Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)
1985-03-05 / 62. szám
1985. március 5., kedd Dunántúlt napló 3 Mérlegzáró az ipari szövetkezetekben Az árbevételhez képest szerény nyereségek Á nehézségek ellenére talpon maradtak A Népművészeti Szövetkezet hímzőüzemében C sökkenő létszám, esetenként piaci nehézségek, az árbevételhez képest szerény nyereségek — általában ezek voltak a kisértő gondjai a baranyai ipari szövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásának, mellyel ezekben a napokban vetnek számot. Örvendetes, a nehézségek ellenére is sikerült a szövetkezeteknek talpon maradniuk, nincs közöttük veszteséges. Összeállításunkban most az ipari szövetkezetek mérlegzáró közgyűlésein elhangzottak alapján hirt adunk az elmúlt évi eredményekről, szót ejtve az idei tervekről is. akkor valósulhat meg, ha az új érdekeltségi rendszer keretében az anyagmegtakarításban javulás következik be. A Siklósi Építőipari Szövetkezet múlt évi árbevétele 37,5 millió, nyeresége 2,2 millió forint. Az idei nyereségterv 2,5 millió forint. A közösség kapacitását továbbra is elsősorban az építkezések kötik le. A Lanlésén elnöknek ismét Bagyal Istvánt választották meg. * Közepes évet zárt a 446 fős Pécsi Faipari Szövetkezet. Tavalyi árbevételük 120 millió forint, valamivel magasabb az előző évinél, a nyereség szerény, 3,3 millió forint. A szövetkezet belföldön 88 millió, a tőkés külpiacokon 32 millió forint értékű stílbútort értékesített. Sajnos, a tőkés export A Pécsi Faipari Szövetkezet tanműhelyében (Fotó: Maletics L.) 7,5 tonna a kukoricaátlag a három dél-dunántúli megyében \ Hol a határ? Nehéz évet zárt a Pécsi Cipőipari Szövetkezet. A nyereség 3 millió, a tervezett 9 millió forint helyett. 1985-re 150 milliós árbevételt és 14 milliós nyereséqet tervezett a kollektíva. Idén 29 millió forint értékű tőkés exporttal számolnak. A tavalyi 15 millió forint volt. A feladatokat csak akkor tudják megvalósítani, ha egyebek között megszűnnek a termelés- szervezési gondok, megáll a létszámcsökkenés, a piaci problémák nem okoznak fennakadást a termelésben, a megkezdett exportnövelő beruházás pedig még idén befejeződik. Erre az esztendőre kapacitásának 90 százalékát kötötte le a szövetkezet. A A Mohácsi Ruházati Ipari Szövetkezet a csaknem 30 milliós árbevételből 3,4 millió forint nyereséget állított elő. Idén nyereségből 3,8 millió forint a cél. Francia megrendelőnek is dolgoznak majd, 7000 kamaszdzseki próbagyártását kezdik meg. A régi megrendelők között belga és nyugatnémet cégek is szerepelnek. Az idei exportmunka értéke 11,3 millió forint lesz. Tavaszra mintegy 9 milliós beruházás fejeződik be, új üzemcsarnokot adnak át. Növekedik a termelékenység. * A Baranya megyei Népművészeti Szövetkezet nyeresége 6,5 millió forint, árbevétele 60 millió forint. Ugyanekkora árbevételből 1981-ben 9 milliós nyereség született. Idén szeretnék a tavalyi nyereségszintet meghaladni. Ezért növelik a tőkés exportot, a termékszerkezet 30 százalékát megújítják, a maqyacteleki tsz-szel együttműködve konfekcióüzemet állítanak munkába. Az a cél, hogy a hagyományos nép- művészeti termékek eladásával is jó üzlethez jussanak. * A Szigetvári Ipari Szövetkezet nyeresége 3,9 millió forint. A tervezett 4,5 millió volt. Az árbevétel 50 millió forint. Arra törekednek, hogy az építőipari garanciális munka is jövedelmezővé váljon. Vasszerkezeti és lakatosipari termékeikkel még több piacra akarnak eljutni. Tavaly közvetett export útján gyártottak Algériába, idén Kubában 4 milliós üzletre nyílott lehetőség. Egyre jobba termelőkapcsolat az Élelmi- szeripari Építőszerelő Vállalattal, ezt tovább erősítik. Idén már 5-6 millió forintos nyereséggel számolnak. * A Mohácsi Építőipari Szövetkezet 104,2 milliós termelési értékből 10,5 milliós nyereséget könyvelhetett el, 4 millióval többet az 1983. évinél. Elsősorban az ipari munka teljesítménye növekedett, majd 40 százalékkal. Sok ajtólapot, kárpitosszerkezetet állítottak elő. Tőkéjükből három és fél milliós beruházásra is futotta. Ebben az esztendőben 12 milliós nyereséggel, 117 mjlliós termelési értékkel számolnak. Jól alapoztak, hisz az idei rendelésállomány teljesen lekötve. Tovább gépesítenek, ezúttal 4 millió forint értékben. Az idei bérszínvonal-növelés legkevesebb 10 százalékos, de ez csak ka társasüdülő elég munkát biztosít Harkányban. A Tü- zép-eknek idén is gyártanak szárnyas vasajtókat és garázsajtókat, míg a lakossági fuvarozást fokozatosan megszüntetik. Kevesebb alvállalkozóval működnek együtt, hogy komolyabb költségmegtakarítást érjenek el ilyen formában is. * A Pécsi Épület- és Lakás- karbantartó Ipari Szövetkezet árbevétele 90, nyeresége 7,5 millió forint. 1985-ben is ekkora árbevétellel számolnak, de a tervezett nyereség 9 millió forint. A növekedést a hatékonyság fokozásával érik el. így például újabb átalánydíjas és gebines részleget szerveznek, főleg a kőművesek és a vízvezeték-szerelők bevonásával. Az ÉLISZ tisztújító közgyűsok bizonytalansággal járt, az értékesítés ráadásul nem volt gazdaságos. A belkereskedelemnek átadott bútorok választékát tavaly az exportból kiesett darabokkal és Kolóniái kisbútorokkal bővítették,,ugyanakkor növekvő, 21 millió forint értékben forgalmaztak saját pécsi mintaboltjukban. Saját forgalmazásukat az idén fokozni szeretnék. Részt vettek vadászházak, továbbá a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár reprezentatív megjelenésű vendéghózának berendezésében. Ez utóbbi nagy munkáért 9,5 millió forintot számláztak. Miután csökkenő a létszám, a szövetkezet igyekszik kisebb-nagyobb . fejlesztésekkel, a termelés és az értékesítés jobb megszervezésével hatékonyabbá tenni a munkát. Cs. J. 1984-ben a kukorica vegetációja alatt a szokásosnál általában kevesebb volt a napfény, és ami ezzel korrelációban van, az összes hőmennyiség is. A növények fejlődése és be- érése alacsonyabb hőmérsékleten hosszabb ideig tart. A nagyobb melegigényt tehát a te- nyészidő megnyújtásával igyekszik kiegyenlíteni. Általában 8 százalékkal volt kevesebb a napfényes órák száma és a vegetáció alatti hőmennyiség 7 százalékkal mint 1983-ban. Ez a negatívum elsősorban a kezdeti feilődés időszakában hatott. A 20 C-fok napi átlagos hőmérsékletnél melegebb napok száma, amelyek kedvező csapadékviszonyok mellett jelentősen befolyásolhatják a termés alakulását, mint 19Ő3-ban, lényegesen elmaradt a szokásostól. A napfényes órák számának csökkenése, és ami ezzel együtt szokott járni — a hőmennyiség kisebbedése — kihatott a vegetáció hosszának alakulására is. A vetéstől számítva néhány nappal későbben kelt ki a kukorica és a nővirágzós mintegy két héttel későbben indult meg. Ezt a fejlődésbeni elmaradást a későbbiekben sem tudta a kukorica behozni, sőt az esős szeptember még tovább növelte ezt. [gy érésben közel eay hónapos volt a késés, és a betakarítás magasabb víztartalommal csak novemberben volt elvégezhető. A termésátlagok kialakulásában természetesen a talajadottságok, termelési technológiák döntő mértékben közrejátszottak, de a csapadék mennyisége és eloszlása meghatározó volt. Ahol viszont mind a hőmérséklet, mind a csapadék és általában a környezeti viszonyok kedvezőbbek és a terméseredmények aránytalanul kisebbek, ott vagy a talajban, vagy a fajtakiválasztásban, vagy a talajművelésben, vagy egyéb agrotechnikában vagy külön- külön is, vagy mindezek együttesen is hibák vannak. Dr. Baracs József Kiegyensúlyozottabb ellátás iparcikkből Több színes tv, hűtőszekrény, bojler Véget értek az ünnepek, a kereskedelemben egyenletesebb lett az áruellátás. 1985- ben a húsipari termékek választékbővítésére is sor kerül. Mindez nemcsak mennyiségi, hanem egyben minőségi javulást is jelent majd. Az elmúlt év végén már megjelent a pulyka is, például Baranya megyében karácsonykor 100 mázsát adtak el belőle. Idén nagyobb lesz a választék a friss húsipari készítményekből is, mint szalá- miféleséqek, diétás és kímélő húsféleségekből. Az elmúlt év végén enyhült a borshiány, mazsola és kókuszreszelék is érkezett. Déligyümölcsöt, narancsot folyamatosan árusítottak, a banán azonban hiánycikknek számított. Az ünnepek idején megnőtt a játék-, ruházati és műszaki boltok forgalma. A BA- RANYAKER kereskedői mindent megtettek, hogy olcsó és sokféle áru kerüljön a boltokba. Különleges ajánlataik közé tartoztak a jugoszláv férfiöltönyök, kabátok és dzsekik. A Formatervezett áruk boltjában bőséges volt a kínálat szép üveg- és porcelántálakból, poharakból, kannákból. Hiánycikknek számítottak azonban az olcsó lemezjátszók, férfikardigánok, NDK-s jótékvasutak. Nem lehetett kapni elemes, rádió- irányítású, valamint távirányítós játékokat. Nagyon kevés volt a játékboltokban az újdonság. Mit ígér a kereskedelem és az ipar 1985-re? Az áruegyeztető tárgyalásokon a vállalatok és szövetkezetek megállapították, hogy a szállító- partnerek törekednek az áruházakat és boltokat egyenletesen ellátni és a vevők igényeinek megfelelő áruféleségeket szállítani. Az ipar 1985-ben színes televízióból, olcsó és szép ruházati cikkekből, bojlerekből, automata mosógépekből, gyermekcipőkből, gyapjú és pamut méteráruból, hűtőszekrényekből nagyobb mennyiséget szállít a boltokba, mint 1984-ben. Számolni kell azonban azzal, hogy a többlet- szállításokkal sem oldódik meg egyes árucikkek hiánya. A kereskedelmi vállalatok úgynevezett „Vevők vagyunk" kiállításai során már több új gyártót sikerült bekapcsolni a különféle fogyasztási cikkek termelésébe. Ennek következtében több a vásárlói igényeknek iobban megfelelő áru kerülhet piacra. Sz. K. Év Pécs évi Kaposvár Szekszárd leesett csapidékmennyisége milliméter 1981-ben 615 751 652 1982-ben 553 560 606 1983-ban 429 489 539 1984-ben 629 703 619 4 év alatt összesen leesett csapadék 2226 2323 2416 30 évi átlag 666 746 655 ez 4 évre 2664 2984 2620 Négy évi összes hiány a 30 évi átlaghoz 438 661 204 A jelenlegi átlagterméseket figyelembevéve a kukorica a jövedelmezőbb növények között szerepel még akkor is, ha az önköltsége 5 tonna körül alakul. 1984-ben a mezőgazdasági* üzemek jövedelme növekedésének egyik bázisa volt. Az a tény, hogy Baranya, Somogy és Tolna megyék mezőgazdasági üzemeinek kukorica termésátlaga 1984-ben közel 200 000 hektáron elérte a hektáronkénti 7,5 tonnát, ezen belül Baranya a nyolc tonnát, az tény, hogy a nagyüzemi kísérletekben 130 parcellán vizsgált hibridek a megyék átlagát 18 százalékkal meghaladták, de méginkább, hogy nyolcról tizenegyre emelkedett a tíz tonnát termelő gazdaságok száma — 10,4 tonnát elérve csaknem 14 000 hektáron — majd hogy a NÖMI-telepeken a kisparcel- lás kísérleti átlagok 50 százalékkal haladták meg a megye átlagát, azt igazolják, hogy a jelenlegi technológiák mellett megvan a lehetőség a kukoricatermesztés eredményes fejlesztésének még akkor is, ha a termelési költségek némileg növekednének, s az időjárási tényezők az átlaqosnál nem lesznek rosszabbak. Amellett, hogy 1984-ben a gazdálkodás szintje emelkedett, megfelelő időjárási körülmények ke'lettek a jelzett kukorica átlagtermésekhez. Az időjárási tényezők közül legfontosabb szereoet a víz, hőmeny- nyiség és a napfény játsszák. Az elmúlt évhen annak a bizonyítéka erősödött, hogy mindezek között a csapadék meny- nyisége és annak az eloszlása a meghatározó. A november -decemberi csapadék a három megyében minimumban volt, 39—50 százalékkal elmaradt a sok évi átlagtól. A januári hóesés — különösen Baranyában, Tolnában — az átlag fölött lévén sokat pótolt, jól raktározód ott, kiváló tavaszi munkát és vetést tett lehetővé. A csapadék eloszlásában egyik döntő tényező volt a mintegy 20—40 százalékos többletet jelentő májusi esőzés, valamint Baranyában az élen- járást biztosító júniusi és augusztusi mennyiség. A július—augusztusi csapadék döntötte el lényegében a terméseredmények differenciálódását. Fejérben csak 64 százaléka volt az eső a baranyainak és a tolnainak. Részben ezzel is magyarázható az élenjáró megyék fölénye és az a tény, hogy jóllehet Fejér megye általában jobb adottságú, mint Baranya, kukoricatermése csaknem két tonnával elmaradt a miénktől. Tekintve, hogy a vegetáció megnyúlt, a szeptemberi esők még segítettek a termések alakulásában, igaz, a beérés egyidejű késleltetése mellett. összességében a csapadék- viszonyok mennyiségükben és elosztásukban is kedvezőbben alakultak a tavalyihoz képest Baranyában és Somogybán, míg leghátrányosabban Fejérben és Bácsban, ami a terméseredmények alakulásában is kimutathatóan jelentkezett. A talajok vízháztartása és vízszolgáltató képessége továbbra is meghatározó lesz a terméshozamok elérésében. Az utóbbi négy évet átlagban csapadékhiány jellemezte. Ezért is kell fokozottabban odafigyelni erre a jelenségre, mivel a leesett mennyiség jóval elmaradt a 30 éves átlagtól és ez jelentős vízkészlet-hányt mutat. 50 százalékos plusz a kísérleti parcellákon A hozamoknál mindinkább meghatározó a csapadék
