Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-22 / 79. szám

1985. március 22., péntek

Dunántúli napló

3

Akik reszt vettek a munkában (11.1

A pártról mindenkinek (VI.)

Ki lehet a párt tagja?

A megyei pártértekezlet jegyzőkönyvéhez csatolva

A megyei pártértekezlet munkájáról részletes tudósításban számoltunk be lapunkban; minden, a vitában elhangzott lényeges kérdésről tudósítottuk olvasóinkat. Sokan az idő korlátái miatt nem kaphattak szót, s a megyei pártbizottság beszámolójához, a kongresszusi irányelvek vitájához fűződő észrevételeiket írásban adták le, melyeket természetesen a jegyzőkönyvhöz csatoltak.

Az alábbiakban — mint egy héttel korábban — e véleményeknek szeretnénk hangot adni, természetesen a teljességre nem törekedve.

KASZAPOVICS ANNA mohácsi pedagógus: A Mohács városi pártértekezlet értékelte és elemezte a nemzetiségi politika érvényesülését, gyakorlatát. Az értékelés összhangban áll a megyei pártértekezlet véleményével: a nemzetiségi lakosság közérzete jó, jelen vannak a politikai, társadalmi közéletben, lelkiismeretes munkával veszik ki részüket a szocialista gazdasági építőmunkából. Ragaszkodnak a szülőföldhöz, a szocialista társadalomhoz, anyanyelvükhöz, hagyományaikhoz. Én nemzetiségi pedagógusként ítélem meg a helyzetüket. A nemzetiségi lét kulcskérdése a művelődés legfontosabb területe a nyelvoktatás, az anyanyelv ápolása. Ezért erre a területre fordítottuk a legtöbb energiát, s itt értünk el legnagyobb eredményt is. Célunk, hogy minden nemzetiségi gyermek vegyen részt szervezett anyanyelvi oktatásban, örömmel mondhatom, hogy az óvó-1 dák és a nyelvoktató iskolák nemzetiségi jellege az eltelt időszakban lényegesen javult.

KRALL ZOLTÁN, a Mecseki Szénbányák északi bányaüzemének dolgozója:

A párttagok felvételét előkészítő munka jó a vállalatnál, elmondhatjuk, hogy az új párttagok 86,3 százaléka a munkások soraiból kerül az alapszervezetekbe. Többségük KISZ-ajánlásra. Valójában a munkánk sikere függ attól, hogy a marxizmus törvényszerűségeit hogyan tudjuk a gyakorlati élet jelenségeinek magyarázataként felhozni. Az a törekvésünk, hogy a tudományos alapismeretek birtokában elkerüljük, feloldjuk, kompenzáljuk az ellentmondásokat. A marxisták zászlajára, mint jelmondat, a világ megváltoztatásának szándéka illik a világ magyarázata helyett. Nekünk mindkettőt vállalnunk kell, mert keserű tapasztalatok tanítottak meg bennünket arra, hogy a mi társadalmunk sem mentes az ellentmondásoktól.

SOMSSICH LÁSZLÓNÉ, az

MSZMP Komló városi Bizottságának első titkára:

Komló és környéke elmúlt öt évéről kijelentette: kétségtelen, hogy a város és környéke fejlődése az ismert- gazdasági nehézségek miatt nem volt olyan látványos, mint az

V. ötéves tervciklus időszakában, de törés nem állt be. Több százzal bővült a város lakásállománya, új kenyérgyár épült Komlón, átadták a színház- és hangversenytermet, s közeljövőben avatják a sportcsarnokot. Nincsen szégyenkezni valója a városkörnyéknek sem: a mezőgazdasági üzemeink gépparkja korszerűsödött, új gabonatárolók épültek, gépszerelőcsarnokok kerültek átadásra. A községek fejlődése szembeötlő: új házsorok nőnek ki a földből, megannyi új óvodai és bölcsődei férőhellyel gyarapodtak, iskolákat építettek. A gazdasági élet területén jelentős siker, hogy a Carbon bebizonyította: termelési kapacitását, bevételeit egy könnyűipari vállalat is növelni tudja, ha a vezetés a dolgozókkal együtt gondolkodik és cselekszik.

DR. FÖLDVÁRI JANOS, Baranya megye Tanácsának általános elnökhelyettese:

Az alkalom indokolttá teszi, hogy ismételten szóljunk a párt által kidolgozott 1957-es agrártézisekről. Ezek az agrártézisek változatlanul, alapelveit illetően érvényesek, melynek lényege: a szocialista

nagyüzemekre, állami gazdaságokra, termelőszövetkezetekre, azok nagyüzemi gazdálkodására, mint keretre éDÜl a korszerű technikai és tudományos ismereteknek a gyakorlatban való megvalósítása, a magas szintű növénytermesztési és állattenyésztési tevékenység gyakorlata. Ez alkalommal mezőgazdaságunk társadalmi változásairól és gazdasági eredményeiről kívánok szólni, bár e kettő nehezen választható el, mégis indokolt megfogalmazni: a szövetkezetek a szocializmus fontos szervezetei. A szövetkezeti parasztság szocialista öntudatát a termelőszövetkezetek demokratikus működése növelte. A választott testületek s választott vezetők irányítják a termelőszövetkezeteket, mely a kollektív bölcsesség érvényesülését segítik. Nagy érték, hogy a tagság maga vállalja a termelőszövetkezeteket. A szövetkezetek útján igényli a szocializmust 'és elkötelezetten a szövetkezetek mellett van a tagság, mely rendszerünk szempontjából rendkívül nagy vívmánynak tekinthető.

KISMARTON JANOS, a szigetvári MEZŐGÉP dolgozója:

A népgazdaság területén jelentkező gazdasági gondok és problémák gyáregységünket sem kímélték meg. Hogyan

tudott gazdasági vezetésünk, dolgozó kollektívánk megbirkózni a nehézségekkel? Többek között a szocialista bri- gádmozgajomban megtalálható, meglévő tartalékok feltárásával, mozgósításával. Mindennek új lendületet adott az MSZMP XIII. kongresszusára, valmint hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára indított munkaverseny, melyben 14 szocialista brigádunk 170 fővel vesz részt.

GYÖRVARI MÁRK, szentlőrinci tanácselnök:

— Az önkormányzati szervek élve a nagyobb önállósággal, a településfejlesztésben új utakat, új lehetőségeket leltek. Nem történt lemaradás a tanácsi fejlesztési programban, sőt a tervben nem szereplő beruházások is elkészültek. Szigetváron, a tervezett 520 lakás helyett 690, Szentlőrincen a 300 helyett 420 épült meg. A tervben szereplő hat tanterem helyett 35-öt vehettek birtokukba a tanulók. Szent- lőrinc nagyközségben a terven kívül létesült a regionális ivó- vízvezeték, az egészségügyi centrum és az óvodabővítés.

MARKOVICS KATALIN, fel- sőszentmártoni pedagógus:

Az ifjúság szocialista szellemű nevelése az önálló életre való felkészítése az egész társadalom feladata. Az iskolai nevelőmunka ennek a folyamatnak nagyon fontos láncszeme, állomása. Az oktatás- politikai párthatározat és törvénytervezet megjelenése után a társadalom érdeklődése még fokozottabban az iskola fefé fordult, és ezt nemcsak a sű- rűsödő-sokasodó — olykor jogos, vagy a kellő alaposságot nélkülöző — kritikákban, hanem a segíteniakarás növekedésében is érzékeltük.

PAPP ZOLTÁN, a TESZÖV elnöke, a rózsafai termelőszövetkezet elnöke:

Az elmúlt években meg kellett tanulnunk a költségtakarékos termelést. Ezzel élhettük túl, védhettük ki a folyamatosan szigorodó közgazdasági szabályzók szorítását. Mi az árakba nem építhettük be az általunk vásárolt cikkek árnövekedését, ezért a termelőszövetkezeti tagság személyes érdekévé vált a ráfordítások visz- szafogása. Azt is látjuk, hogy ez egyfajta veszéllyel ' jár, hisz a magasszintű termeléshez korszerű technika kell. Ma már egyre égetőbben jelentkezik az állattenyésztés korszerűsítésének kényszerűsége; valamit tenni kell, vagy rekonstruálunk, vagy állományt csökkentünk.

K. F.

politikai feltételek, nevezetesen az, hogy a jelentkező fogadja el a párt szervezeti szabályzatát és programját, tegye magáévá a marxizmus— leninizmus eszméit (tehát ne legyen más világnézet, például a vallás meggyőződéses híve) és a párt fő politikai irányvonalát.

Mivel a pártnak cselekvő tagokra van szüksége, az eszme passzív elfogadása, helyeslése nem elég. Párttag az lehet, aki kész önzetlenül tenni, küzdeni a párt céljainak valóra váltásáért, s ennek már tanújelét adta valamely tömegszervezetben vagy -mozgalomban, illetve a közélet más területén. Olyan embernek kell lennie, aki erkölcsileg, politikailag feddhetetlen, ami nem jogi kategória, nem valamilyen tanúsítvány beszerzését igényli (bár büntetett előéletű embert a párt általában nem vesz fel tagjai közé), hanem az egész életvitel tisztaságát, az addigi életút példás voltát jelenti.

Aki a párt tagja lesz, a rendszeres társadalmi munkán kívül vállalnia kell, hogy anyagi hozzájárulásával is támogatja a párt működését. A politikai, társadalmi szervezetek általában tagjaik anyagi eszközeiből tartják fent (legalábbis részben) magukat, s ez alól az MSZMP sem kivétel. Minden párttag keresete nagyságától függően meghatározott összegű tagdíjat fizet; ennek nagysága jelenleg havi 1 Ft és 600 Ft között mozog.

A párt nem bízza a véletlenre utánpótlásának biztosítását. A pártszervezetek, a párttagok környezetükben tudatosan keresik, kik mutatkoznak méltónak, hajlamosnak és képesnek a párttagsággal járó követelmények teljesítésére. Ezekkel a párton kívüli munkatársaikkal a párttagok céltudatosan foglalkoznak. Előfordul, hogy a pártcsoport, a KISZ-szervezet, a munkásőrség vagy valamely párttag javasolja a számításba vett személynek, hogy kérje felvételét, más esetben az illetőben enélkül is megérlelődik az elhatározás. Taggyűlés elé azonban a felvétel mindenképpen csak az illető személyes - írásban is rögzített - kérelme alapján kerülhet.

Azért, hogy a felvételét kérő személy megfelel a pórt normáinak, őt két jól ismerő és ajánló párttagnak is személyesen felelősséget kell vállalnia. Az egyik ajánló szerepéi a KISZ-alapszervezet kollektívája is betöltheti.

A párt tagja csak az lehet, akit az illetékes munkahelyi, vagy ennek hiányában a lakó- területi alapszervezet felvesz soraiba. Erről a taggyűlés dönt szavazással. A felvételt azonban az e joggal felruházott felsőbb párt-végrehajtóbizottságnak is meg kell erősítenie.

A felvételi kérelem elbírálásánál az egyén alkalmassága a mérvadó. A tagfelvételek tapasztalatainak összesítésekor az irányító pártbizottságok az új párttagok társadalmi-szociális összetételét is mérlegre teszik, ez azonban az egyes kérelmekkel kapcsolatos állásfoglalásnál nem lehet irányadó.

Az MSZMP-nek jelenleg mintegy 862 ezer tagja van, ötvenezerrel több, mint öt esztendővel ezelőtt. Ez a létszám, s a gyarapodásnak ez az üteme kellőképpen biztosítja, hogy a párt eleget tudjon tenni rendeltetésének. A párt nem törekszik sem a taglétszám növekedésének gyorsítására, sem mesterséges fékezésére. Célja változatlanul az, hogy a társadalom minden rétegéből azok kerüljenek soraiba, akik érdemessé váltak a párttagságra, akik aktívak a közéletben, szocialista módon élnek, s munkájukkal, magatartásukkal, társadalmi tevékenységükkel környezetükben megbecsülést vívtak ki maguknak. Gyenes László

A párt politikai szerepéből, jellegéből következik, hogy soraiba nem lehet olyan egyszerűen belépni, mint valamely szélesebbkörű tömegszervezetbe, egyesületbe. A döntés — mondjuk így - mindkét félen múlik. Egyrészt az egyén önkéntes elhatározásán, hogy a párt tagja akar lenni, vállalva az ebből reá háruló minden kötelezettséget, másrészt a párt döntésén, hogy az illetőt felveszi-e tagjai sorába.

Nem vesz fel a saját soraiba akárkit a párt - ezt meghatározott feltételek meglététől teszi függővé. Ilyen feltétel, hogy az illető magyar állampolgár legyen, és nagykorú, vagyis töltse be a 18. életévét. De ez méq önmagában nem elég. Vannak meghatározott eszmei,

Kongresszusi küldött

Néhány perces beszélgetés után már úgy érzem: igaz pedagógussal beszélgetek, akinek nem foglalkozása, hanem hivatása e szakma, aki él-hal tanítványaiért, gyermekeiért. Kardos Istvánná, a Komarov Gimnázium igazgatóhelyettese lassan harminc éve ül a katedra mögött, s amióta megnyílt a gimnázium itt Uránvárosban, azóta — amint az alapító tagoknál illő —, egy percig sem szakított e falakkal.

Tíz éve tagja a középfokú pártbizottságnak, végrehajtó bizottságnak; számára ez a választott funkció jó kitekintésre, ismeretek gyarapítására, hiszen így nyílik mód a társintézmények életének megismerésére, tapasztalatok átvételére.

— Hogy látja ma ön az oktatás helyzetét?

— Feladataink akadnak bőven, de ahhoz, hogy maradéktalanul teljesítsük, nagy szükség van. az iskola — a tudás, a tanulás, a tanítás —, és a pedagógus társadalmi tekintélyének, megbecsülésének és befolyásának növelésére. Mindehhez nélkülözhetetlen a társadalmi tudat, a közgondolkodás formálása, olyan közszellem kialakítása, melyben a műveltség, a tudás, a jól végzett munka az igazi érték.

— Az új tantervek adnak ehhez segítséget?

Hosszasan gondolkodik, mielőtt válaszolna.

— Az oktatásügy reformja sok új, előremutató változást hozott. Szükség volna azonban a tantárgyakba bezsúfolt műveltséganyag ésszerűbb és körültekintőbb összehangolására: a minőség megőrzésével olyan követelményszint körvonalazására, amely teljesíthető feladatok elé állítja mind a nevelőt, mind a diákot. Eléggé feszített a tempó. Az iskolának az ember egész életére hatnia kell. A sokoldalú, pontos magyarázat, a sokféle tapasztalatszerzés, a következetes, rendszeres számonkérés sokszor lehetetlennek tűnik. A le- vegősebb tantervek több lehetőséget cdnának a személyes beszélgetésekre, a tudásvágy felébresztésére, a tanulás, a munka megszerettetésére. Hogy aztán a diák ambícióval, életkedvvel készüljön a választott szakmára.

Kardosné kongresszusi küldött. Vajon mindezeket szóvá tenné?

— Feltétlenül. És még egy dolgot. Társadalmunk szocialista irányú haladása megköveteli a szocialista demokrácia fejlesztését és erősítését, — mondotta befejezésül. — Időnként azonban úgy érezzük, hogy látszatdemokráciával van dolgunk. Helyes és szükséges, hogy igénylik véleményünket nogy jelentőségű oktatáspolitikai döntések meghozatala előtt, nem mindig látjuk azonban értelmét annak, hogy észrevételeinket megfogalmazzuk. Tavaly például sem a közoktatásfejlesztés programjavaslatához, sem az oktatási törvénytervezethez nem tudtunk érdemben hozzászólni. Az előbbi vitája szűk körben zajlott, az utóbbi dokumentumait késve kaptuk és tárgyaltuk meg .. .

K. F.

Kardos Istvánné