Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-07 / 64. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli A tartalomból: Állásfoglalások a színház­felújítás-ügyben (3. oldal) A szerkesztőség postájából (6. oldal) A szakmunkásképzés el­lentmondásai (3. oldal.) elismerően szólt a vállalat, o szocialista brigádok munkájá­ról, a kollektív szellem ilyetén való megnyilvánulásáról is. Kö­szönetét mondott a kong rész - szusnak felajánlott és készített szép ajándékért. Lukács János és Szentirányi József ezután a vállalat vezetőinek invitálására gyárlátogatásra indult, végig­követve a dísztálot készítők műhelyeinek sorát, szót váltva a dolgozókkal. Miklósvári Z. A szocialista brigádok kiváló teljesítményei Építészeti kultúra van, kritikája nincs Az építészek szerepe és felelőssége Korszerűsítik az építésügyi szakigazgatást Várkonyi Péter megbeszélései Londonban Aczél Endre, az MTI tudósí­tója jelenti: A hivatalos látogatáson Londonban tartózkodó Várko­nyi Péter külügyminiszter prog­ramja szerda délelőtt a brit kereskedelmi és iparügyi mi­nisztériumban kezdődött, ahol Norman Tebbit 'miniszter fo­gadta őt. Kettejük háromne­gyedórás eszmecseréjén a két­oldalú gazdasági és kereske­delmi kapcsolatokról volt szó. Megvitatták, hogy a brit, illet­ve a magyar kormány milyen módon bátoríthatja és segít­heti a gazdasági kapcsolatok szálainak erősítését, illetye a kereskedelmi forgalom bővíté­sét. Várkonyi Péter ezután Sir Geoffrey Howe brit külügymi­niszterrel tárgyalt vendéglátó­ja hivatalában. Őszinte és szí­vélyes hangulatú eszmecseré­jük tárgya a nemzetközi hely­zet volt, ezen belül a kelet- nyugati kapcsolatok problé­maköre, az enyhülés és a fegyverzetkorlátozás. Bár a fe­lek rögzítették, hogy a nem­zetközi feszültség okait elté­rően ítélik meg, a fegyverzet­korlátozás számos kérdését il­letően más a megközelítési módjuk, és másképp értékelik a genfi tárgyalások előtt ki­alakult helyzetet, nevezetesen az Egyesült Államok „straté­giai védelmi kezdeményezésé­nek” kérdését is, reményüknek adtak hangot, hogy a Szov­jetuniónak és az Egyesült Államoknak Genfben sikerül lépést tennie azoknak a célok­nak az elérése felé, amelyeket a szovjet és az amerikai kül­ügyminiszter januári találkozó­járól kiadott közös közlemény tartalmazott. Várkonyi Péter és Sir Geoffrey Howe végül megelé­gedéssel állapította meg, hogy a brit—magyar kapcsolatok az elmúlt két évben jól fejlődtek, és az együttműködés további bővítésére való készség mind­két oldalon megvan. A kétoldalú kapcsolatok részletkérdéseit szerda délután Várkonyi Péter Malcolm Rif- kind brit külügyi államminisz­terrel vitatta meg. (Munkatársunk telefonjelen­tése) Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban két éve tűzték napirendre az épí­tészeti, a környezeti kultúra fejlesztésének ügyét, s dol­goztak ki erre cselekvési prog­ramot. Akkor az indításhoz kérte a sajtó segítségét a tár­ca — Jantner Antal miniszter- helyettes részletes tájékozta­tása alapján. Tegnap ugyanő a két év alatt elért eredmé­nyekről számolt be az újság­írók előtt. A beszélgetés idő­szerűségét az adta meg, hogy holnap — március 8-án — há­romnapos konferencia kezdő­dik Sárospatakon, „Az építé­szek szerepe és felelőssége a környezet és az építészeti kul­túra alakításában” címmel. A két éve indult programot illetően emlékeztetett arra Jantner Antal, hogy a minisz­térium azért tartotta fontosnak az ügy napirendre tűzését, mert nálunk jóval alacsonyabb az építészeti kultúra színvona­la, mint szeretnénk, illetve le­hetne, s ezen változtatni kell. Ennek érdekében megtörtén­tek az első lépések az építé­szeti kultúra oktatásának a beépítése az iskolai tananyag­ba, az első eredmények biz­tatók. Különféle pályázatok szolgálták a célt, s valameny- nyi közül kiemelkedett „Az év lakóháza" pályázat. Ennek az évről évre történő meghirde­tésének nagy jelentőséget tu­lajdonít a tárca, mert a ma­gánerős építés mindinkább előtérbe került, ennélfogva a tájformáló szerepe sem lebe­csülendő. Megállapította a miniszterhelyettes, hogy a csa­ládi házak, társasházak több­ségét ma már jó építészek tervezik, mert az építtetők is felismerték ennek a szüksé­gességét és nem is sajnálnak áldozni erre. összességében jó a fogadókészség az emlí­tett cselekvési program iránt és társadalmi szinten megvan az egyetértés abban, hogy emelni kell az építészeti kul­túra színvonalát. A sárospataki konferencia témájával kapcsolatban azt hangoztatta a miniszterhelyet­tes, hogy az építész egyre in­kább a karmestere a környe­zeti kultúra fejlesztésének az alkotásai révén, amelyek ha jók, hatásosan alakítják épí­tett környezetüket, s adnak neki évtizedekre meghatározó arculatot. Egyébként a mi­nisztérium felfogásában is elő­térbe került, s fő feladatnak tekintik az épített környezet minőségi javítását, s ennek ér­dekében intézkedések sora születik a közeljövőben. Ezek sorában kiemelkedő az épí­tésügyi szakigazgatás korsze­rűsítése, minthogy a mai hely­zet már tarthatatlan. A mi­nisztériumban rövidesen létre­hozzák a tanácsi építészeti fő­osztályt, s a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával egyetér­tésben folyik az építésügy szakigazgatási hálózat új rendszerének a kialakítása. Az a cél, hogy megfelelő képesí­tésű szakemberek legyenek az elsőfokú építésügyi hatósá­goknál. Ma alig találni ezek­nél építészt, mert sem a jöve­delem, sem a hatáskör nem vonzó, holott az épített kör­nyezet rendbehozatalához hozzáértő emberekre van szük­ség, s amit az ország mai helyzetében meg lehet tenni ennek az érdekében, azt a mi­nisztérium meg fogja tenni. A korszerűsített szervezet nem­csak építészrendészeti szere­pet lát el, hanem felügyeletet és minőségellenőrzést is és feljogosítják arra is. hogy ese­tenként le is állíthasson épít­kezést, sőt szankcionáljon is. Munkatársunk kérdése nyo­mán vita bontakozott ki az építészeti kritika helyzetéről, s ennek kapcsán Jantner Antal kijelentette: furcsa dolog, hogy miközben építészeti kul­túráról beszélünk, annak az egyik igen fontos eleme, a kri­tika mindmáig megoldatlan. Hársfai István Leégett a volt vajszlói malom. Takarítják az üszkös gerendákat. (Tudósítás az 5. oldalon.) Erb János felvétele Lukács János és' Szentirányi József a vállalat Zsolnay gyáregységében Cseri László felvétele A Zsolnay Porcelángyár dol­gozói, szocialista brigádjai meglepetéssel szolgáltak: nagy méretű, gyönyörű mintázatú dísztálat készítettek azzal, hogy azt a baranyai küldöttek adják át a pártkongresszusnak. Az ajándékot jelképesen tegnap délelőtt adták át a gyárban Lu­kács Jánosnak, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottsága első titkárának és Szentirányi ló- zsernek, az MSZMP Pécs városi Bizottsága első titkárának. A XIII. pártkongresszus bara­nyai küldötteinek képviseleté­ben érkezett vendégeket Pa- laczki János, a vallalat pártbi­zottságának titkára köszöntötte, bemutatva a dísztál jelenlévő tervezőit, készítőit, akik: Markó­né Tóth Éva, Székely Gergely, Stibi Dezső, Fekete Rudolf, Is- tókovics Károlyné, Pallós Péter- né, Mezővári Andorné, Németh Tiborné, Györkő Gézáné, Sza- lontai Mária, Pakuts Péterné, Kárpáti Arpádné, Geresics Ka­talin, Szekeres Gézáné, Bárdo- nicsek Lászlóné, Bart Heini, Rózsa Béla és Benkő Antal, összesen 164 munkaórát áldoz­tak a díszes tál elkészítésére. A párttitkár egyben kérte a kül­dötteket, tolmácsolják a Zsol­nay Porcelángyár szívélyes üd­vözletét, eredményes munkát kívánnak a kongresszusnak, s ígéretet tesznek, a gyár kom­munistái ki foaiák venni részü­ket a kongresszus határozatai rájuk eső részének végrehajtá­sában. Ezt követően Bosnyák János igazgató számolt be a vállalat, Lukács János és Szentirányi József küldöttek vették át a dolgozók ajándékát ezen belül is a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny, az 500 dolgozót magába fog­laló 53 szocialista brigád elmúlt évi nagyszerű eredményeiről. A gyárvezetés világosan megha­tározta a célokat, megjelölte a teljesítésükhöz szükséges mód­szereket, közben megújították ösztönző-rendszerüket, a mun­kaverseny folyamatos volt, azt rendszeresen értékelték. Az eredményeket fémjelzi néhány beszédes adat: az előző évhez képest a termelési érték 6, a nyereség 6,8 százalékkal nőtt, a tőkés export növekménye 15 százalékos. A nagyobb nyere­ségek elérésére a gyáregysé­gek között külön verseny is ki­bontakozott. A selejtcsökken- tés szinte általános mozgalom­má vált, míg a selejt aránya a korábbi években 13—16 száza­lék között alakult, tavaly a ter­vezett 13 helyett 9,9 százalékra csökkent. Ez egymaga 8 millió forintot hozott a vállalati nye­reségben. Hasonlóan nagy eredmény, hogy tavaly az anyag- és energiafelhasználás fajlagosan és abszolút értékben is csökkent, figyelemre méltó megtakarításokat értek el az importanyagok behozatalában is. A vállalat anyagi ösztönzés­re 10 millió forintot fordított, ezen belül 1,3 millió forintot fizetett ki a brigádoknak több­letvállalásaik teljesítése fejé­ben. A szocialista brigádok társadalmi munkában részt vesznek a város szépítésében is, amiért már sok elismerést kap­tak. Lukács János, átvéve a kong­resszusi dísztálat, a megyei és a városi pártvezetés nevében XIII Dísztál a párt­kongresszusnak a Zsolnay Porcelángyár kollektívájától

Next

/
Thumbnails
Contents