Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-26 / 83. szám

A Dunántúli napló 1985. március 26., kedd (Folytatás a 3. oldalról.) épít a társadalomtudományok, a természettudományok, a mű­szaki tudományok, az összes tudományág művelőire és hat­hatós segítségükre. Továbbra is feladatunknak tartjuk a ku­tatás szabadságának megőrzé­sét, de igényeljük - és dolgo­zunk érte -, hogy a tudomány és a gyakorlat az eddiginél szorosabb kapcsolatban álljon egymással. A gyakorlat gazda­gítsa a tudományos kutatást, az utóbbi pedig vegye figye­lembe a gyakorlat követelmé­nyeit. A politikai munka pedig kiváltképpen igényli a marxista elmélet kutatóinak, a történet- tudomány művelőinek segítsé­gét. Népünk történelmének tudo­mányos feldolgozása is fontos feladat. Gyakran hallani igaz és hamis megállapításokat fon­tos történelmi kérdésekről, az identitásról. Mi mindenekelőtt a magyar történelem tudomá­nyos, marxista-leninista érté­kelését várjuk. A felnőttek előtt is csak így tudunk tisztázni bi­zonyos kérdéseket és a fiata­lokat is csak ily módon gaz­dagíthatjuk a történelmi isme­retekkel. A kutatókat ne csak az ötvenes évek rejtelmei iz­gassák, hanem újkori törté­nelmünk olyan fontos állomá­sai és témái is, mint az 1919- es Magyar Tanácsköztársaság. S foglalkozzanak azzal is, ho­gyan harcoltak legjobbjaink a Horthy-rendszer ellen, mit tet­tek az illegalitásban dolgozó kommunisták, a szakszervezeti aktivisták és más haladó gon­dolkodású emberek a fasizmus elleni harcban. A felszabadu­lás óta eltelt négy évtized is sok olyan izgalmas és érdekes kérdést vet fel. amelyet meg kell válaszolni a fiataloknak, de még az idősebbeknek is. Ki kell venni részünket az ideológiai harcból Az ifjúság politikai nevelésé­vel kapcsolatban nagy feladat vár a pártra, társadalmunk minden felelős tényezőjére. Ki kell venni a részünket a társa­dalmi rendszerek világméretek­ben folyó ideológiai harcából, annál is inkább, mert az im­perialisták kiterjedt antikom- munista, szocialistaellenes propagandát folytatnak, amely- lyel szemben nekünk határo­zottan föl kell lépnünk. A tudományos kutatóktól azt várjuk, hogy segítsenek a szo­cialista építés új kérdéseire adandó új válaszok megfogal­mazásában, vagyis dolgozza­nak a gyakorlati tapasztalatok elméleti általánosításán. Pár­tunk és népünk története elég bonyolult és viharos volt szá­zadunkban, sok tapasztalatot foglal magában. Én csatlakoz­nék itt ahhoz a'véleményhez, amely emlékezetem szerint a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusán a Közpon­ti Bizottság beszámolójában hangzott el: sok szocialista or­szág keresi a szocializmus épí­tésének útját, és mi az összes szocialista ország tapasztalatát közös kincsestárunknak tekint­jük, amelyet hasznosítanunk kell. Az ideológiai harcban részt kell venni az oktató intézmé­nyeknek, sőt propagandaszer­veinknek is: a rádiónak, a tv- nek, a filmnek, a színháznak, minden intézménynek, amely a közvéleményt formálja. Képvi­seljék, hirdessék, propagálják # világnézetünket, vigyázzanak arra, hogy ne terjedjenek a burzsoá reakciós, antiszocia- lista, antikommunista nézetek. Munkájukat színvonalasan, ér­telmesen végezzék, hogy a ha­tásuk is megfelelő legyen. A kommunistáknak a szocia­lista eszme és pártunk politi­kája mellett a szocialista er­kölcsöt is képviselniük kell. Fontos feladatunk a munka becsületének, humánus eszmé­inknek a népszerűsítése. Hatá­rozottan lépjünk fel az erőszak bárminemű propagálása, a Nyugatról érkezett, megkésett és kopott divatok ellen. Szám­űzzük a trágárságot a nyilvá­nos életből, az irodalomból, a kultúrából, a sajtóból, a tele­vízióból. Ha valamely nemzetre érvé­nyes, hogy „nyelvében él a nemzet", akkor az ránk, ma­gyarokra, mindenképpen az. Nyelvünknek is köszönhető, hogy 1100 év után is él, virág­zik nemzetünk. Óvjuk nyelvün­ket, s tanítsuk a szép, tiszta beszédre a fiatalokat is. Ezt segítse a család, az iskola, a hírközlés, az irodalom és a mű­vészet. A tisztes, jó családi életből, az anya és a gyermek szeretetéből csináljunk kultuszt. Mi, a szocializmus eszméit, er­kölcsi normáit, a munka be­csületét felemelt fejjel hirdet­jük, mert ezek a jelenkor igaz eszméi, s ez az eszme, ez az erkölcs képviseli a jövőt. Győ­zelmet arat a mi társadal­munkban és szerte a világon. Kedves Elvtársak! Cselekvési programunkról szólva először társadalmunk szocialista vonásainak erősíté­sét, az ennek ellentmondó visz- szásságok leküzdését, a szo­cialista épitőmunka töretlen folytatását, a fejlett szocialis­ta társadalom felépítését em­lítem. Ez a mi programunk, s megvalósításához megvan az erőnk. Ez az erő: a szilárd alapokkal rendelkező szocia­lista rendszer, a fejlődő nép- gazdasáo és nem utolsósor­ban népünk példás helytállá­sa évtizedeken át a nehézsé­gekkel szembeni harcban. A VII. ötéves tervről, amely a jövő év január elsején indul, most még csak a tervezőmunka bizonyos stádiumában tudok szólni, és csak előzetes adato­kat említhetek. A tervezőmunkában válto­zatlanul a népgazdaság egyen­súlyi követelményeit tartjuk szem előtt. Célunk egy olyan program kidolgozása, amely fokozatos élénkülést, növekvő termelést tesz lehetővé. Eddigi ismereteink szerint a következő ötéves tervben a nemzeti jöve­delem 14—17 százalékos, az ipari termelés 13—16 százalé­kos, a mezőgazdasági termelés 12—14 százalékos, a belső fel- használás 13—16 százalékos növelését lehet előirányozni. Ez a program magában foglalja azt is, hogy a népgazdaság külső egyensúlyát tartósan ja­vítsuk, a műszaki haladást és műszaki fejlődést meggyorsít­suk, és az életszínvonalat ér­zékelhetően emeljük. Ehhez adottak az eszközeink, ha jobban hasznosítjuk belső tartalékainkat, mind a rendel­kezésre álló termelőeszközöket, mind a munkaerőt. Értékes erőforrásunk az együttműködési lehetőségek jobb kihasználása a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak keretében. Ezen a téren is — a legutóbbi felsőszintű tanácskozás határozatainak szellemében — előre akarunk lépni, örömmel szólok arról, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió közötti gazdasági és műszaki-tudomá­nyos . együttműködés 2000-ig szóló továbbfejlesztésének proaramia már elkészült, és az erről szóló megállapodást áp­rilis első napjaiban alá fogjuk írni. Terveink valóra váltásá­nak ez is biztos támasza. Kedves Elvtársak! Pártunk és kormányunk nem­zetközi tevékenységét elveink vezérlik. Külpolitikánk minden kérdésben népünk alapvető ér­dekeiből indul ki, s népünk telies támogatását élvezi. Népünk békét akar, annak megvédését és megszilárdítását tekintjük fő feladatunknak. A nemzetközi helyzet ma feszült, az Eayesült Államok és a NATO erőfölényre tör. Ez megenged­hetetlen. A Varsói Szerződés orszáaainak, népeinek az az érdekük, hogy békében élhes­senek. szocialista vívmánvnikat megőrizhessék és fejleszthes­sék. A "világ minden népének az az érdeke, hoav az imoe- rializmus ne kerüljön erőfö­lénybe. A földön, a tenqereken, a levegőben már ma is túlsá- aosan sok atomfeavver van. Senkinek sem hiányzik, hogy a fegyverkezési versenyt most még a világűrre is kiterjesszék. Mi az ilyen elgondolásokat ha­tározottan ellenezzük. Elvi álláspontunk, hogy az új világháború többé nem el­kerülhetetlen. A vitás nemzet­közi kérdéseket tárgyalások út­ján kell megoldani. Meg kell keresni a lehetséges megegye­zés formáit, amelyek minden fél számára egyenlő biztonsá­got nyújtanak a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Ezen az alapon lehetne továbblépni az atomfegyverek megsemmisítése és a teljes leszerelés felé. Mi a békés egymás mellett élés elvét valljuk, és azt akar­juk, hogy fejlődjenek a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok kölcsönösen előnyös kapcsolatai. Elvi alapon, a bennünket vezérlő elvek és po­litikai meggyőződésünk sze­rint is azt tartjuk, hogy a forra­dalom exportja lehetetlen és ződés tagállamaként eleget te­szünk kötelezettségeinknek. Népünk békéjét, szocialista vív­mányainkat mindenkivel szem­ben megoltalmazzuk, s ezt jó tudni mindenkinek, nehogy bár- kj is kísértésbe essék. A Varsói Szerződés javasolta c NATO-nak c két szervezet egyidejű megszüntetését. Több mint két esztendeje kezdemé- r- site, hogy a két szövetségi rendszer országai kössenek megállapodást, amelyben le­mondanak az erőszak alkalma­zásáról és az azzal való fenye­getésről. Ezekre o nagy jelen­tőségű javaslatainkra, amelyek még változatlanul érvényben vannak, válasz mind ez idáig nincs. Készek vagyunk az erre vonatkozó okmányt aláírni. A Varsói Szerződés orszá­gaiból érkezett küldöttségek szükségtelen. De nem tűrhetjük és nem engedhetjük meg az el­lenforradalom exportját sem. A társadalmi rendszer formálá­sa és fejlesztése minden nép joga, és ennek a jognak ér­vényesülnie kell. Mi azt kíván­juk, hogy a különböző társa­dalmi rendszerű országok nor­mális kapcsolataikat fejlesztve, békés versenyben vívják meg történelmi harcukat. Mindjárt hozzáteszem: én, mint meg- győződéses magyar kommunis­ta, biztos vagyok benne, hogy ebben a harcban a szocializ­mus győzedelmeskedik. üdvözöljük a Genfben meg­kezdődött szovjet—amerikai tárgyalásokat. Támogatjuk az európai béke és biztonság erő­sítését, fontosnak tartjuk a stockholmi tanácskozást. Ennek érdekében hazánk is aktív te­vékenységet fejt ki. Jelen va­gyunk a genfi leszerelési kon­ferencián és a bécsi tárgyalá­sokon is. Az idén — éppen ebben a teremben — ül össze az Európai Kulturális Fórum. Ez a helsinki folyamat újabb állo­mása lesz. Arra törekszünk, hogy ez a tanácskozás is ered­ményesen végezze munkáját. Mi a tárgyalásokat, a kapcso­latok megőrzését és fejleszté­sét, a megegyezést támogatjuk minden vitatott vagy megoldan­dó nemzetközi kérdésben. A jelenlegi világhelyzetben a Varsói Szerződés tagállamainak gondoskodniuk kell védelmük­ről, és ennek megfelelően mi is megfelelő szinten tartjuk vé­delmi erőinket. A Varsói Szer­vezetői március 13-án Moszk­vában tanácskoztak. Ez érdemi és jó tanácskozás volt, amit o kommünikében is igyekeztünk ki­fejezésre juttatni. A további együttműködés, kopcsolalaink bővítése mellett foglaltunk állást és egységesen helyeseltük a Versói Szerződés meghosszab­bítását. Itt is megerősíthetem: c Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés meghosszab­bítása mellet; foglal állást. Ké­szek vagyunk az erre vonatko­zó okmányt aláírni. A Mcgya, Népköztársaság szolidáris o társadalmi haladá­sért világszerte küzdő pártokkal és mozgalmakkal, a nemzeti szebadságukért küzdő népek­kel. Készek vagyunk összefogni a béke minden hívével, ideért­ve azokat a oolgári vezető po­litikusokat is. akik értik, hogy az emberiségnek nincs más út­ja, mint a kapcsolatok fenntar­tása, c tárgyalás és a meg­állapodó; a közös érdekű kér­désekben. Mi ennek megfe­lelően rendezett kapcsolatokra törekszünk minden országgal, közöttük az Amerikai Egyesült Állomokkal és o NATO más ve­zető országaival is, ha tisztelik jogainkat és megfelelő partner­nek tartanak bennünket a kap­csolatok alakításáben. Mi arra törekszünk, hogy a szövetsége­seinknek hű szövetségesei, ba­rátainknak igaz barátai és partnereinknek korrekt partne­rei legyünk. Ez eddig is így volt, és a jövőben is így lesz, így számolhat a Magyar Népköz­társasággal mindenki. Az emberiség összefogott Kedves Elvtársak! A közeljövőben megünnepel­jük a második világháborúban létrejött antifasiszta koalíció győzelmét a hitleri fasizmus és a japán militarizmus fölött. Az akkori, sorsdöntő helyzetben a különböző társadalmi rendsze­rű országokat vezető felelős po­litikusoknak sikerült megegye­zésre jutniuk. Az emberiség összefogott, a nemzetek sike­resen együttműködtek a fasiz­mus. elleni harcban. A jaltai tanácskozás nagy­ban segítette a fasizmus feletti végső győzelmet, a pots­dami megállapodások hozzájá­rultak ahhoz, hogy a romokban heverő Európában beinduljon az élet. Nagyra értékeljük e do­kumentumokat, mert a fasizmus szétzúzását, o béke megala­pozását szolgálták. Az antifasiszta koalíció pél­dájára kellene összefogniuk mo is - társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül — az or- száqok ügyeit intéző felelős ve­zetőknek. összefogni minden népnek a világot fenyegető há­borús veszélyek ellen, a Földün­ké; érintő kérdések megoldása érdekében — ez volna a he­lyes, a jó ér. a követendő út az emberiség számára. Mi követ­kezetesen folytatjuk békepoliti­kánkat. A jövőben ir. erősítjük együttműködésünket a testvéri kommunista pártokkal, minden más hcladó erővel, szolidaritást vállalunk a szabadságukért har­coló népekkel, kapcsolatokra törekszünk minden mozgalom­mal, párttal, országgal, amely erre a maga részéről is kész. Kedves Elvtársak! A mai alkalommal is szólni kívánok felszabadulásunk 40. évfordulójáról. Nagy sorsfordu­ló volt népünk életében, ami­kor 1945. április 4-én a szov­jet hadsereg felszabadította Ma­gyarország teljes területét a hitleri fasiszták megszállása alól, és ezzel az ország visz- szenyerte szuverenitását, sza­badságát, A kapitalisták és föl­desurak hatalma, rendszere, amely sorsát a hitleri fasizmus­hoz kötötte, összeomlott. Népünk negyven évvel ezelőtt talpra állt. Az ország területén még folytak a harcok, amikor létrejött a nemzeti függetlensé­gi front, Debrecenben meg­alakul; az ideiglenes nemzet­gyűlés és az ideiglenes kor­mány, cmely teljes joggal és a nép nevében hadat üzent a ná­ci Németországnak, hozzálátott az orszáq újjáépítéséhez, az új heza megteremtéséhez. Nem felejtjük el a Szovjet­unió áldozatait, a szovjet hősö­ket, akik elhozták népünknek a szabedságot. Nem feledkezünk mec; c velük küzdő bolgár, jugo­szláv és román katonákról, az antifasiszta koalíció más nem­zeteinek fiairól. Tisztelettel em­lékezünk a fasiszták ellen itthon és Európa szinte minden front­ján küzdő igaz elvtársainkra, a mogya, hazafiakra, 0 magyar ellenállókra, és azokra, akik el­estek a fasizmus elleni harc­ban, a nép jobb jövőjéért foly­tatott küzdelemben. Mindazoknak, akik a magyar nép felszabadítását segítették, az őszinte hála és köszönet, a tisztes emlékezés szaván túl azt tudjuk mondani, hogy a ma- gyor nép élni tudott szabadsa­gával. A munkásosztály, a nép kivívta hatalmát, szocialista tár­sadé Imi rendszert teremtett a Macyar Népközárscsógban, Nehéz 40 évet haqytunk ma­gunk mögött. Ezekben az évti­zedekben kellett eltakarítani a háborús romokat, megindítani 02 életet, leküzdeni az inflációt, megvívni a hatalomért folytatott harcot. De ezekben az években éltük a szocialista elvek és nor­mák eltorzításának súlyos idő­szakát, majd azt a mély társa- dclmi válságot is, amely Ma­gyarországon valójában 1953 nyarár kezdődött, az 1956-os. ellenforradalmi felkelésben csú­csosodott ki és 1957 nyarán fe­jeződött be. S e 40 év része a konszolidálásért folytatott poli­tikai, gazdasági és kulturális tevékenység is. Népünk e négy évtized alatt sok ckodálvt leküz­dött, százados elmaradottságot hozott be. Hazánk fejlett me- zcgczdasággal rendelkező, ipa­ri Országgá vált. Ez a negyven év igaz törté­nelme és legfőbb eredménye; ez a történelmi tragédiákat túl­élő, c korszakos változásokat megvalósító magyar nép törté­nelmi műve. Pártunk büszke ar­ra, hogy ennek a harcnak az élén, nem kevés áldozatot hoz­va, mindig ott voltak a kom­munisták. Néhány tény és adat jól jel­lemzi e négv évtizedes épitó- munkc eredményeit. Az adato­ka; 1938-hoz, az utolsó, úgy­nevezett békeévhez viszonyítom. M0 a nemzeti jövedelem több min; hatszorosa oz 1938. évi­nek. Az iDOri termelés több min, tizennégyszerese, a mező- gezdesági termelés kétszerese az akkorinak. 1938-ban a laká­sok 27 százalékában, ma 98 százalékában ég a villany. Száz szobára jutó lakosok száma 1938-ban 253 volt, ma 138 em­ber lakik száz szobában. 1938- bon összesen 19 ezer személy- gépkocsi közlekedett, ma - csak magánhasználatban — 1 millió 344 ezer, a családok egy- hormada rendelkezik személy- gépkocsival. 1938-ben 200 ezer mccyar utazott külföldre, az elmúlt évben 5 millió 400 ezei. 1938-ban a lakosság kis része volt jogosult nyugdíjra, ma meg­felelő feltételek mellett minden dolgozó ember; az ország la­kosságának 21 százaléka kap nyugdijat. Mc tízezer lakosra háromszor ar.nyi orvos jut, mint 1938-ban. Joggal mondhatjuk: pártunk, munkásosztályunk, népünk har­ca, munkája nem volt hiába­való. Ilyen hatalmas fejlődésre csak a szabaddá vált és szo­cialista útra lépett nép volt képes, amely erőfeszítései­ben élvezte a világ haladó erői­nek támogatását. Meggyőződéssel állíthatjuk: szocic lista céljainkat szem előtt tartva, erőinket összefogva és gyarapítva, bizakodva nézhe­tünk a jövőbe. Céljainkat elér­jük, terveinket megvalósítjuk, felépítjük a fejlett szocialista tórscdalmat, gazdagítjuk, gya­rapítjuk hazánkat, a szocialista Míacyarorszcgot. A Központi Bizottság nevé­ben kérem, hogy c beszámo­lót, a szervezeti szabályzat mó- dositósárc tett javaslatot és a hetározat-tervezetei a kong­resszus vitassa meg és fogad­ja el. Kérem, hogy pártunk XIII. kongresszusé mondja ki: foly­tassuk, erősítsük fő politikai irányvonalunkét. íljer. a Magyar Szocialista Munkáspárt, s annak Kill, kong­resszusa! Éljen a szocializmust épitö magyar nép! Éljen a pro­letár internacionalizmus és a né­pek barátsága! Éljen a szocia­lizmus és a béke! (Folytatás az 5. oldalon.) Munkánk nem volt hiábavaló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents