Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-26 / 83. szám

2 Dunántúli napló '1985. március 26., kedd Németh Károly beszéde Szocialista tervgazdálkodást folytatunk a piaci törvények figyelembe vételével Kádár János vitaindítója (Folytatás az I. oldalról.) Németh Károly megnyitó be­szédét így folytatta:- A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusát, belpolitikai életünk e nagy je­lentőségű eseményét egész né­pünk figyelme és várakozása kíséri. Néhány nap múlva meg­emlékezünk a nagy történelmi eseményről, hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulójáról. Április 4-e legnagyobb nemzeti ünnepünk, a magyar-szovjet barátság ünnepe is.- Pártunk tevékenységét az elmúlt években is népünk, szo­cialista hazánk szolgálata ve­zérelte, a társadalomban be­töltött vezető szerepét felelős­séggel gyakorolta. Igaz, hogy nem minden sikerült úgy, aho­gyan terveztük és szerettük vol­na. A számvetés azonban arról tanúskodik, hogy volt értelme az erőfeszítéseknek, a szocia­lista építőmunkában becsülen­dő eredmények születtek. Nem­zetközi tevékenységünk is né­pünk érdekeit, a szocializmus, a haladás és a béke ügyét szolgálta. Eredményeinket a Szovjetunióval, a szocialista or­szágokkal együttműködve értük el. Jövőnket is velük szoros szö­vetségben és egységben épít­jük szilárd alapokra.- Pártunk politikája kiállta az utóbbi esztendők nehéz pró­báját. A kommunisták és a pártonkívüliek egyaránt azt igénylik, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt folytassa és a változó körülményekhez igazodva fejlessze tovább csak­nem három évtizede követett politikáját. E politika célja: .a fejlett szocialista társadalom felépítése a párt és a nép kö­zötti kölcsönös bizalomra ala­pozva, nemzeti egységben, őszinte, nyílt, demokratikus lég­körben. Nemzetközi síkon - a haladás és a béke erőivel ösz- szefogva — a jövőben is azért dolgozunk, hogy biztosítsuk épitőmunkánk legfőbb külső feltételét, a békét.- A társadalomban betöltött vezető szerepe arra kötelezi a Magyar Szocialista Munkás­pártot, hogy történelmi felelős­séggel megfeleljen hivatásá­nak: továbbra is odaadóan és eredményesen szolgálja a ma­gyar nép igazi érdekeit, szocia­lista fejlődésünket, közös bol­dogulásunkat. Abban a meg­győződésben végezhetjük mun­kánkat, hogy népünk bízik a pártban, kész arra, hogy a kongresszus által kijelölt célo­kat közös akarattal valóra vált­sa. E gondolatokkal kívánok kongresszusunknak eredményes munkát. Tisztelt Kongresszus! A beszámolási időszakban több harcostársunk, a magyar munkásmozgalom kiváló sze­mélyisége távozott az élők so­rából. A Központi Bizottság tagjai közül elhunyt: Ajtai Mik­lós, Dabrónaki Gyula, Dobozy Imre, Fehér Lajos, Gergely Ist­ván, Kiss Károly, Papp Árpád, Pothornik Józsel, Somogyi Mik­lós és Závodi Imre elvtárs. A Központi Ellenőrző Bizottság tagjai közül: Németh Lászlóné és Venéczi lános elvtárs. Tisztelettel emlékezünk az el­hunyt küzdőtársakra, azokra a pártonkivüli szövetségeseinkre, közéleti személyiségekre is, akik odaadással szolgálták a közérdeket, szocialista hazán­kat. A XII. kongresszus óto a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számos nagy egyénisége is eltávozott az élők sorából. Haláluk fájdalmas veszteség mindannyiunk számá­ra. Elhunyt elvtársaink és bará­taink emlékét kegyelettel meg­őrizzük A küldöttek ezt követően egyhangúlag elfogadták a kongresszusi munkabizottsá­gokra előterjesztett javaslatot. A Kongresszusi Titkárság vezetője: Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, Za­la megye küldötte. A fellebbviteli bizottság elnöke: Herczeg Károly, a Vas-, Fém- és Villamosenergia­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek főtitkára, Borsod-Abaúj- Zemplén megye küldötte. A mandátumvizsgáló bizott­ság elnöke: Ballai László, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője, Baranya megye küldötte. A jelölő bizottság elnöke: Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöke, Pest megye küldötte. A bizottság tagja: Lukács János, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának első titkára, Baranya megye küldötte is. A szavazatszedő bizottság elnöke: Markovics Ferenc, a Heves megyei Tanács elnöke, Heves megye küldötte. A szerkesztő bizottság vezetője: Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, Szolnok megye küldötte. A bi­zottság tagja: Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Baranya megye küldötte is. A küldöttek ugyancsak egy­hangúlag elfogadták a XIII. kongresszus napirendjére és ügyrendjére vonatkozó javas­latot. A TANÁCSKOZÁS NAPIRENDJE (D A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának beszámolója a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt fel­adatairól. Javaslat a szervezeti szabályzat módosítására. Elő­adó: Kádár János, a Központi Bizottság első titkára. (2) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának jelentése. Elő­adó : Gyenes András, a KEB elnöke. (3) A fellebbviteli bizottság jelentése. Előadó: Herczeg Károly, a fellebbviteli bizottság elnöke. © A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagjainak megválasztása. Ezután Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emel­vényre, hogy az első napi­rendi ponthoz megtegye szó­beli kiegészítését. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Pártunk történetében jeles nap a mai, amikor megkezdte munkáját XIII. kongresszusunk. Ez rendkívül fontos esemény a párt, a kommunisták, s egész társadalmunk számára is, hi­szen a pórt, vezető szerepéből következően, meghatározó be­folyást gyakorol az ország fej­lődésére, népünk életére is. Nagy fontosságú esemény kezdetén veszünk részt, mert sok függ attól, hogyan dolgo­zik a kongresszus, amelynek jó munkát kívánok. Szívből kö­szöntőm a küldötteket, s a ho- zai meghívottakat, akik fontos tényezői pártunk, társadalmunk életének. Külön is köszöntöm a veteránokat, akik a ma élő nemzedékek számára utat tör­tek a forradalmi átalakulás­hoz, s szövetségeseinket, akik­kel együtt harcoltunk eddig, és ezt tesszük a jövőben is. Én is szeretném üdvözölni külföldi meghívott vendégein­ket, a szocialista és a szocia­lista orientációjú országok pártjainak küldötteit, Európa kommunista és munkáspártjai­nak képviselőit, valamint azo­kat a megfigyelőket, akik meg­tisztelték kongresszusunkat. A mi pártunk hazafias és inter­nacionalista párt, a népek ba­rátságának híve. Ezért külföldi vendégeinknek külön megkö­szönöm, hogy kongresszusunk nemzetközi jellegét már jelen­létükkel is erősítették. Kedves.elvtársak! A Közpon­ti Bizottság beszámolóját ezút­tal a kongresszus minden kül­dötte tíz nappal korábban megkapta, s kezükben van már a meghívottaknak, s kül­földi vendégeinknek is. Ennek az az előnye, hogy küldötteink — a kongresszus hivatalos ok­mányait megismerve — jobban fel tudnak készülni a munkára, s a meghívottak, vendégeink is jobban megértik a kongresszu­sunk fő okmányaiban foglal­takat. Kiegészítésként néhány szót kívánok szólni a felkészülésről. Az Irányelvek vitája pártunk több mint 25 ezer alapszerve­zetében és az 1317 pártérte­kezleten rendben megtörtént. A szervezeti szabályzatnak, a Központi Bizottság döntésének megfelelően megválasztották a 935 kongresszusi küldöttet. A Központi Bizottság dönté­sét azért hangsúlyozom, mert most - egy nagyobb helyiség adta lehetőséggel élve — a párttagság nagyobb számban képviseltetheti magát: koráb­ban csak 1300, most pedig 1000 párttag után van jelen egy küldött a kongresszuson. Kongresszusunk körülményeit vizsgálva, figyelembe kell ven­nünk, hogy bonyolult világhely­zetben élünk. Itthon gondokkal terhes öt esztendő von mögöt­tünk. Hangulatilag szerepet játszott az idei rendkívül hosz- szú és keserves tél, a vele járó energiaellátási, sőt a lakosság fűtési gondjait is szaporító problémákkal. S végül gondol­nunk kell a január végi, kény­szerszülte áremelésre is. Kedvező körülményként ve­hetjük számba ugyanakkor azt a pártszerű, nyílt és konstruk­tív vitát, amely az egész párt­tagság kongresszusi felkészülé­sét jellemezte. A vitában nagy volt oz aktivitás, hiszen párt­tagságunk több mint 20 száza­léka fejtette ki véleményét. A tanácskozásokon sok probléma is felvetődött, közöttük az or­szágban vitatott kérdések is, így az életszínvonal alakulása, az idősek, a nyugdíjasok, a pályakezdő fiatalok helyzete. Többen szóltak - egyebek kö­zött - a különböző kisvállalko­zásokról, vagy a kereskedelem­ben és más területeken is ta­pasztalható visszásságokról. A felszólalók felelősen, a javítás szándékával vetették fel ezeket a problémákat. A kongresszusi felkészülés során mindenütt — pártrendez­vényeken és szélesebb körben is — méltóképpen emlékeztek meg felszabadulásunk 40. év­fordulójáról. Jó érzéssel szólok arról is, hogy a felkészülés nagy munkájában, a széles kö­rű pártvitában a Központi Bi­zottság irányelveinek alaptéte­lei helyeslésre találtok, s a párttagok egyöntetű óhajként, igényként fogalmazták meg. hogy a párt folytassa fő poli­tikai vonalát, a kongresszus adjon cselekvési programot o párttagságnak, dolgozó né­pünknek. A kongresszusi előkészületek során lezajlott vita tapaszta­latait a Központi Bizottság a kongresszusi okmányokban igyekezett hasznosítani. Kedves Elv tár sok! A Központi Bizottság jelen­tést tett a végzett munkáról, amelynek megítélése a kong­resszus joga. Az értékelésnél kérem, vegyék figyelembe, hogy bár a XII. kongresszuson meghatározott valamennyi célt nem tudtuk elérni, de a Köz­ponti Bizottság minden tekin­tetben, mindenkor és minden kérdésben kemény munkát végzett és a jóra törekvés, a szocialista építés előmozdítása vezérelte. A Központi Bizottság mind­végig nyílt politikát folytatott. Eredményekről is szóltunk, ami­kor az helyes és szükséges volt, de a problémákat és a nehézségeket sem titkoltuk so­ha a párttagság, népünk előtt. Nagyon fontos, hogy a súlyos gondokat és problémákat nem igyekeztünk a szőnyeg alá söpörni, s ezekről a Központi Bizottság mostani beszámolója is nyíltan szól. Itt, a kongresszusi teremben a küldöttek között társadal­munk minden osztálya, minden dolgozó rétege, sőt talán min­den hivatása képviselve van: munkások. mezőgazdasági dolgozók, értelmiségiek, alkal­mazottak, tudósok, művészek, írók, újságírók, a közlekedés, a kereskedelem dolgozói, a fegyveres erők és a sportélet képviselői. De varázslók, cso­datévők nincsenek közöttünk. Ezért senki ne várja ettől a nem egészen ezer embertől, hogy négy nap munkájával csodát tud tenni. De az a vé­leményem, hogy kongresszu­sunk becsülettel el fogja vé­gezni azt, amit párttagságunk és az ország népe elvárhat: behatóan és nyíltan megvitat­ja az öt év alatt végzett munkát, felelősen és komo­lyan számot vet a körülmé­nyekkel, amelyek között dol­gozunk, és felelősen határoz­za meg a további cselekvés út­ját, munkaprogramot ad párt­tagságunknak és szocializmust építő dolgozó népünknek. Mély meggyőződésem, hogy ezt a feladatát el fogja végezni a kongresszus: ehhez kívánok si­kert minden küldöttnek. A kongresszus hivatalos be­számolója az elvtársak kezében van. Én arra kaptam a Köz­ponti Bizottságtól megbízást, hogy vitaindítót tartsak, s e bevezető keretében felhívjam a jelenlévők figyelmét né­hány olyan kérdésre, amely jelenleg párttagságunkat, az ország népét, a határainkon túl élő barátainkat, szövetsé­geseinket, küzdőtórsainkat is foglalkoztatja. Kedves Elvtársak! Pártunk a magyar munkás- osztály forradalmi élcsapata, marxista-leninista, hazafias és internacionalista párt. Törté­nelmünk során a szocialista fejlődés következtében pár­tunk a nép pártja, társadal­munk vezető ereje lett; igyek­szik ennek a küldetésének be­csülettel eleget tenni. Pártunk feladatának tartja - mert csak így létezhet és dolgozhat -, hogy a tömegek­kel összeforrva tevékenyked­jék. Vezérlő gondolata és esz­méje, hogy a jövőben is kiér­demelje - a munkásosztály, a dolgozók bizalmát, amelyet történelmi harcokban vívott ki. Teljes mértékben bízik és tá­maszkodik munkásosztályunk­ra, dolgozó parasztságunkra, egész dolgozó népünkre! Ez így volt eddig, és így lesz a jövőben is. Pártunkat szilárd elvek és nem dogmák vezérlik. Arra törek­szik, hogy a fejlődés új prob­lémáira is megtalálja a he­lyes, szocialista választ. Hiszen az élet gyorsan halad, a tár­sadalom fejlettebb fokán új kérdések jelentkeznek, ame­lyekre az évtizedekkel, vagy akár a tíz vagy húsz évvel ezt előtt adott válasz már nem fe­lel meg tökéletesen. Ezért fo­lyamatosan meg kell újítani politikánkat. Hogy ez az elmúlt öt esztendőben milyen mérték­ben sikerült — a kongresszus bírálhatja el. Mi az elviekben szilárd, a napi politikában körültekintő és megfontolt, a megújulásra kész pártot tekint­jük az eszményünknek. A kommunisták egyenjogúak valamennyi állampolgárral. Nem tartanak igényt több jogra, és természetesen azt sem kívánhatja senki, hogy hátrányosabb helyzetbe kerül­jenek. Úgy véljük azonban, hogy aki a szocializmusért har­col, az a kötelezettségből az átlag-állampolgárnál többet vegyen magára, a jog szerinti járandóságból pedig - ha le­het - inkább kevesebbet ve­gyen igénybe, mint amennyit a törvények vagy viszonyaink lehetővé tesznek. így őrizhetjük meg a kommunisták erkölcsi­politikai tekintélyét és becsüle­tét. A kommunisták magatartá­sát az önzetlenség jellemezze; a párt és tagsága legyen mentes mindazoktól a visszás­ságoktól, amelyek közül még nem kevés fellelhető társadal­munk életében. Ezekkel szem­ben fellépni — a párt és a kommunisták becsületbeli kö­telessége. A párt természetesen élő szervezet, fejlődik, növekszik, az elmúlt öt évben is egészsé­gesen gyarapodott. Mintegy 60 ezerrel növekedett a párttagok száma, amely ma meghaladja a 870 ezret. A Központi Bizott­ság úgy ítéli meg, hogy a tag­felvételnél, tehát a párt -épí­tésénél sohasem szabad a me­rev statisztikai normákból kiin­dulni. Az osztálykategóriák meghatározása világos, de min­den tagfelvételnél egyéni elbí­rálás szükséges. Elengedhetet­len persze, hogy a munkások, a fizikai dolgozók megfelelő arányban képviselve legyenek. Ez a fejlődés során meg is ol­dódik. Az a fontos, hogy a tár­sadalmi erőfeszítésekben, o munkában becsülettel helytálló emberek és — talán hangsú­lyozni is felesleqes — fiatalok lépjenek pártunk soraiba. A Központi Bizottság beter­jesztette a Szervezeti Szabály­zat módosítására vonatkozó ja­vaslatait. összeállításánál ab­ból indultunk ki, hogy a mos­tanáig érvényes Szervezeti Sza­bályzat alapjában megfelelt rendeltetésének, különös prob­lémák ezzel nincsenek. De szükségszerű bizonyos módosí­tás — ezt a központi szervek kezdeményezték —, egyszerűen azért, mert változott a párt struktúrája, például megszűn­tek a járási bizottságok. Ezt a Szervezeti Szabályzatban is je­lezni kell. Az eddig érvényes dokumentum alapvetően meg­felel, s ezért a Központi Bizott­ság úgy határozott, hogy a több mint 25 ezer alapszerve­zetben nem indít vitát a Szer­vezeti Szabályzatról. Az irány­elvek vitájában felvetődött ész­revételeket azonban ezen a té­ren is figyelembe kell vennünk, így például azt, hoqy a pártta­gok jogait és kötelességeit az eddigieknél pontosabban hatá­rozzuk meg. A Központi Bizott­ság nevében tehát kérem, hogy a beterjesztett javaslatot vitossók meg, és ha egyetérte­nek vele, támogassák, fogad­ják el. (Folytatás a 3. oldalon.) Nagy tetszéssel fogadták a küldöttek Kádár elvtárs vitaindítóját Pártkongresszus. A képen Kádár János beszél.

Next

/
Thumbnails
Contents