Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)
1985-03-04 / 61. szám
Dunántúli napló 1985. március 4., hétfő (Folytatás a 3. oldalról) szakszervezetek kezdeményezték, hogy a vállalatok a kommunista műszakok bevételét a dolgozók egyetértésével a lakásépítési alap gyarapítására fordítsák. „így is számolni kell egy növekvő réteggel, amelynek pénzügyi és gazdasági helyzete olyan, hogy hosszabb távon reménytelen számára az önálló lakás elérése, ezért a pénzösszegek felhasználásának eldöntésében, a lakásban részesülők kijelölésénél nagyobb társadalmi igazságosságra van szükség" — hangsúlyozta NeuSzalai Fe- rencné, a Bi- kali Állami Gazdaság Halfeldolgozó Özemének műszó kvezetője, hozzászólásóiban az agrár- értelmiséq szerepét elemezte, különös tekintettel a mezőgazdaságban elért kiemelkedő eredményekre. A fiatal agrárértelmiség helvzetét saját gazdasága példáján mutatta be. A fiatal agrárszakemberek munkahelyi közérzetét az alkotó munka lehetősége határozza meg, az önálló munka, kiemelkedő feladat, felelős pozíció. Az agrárszakemberek a szakmai munkájuk mellett kiemelkedő szerepet töltenek be a falu közéletében, kulturális életében, a szocialista brigádok és az újítómozgalom támogatásában, a szakmai továbbképzés segítésében. Az eredmények ellenére az agrárértelmiség körében gyakori az olyan értékelés, hogy anyagi és társadalmi megbecsülésük nincs arányban az elvégzett munkával. Minden fiatal agrárszakembernek az elégedetlenség helyett tudomásul kell vennie, hogy társadalmi és anyagi megbecsülésüket csak politikai szilárdságuk, szaktudásuk és alkotó munkájuk alapozhatja meg — mondotta a bikali küldött. Dr. Ormos Mária, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, a felsőoktatási intézményekben folyó oktatónevelő munkáról szólt. Mint mondotta, társadalmunk számára nem lehet közömbös, hogy milyen a holnap értelmisége, a felső- oktatásban tanuló ifjúság szakmai hozzáértése, politikai elhivatottsága. Köztudott tény —, a mindennapi élet bizonyítja ezt —, hogy az értelmiségi munka anyagi megbecsülésének leértékelődése társadalmunk egyik feszültséggóca: a kezdő jövedelmek nem eléggé vonzóak ahhoz, hogy a társadalmi presztízs egyenes arányban álljon a végzett munka presztízsével. Bár a társadalmi mobilizáció erős, a munkás származású egyetemisták száma fogyóban van, s ez jórészt e réteg — mármint az értelmiség — egzisztenciális gondjainak növekedésében keresendő. A jövő társadalmának számára nem mindegy, hogy milyen habitusú, mennyire felkészült emberek állnak majd az oktabauer József. tás, nevelés frontján, hogy mit fognak majd átadni az utána következőknek. Orbán István Rend és biztonság Orbán István vezérőrnagy, a Baranya megyei Rendőr- főkapitányság vezetője hozzászólásában kiemelte, hogy a megye fegyveres erői és testületéi az elmúlt öt évben is segítették a párt politikai célkitűzéseinek megvalósítását. Tevékenységüket mindig is lényegesen befolyásolta a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet alakulása, ahol számos kedvezőtlen jelenséggel találkoztunk. Ezek a változások hatással voltak az állam- és közbiztonsági helyzet alakulására is. A bűncselekmények száma 1980-tól tendenciaszerűen jelentős mértékben, 45,6 százalékkal emelkedett, s lényegesen nőtt az ismeretlen tettes ellen indított bűnügyek száma. Az ismertté vált bűn- cselekmények mintegy 60 százalékát a vagyon elleni bűn- cselekmények alkotják. A legnagyobb veszélyt a betöréses lopások emelkedése jelentette, ahol nőtt a szervezettség, a kárérték és a sorozat jelleggel történt elkövetések száma. Az elkövetők között rendszeresen megtalálhatók a visszaesők, veszélyes bűnözők, akik felismerték, hogy az állampolgárok birtokában mind nagyobb értékek halmozódnak fel, és az értékek védelme nem megoldott. Minden kommunista és minden becsületes állampolgár igényli a szilárd állam- és közbiztonságot. Ennek biztosítása elsősorban a rendőrség feladata, de látnunk kell, hogy napjainkban a társadalom széles körű segítsége, támogatása nélkül nem lehet az elvárásoknak megfelelően eleget tenni. Munkánkban eddig is törekedtünk a társadalmi bázisok szélesítésére — mondotta —. Jelentős segítséget kaptunk a lakó- területi pártalapszervezetektől, a munkásőröktől, a KISZ ifjúgárdistáitól és önkéntes rendőreinktől. Közreműködésük a speciális önkéntes rendőri szolgálatok szervezésével tovább bővül. Fő célunk a bűnözés visszaszorítása és annak biztosítása, hogy a megyénkben rend legyen. Az emberek biztonságban érezzék magukat és a jogellenes bűncselekményeket gyors megelőző és felelősségre vonó intézkedések kövessék. Ezen évek óta tartó céltudatos munkánk eredményének tudható be, hogy 1984- ben — a korábbi évek emelkedésével ellentétben — megyénk minden bűncselekmény kategóriájában sikerült visszaszorítani, csökkenteni a bűncselekmények számát. Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, a fiatalokat érintő társadalmi gondok közül a szinte minden I fórumon elő- | kerülő lakós- ' kérdésről szólt elsőként. Mint mondotta, az országos és a helyi döntések után néhány évvel a probléma nemhogy csökkent, hanem nőtt. Bár el kell ismerni, hogy a tanácsok, vállalatok és mindenki, aki ebben érintett, erőfeszítéseket tett, mindez kevés. Nőtt a fiatalok függősége, meghatározóvá vált a szülői háttér. A maga erejéből, tehetségéből önálló otthon teremtésére reális lehetősége keveseknek van. Tehát tovább kell vizsgálni a mélyebb összefüggéseket és új megközelítéseket, megoldási módokat kell keresni. A Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájáról szólva Kovács Dezső kijelentette: az eltelt négy évben sokszínű, útkereső tevékenység folyt a megyében. Fontosnak tartotta, hogy sok területen növekedett a KISZ-szervezetek kezdeményező készsége, néhány baranyai példa népszerűvé vált és követésre talált az egész országban; mint például a számítógépes kultúra elterjesztése érdekében szervezett akció, a fiatal újítókkal való foglalkozás, a lisztérzékeny gyermekek felkarolása, a veszélyeztetett gyermekek patronálása, az aprófalvak ifjúságáról és jövőjéről folytatott eszmecsere és a fiatalok történelemszemléletét formáló beszélgeíéssorözat. Az elmúlt időszak tőlünk az ifjúságtól is nagyobb politikai aktivitást igényelt, több lehetőséget kaptunk, hogy beleszóljunk a megyepolitikába, véleményt mondjunk, megfogalmazzuk sajátos érdekeinket. Éltünk a lehetőséggel. Ezt követően az úttörők köszöntötték a megyei pártértekezlet munkáját. A gyárvárosi iskola fanfárosai, a Jókai utcai Általános Iskola énekes kis úttörői és a Felsővámház utcai iskola két diákja — Légrádi Attila nyolcadik osztályos tanuló és Potorszki Éva harmadik osztályos tanuló — tették színessé a küldöttek munkáját, hangsúlyozták nyomatékkai a pártértekezlet munkája, döntése a jövőre vonatkozik, s ettől óhatatlanul ifjúság- és gyermekcentrikusnak is kell lennie. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése Az úttörők köszöntője után a pártértekezlet dr. Jerszi István, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével folytatHódosi Mátyásáé, a megyei pártértekezlet mandátumvizsgáló bizottságának elnöke a bizottság jelentését ismertette a küldöttek * megbízatásának érvényességéről, a küldöttek öszA mandátumvizsgáló bizottság megállapította, hogy a megyei küldöttek arányai jól tükrözik a párttagság szociális összetételét. A pártértekezlet munkájában részt vevő küldöttek 29 százaléka nő, 27 százaléka 30 éven aluli. A középkor- osztályhoz a küldöttek 56 százaléka tartozik, a nyugdíjasok, idősebbek a küldöttek 27 százalékát képviselték. A jelenlevő küldöttek 44 százaléka főiskolát, egyetemet, 33 százaléka középiskolát, 23 százaléka 8 általános iskolát, illetve szakmunkásképző iskolát végzett. Felsőfokú pártiskolai végzettséggel a küldöttek egyharma- da, középfokúval közel egy- harmada, és alsófokúval mintegy 19 százaléka rendelkezik. A küldöttek 17 százaléka 1944—56 között, 83 százaléka 1957 óta lett a pártnak tagja. A küldötteknél is tükröződik „ a párttagság foglalkozásának sokrétűsége: 45 százalékuk munkás, de jelen voltak a pártértekezleten a szellemi élet, a kultúra, a tudomány, a művészet, az igazságüqy, az oktatásügy, az egészségügy dolgozói, műszakiak, diákok, nyugdíjasok és a fegyveres testületek képviselői is. A megyei küldöttek sokféle társadalmi megbízatást teljesítenek, nany részük több tisztséget is ellát: 92 százalékuk a pártban, a 33 százalékuk különböző társadalmi szervezetekben, 17 százalékuk a tanácsi testületekben véqez eredményes társadalmi munkát. A mandátumvizsgáló bizottság elnöke a pártértekezlet küldötteinek nevében is külön és nagy tisztelettel köszöntötte a legidősebb küldöttet, Kása Gyulát, a Pécs városi I. sz. Lakóterületi pártvezetőség titkárát, aki 1910-ben született, valamint a pártértekezlet legfiatalabb küldötteit, akik az elmúlt napokban töltötték be 21. életévüket — Hajnal Imré- nét, a MEZŐGÉP mágocsi gyáregységének esztergályosát, és Horváth Erikát, a pécsi SZÜV adatrögzítőjét, valamint éppen a pártértekezlet idején születésnapját ünneplő Horváth Zsuzsát, a gödrei tsz ál- latenyésztőjél. ta a vitát. szetételéról. Úttörők köszöntik a pártértekezletet Megkülönböztetett tisztelettel üdvözölte a pártértekezlet munkájában részt vevő Szocialista Hazáért Érdemrenddel kitüntetett elvtársakat, külön szeretettel gratulált Aczél György elvársnak, akit a közelmúltban köszöntöttek párttagságának 50. évfordulója alkalmából. Ugyancsak virággal köszöntötték azokat az elvtársakat, akik a felszabadulás előtt lettek a párt tagjai : Dunainé Veres Erzsébetet, Lakatos Józsefet, Nagy Sándort, Palkó Sándort, és dr. Tímár Mátyást, valamint a pártértekezlet azon résztvevőit, akik 1945-től taqjai a pártnak: Buzási Imrénét, dr. Földvári Jánost, Kása Gyulát, Ko- vácsevics Györgyöt, Karasz Lászlót, Mitzki Ervint, dr. Nagy Józsefet, Orbán Istvánt, Pollák Dezsőt, Rajnai Józsefet, dr. Szabó Józsefet, és dr. Szabó Tibort. Krasznai Antal Félmilliárd értékű társadalmi munka A mandátumvizsgáló bizottság elnökének jelentése után szólalt fel Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának titkára, beszédében három témakört érintett: milyen nálunk a közéletiség, a politizálási hajlam; a helyi közösségi életben való részvétel konkrét formái, a települések fejlesztéséhez és fenntartásához hozzájáruló tevékenység, valamint az állampolgárok közérzetét alapvetően befolyásoló tényezőként az ellátás alakulását, a fogyasztók érdekvédelmi helyzetét. Megállapította, hogy az állampolgárok egyre inkább igénylik a beleszólás jogát a közéleti kérdésekbe, és közérdeklődésre akkor lehet számítani, ha olyan témákban kérik a véleményt, amelyek a közvéleményt érdeklik, esetleg érintik is. Nem mindegy, a véleménykérés döntés előtt vagy döntés után történik. „Szocialista demokráciánk kibontakozását bizonyítja, hogy mind gyakoribb a döntéshozatal előtt véleményt kérni a lakosságtól." A közelgő választásokkal kapcsolatban szólt arról, hogy az előkészítés során a népfrontszervek beszélgetést folytatnak a képviselőkkel és tanácstagokkal. Főleg a tanácstagok egy része panaszolta, hogy több elismerést, megértést, segítséget vár munkahelyétől, felelős társadalmi feladatának ellátásához. A megyei népfrontbizottsáq titkára örvendetesnek minősítette, hogy évek óta, évenként mintegy 20 százalékkal növekszik a társadalmi munka teljesítésének értéke Baranyában. Az 1981. évi 295 millió forintról 1984-ben 565 millió forintra növekedett. 1981-től a Hazafias Népfront Orszáqos Tanácsa a Minisztertanács Tanácsi Hivatala a kiemelkedő társadalmi munka teliesítményt elért települések részére nemzeti zászlót, illetve elismerő oklevelet alapított. A baranyai települések az országos versenyben minden évben általában 3—4 elismerést kapnak, ezidáig 9 település érdemelte ki a nemzeti zászlót és 6 az elismerő oklevelet. A megyei népfrontbizottság titkára a fogyasztók érdekvédelmi helyzetéről megállapította, hogy annak jogrendszere, ellenőrzési szervezete és hatása fokozatosan jelentkezik az ellátás javulásában. Krasznai Antal végezetül hangsúlyozta, hogy a Hazafias Népfront mozgalom aktivistái várakozással tekintenek az MSZMP XIII. kongresszusa elé, mert a Hazafias Népfront politikája a párt proaramjára épül: a Hazafias Népfront az a politikai keret, amelyben a párt programja, társadalmi programmá válik. „A következő években is azon munkálkodunk — mondotta — hogy a nemzeti program tovább erősítse a pártunk szövetségi politikáiét, a szocialista nemzeti egységet." Pollák Dezső, Pécs III. sz. lakóterületi pártvezetőség titkára, a lakóterületi párt- szervezetekben folyó tevékenységről szólt, ahol mint köztudott, többnyire nyugdíjas párttagok dolgoznak. Mint említette, nem tudja megérteni, hogy az üzemektől, vállalatoktól, különböző intézményekből nyugalomba vonu'ó párttagok miért húzódoznak a pártmunka minden szépségét felmutató területi, közéleti munkától, feladatoktól. hiszen ehhez minden seqítséqet meakapnak a pártvezetőséqektől. Egyre több közéleti tevékenységet vállaló embert tudnak n lakóterü'eten is mozqós'tani. sok segítséget kapva a tanácsoktól, a nép- fron’ aktivistáitól, a Vöröskereszttől, a szakszervezettől. Problémaként vetette fel az idősek közismert gondjait, az alacsony nvuqdíjakot. Az általa kéoviselt lakóterületi párt- a'apszervezetben például a taqok közel 35 százaléka megélhetési gondokkal küzd. Szegvári Menvhért, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezője szubjektív hangú hozzászólásában a művészetek művelőinek hitvallását fogalmazta meg: tükröt mutatni korunk visszásságainak. Érveket és ellenérve-' két e mellett vagy ellene könnyű felsorolni, de az nyilvánvaló a gondok gyökeres meqoldása helyett inkább a valóság felmutatását — a jobbítás szándékával természetesen — vállalhatják a művészek, hiszen más lehetőségük nincs. A Pécsi Nemzeti Színház mindezt magáénak vallja, célja, hogy a lassan-lassan újuló, szépülő — a rekonstrukciós munkák startjainál álló — kulturális centrumban a iövő- ben a művészeteknek igazi otthont adjon4 Ezt követően az elnök Aczél Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának adta meg a szót. Jó légkörű vita a megyei pártértekezleten
