Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)
1985-03-06 / 63. szám
6 Dunántúli napló 1985. március 6., szerda Gyümölcstermesztés - korszerűen A málna Hazánk őshonos gyümölcstermő növénye, a XV— XVI. században már termesztik. Ennek ellenére a ma elterjedt értékes fajták szinte kivétel nélkül külföldi eredetűek. Termőtájai nálunk elsősorban a Duna-kanyarban, Győr és Veszprém megyében és az Őrségben alakultak ki. Az utóbbi években terjed termesztése Szabolcs- Szatmár és Hajdú megyében is. Baranyában termelésének felfutását indokolja a folyton növekvő hűtő- és konzervipari kereslet, a friss fogyasztási igény. A szüret igen jelentős kézimunkaszükséglete miatt számottevő termelése csak a kis- és házikertekben jöhet szóba. A téli és a tavaszi fagyok nem károsítják. Erősen felmelegedő déli és ezáltal száraz lejtőkre ne ültessük, mert a talaj felmelegedése, ha túlzott mértékű, akkor a gyökerek kevésbé fejlődnek. Az ilyen területen csak szerény terméssel számolhatunk. Napfényes, nyílt fekvést igényel, azt határozott fényigénye indokolja, félárnyékos helyen rosszul díszük. Sok vizet fogyaszt, csapadékigénye 900 milliméter körül van évente, és ez a vízigény a május, június, július hónapokban a legfontosabb. Mivel megyénkben általában ezek száraz hónapok, öntözésről feltétlenül gondoskodnunk kell. Bár többféle talajtípusú is biztonsággal termeszthető, mégis meg kell jegyeznem, hogy a gyengén savanyú kénhatású talajokat kedveli. Legalább 40—50 cm-es termőréteg legyen. Határozott csapadékigénye ellenére is figyelembe kell venni, hogy a pangó vizet nem bírja, — 80—90 cm-nél nagyobb, magasabb talajvíznél gyökerei hamar befulladnak. Az erősebben kötött agyagtalajokat nem viseli el azok le- vegőtlensége miatt. Meghálálja a gazdag szervesanyag-tartalmat. Erre gondolnunk kell a rendszeres szervestrágyázás lehetőségének megteremtésénél. Sokan úgy vélik, hogy mivel ,,élelmes" és „talajzsaroló" növény, nem szükséges a tápanyagok pótlása. Ez azonban súlyos tévhit. Épp az ellenkezőjére hívják fel a figyelmet az elmulasztott szerves- és műtrágyázások miatt nagyon hamar leromlott ültetvények. Kísérleti adatok szerint az N:P:K arányát 1,0:0,12:0,88 arányban célszerű megállapítani, gondolnunk kell azonban a málna klórérzékenységére, ami a terméshozamot csökkent- heti, ezért klórtartalmú kálisókat ne használjunk. Célszerű a nitrogén műtrágyát több szakaszban kijuttatni. Egyharmadát kora tavasszal, egyharmadát május második felében, egyharmadát ősszel, mindhárom esetben a talajba bedolgozva. Tapasztalatok szerint a mikroelemek közül a bár jól segíti a málna generatív tevékenységét, ezért alkalmazzuk a lombtrágyázást. A talajművelésnél csak a sekély munka jöhet szóba —, a gyökerek elhelyezkedése miatt a töveket inkább töltögessük, mintsem hogy elhúzzuk a földet onnan. A vegyszeres gyomirtás alkalmazható ugyan, de csak tapasztaltabb kertművelőknek ajánlom. A talajtakarást nagyon meghálálja! Igen hasznos jó tanács, hogy a telepítés előtt az évelő és főleg a tarackoló gyomoktól a területet teljesen meg kell tisztítani, ez a későbbi művelést nagyban megkönnyíti. Az ültetést megelőzően végezzük el a feltöltő trágyázást, a forgatás mélységénél 40—50 cm- rel megelégedhetünk, de végezzünk talajfertőtlenítést is a málna gyökérzetét erősen károsító drótféreg és cserebogár-pajorok ellen. (Folytatása 2 hét múlva, a legközelebbi „háztáji" oldalunkon.) Buzássy Lajos Itt a saláta, heteken belül az uborka Tavasz a fóliák alatt Elmenőben a hó, s nincs annyi munkáskéz, amit a fóliáskertészetek hirtelen foglalkoztatni ne tudnának. Fennállásuk legnagyobb krízisét kiállták: 1963-tól van a fóliás hajtatás, és azóta nem volt mínusz 23 fokos hideg. S a növények kibírták! * Székely Sándornál (Keszü) 750 négyzetméteren 11 000 fej saláta sorakozik. „Ismét bebizonyosodott, hogy a drága vetőmag az olcsóbb — mondja Székely Sándor. — Ha a hollandok azt állítják valamiről, hogy hidegtűrő, hát az az. Mínusz 20 foknál leállt a fűtés, mínusz 8 fokra hűlt le a levegő a fólia alatt, s tessék nézni, két hé; múlva a boltokba kerülhet a saláta!’’ A nagy hidegben háromszorosára nőttek a fűtési költségek. Hajtatásról szó sem lehetett, ahhoz éjjel is 7—8 fok kell, csak fenntartó fűtésre vállalkoztak, s így is egyetlen 100 méteres fóliaház 6 fokos hőmérséklete naponta 80—100 liter olajat követelt. Székely Sándor a palántanevelőben december 8-a óta 200 mázsa szenet tüzelt el, s 100 még mindig kell. A paradicsomot március 15-én ülteti ki — már vannak fürtkezdemények — s mivel a hőmérséklet 12 fok alá nem süllyedhet, napi 300 liter olajjal kell számolnia. * Gajdos György fóliablokkja a kozármislenyi völgyben elkészült. Három hajós, mindegyik 10,5 méter széles és 40 méter hosszú, középen a tó. Uborka kerül bele, már bimbózik. Korhadó szalmabálák, vízfüggöny és a tó vize biztosítja a párát és a hőt. Mellette a két fóliaház még üres. Ősszel azt írtuk: petrezselyem lesz az egyikben karácsonyra. Nos, kétharmadát sikerült csak eladni. Most paprika és paradicsom kerül bele. * Kulcsár Aladár nyugdíjas bányász ugyancsak Kozármisleny- ben. Tavaly fóliázott először, paprikája gyönyörűen sikerült. A pénzt újból befektette, 50 000 forint OTP-kölcsönt vett fel és felépítette a második fóliaházat. A kettőt egybekötötte, s a kéthajós blokk most 17 méter széles és 40 hosszú. Volt. A februári ónos eső és hó összenyomta a létesítményt. „Januárban, amikor az első nagy hideg volt, 2—3 órát fűtöttünk, és a hó szépen lecsúszott a fóliákról. Februárban elmarad; a fűtés, szakadt is volt a fólia, és megtörtént o baj. Pedig ott az OTR-kólyha és 1600 liter olajunk 's van”. Alatta a zöldhagyma még most is szép, 10—15 cm-es. November végén ültettek ki négy mázsa dughagymát. Meg kell várni, míg a hó és jég elolvad — s kezdeni élőiről. * A legszebb uborkája Bursch! Györgyöknek van Kovácshidán. Hat sorban már 50 cm magasan tekerednek a fóliaházban. Dalibor fajta — azt mondják Baranyában ez még csak őná- luk található. Hamarosan bontja virágát és április 10 körül az üzletekben lesz az uborka. Burschl György a tőzegbánya telepvezetője volt. Most fiával együtt — ő autószerelő volt a Szigeti úti szervizben — főállásban csak kertészkednek. 2500 négyzetméteres — öt fóliaházas gyönyörű telep! „Mire 30—35 éves leszek, lehet ebből valami” — mondja a fiatalember. Meg kell érte dolgozni, és megvan a kockázata. A salátát már kiültették, aztán a 6000 fejet újból fel kellett szedni, mer; a palántanevelők mellett a mínusz 23 fokos hidegben két fóliaházat nem győztek fűteni. Hogy legalább egy növény legyen jó, az uborka mellett döntöttek. Az uborkának éjjel is 18 fok kell. „Kétszer kelek fel éjjel fűteni — mondja Burschl József — 1000 mázsa slammot vettünk, a felét már eltüzeltük." * A legfejlettebb salátát Diós- viszlcn találtuk Kamu Csabánál — 100 négyzetméteren 2000 fejet — s a jövő héten a piacos lesznek. Primőrt olcsón l A szigorú tél miatt megnőttek a fóliakertészek költségei, s bár nőtt a terület, a primőrárak várhatóan igen magasak lesznek. Okos dolog, ha az, akinek módja van rá, kiskertjében maga termeli meg a család szükségletét. Egy 3x13 méteres fóliaágyra van szükség, hogy egy 3—4 tagú család primőrzöldséggel elláthassa magát. A fóliaágy lehet 2 méter széles is. Csak szimplán takarjuk. A vázszerkezetet 2 cm átmérőjű PVC-csőből, betondrótból, fából állíthatjuk fel. 130—140 cm-nél ne legyen magasabb, mert a rövid, magas építményt elviszi a szél. Ha majd palán- tázni kell, vagy kapálni, leemeljük a fóliát az egyik oldalon, s még aznap délután, amikor a gyom elszáradt, visszatesszük. Az ágyást két szakaszban tudjuk hasznosítani. Először saláta, karalábé, retek és káposzta kerül bele, majd uborka, paradicsom és paprika. A tervet, hogy miből mennyit, köny- nyü elkészíteni, mert egy négyzetméterről 20 fej salátát (20x25 cm), 25 gumó karalábét (20x20 cm), szedhetünk. A retekből elég egy négyzetméter (5x5 cm), káposztából 2—3 négyzet- méter (30x40 cm). Hogy lehet palántához jutni? — Kizárólag tápkockázott palántát ültessünk. Az idő rövidsége miatt otthon már nem lehet megnevelni, de beszerezhető a szigetvári palántanevelőnél. A salátát, karalábét legkésőbb március 10-ig kell elültetni, s ugyanarra az időre elvetni a retket is. Török Ferenc Kulcsár Aladár fólrablokkját összenyomta a ho és a jég TArRJKA3o»z TA&wcscW *OnA VN| ______________ t OÍPpSZTAni* Saagar^fa 20nA -«-O4 2c nA -^ÓLbBAB /iOnA ^ ZAlcBoRSg BOnP iné zSlz>b*& tzem&t- cezur u&objt-AT7TT--------r . a Ja VBo/unA QjDnA \Jorcs es HA 2-OnA X 'ZőUbBAB /Or>? SzAFZAZB A3 5Ö ni2luláiuA í® AoOrA 6>U Ab AOOn AOOr*A985JEEie«6 E VULI. I. mi- iGy A zöldségnövények tragya- forgóban az eltérő igényű igénye alapján háromszaka- zöldségfélékkel a talajt több- szos vetésforgó alakult ki. A oldalúan, arányosan és éppen Hogyan osszuk be? ezért kíméletesen használjuk ki. A helyes talajerő-gazdálkodással pedig termőképességét fenntartjuk, sőt fokozhatjuk. Kertünket az ábra szerint szakaszokra bontjuk. Az I. szakaszban a kimondottan friss szervestrágyázást igénylő növényeket termeljük. E szakasz fő terményei: káposztafélék (fejes, vörös, kel, karalábé, karfiol), paprika, paradicsom, tojásgyümölcs, zeller, dinnyék, tökfélék, csemegekukorica. Előtermény lehet korai karalábé, saláta, spenót, utótermény lehet téli saláta, bimbóskel, kínai kel. II. szakasz az előző évben trágyázott terület. Itt a hagymafélék, gyökgumósok teremnek jól. Ide kerül az uborka, sárgarépa, petrezselyem, vöröshagyma, fokhagyma. Előtermény: zöldhagyma, retek, saláta, spenót. Utótermény: téli retek, cékla, téli saláta. III. szakasz a legrégebben szervestrágyázott terület. Itt ta- lajszerkezet-javító és egyben kisebb igényű növényeket termelhetjük jó eredménnyel. Le- termés után mindig ezt a szakaszt szervestrágyázzuk, s következő évben mindig ez lesz az I. szakasz. Arra gondosan ügyeljünk, hogy az esetleg ide ültetett uborka, burgonya, ko- bakosok helyére a következő évben ne kerüljön paprika, paradicsom. Zöldborsó után utónövényekkel hasznosítsuk a területet. Forgón kivül is kell hagynunk területet. Itt helyezzük el az évelő zöldségeket, sóskát, téli sarjadékhagymát, spárgát, tormát, rebarbarát. Ide ültetjük a fűszer- és gyógynövényeket is. E területhez kapcsolódóan javasoljuk a kis gazdasági udvarunkat, illetve pihenőterületünket. Létesítsünk gyepet, s ehhez csatlakozóan készítsünk vermet, ahol a téli tárolást nagyszerűen megoldhatjuk. E területen helyezzünk el víztároló edényt, vagy ássunk 65 százalékos lejtésű gödröt, fóliával bélelve megfelelő víztárolónk lesz. Tóth Attila Toliseprű Betűk Többek véleménye szerint Aranyosgadány nevét az ariá- nusoktól kapta. A falu lakossága Arius hitelveit követte, s e névből eredt az Arányos, később az Aranyos falunév. Akárhogy is van, Az ember tragédiájának 1484—85. sora is tanúsítja, hogy a 300-as évek elején élt Arius hívei egy i (ióta) betű miatt vívtak véres harcokat. Hagyjuk a szerény i betűt! Manapság egy másik magánhangzó hívja fel magára a figyelmet. Ez pedig a pöffesz- kedő: ö—Ö. Szóban igen gyakran hallható fiatalok és öregedők szájából ez a szinte már nyelvbetegségnek számító nyö- körgés: ööö. Ha valamiféle társadalmi ülésen valakinek nincs már több gondolata, az üljön le, de ne akarjon szólni olyasmiről, ami nem jut az eszébe! Sokan ilyenkor ötyö- rögnek, mötyörögnek a sok öözéssel mindaddig, amíg eszükbe nem jut a megkezdett téma folytatása, s ilyenkor áthidalásként ööket ejtenek. Ez az egyeseknél gyakran használt öözés a beszéd értékét erősen halványítja, s gyakran kínos feszengést vált ki a hallgatóságból. Nemrég egy általános iskolai órán vettem részt. A gondosan fölépített óra értékét bizony erősen csorbította a tanárjelölt hatásfosztó öözése. Meg is jegyezte a bíráló szaktanár: - Kollega úr, ha tovább folytatja ezt a zavaró öözést, magából rövidesen egyetemi tanár lesz! Ha már az ö magánhangzó helytelen szóbeli használatát említettük, hadd szóljunk egy Írásbeli hibáról is. Pécsett a Szent István tér 6. számú épületben több intézmény székel. Ezek közül kettő a Pedagógusok Szakszervezetéé (Nevelők háza, Városi Bizottság). Létüket a falra helyezett két tábla is hirdeti. Csakhogy az egyiken a „pedagógus” szó hosszú ó-val, a másikon rövid o-val olvasható. Hogy a kétféle helyesírásé tábla közül melyik a helyes, döntsék el maguk a pedagógusok I Mindig szerettem volna egy kedves kis kutyát. Talán ezért ragadta meg a figyelmemet a következő hirdetés: „Kitűnő őrző-védő óriás Schnauzer...", de nem akármilyen kitűnő kutya ez, mert - folytatva a hirdetés szövegét: ,,9x kitűnő 4x CAC, 2x HFGY, K-1-es” ebfajta. Mivel nincs kutyaszótáram, kutyába vettem az egész hirdetést, bár őszintén bevallom, még ma is izgat, vajon mi lehet az a CAC. A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága épületének falán (Geisler Eta u. 15. sz.) érdekes betűkre akadtam: MCCC. Eleinte arra gyanakodtam, hogy valamiféle műemlék évszáma e négy betű. Talán 1300-ból származó őseink nyugvóhelyére találtak rá. Tévedtem. Kiderült, hogy a betűrejtvénynek ez a megfejtése: M = Magyar, a három C pedig: Camping, Caravanning és Club. Hogy mi a kemping, mindenki tudja. A caravanning- ra nem találtam megfelelő szót, talán a hósivatagban hosszan vonuló járművek csoportját jelzik e perzsa-angol szótörmelékkel. A klub fogalmát szintén nem kell magya- rázgatni. A hiba nem az értelmezéssel, mint inkább az írással van. Mert: 1. ahol mindent idegen nyelven írnak, oda felesleges kitenni a M = magyar jelzőt; 2. igaz, hogy a kempinget néha még cam- pingnak írják, de általánosabb már a kemping írásmód; 3. a club szót pedig mindig írjuk csak klubnak! E betűszót tehát így is lehetne írni: MKCK. Hogy a két KK kissé félreérthető? Mit mondhatunk rá, mint: C, cl Tóth István Zöldség a kiskertekben
