Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-23 / 80. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlo XLII. évfolyam, 80. szám 1985. március 23., szombat Ara; 2,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A pécsi lakásépítés területi lehetőségeiről (4. oldal) Legális kulturálatlanság (4. oldal) Üzemmérnökök a közéletben (6. oldal) Más nép zászlaja alatt (6. oldal) Hétfőn megkezdődik az MSZMP XIII. kongresszusa tf1 millió tonna gabona, 103000 tonna hús Baranyából Négynaposra tervezett munkaértekezlet Kiemelkedő évet zárt az agrárágazat További másfél százalékos növekedést az idén! - Váncsa Jenő miniszter a kormány elismerését tolmácsolta a megyei gazdaság- politikai aktíván A Magyar Szocialista Mun­káspárt 871 ezer tagját képvi­selő 935 küldött részvételével kezdődik meg március 25-én, hétfőn délelőtt 10 órakor a Bu­dapest Kongresszusi Központban az MSZMP XIII. kongresszusa. A párt legfelső tanácskozó testületé széles körű előkészü­leteket követően ül össze: az elmúlt hetekben, hónapokban — a szervezeti szabályzatnak megfelelően — olapszervezeti taggyűléseken, budcpesti, kerü­leti, városi, megyei, illetve me­gyei jogú pártértekezleteken vonták meg a kommunisták oz elmúlt öt esztendő mérlegét, s nagy aktivitással, alkotó lég­körben vitatták meg a kong­resszusi irányelveket. Az esz­mecserék nyíltak, őszinték vol­tak, a párttagok felelősségtel­jes óllásfoglaláso az előkészü­letek során jó feltételeket te­remtett ahhoz, hogy a kongresz- szus eredményesen végezhesse nagy fontosságú munkáját. A helyi vezető testületeket és a kongresszusi küldötteket is meg­választó tanácskozásokon tár­sadalmi, politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális életünk valamennyi lényeges kérdését behatóan elemezték, vélemé­nyekkel, javaslatokkal segítve a kongresszusi dokumentumok elő­készítését. A párt legmagasabb fóruma értékeli a XII. kongresszus óta végzett munkát, számot ad oz öt esztendeje hozott határozat végrehajtásáról, szól az ered­ményekről és elemzi a társa­dalmunkat napjainkban foglal­koztató problémákat. A kong­resszuson a küldöttek a párt tagságának, a hazáért felelős­sége; vállaló állampolgároknak a véleményét kifejezésre juttat­va alakítják ki a politika továb­bi irányvonalát, határozzák meg c: aárt előtt álló felada­tokat. Az MSZMP Központi Bizott­ságának a kongresszus napi­rendjére vonatkozó javaslata szerint, a négynaposra tervezett munkaértekezleten Kádár János első titkár terjeszti elő a Köz­ponti Bizottság beszámolóját a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt felada­tairól, valamint a szervezeti szabályzat módosítására tett ja­vaslatot. Ezután a küldöttek meghallgatják Gyenes András­nak, a KEB elnökének előter­jesztésében a Központi Ellen­őrző Bizottság jelentését. Tájé- koztotás hangzik el a Fel- lebbvitelj Bizottság munkájá­ról. A kongresszus a dokumen­tumok és a szóbeli kiegészíté­sek fölötti vitát követően meg­választja a párt vezető szervei­nek — a Központi Bizottság­nak és a Központi Ellenőrző Bi­zottságnak — a tagjait. Az MSZMP tanácskozása nemcsak a párttagság ügye, a kongresszust egész népünk fi­gyelme kíséri. A küldötteken kí­vül — a hagyományokhoz hí­ven — ezúttal is számos meg­hívott vesz részt: ott lesznek a kormány tagjai, az országos főhatóságok, a tömegszerveze­tek és -mozgalmak vezetői. A széksorokban helyei foglalnak majd a munkásmozgalom régi harcosai, a tudományos és a művészeti élet jeles személyi­ségei, a szocialista építőmun­kában élenjáró kollektívák kép­viselői. A meghívottak között lesznek pártonkívüliek is. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom megtisztelő érdeklődése övezi pártunk XIII. kongresszusának munkáját. Ezt fejezi ki, hogy mintegy félszáz testvérpárt magas szintű kül­döttséggel képviselteti magát a tcnácskozáson. Budapestre vár­ják a szocialista országok, va­lamint számos európai állam kommunista és munkáspártjai­nak, a fejlődő országok szocia­lista orientációjú marxista—le­ninista pártjainak delegációit; megfigyelőként jelen lesz több szocialista, illetve szociálde­mokrata párt képviselője is. A pártfórum eseményeinek az egész ország a tanúja lehette sajtó, a rádió és a televízió naponta részletesen beszámol a tcnócskozás munkájáról. A rádió helyszíni tudósításokat, hangképes összeállításokat su­gároz a kongresszusi események­ről. Hétfőn a Kossuth adó 9.50- től közvetíti a kongresszusi köz­pontból a megnyitót. A mint­egy másfél órásra tervezett Dé­li Krónika beszámol a délelőtti programról, majd az Esti Ma­gazin éj a 22 órás híradás összefoglalja a tanácskozás első napját. Rendkívüli adásnap lesz hét­főn a televízióban. Tíz óra előtt néhány perccel kezdődő élő, egyenes adásban közvetítik a megnyitót, majd ismertetik a KB kongresszusi beszámolóját. Este 19 órakor jelentkezik o képernyőn a tv kongresszusi stú­diója, összeállítást nyújtva a nap eseményeiből. Kedden és szerdán — a szokásostól elté­rően — rövidebb, 15 perces lesz a tv-híradó, s 19.45-től mintegy 50 perces műsor tájékoztatja a nézőket o tanácskozás munká­járól. A kongresszus zárását is­méi élő adásban sugározzák, este pedig összefoglalót adnak c vitáról, s ismertetik a válasz­tás eredményét. A nemzetközi közvélemény ugyancsak élénk érdeklődéssel tekint az MSZMP XIII. kong­resszusa elé. Budapesten van mór a baráti országok lapjai­nak, rádió- és tv-óllomásainak, hírügynökségeinek számos tudó. síteja, forgatócsoportja, érkez­nek a központi pártlapok külön- tutlcsítói. A legfelsőbb pártfó­rum tanácskozása iránti figyel­me; jelzi az is, hogy sok tőkés állam nagy befolyású sajtóor­gánuma, rádió és televíziótársa­sága küldte el munkatársát Bu­dapestre. Baranya agrárágazatának el­múlt évi eredményeit értékelték és az 1985. évi legfontosabb feladatokat vitatták meg a ter­melőszövetkezetek, állami gaz­daságok, élelmiszeripari válla­latok vezetői, párttitkárai teg­nap Pécsett, a BÉV-szálló nagytermében megtartott gaz­daságpolitikai tanácskozáson. Az aktíván részt vett Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter és Lukács Já­nos, a megyei pártbizottság el­ső titkára. Megnyitójában Horváth La­jos, a megyei tanács elnöke el­ismeréssel szólt az ágazat múlt évi eredményeiről, szépnek és lelkesítőnek nevezve az elért magas teljesítményt. Egyidejű­leg rámutatott: az ágazat ké­pes megbirkózni a soron kö­vetkező még nagyobb felada­tokkal, minden tekintetben eleget tud tenni a növekvő népgazdasági elvárásoknak. Az ágazat múlt évi munká­járól és az idei tervekről dr. Földvári János, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese adott tájékoztatást. A megye mezőgazdasága, élelmiszeripa­ra és a fagazdaság tavaly 7,3 százalékkal növelte termelését. Az ágazat termelési értéke 25,7 milliárd forint, a nyereség 2,2 milliárd forint volt. Az or­szág 15,5 millió tonnás gabo­naproduktumához Baranya 1,1 millió tonnával, a húsprogram teljesítéséhez 103 000 tonna hús előállításával járult hozzá. A növénytermesztés rekordévet zárt. Búzából 6 tonna feletti, kukoricából a 8 tonna feletti megyei átlag jól szolgálta a belső ellátást és az export áru­alapok biztosítását. A szajki tsz 113, a rózsafai 112, a lip- pói tsz 107 mázsás kukorica­átlagtermése országosan is ki­emelkedő. Az állattenyésztés mérsékel­tebb eredményt nyújtott. Csök­kent a vágómarha- és a tej­termelés, ami egyértelműen a szarvasmarha-állomány lét­számának visszaesésével függ össze. A fajlagos hozamok itt is nőttek. Az egy tehénre eső tejtermelés Reménypusztán, Szajkón, Szabadszentkirályon s Bicsérden meghaladta az 5000 litert. Az erdő- és fagazdaság 12, az élelmiszeri par 7 százalékkal növelte termelését és 4 milli­árd forint értékű exportot bo­nyolított le. Az ágazatban dolgozók sze­mélyes jövedelme az eredmé­nyekkel arányosan 10 százalék­kal emelkedett 1984-ben. Min­dent egybevetve a megye élel­miszergazdasága négy év alatt teljesítette a hatodik ötéves tervét. Az összesített üzemi tervek mindazáltal 1985-re újabb 1,5 százalékos termelésbőví­tést jeleznek vissza, ami meg­haladja az országos 1 száza­lékos dinamizmust. Ez a cél a tavalyi jó eredmények stabi­lizálásával, a gyengébben tel­jesítő üzemek felzárkóztatásá­val elérhető. Az emberi ténye­ző adott, a műszaki megújho­dásra irányuló fejlesztések azonban a kívántnál szeré­nyebbek. Lépni kell a termé­kek exportképességének javí­Váncsa Jenő hozzászól a ta­nácskozáson tásóban, a minőségben is. A megye lolytatja az intenzív ga­bona- és húsprogramot, emel­lett újabb nagy lejlesztések, programok is belépnek, mint a Dráva térségi melioráció, a lolyékony műtrágya-lelhaszná- lás rendszerének kiépítése, a zöldségprogram és a szakosí­tott telepek rekonstrukciója. Ezek a programok átvezetnek a hetedik ötéves terv idősza­kába. A tanácskozás vitájában többen kértek szót. Brun Jó­zsef, a Húsipari Vállalat igaz­gatója a megye húsiparának múlt évi fejlődéséről és export teljesítményéről szólt. Felvá­sárlás helyett mindinkább ter­meltet a vállalat. Bizonyos je­lek azonban a kistermelői ser­téstartási kedv lankadására mutatnak. Az exportbővítéshez új hűtőház, modernebb vágó- kapacitás kialakítására van (Folytatás a 2. oldalon) Évente 2 millió négyzetméter velúrozott bőrterméket készítenek a Pécsi Bőrgyár sertésbőr-gyárrészlegében. Az itt előállított termékek 10—12 százaléka közvetlen tőkés exportra kerül. Képünkön: bőrhasitó gépen dolgoznak a Ságvári Endre szocialista brigád tagjai. Proksza László felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents