Dunántúli Napló, 1985. április (42. évfolyam, 89-117. szám)

1985-04-12 / 99. szám

IMS. április 12., péntek Dunántúl» napló s Régi kérdések — új válaszok A változást is tervezni kell Konferencia a POTE aulájában a vállalati tervezésről Á tárgyilagos és kritikus helyzetelemzés elengedhetetlen A Mecseki Bányászati Múzeum kiállítása Kőzetek világa ö Egészségesen élni! XXX. Baranya megyei ipari és mezőgazdasági üzemegészségügyi hónap Az üzemorvosoknak kulcs­szerepe van a betegségek megelőzését szolgáló egész­ségesebb életmódra nevelés­ben. E megállapítás többször, többféle megfogalmazásban hangzott el tegnap az SZMT székházában megtartott XXX. Baranya megyei ipari és me­zőgazdasági üzemegészségügyi hónap alkalmából megrende­zett üzemegészségügyi konfe­rencián. Dr. Kárpáti Júliának, a Ma­gyar Vöröskereszt Baranya me­gyei vezetősége titkárának megnyitója és dr. Berki Lász­lónak, a Baranya megyei Ta­nács Kórháza főigazgatóhe­lyettesének, megyei üzemegész­ségügyi főorvosának bevezető szavait követően Balázs József- né, a Vöröskereszt Baranya megyei vezetőségének alelnöke rövid megemlékezést, visszapil­lantást adott arról, hogyan szerveződött meg annak idején Baranya megyében az üzemor­vosi szolgálat és hogyan indult a kezdeményezés, hogy éven­te üzemegészségügyi heteket tartsanak a megyében. Mint mondta, az üzemegészségügyi hét gondolata harminc évvel ezelőtt, 1955-ben vetődött fel és ennek megszervezése dr. Miskolczy Vilmos, akkori üze­mi főorvos nevéhez fűződik. Bevezetésének a célja pedig az volt, hogy felhívják a mun­kahelyi vezetők figyelmét az egészséges munkakörülmények megteremtésének fontosságára, a dolgozók egészségének foko­zottabb védelmére. Elfogadtat­ni velük azt, hogy az értékes berendezések, gépek védelmé­nél is fontosabb azoknak a munkásoknak az egészségét védeni, akik ezeket a berende­zéseket működtetik. A rövid jubileumi visszapil­lantót követően dr. Tényi Jenó egyetemi tanár, a POTE Egészségügyi Szervezéstani In­tézetének vezetője tartott lebi- lincselően érdekfeszítő elő­adást. Itt és most, anélkül, hogy mélyebben hatolnánk a szakmai mondanivalókba, az előadásból csak egy-két érde­kes, közérdeklődésre is számot tartható gondolatot ragadnánk ki. A professzor elmondta, az elmúlt években az orvostudo­mány hallatlan tempóban fej­lődött, eddig elképzelhetetlen eredmények születtek. Ugyan­akkor óriási az ellentmondás ezzel szemben, hogy a lakos­ság általános egészségi álla­pota évről évre romlik. Mint mondotta, a medicinának szük­sége van szemléletváltásra. Az eddigi csak a betegség-ok ke­resése és a betegség gyógyí­tásának elsődleges feladata mellett fontos kell hogy legyen a megelőzés. Ez azonban nem­csak az eqészségüqy feladata, ezt a kérdést - úaymond - társadalmasítani kell! A peda- qógusnak, vagv akár a vál­lalati igazgatónak egyaránt feladata kell hoqy legyen az egészségesebb életmód iránti igény kialakítása. A professzor a szenvedélyes hangú előadá­sában hangsúlyozta, a „szocia­lista módon élni” azt is jelenti, egészségesen élni! (Különösen a dohányzás károsságára mu­tatott rá és éles hangon bírál­ta azokat az orvosokat, egész­ségügyi dolgozókat, akik a munkahelyükön dohányoznak.) Az előadást több érdekes, szakmai problémát feszegető hozzászólás követte, valamint Szűcs Istvánnak, a Carbon Vál­lalat igazgatójának korreferá­tuma is. Az ülést záró össze­foglalóban dr. Berki László többek között a következőket említette: a 40-60 év közötti férfiak halálozási arányszámát nézve Európában a második helyen állunk. Dohányzásban a világranglista szomorú má­sodik helyét foglaljuk el. S. Zs. Szellemes és jelképes értékű hasonlattal világította meg dr. Kéry István, az SZVTT Ba­ranya megyei szervezetének ügyvezető elnöke c tegnap Pé­csett, az orvosegyetem aulájá­ban megkezdődött, a vállalati tervezéssel foglalkozó konfe­rencián, mit is jelent — egye­bek közt — a tervezésben is megújuló vállalati önállóság: a helyze: diktálta módon előbbre hozta a konferencia egyik prog- rc mpontjc t. Igen ám — de hogyan? Er­ről szóltak az első nap elő- coásai, konzultációi, amelyek­hez dr, Dányi Pálnak, az MSZMP Baranya megyei Bizott­sága -titkárának bevezetője nemcsak az időszerűségre rá­mutató hangulatot adott, ha­nem mintegy felvázolta a terv- szerűség, a tervezés jelentését c: ötvenes évektől napjainkig, valamennyiből kiemelve azt, amit ma is érdemes és szüksé­ge- figyelembe venni. Mi kell ma, napjainkban az értelme-; vállalati tervezéshez? — tette fel a kérdést ezután Fedői László, az Országos Terv­hivatal munkatársa, és sokolda­lú, alapos választ odott. Min­denekelőtt azt a viszonyrend­szert elemezte, amely egyfelől a tervezés és szabályozás, más; felől e két folyamat és a szer­vezeti, intézményi rendszer meg­változóra közt alakul, s aminek fő jellemzője a vállalati önál- lóráa kibontakozása. Ennek pe­dig további feltétele vállala­taink kockázatviselő hajlamá­nak vállalkozókedvének növe­kedése önnek ataoián. ha meg- edjui' ehhez vállalatainknak a tévedés joaát. Valamennyien tudjuk: o ter­vezés az utóbbi időben gazdál­kodóink legtöbbjénél rangját, értéké: vesztette, többek közt ezért, mert a gazdálkodás gyor­san változó viszonyai között ta­lán nem is volt terv, ami a vál­lalati cselekvés valódi vezérfo­nala lehetett volna. Ahhoz, hogy ez megváltozzon — hang­súlyozta Fodor László —, a le­becsült vállalati tervezést fel kell váltani az önálló, célratö­rő tervezéssel. A „kinek csinál­juk?", „magunknak, vogy má­soknak?" „mi a funkciója?" kérdéseket kell tehát megvála­szolni, nagyjából a következő­képpen: saját maqunknak, Sa­ját használatra, saját dönté­seire megalapozásához, úgy, hoqy az már eleve a lehetséges változásokat, változtatásokat is macában foglalja. Az így felfogott tervezés új elemeire, szempontjaira részben az említett előadó, részben Dr. Varga Gyula csodálato­san szép pécsi képei vezették be tegnap délután o Pécsi Vórosszépítő és Városvédő Egyesület közgyűlését mintegy jelezvén: a sok szépséget óv­ni és őrizni kell, s azon mun­kálkodni, hogy e nagymúltú város még szebb legyen. Tillai Ernő elnök nyitotta meg a közgyűlést mintegy 200 részt­vevő jelenlétében egy közel­múltbeli sikertelenség felemlí­tésével: nem sikerült megegye­zésre jutni a városháza tor­nyából megszólaló toronyzene dolgában, de erről — úgy­mond - az egyesület nem mond le. Dr. Szupper Márton titkár számolt be az egyesület el­múlt évi munkájáról. Bejelen­tette: 1984 végén 427 egyéni és 62 pártoló - intézményi — tagja volt az egyesületnek, s mások mutattak rá a továbbiak­ban. Csak címszavakban jelez­ve: a távoli és közeli tervek markáns megkülönböztetésére — az előbbieknél a műszaki fejlesztési kérdések primátusá­val —, az elmúlt idő és a ki­induló helyzet objektív, tárgyi­lagos és kritikus elemzésére, a tényezőváltozások különböző kombinációira. Varga J. A főpróbák még a Sógvári Művelődési Házban folynak, itt lesz ma, pénteken este 7 óra­kor a premier, de hétfő esté­től már a nagyszínházban lesznek az előadások. Sarkadi Imre "Elveszett paradicsom cí­mű drámáját 1961-es keletke­zése óta számos társulat be­mutatta, s — mint az az időt álló, klasszikus műveknél le­hetséges mindegyik generá­ció a maga problémáira keres­te benne a választ. Mint most a pécsi előadás is. Vas-Zoltán Iván rendező mondja a próba szünetében. — Sebők Zoltán, a mű fiatal hőse annyi idős, mint én: szá­momra, kortársaim számára ez a dráma ma játszódik. Úgy érezzük, minket sem készítet­nem hallgatta el, hogy a vi­szonylag kislétszámú tagság körében sem jó a tagdíjfizeté­si morál. Beszélt arról, hogy a város vezetői érdeklődéssel kísérik az egyesület munká- ját, a lakosság köréből is egy­re több jelzés, észrevétel érke­zik, nemegyszer fényképpekkel is dokumentálva, városszerte tapasztalható rendetlenségek­ről, amelyeket illetékes hely­re továbítanak. Az egyesület tavaly részt vett a Körösi Cso- ma-évforduló alkalmából az emléktábla létesítésében, dí­jat ítélt oda az Év lakóháza pályázaton, fotópályázatot bo­nyolított le, s részese volt a városháza toronyórája felújí­tásának. Az emléktábláért Baka Kálmán, a toronyóráért A megyei KISZ- bizottság ülése A KISZ Baranya megyei Bi­zottsága tegnap délelőtti ülé­sén vitatta meg a KISZ KB ta­valy februári környezetvédelmi határozatának baranyai tapasz­talatait, valamint az 1985. évi munkahelyi és lakóterületi érté­kelő és tervező KlSZ-taggyűlé- sek, munkahelyi küldöttgyűlé­sek politikai tapasztalatait. A megyei KISZ Bizottsáq a fen­tieken kívül áttekintette az 1985. évi forradalmi ifjúsági na­pok rendezvénysorozatának ta­pasztalatait és döntött a moszk­vai VIT-en részt vevő baranyai politikai delegáció személyi ösz- szetételéről. tek fel eléggé apáink a jövőre: azt hittük, a tehetség elég az érvényesüléshez. Sebők Zoltán fiatalon karriert csinált, de mert erkölcsileg nem volt elég erős, sok csalódás érte, s rá kellett jönnie, a világ nem pontosan úgy működik, mint ahogyan azt az előttünk járó generáció tanította. Az „apák nemzedékét" a drámában idősebb Sebők és János, a nagybácsi képviseli: Mensáros László és Paál Lász­ló játsszák. Sebők Zoltán: Szegvári Menyhért. Mira: Radó Denise f. h. A többi szerep­ben N. Szabó Sándort, Melis Gábort, Labancz Borbálát, Nagy Annamáriát, Unger Pál­mát és Cserényi Bélát látjuk. G. T. Gulácsi János kisiparosnak szavazott meg jegyzőkönyvi köszönetét a közgyűlés. A tit­kár a továbbiakban részlete­sen foglalkozott a szakosztá­lyok munkájával, s külön ki­emelte a természet- és kör­nyezetvédelmi szakosztály tár­sadalmi munkát szervező te­vékenységét, ennek az értéke 463 ezer forint volt. Bejelen­tette azt is, hogy a vezetőség tavaly az egyesület tiszteletbe­li tagjává választotta dr. Pet­rovich Edét és Fetter Antalt a városért végzett több évtizedes munkásságuk elismeréseként. Végezetül köszönetét mondott mindazon szerveknek, amelyek támogatták az egyesület tevé­kenységét, s a városlakóknak, akik az egyesület célkitűzései­Pécsett, a Káptalan utca 3- ban a Vasarely Múzeum van, ezt jelzi az utcai kiírás is. Azonban belépve a kapun balra egy tábla hirdeti: Me­cseki Bányászati Múzeum „Kő­zetek világa". Van, aki tovább­megy a Vasarely felé az udva­ron, van aki lemegy a lépcső­kön. „Mily szerencsében volt lészünk ezzel a betévedéssel, és mennyivel szegényebbek azok, akik a propaganda hiá­nyában nem járhattak e szép kiállításon . . ." Egyetértek a székesfehérvári látogatóval. Amerikaiak, hollandok, néme­tek, franciák, arabok, kínaiak, valamint Magyarország minden tájáról érkezők bejegyzését ol­vasom a vendégkönyvben, és köztük ritka a baranyai. Pe­dig főleg nekünk szólnának, nekünk mesélnének a kövek. A Vasarely Múzeum alatt húzódó török kori pincét az Ércbányászati Vállalat, a Me­cseki Szénbányák, a Magyar Állami Földtani Intézet, a Bá­nyászati Aknamélyítő Vállalat és a Pécs városi Tanács hasz­nosította. A berendezés Dévé­nyi Sándor belső építész tervei clapján készült. A bányai bizto- sitásimitáció különös hangula­tot sugall: a látogató mélybe érkezett, térben és időben egyaránt. Féldrágakövek, majd Ma­gyarország szénelőfordulásai láthatók, a szénfajták mellett a fedő és kísérő kőzetek. A Mecsekben található liászkori kőszenek külön rekeszt kaptak, mint ahogy az ércek bemuta­tásánál és megkülönböztetett helye van az uránércnek. Fél­bevágott cseppkő, spirálkép­ződménnyel körülvett kősódarab és méq számos különlegesség van, bemutatva a vulkanikus, az üledékes, a metamorf kőze­tek különösen szép világát. A pincemúzeum párhuzamo­san megy a Káptalan utcával. Egy 25 méteres összekötővel újabb 400 méteres szakaszt kapcsoltak a jelenlegihez. Az vei összhangban a város szé­pítésén munkálkodtak. Az ellenőrző bizottság je­lentését Laky András terjesz­tette a közgyűlés elé, majd az elnök ismertette az idei terveket, s ennek a pénzügyi hátterét. Az egyesület összes tervezett bevétele ebben az évben 552 ezer forint lesz, a tervezett kiadások összege 373 ezer forint, s ebből olyan célok valósulnak meg, mint a sétatéri zenészemlékmű fel­újítása, a mecseki sétautak fejlesztése, városszépítéssel kapcsolatos pályázatok támo­gatása stb. A közgyűlés jóváhagyta a beszámolókat, az idei pénz-, ügyi és munkatervet, majd a vezetőségben végrehajtandó személyi változásokat. H. I. új rész vége a Janus Ponnonius utca 4, számú ház bejáratánál van. — Behozzuk a belvárosba a bányát — mondja Marosi Ká­roly, a Mecseki Bányászati Mú­zeum igazgatója, miközben bányászlámpával botorkálunk. - A munkák előreláthatóan a jövő év bányásznapjára feje­ződnek itt be. A vágatrendszer egyik fele az Ércbányászati Vállalaté, a másik a Mecseki Szénbányáké lesz, itt mutatják majd be a termelést, és ismer­tetik meg a látogatókkal a bá­nyamunkát. L. Cs. K. Pécsett tegnap, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bi­zottsága székházában a Ró­mai Katolikus Papi Békebizott­ság és az Egyházközi Papi Békebizottság nagyszámú részt­vevővel hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulója ■ tisztele­tére ünnepi ülést tartott. * A nemzetközi nőmozgalom megalakulásának 75. évfordu­lója alkalmából kerekasztal- beszélgetésre hívta az MSZMP Mohács városi Bizottsága és a HNF városi Bizottsága tegnap az MNDSZ mohácsi alapító tagjait. A találkozón Borsos Já­nos, a városi pártbizottság el­ső titkára köszöntötte a 13 megjelentet, majd a mozgalom kezdete óta megtett útról, a vendégek visszaemlékezéseit hangszalagra rögzítették. * Csütörtökön a SZOT székha­zában megkezdődtek a Szak- szervezetek Országos Tanácsa és a Kubai Dolgozók Központ­ja vezetőinek megbeszélései. A Gáspár Sándor elnök és Roberto Veiga Menéndez fő­titkár által vezetett szakszerve­zeti küldöttségek tájékoztatták egymást szakszervezeteik tevé­kenységéről és feladatairól, áttekintették a magyar és a kubai szakszervezetek közötti kapcsolatokat, és megállapod­tak a két szakszervezeti köz­pont együttműködésének to­vábbfejlesztésében. * A kohászatban, a gépipar­ban és a villamosenergia­iparban az utóbbi egy évben csökkent az üzemi balesetek száma, mérséklődött a cson­kulásos balesetek aránya, de a súlyos halálos üzemi bal­eseteké ismét növekedett. Egyebek közt ezt állapították meg a vasas szakszervezet csütörtöki elnökségi ülésén. Közgyűlést tartott a Pécsi Városszépítö és Városvédő Egyesület Köszönet a városszépítő munkáért Sarkadi-bemutató Pécsett Szegvári Menyhért, Radó Denise és Mensáros László a dráma első felvonásában (Fotó: Maletics) Elveszett paradicsom A közélet hirer

Next

/
Thumbnails
Contents