választani. Vállalataink mozgástere így valójában nem változik lényegesen, és a szabályozás sem lesz áttekinthetőbb, kiszámíthatóbb. Pozitívum viszont az, hogy — elsősorban a bérszabályozás új formái révén — megnőtt vállalataink kockázata, és ezt a szervezeti formák (vállalati tanács, dolgozói képviselet), továbbá a pénzügyi gazdálkodás mozgékonyabb, kockázatosabb formái is erősítik. Valóban a nagyobb önállóság - s ezáltal a tervezés növekvő jelentősége - irányába haladunk tehát, de ma is igaz, hogy ennek egyelőre a negatívabb hatásával, következményeivel. Változást ebben - reálisan — csak egykét év múlva várhatunk. Magától értetődik, hogy ehhez a jellemzéshez a szekcióülések és az azokon megfogalmazott ajánlások sem tudtak sok úiat hozzátenni, annál is kevésbé, mivel például az ioari szekcióban hozzászólás aliq hangzott el. Élénk vita, kritikus szellem alakult ki viszont a kereskedelmi és agrár- szakemberek körében. Az előbbiek arra jutottak, hogy a vállalati terv alapjának a cég érdekét kell tekinteni, s hogy a merev, sematikus terv-gyakorlat megszűnjön, a „visszavonulást” is kalkulálni kell, részben vagy akár egészében is. A mezőgazdászok szerint üzemeik tervezését elsősorban az nehezíti hogy a mind jobban szétnyíló agrárolló és az élelmiszertermelő1; igényei közti ellentmondás kiéleződik, s az egyoldalúan mennyiségre törő exportigények miatt háttérbe szorul az ágazatban a versenyké- pesséq, a jövedelemnövelő képesség, a fejlesztés, a jövő megalapozása. Varga i. Munka a földeken Főidben az árpa, a zab és a magborsó A cukorrépa 90 százalékát elvetették Az időszerű mezőgazdasági munkákban keletkezett — tavasszal ritkán tapasztalható — munkatorlódásból a baranyai mezőgazdasági nagyüzemek sokat lefaragtak. Ez az idő jobbra fordulásának és a jó előkészítő munkának köszönhető. A kora tavaszi növények mielőbbi elvetése érdekében az üzemek többségében a gépek egy részénél megteremtették a kétműszakos üzemeltetés személyi feltételeit. A nehézgé- peker ké: műszakban dolgozó traktorosok éjszaka főleg talajelőkészítést, nappal pedig műtrágyázást és vetést végeznek. A jó szervezést bizonyítja, hogy a kapkodás helyett a torlódás ellenére is betartják a fontossági sorrendet, s a rendelkezésre álló emberi és gépkapacitást mindig a kiemelt teendőkre koncentrálják. Első feladat a kora tavaszi kalászosok elvetése volt, amiről ma már múlt időben beszélhetünk. Tegnapig az egész megyében befejezték a tavaszi árpa, a zab vetését, földben a magborsó és a konzerv zöldborsó nagy része is. Ez utóbbit, a konzervgyári igényekhez igazodva, szakaszosan vetik a termelő gazdaságok. Befejeződött az őszi kalászosok első fejtrágyázása is. A húsvéti ünnepek utón a legnagyobb erőket a cukorrépa vetésére koncnetrálták. Ez a nagy munka tegnapig 90—95 százalékban fejeződött be. Nagyobb terület, mintegy 300 hektár már csak a Szigetvári Állami Gazdaságban vetetlen. A terv itt 1000 hektár, a szigetváriak napi 80—100 hektáron juttatják földbe a magot és ha az eső nem jön közbe, vasárnapig végeznek. Tegnap 100 ember dolgozott az állami gazdaság földjein és a munkát szombatvasárnap is folytatják. Ahogy a cukorrépa vetése kész, azonnal megkezdik az 540 hektár szója elvetését, majd április 20. körül a kukoricavetéssel folytot- ják a tavaszi munkát. Az idén 1400 hektáron termelnek kukoricát. Párhuzamosan végzik a legelők tavaszi ápolását. Az áprilisi záporok — a Zselicben 34—40 milliméter esett az utóbbi 10 napban — meggyorsították a gyepek fejlődését, Gycrcy-nap táján kihajthatják a jószágot a legelőre. Huszonnégycráznak a Rába- é; Kirovec-trcrktorok vezetői a szentlőrinci Úttörő Termelőszövetkezetben. Tegnap 650 hektár napraforgónak és 2000 hektár kukoricának készítették elő a talajt. Befejezték c cukorrépa- vetést, földben a tavaszi árpájuk is. Kacsótai legelőjüket most készítik elő a szezonra. A gyepnek itt is jót tett az utóbbi napokban leesett 17— 18 milliméter csapadék. A megye gyepterülete egyébként 41 Ó00 hektár, ennek kétharmada hasznos, a többi úgynevezett talajvédő gyep. A megye mezőgardaságángk egyik mostoha gyermeke a gyep, pedig intenzifikálásával tömegtakarmpnytermő területek válthatók ki. Baranyában alia van más módja a gabonaterületek növelésének, hisz a kalászos gabona és a kukorica már így is a szántóföld 70 százalékát foglalja el. Ezért sajnos csak kevés gazdaság tud élni a gabonaterület növelése után járó hektáronkénti 2000 forintos jövedelemadó kedvezmény lehetőségével. — Rné —
