Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-27 / 84. szám

Folytatta munkáját a pártkongresszus ir Lázár György: Kedden reggel 9 órakor a Budapest Kongresszusi Köz­pontban a Központi Bizottság beszámolója, a Központi Ellen­őrző Bizottság jelentése, vala­mint a hétfőn elhangzott szó­beli kiegészítések feletti vitá­val folytatta munkáját a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa. Szőrös Mátyásnak, a Köz­ponti Bizottság titkárának el­nöki megnyitója után Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke, Borsod-Aba- új-Zemplén megye küldötte lé­pett a mikrofonhoz. A Minisztertanács elnöke be­vezetőben kifejezte egyetérté­sét a Központi Bizottság be­számolóiával, Kádár elvtárs szóbeli kiegészítőjével, a hatá­rozattervezettel, a megerősítés­re váró okmányokkal, és java­solta, hogy azokat a konpresz- szus fogadja el, emelje hatá­rozattá, majd így folytatta: — A kormány az utóbbi években azt tartotta legfőbb kötelességének, hogy a szocia­lista építés állami irányításá­ban — az igazgatásban, a kulturális életben, o- kűrpoliti- kóban — a nehéz, olykor kriti­kus nemzetközi viszonyok és a korábbinál bonyolultabb bel­ső feltételek között is érvényt szerezzen a XII. konaresszus határozatának, megfeleljen a bizalomnak. Feladataink ellátásához szá­munkra is népünknek a párt politikájába vetett bizalma je­lentette és jelenti a legfőbb erőforrást. Ezt az alkalmat sem mulaszthatom el, hogy köszö­netét mondjak népünknek azért a megértésért és támogatásért, ami nélkül a kormány aligha tudott volna eleget tenni meg­bízatásának. Az utóbbi fél évtizedben a legfőbb feladatot a gazdaság mindennapi, nemegyszer szo­rító aondjai adták számunkra. Voltak helyzetek, amikor eze­ket csak a megszokottnál szo­rosabb központi irányítással tudtuk megoldani. Emiatt meg­nőtt az aggodalom, hogy visz- szatérünk egy korábban már túlhaladott gyakorlathoz. Úgy vélem, ma már világos, ez nem volt szándékunk. A kormány sa­ját döntési hatáskörében és a gazdasági szabályozók célsze­rűbb érvényesítése közben is a vállalatok önállóságának bizto­sítására törekedett és törekszik a jövőben is. Távlati programjaink A XII. kongresszus határoza­taiból és a Központi Bizottság időközi állásfoglalásaiból kiin­dulva egyebek között előrelép­tünk a szocialista demokrácia intézményeinek fejlesztésében. Programokat dolgoztunk ki egyebek mellett az elektronika, a biotechnika fejlesztésére, az energiával és az anyaggal való takarékosabb gazdálkodásra. Olyan fontos kérdésekkel fog­lalkoztunk, mint a népesedés- politika, a közoktatás és a fel­sőoktatás fejlesztése, a szociál­politikai koncepció, a telepü­lésfejlesztés hosszú távra szóló irányelvei. Kidolgoztuk a nép- gazdasági tervezés és a gazda­ságirányítási rendszer fejleszté­sének komplex programját. Megvitattuk a 2000-ig terjedő időszak társadalmi-gazdasági fejlődésének irányait. Előreha­ladtunk a VII. ötéves terv ki- ' dolgozásában és nemzetközi koordinálásában. Fejlődött a központi és a he­lyi igazgatás. Jó érzéssel mond­hatom, hogy a minisztériumi és a tanácsi köztisztviselők nagy többsége hozzáértéssel és be­csülettel végzi munkáját, átér­ti felelősségét. Am népünk po­litikailag igényesebb és kritiku­sabb lett. Ismert előttünk és nem közömbös számunkra, hogy a közvélemény gyakran illeti bírálattal munkánkat. Jogosak-e a bírálatok, van-e felelőssége a kormánynak ab­ban, hogy a szükségesnél ke­vesebb történik a gazdálkodás megjavítása, a kedvezőtlen je­lenségek visszaszorítása érdeké­ben? Igen, a kormánynak eb­ben van felelőssége, és még inkább tennivalója. Ezt számon- tartjuk és a kormányzati mun­kát úgy kívánjuk továbbfejlesz- sebben szolgálja társadalmi teni, hogy az még következete- törekvéseinket, jó feltételeket biztosítson a szocialista közéle- tiség, a jobb, az eredménye­sebb munka anyagi és erköl­csi elismerése számára, keve­sebb lehetőséget hagyjon az ügyeskedésre. Lázár György ezután a szo­cialista építés eredményeiről, a négy év alatt megvalósult ter­melő és kommunális beruhá­Folytatás a 2. oldalon) Kádár János találkozója veteránokkal Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára a kongresszus délelőtti szünetében talál­kozott a tanácskozáson részt vevő veteránok egy csoportjával. A szívélyes légkörű bensőséges be­szélgetésen jelen volt Né­meth Károly, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Baranyai Tibor, a KB osz­tó ly vezetője. Kádár János tolmácsolta a Központi Bizottság üd­vözletét, jókívánságait, ki­fejezte a párt megbecsü­lését idős harcosai iránt. A KB első titkára hangsú­lyozta: a veterán kommu­nisták múltbeli harca segí­tette hozzá a pártot, a né­pet a mai eredmények el­éréséhez, s a kongresszus légköre, hangulata is bi­zonysága annak, hogy ér­demes volt küzdeni, harcol­ni, dolgozni. Az egykori horcosok tapasztalata ma is nélkülözhetetlen a párt szóiméra. Kádár János szavaira Sebes Sándor válaszolt. Társai nevében köszönetét mondott a párt régi harco­sai iránti figyelmességért, megbecsülésért. Szólj arról, hoov a jelenlévők a párt történetének alakítói vol­tak, s mindenkor a párt ügyéért, a magyar nép becsületéért harcoltak. A kongresszus felelősségteljes munkáját látva megelége­déssel tölti el őket, hogy a megkezdett úton a fiata­labb nemzedék is — az idősebbekkel együtt — to­vább építi a szocializmust és őrzi a békét. Havasi Ferenc: Élénkebb gazdasági fejlődést! A szünetet követően az első felszólaló Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára volt. Elöljáróban a XII. kongresz- szus óta bekövetkezett fejlődést elemezte.- A népgazdaság - mon­dotta - a legutóbbi években — a kedvezőtlen külgazdasági körülmények ellenére — a XII. kongresszus határozatának megfelelően fejlődött. Megte­remtettük az ország pénzügyi egyensúlyát, megőriztük fizető- képességünket, az életszínvonal megvédését — másik fő célun­kat — azonban, sajnos, mara­déktalanul nem sikerült elérni. Minőségi változás kell Havasi Ferenc ezután rámu­tatott o cserearányromlás kö­vetkezményeire, az 1948 és 1953 közötti gazdaságfejlesztés problémáira, a gazdaságirányí­tási rendszer továbbfejlesztésé­ben az 1970-es évek közepén mutatkozó következetlenségek­re, s arra, hogy 1979-ig a gaz­daságpolitika fenntartotta az extenzív fejlődési pálya ele­meit, a dinamikus gazdasági növekedést és felhalmozást, a viszonylag stabil árakat. <igy a világgazdasági változások köz­vetlen hatását a vállalatok nem érezték, és a lakosság sem érzékelte. Mindezek alap­ján megállapította: - Népgaz­daságunk jelenlegi nehézségei, egyensúlyi problémái, a növe­kedés és felhasználás korlátái jelentős részben a legutóbbi évtizedekben gyökereznek. És bár még távolról sem mondhat­juk el, hogy az eladósodott­ságból származó problémáin­kat megoldottuk, jelentős ered­mény, hogy úgy tudtuk mérsé­kelni adósságállományunkat, hogy közben megőriztük a párt és a nép közötti kölcsönös bi­zalmat, belpolitikai nyugalmun­kat. A fő probléma az, hogy a növekedés lassulása nem járt együtt a szükséges szerkezeti változásokkal. A hatékonyság növelésében sem tudtunk a kí­vánt mértékben előrelépni. A termelékenység növekedett ugyan, de a munka szervezett­sége nem javult a szükséges mértékben, s veszteségforrá­saink felszámolásában sem tudtunk érdemi áttörést elérni. A beruházások csökkentésén belül nem érvényesült kellően a szelektivitás, hatékonyságuk, szerkezetük alig változott. Az átlagos megvalósítási idő nem csökkent, a kivitelezés tervsze­rűsége és szervezettsége sem javult, a géphányad még min­dig alacsony. Mindebből le kell vonni a következtetést: minő­ségi változások nélkül hiába állítanánk vissza magas beru­házási hányadot a régi struk­túrában, ezzel felgyorsítanánk ugyan a növekedést, de szá­molnunk kellene a korábbi fe­szültségek visszatérésével. Megőrizni fizető­képességünket A legutóbbi öt év teljesítmé­nyei és eredményei nemzetközi viszonylatban is elismerést vál­tottak ki. Olyan időszakban si­került megőrizni fizetőképessé­günket, amikor több mint ötven ország vált fizetésképtelenné és kérte adóssága átütemezé­sét. Azt, hogy az ismert kedve­zőtlen körülmények között is talpon maradhattunk, több té­nyező együttes hatása tette lehetővé. (Folytatás a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! DuncmtQii XLII. évfolyam, 64. szám 1985. március 27., szerda Ara; 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja ■■■ Szilárd alapokon, új lendülettel '’‘-^rffrt•-1-" .....; i '••'•- ................. :j- " %: •t’éffim&ifá-

Next

/
Thumbnails
Contents