Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-07 / 64. szám

1985. március 7., csütörtök Dunántúli napló 5 Magyarbóly egyike Bora­nya legdélebbi települései­nek. Az 1270 lakosú község tanácsához tartozik Kislippó, Lapáncsa, lllocska, mintegy ezer lakossal. A hét elején a székhelyközségben tartottak falugyűlést, és egyúttal meg­rendezték a Tenkesalja ÁFÉSZ és a takarékszövetke­zet tagértekezletét. Panta Sándor, a Magyar- bólyi Községi Közös Tanács elnöke beszámolóját törté­nelmi visszatekintéssel 'kezd­te annak érzékeltetésére, hogy egy-egy település fej­lődése nem mindig egyenes vonalú, gyors és látványos. Magyarbóly létezéséről leg­korábbról XIII. századi ok­iratok szólnak. A falu a tö­rök hódoltság idején elpusz­tult. Sok évszázados törté­Falugyűlés Magyarbólyban rielme során a község életé­ben az utóbbi 14 év hozott jelentős változásokat a tele­pülésfejlesztésben. Szilárd burkolatú utcákat, egészsé­ges és vezetékes ivóvizet a víztársulás révén, a gázpa­lack-cseretelep többszörösé­re bővítését, új buszvárókat, tüzelőolaj-töltőállomást, a belvizek lecsapolását, az öregek napközijét, óvodabő­vítést és -korszerűsítést, pe­dagógus szolgálati lakáso­kat, varrodát, s még lehetne folytatni a sort. A 6. ötéves tervciklusban kevesebb lehe­tett a felsőbb tanácsi támo­gatós, szerényebbek voltak a célkitűzések: két utca fel­újítása, újabb pedagógus szolgálati lakás, szennyvíz­ürítő telep létesítése Vil­lánnyal közösen. Ami idénre marad: járdafelújítás, a ru­házati üzlet épületében egy új élelmiszer- és húsbolt ki­alakítása, az öregek napkö­zijének és az iskola épületé­nek tatarozása, az intézmé­nyes szemétszállítás beindí­tása, a belterületi árkok ren­dezése. A DÉDÁSZ idén ta­vasszal nagyszabású re­konstrukciót hajt végre a fa­lu villamos hálózatán. A ta­nácselnök a 7. ötéves terv­ciklus elképzeléseiről is szólt. Ebben többek között két új tanterem építése, további já rda f e I ú j ítá so k, halottszá 11 í- tó gépkocsi beszerzése, a fa­luközpont rendezése, újabb pedagógus szolgálati lakás építése, vagy vásárlása, s to­vábbi házhelytelkek kialakítá­sa szerepelnek. A tanácselnök beszámoló­ját követően Elek Antal vb- titkár ismertette a közelgő választások új szabályait, majd Ligeti József, a Ten­kesalja ÁFÉSZ elnökhelyette­se tartott tájékoztatót a szö­vetkezet eredményeiről, Ma- gyarbólyt is érintő terveiről. A hozzászólások zöme és leglényegesebbjei is a lakos­ság kereskedelmi ellátásá­nak helyzetével foglalkoztak, s Magyarbóly jelentős át­utazó idegenforgalmára utal­va egy ABC-jellegű kisáru- ház létesítését szorgalmaz­ták. Ligeti József a kérdé­sekre válaszolvo arról tájé­koztatta a magyarbólyiakat, hogy a ruházati boltból idén májusra olyan korszerű élel- miszer-húsboltot alakítanak ki másfél millió forint kivite­lezési költséggel, amelyben alapvető ipar- és ruházati cikkeket is árusítanak. Az áfész 'következő fejlesztése Magyarbólyban a presszó­kocsma melegkonyhás ven­déglátó egységgé való át­alakítása lesz. D. 1. Szentlőrinci ÁFÉSZ Sikeres gazdálkodási év Új belépők támogatják a tevékenységet 400000 forint kár Vajszlón Tűz után a nemrég 600 000 forintért felújított tetőszerkezet Fotá: Irb János Tűz a régi malomban Az önkéntes tűzoltók helytállása Ingyen készül az újjáépítési terv Az elmúlt évi gazdálkodás eredményeit jóváhagyó, az 1985-ös feladatokat meghatá­rozó küldöttgyűléseket tarta­nak a fogyasztási szövetkeze­teknél. Baranya megye egyik legeredményesebb áfészében, a Szentlőrinc és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezetben szerdán tar­tották meg a küldöttgyűlést. A hosszú évek óta az elsők között szereplő szövetkezet negyvenegy községben, hu­szonöt és fél ezer ember ellá­tásáról gondoskodik. Ezt bizo­nyítja az is, hogy az elmúlt évben még 153-an kérték fel­vételüket, s közülük 118-an harminc éven aluliak. Elsőd­leges feladatnak tartják a la­kosság folyamatos áruellátá­sát, különös tekintettel az alap- és olcsóbb árucikkekre, ennek megfelelően alakították ki az árukészletet is. A Szent­lőrinc és Vidéke ÁFÉSZ tevé­kenysége kiterjed a kiskeres­kedelemre, vendéglátóiparra, felvásárlásra, valamint az ipa­ri termelésre is. A szövetkezet értékesítése meghaladja a 480 milliót, ezen belül a bolti kis­kereskedelemé a 290 milliót, a vendéglátóiparé pedig csak­nem a 60 milliót. A szövetke­zet össztevékenységében jelen­tős helyet foglal el az ipari termelés, ami 1984-ben 105 millió forintos árbevételt je­lentett. Az előző évhez viszo­nyítva a forgalmuk 49 millió forinttal nőtt. Szerdán a Budapest Kong­resszusi Központban szekció­ülésekkel folytatta munkáját a magyar ipar 40 éves fejlődését áttekintő, kedden kezdődött konferencia. Az eszmecserék tapasztalatait a konferencia résztvevői plená­ris ülésen összegezték. Román Zoltán, az MTA ipar- gazdaságtani kutatócsoportjá­nak igazgatója a gazdasági növekedés és az ipar kapcsola­tát elemző szekcióülés vitájáról számolt be. A hozzászólók je­lentős eredményként értékelték, hogy a magyar gazdaság az el­múlt negyven évben került kö­zelebb a legfejlettebb orszá­gokhoz, s a növekedés motor­ja — a jól ismert gondok el­lenére —• kétségtelenül az ipar volt. Hangsúlyozták azonban, hogy a gazdasági növekedés­nek, az életkörülmények javí­tásának egyaránt lényeges fel­tételét jelentő infrastruktúra háttérbe szorult, s fejlesztésére a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. Elhangzót; a hoz­zászólásokban az is, hogy a fejlődési nem szabad csupán a növekedés alapján megítélni, hiszen az elmúlt évtizedek gaz­dasági eredményeit még jelen­A Szentlőrincen megtartott közgyűlésen Joó János, a szö­vetkezet elnöke szóbeli beszá­molójában többek között el­mondta, hogy az elmúlt évben bővítették a beszerzési formá­kat, a megyén kívül is keres­tek kapcsolatokat kereskedel­mi vállalatokkal, szövetkeze­tekkel. Célul tűzték ki a kul­turált ellátás színvonalának emelését, mindezt segíti az is, hogy a vendéglátóegységek közül 29 szerződéses, az új cukrászüzem pedig jövedelem­érdekeltségi rendszerben mű­ködik. Az ipari kiegészítő tevé­kenységben a faipari üzem tizenkilencféle terméket gyárt, amelynek legnagyobb része gyermekbútor. A védőruhaké­szítő-üzemben láng- és kopás­álló kesztyűket és ruhákat varrnak. Az elmúlt évben el­ért több mint 14 millió forin­tos nyereség a szövetkezet életében az eddigi legmaga­sabb összeg. A továbbiakban a beszámoló az ez évi terve­ket tartalmazta: újabb üzlete­ket és egységeket kívánnak bevonni a szerződéses üze­meltetési formákba, ugyanis ez a vendéglátásban biztosí­ték a jó ellátásra. Ezenkívül boltokat korszerűsítenek, ala­kítanak át. A legnagyobb le­hetőséget a védőruhaüzem fejlesztésében látják, a bedol­gozók létszámának növelésé­vel. tősebb társadalmi változások kísérték. Az ipar teljesítmé­nyé; a szekcióülésen szigorúon értékelték a hozzászólók, s megállapították, hogy a kívána­tos dinamizmus eléréséhez jobb minőségre, hatékonyságra, ru­galmasabb szerkezetváltási készségre van szükség. Ezekben egyaránt megvan a szerepe a nagy- és a kisvállalatoknak. Miután azonban a tőke jelen­tős hányada a nagyvállalatoknál koncentrálódik, kívánatos len­ne, ha a magasan képzett szakemberek ot: fejtenék ki át­lagosnál értékesebb teljesít­ményüket. Vámos Tibor akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Au­tomatizálási Kutatóintézetének igazgatója a műszaki haladás­nak az iparban betöltött sze­repé: értékelő vita tapasztala­tai: összegezte. Egyöntetű volt a hozzászólók véleménye: a magyar ipar műszaki színvona­lát gyorsabban kell növelni ah­hoz, hogy a fejlett országokhoz A vajszlói régi malomépület falai megmaradtak. Az új te­tőszerkezet azonban kedden éjszaka leégett. A tűz marta­léka lett az a 390 000 forint, amit befektettek ebbe az öreg épületbe, hogy a sok évi vá­rakozás után kultúrházat kap­jon a község. — Ég a malom! — kiabáltak be kedden este fél hétkor a presszóba. A húszezer forintos hegesztőtrafó — az emeleten—, villant át a gondolat az ott poharazgató Polgár Józsefen és már rohant is kifelé a presszóból. — Talán egy perc sem telt el, amíg odaértem. Munka­társammal, Tamási Istvánnal kifeszítettük a hátsó ablakot. Mire leértünk a padlásról a 90 kg-os készülékkel, már mindent elborított a füst és zuhogtak a cserepek. — Odaveszett minden, amit egész télen csináltunk — int szomorúan az egyik overallos mért elmaradásunk tovább csökkenjen. A műszaki fejlesztés gyorsításának alapvető feltétele az általános technológiai re­konstrukció. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha megfelelő gazdaság-, iparpoli­tikával és szabályozással páro­sul. A szabályozás eddig ugyanis elsősorban statikus szemlélettel és nem o gazdasá­got dinamizálva törekedett az egyensúly megteremtésére. A vitában többen arra is felhív­ták a figyelmet, hogy a mű­szaki fejlesztés akkor válhat igazán az ipari versenyképes­ség javításának alapjává, ha az a hazai feltételeket és a kül­piaci követelményeket egyaránt figyelembe veszi. Nagyon fon­tos éppen ezért a hazai felté­telek, az ipar által eddig elért eredmények reális értékelése, ami nélkül aligha kezdődhet meg a megújulás. Az ipar az elmúlt négy évtized során for­radalmi átalakuláson ment át, s a jelenlegi ipari bázison már adottak a gyorsabb műszaki ember, és a megmentett kis rakománnyal elindul az autó. Kedden este 18 óra 53 perc­kor érkezett a jelzés a siklósi tűzoltóparancsnokságra, hogy kigyulladt a vajszlói régi malomépület. Siklósnak azon­ban nincs állami vonuló egy­sége, az önkéntesek gépjár­műfecskendője pedig javítás alatt volt. A tűzoltóságtól ka­pott tájékoztatás szerint a helyszínre először a vajszlói önkéntesek érkeztek, majd a pécsi, a barcsi és a szigetvári tűzoltók, összesen 11 fecsken­dővel. Az oltást megnehezítet­te, hogy az épületbe nem le­hetett bemenni, mert a tető­szerkezet elégett, a keresztge­rendák leszakadtak. Nyolc óra körül sikerült a tüzet körülha­tárolni, az oltást pedig 23 óra fejlődés feltételei — mutattak rá a szakemberek. A harmadik szekció az ipari tervezés, szabályozás és a szer­vezés kérdéseivel foglalkozott. Csikós Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke összefoglalójában arról szólt, hogy az 1985—90-es években a hazoj ipa; valószínűleg kedve­zőbb feltételek között fejlődhet, mint az elmúl; években, ez azonban az eddigiektől eltérő, új típusú rugalmasabb iparirá­nyítást igényel. A hozzászóláso­kat egyfajta óvatos . derűlátás jellemezte, amit arra ©lapoztak, hogy a következő években az iparvállalatok munkáját sokkal inkább ösztönzőkkel kívánják segíteni az irányító szervek, s feltehetően jó néhány kényszer- intézkedésként bevezetett kor­látozás; megszüntetnek, eny­híthetik a szigorításokat. Szinte valamennyi felszólaló lényeges­nek tartotta-, hoav □ jövőben a jól, jövedelmezően gazdálkodó vállalatok a termelés során megtermel: nyereség nagyobb hányadát használhassák fel, min; eddig. A szekcióvezetők beszámoló­jával befejeződött a kétnapos konferencia. 30 perckor fejezték be. Az izzó gerendák, lécek eltávolításá­val azonban még nagyon sok munka volt, így az utolsó egy­ségek 3 óra 10 perckor indul­tak vissza Pécsre. Nagy Lajos századosnak, a megyei parancsnokság tűz- vizsgálójának is hosszúra nyúlt ez a műsrak. Szerdán déli 12 órakor még a tanácsházán ta­láljuk. — Elismerés illeti a vajszlói önkénteseket — mondja —, akik elkezdték az oltást, amíg riasztották az állami tűzoltó­kot. Igaz, fél tizenegyre befe­jeztük az oltást, de azután is kemény munka várt még ránk. Védőkesztyűben, baltával kel­lett lebontani az izzó geren­dákat, valamint szétválogatni a parazsos deszkakötegeket. Podolszki János vajszlói ön­kéntes tűzoltóval nem tudtunk beszélni. A hosszú éjszaka után az igazak álmát aludta. Mikor felröppent az utólag té­vesnek bizonyult hír, hogy gázpalackok vannak az épü­letben, Podolszki János rohant be az égő malomba. Katona Zoltán tanácselnök a keddi éjszaka után nem sok reménnyel kezdte a szerdai napot.- Ezt a kultúrházat évek óta várta a falu. Itt nem lehe­tett egy rendes zárszámadást tartani, az üzemek vezetői nem tudtak egy rendezvényen ‘kétszáz embert leültetni, és a jónevű gyermekszínpad is alig tudott próbálni,_ mert nem volt hol. És alighogy elkezdtük ter­vünk megvalósítását, máris füstbement. Illetve ma délelőtt változott a kép. Itt járt a ter­vező, és a helyszíni szemle után közölte, hogy a Mecseki Szénbányák egyik vállalati gazdasági munkaközössége in­gyen elkészíti az új terveket. Hiába, aki gyorsan ad, két­szer ad. Hogy mi volt a tűz keletke­zésének oka, egyelőre még nem tudjuk, kivizsgálása folya­matban van. Marton Gyöngyi Jobb ellátás várható Hatékonyabb kemizálással a nagyobb árualapokért Növényvédelmi és agrokémiai napok Pécsett Baranya mezőgazdasági üze­meinek főmezőgazdászai, a nö­vényvédelem és a talajerő-gaz­dálkodás szakirányítói jelenlé­tében, dr. Álló Mátyás, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője nyitotta meg tegnap Cserkúton, a Növényvédelmi és Agroké­miai Állomás székházában a XXIII. növényvédelmi és agro­kémiai napokat. Az ágazat 1985. évi felada­tairól dr. Baranyai Ferenc, a MÉM" növényvédelmi és agroké­miai főosztályvezetője adott tá­jékoztatást. Elöljáróban rámu­tatott: Baranya kemizálási eredményei jobbak az országos átlagnál. Műtrágya ható­anyagból 30 százalékkal töb­bet, a veszélyes gyomirtószerek­ből 5 százalékkal kevesebbet használnak fel az itteni üzemek. A számítógépes gyomfelvétele­zésnek köszönhetően itt keve­sebb beovatkozással érik el a jó eredményt. A kártevők és be­tegségek elleni védekezés is in­tegráltabb, a szellemi kapaci­tások kihasználása jobb az or­szágos átlagnál. Az eddiginél is hatéko­nyabb műtrágya és növényvé- dősze; használattal teljesíthe­tők a népgazdaság idei és kö­zéptávú céljai: gabonából az idén 15,5, 1990-re pedig már évj 17—17,7 millió tonnát kell előállítani, ami megfelelő terü­let- és hozamnöveléssel érhető el. A nagyobb árualapok elő­állításához szükséges műtrá­gya- és növényvédőszer-háttért c kormányzat biztosítja. Széle­sebb hatás spektrumú, kisebb adaqú és környezetkímélő sze­rek gyártása és behozatala vár­ható. Növényvédőszerekből a tavalyinál jobb ellátás várható. Mennyiségileg a műtrágya is rendelkezésre áll, a nitrogénnel azonban továbbra is váloszték- problémák vannak. Gond, hogy rí Szovjetunióból időben beér­kezett karbamid nagv meny- nyiségben vesztegel Záhonynál, diszpozíció hiányában. Az öm­lesztve érkezet: karbamid gyor­sabb fogadását ér. terítését rra1' egv korszerű átrakó és zsákoló üzem oldja meg, ame­lyek éDÍtését 7áhonyban rövide­sen megkezdik. Az elöregedett növényvédő gépparkot az IGP. 5. keretében világbanki hitelből lehet moder­nizálni. Műtrágyánál a folyé­kony, illetve szuszpenziós üze­mek létesítéséhez beruházási adókedvezményt, illetve ala­csony kamatú hitelt vehetnek igénybe az érdekeltek. A nö­vényvédő repülőgépek és heli­kopterek jobb kihasználását se­gíti a módosított díjtarifa­rendszer, amely 360 légi óra fe­let; kedvezményt ad a felhasz­nálónak. A szermaradványok terén nagyobb lesz a hatósági szigor. A veszélyes hulladékok, göngyölegek megsemmisítése érdekében korszerűsítik a nit- rokémia fűzfői üzemét, amely 1986-tól megoldja a problé­mát. Gombocz Zoltán, a Chemo- limpex vezérigazgatója a nö­vényvédőszerek és műtrágyák exportjáról és importjáról adott részletes tájékoztatást. A mai programban Sze- remlei Béla, a múlt év augusz­tusában létrejött Magyar Agro­kémiai Egyesülés igazgatója számol be o növényvédőszer és műtrágya forgalmazás 1985. évi rendjéről. A meszező anyagellátás javuló kilátásairól Pothorszki Vince, a BCM labor­vezetője és Fekete László, a DÉLKŐ főmérnöke tartanak tá­jékoztatást. —Rné— Sz. K. Iparunk 40 éve

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents