Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-21 / 78. szám

e Dunántúli napló 1985. március 21., csütörtök i|! 'Miénk' a lakóhely Nem kell agitálni az idős lakókat Virágoskertek a házak körül A Sollai utcai óvodának Bátabánya szocialista brigádjai készí­tettek fa, kerti játékokat és egy alpesi házacskát. Cseri László felvétele Komlón a társadalmi munkában első: Kökönyös-Kelet A fiatal bányászváros egyik legrégibb lakóterülete Kökö­nyös-Kelet. Az ötvenes évek elején épült városrész lakói túlnyomórészt az idősebb ge­nerációhoz tartoznak. Annak idején nemcsak szemtanúi, de aktiv részesei is voltak Komló építésének, így aztán ma is szívesen vesznek részt a közös munkában, ha a település, a környezet szépítéséről van szó. A Pécsről Komlóra érkező idegen azt látja, hogy az út mentén sorakozó házak előtt egész évben gondozott elő- kerteket alakítottak ki. Aki vi­szont a házak mögé is bete­kint, felfedezheti, hogy a par­kok, a játszóterek mind ma­gukon viselik a környék la­kóinak keze munkáját. Ta­vasszal fákat ültetnek, bokro­kat telepítenek, rendszeresen gondoskodnak a lakóterület tisztaságáról, évente több ezer forint értékű járdát építenek, korszerűsítenek. Nem ritka eset, hogy mikor néhányon hozzálátnak egy-egy feladat teljesítéséhez, rövid idő múlva szó nélkül jön a segítség. Nincs szükség külö­nösebb agitációra, rábeszé­lésre, szinte magától megy minden. így alakítottak ki pél­dául különböző pihenőhelye­ket, készítettek rönkfából asz­talokat, székeket. A jól sikerült közös munka után megesik, hogy nem szé­led szét a társaság, és a csa­ládtagokat is bevonva, vidám tere-fere kezdődik. Az ilyen tábortűz melletti összejövetele­ken aztán gyakran szó esik az újabb feladatokról, megvitat­ják, hogy hol és mit kellene tenni. Az ötletek, javaslatok közül közösen döntenek arról, mit lehet és mit érdemes meg­valósítani. A társadalmi munka szerve­zésében jelentős érdemei vannak a körzeti népfrontbi­zottságnak, a területi ta­nácstagi csoportoknak, a vö­röskereszt aktivistáinak és a lakóterületi pártalapszervezet tagjainak. Valószínűleg az évek óta tartó jó együttmű­ködésnek is köszönhető, hogy az elmúlt évben közel egy­millió forint értékű társadalmi munkát végeztek Kökönyös-Ke­let lakói és ezzel elsők lettek a városrészek közül. F. D. * 1 Új parkok Siklóson Tizenhét és fél millió forint értékű munka a városért Siklóson járva szembetűnőek a gondozott utcák, terek, a jól megszerkesztett szabadidő­parkok, rendezett előkertek. Mindez azonban nem csupán az e feladattal megbízott em­berek szakértelmét, hanem a tízezres lakosú kisváros lakói­nak gondoskodását is dicséri. A siklósiak ügyelnek környe­zetük szépségére. S ezt nem csupán a szép városkép bizo­nyítja, erről tanúskodnak a vá­rosi tanács társadalmi munkát jegyző statisztikái is. Tavaly összesen 10 347 000 forint ér­tékben parkosítottak, fásítottak. A Hajdú Imre utcai lakótele­pen elkészült az új park, a kol­légium udvarában labdarúgó- pálya épült. A Béke téri játszó­park pályával gyarapodott, ahol a környékbeli gyerekek te­niszezhetnek, futballozhatnak, röplabdázhatnak. Télen még korcsolyapályának is átalakít­ható. A társadalmi munka összér­téke tavaly meghaladta a ti­zenhét és fél millió forintot. Eb­ből több, mint hatmillió o ta­nács fejlesztési alapjának bő­vítését szolgálta, a fennmara­dó, mintegy tizenegy és fél mil­lió forint a költségvetését. Egyénenként összesen 1742 fo­rint volt a tavalyi társadalmi munka értéke. A város hagyományosan jó társadalmi munkát végez. A városok kategóriájában 1981- ben és 82-ben is első helyezést értek el. A tavalyi eredmények szintén büszkeségre jogosíta­nak. Az önkéntes pénzadományok összege meghaladta az 1 200 000-et, ennek nagy részét zártkerti területek villamosítá­sára fordította a tanács. Isko­lai, óvodai szemléltető eszkö­zök javítására és vásárlására a vállalatok hatvannégyezer fo­rintot adtak. A csoládiház-épitők saját erőből készítettek szennyvízel­vezető csatornákat. Munkájuk­kal százhúszezer forinttal került kevesebbe a beruházás. Az el­avult, öreg szakmunkásképző helyett épülő új iskolánál a Városgazdálkodási Vállalat se­gített 1280 kézi és 300 gépi társadalmi munkaórával. A városi vízműhólózat kor­szerűsítésénél maga a Vízmű társadalmizott háromszázezer forint értékben. A földutak kar­bantartására tavaly 675 000 fo­rintot költhettek a társadalmi munka felhasználásával. Máger A. szerkesztőség postájából 0 Értesítettek a megtalált irataimról Válaszol az illetékes Az adó* csekkekről Még egyszer a „Miért nem küldik ki az adócsekket" című olvasói és szerkesztőségi ész­revételekhez. Az adóív tanúsá­ga szerint minden adózó már az előző évi adóív átvételekor értesül arról, hogy: „az adó­íven feltüntetett folyó évi adók két egyenlő részletben, a fél­év első napján esedékesek, és március, illetve szeptember hó 15. napjáig adópótlékmentesen fizethetők. Az első fél évre ese­dékes adót — ha a folyó évi adókivetés még nem ismeretes — az előző évi kivetés alap­ján kell befizetni. A mellékelt átutalási postautalványon a számlalap számát szíveskedjék feltüntetni." A fentiek szerint tehát az adóhatóság először nemcsak március hó 5. napján értesítet­te ügyfeleit. Az adóíven talál­ható tájékoztató nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy mikor esedékes az adó és med­dig fizethető az adó pótlék- mentesen. A Dunántúli Naplóban a Ba­ranya megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya által közzé­tett (elhívás csak mintegy em­lékeztetőül jelent meg azért, hogy senki se feledkezzék meg állampolgári kötelezettségének teljesítéséről. Ehhez pedig az is hozzátartozik, hogy ha az adóívével együtt kézhez kapott postautalványokat elveszítette, akkor annak pótlásáról a vá­rosban fellelhető összes infor­mációs irodában, valamint az adóhatóságoknál gondoskod­jon. Dr. Nagy Ferenc, Pécs megyei város Tanácsa V. B pénzügyi osztályának vezetője Senkinek nem kívánok olyan napokat, amelyeket március 1- től 5-ig átéltem. Pénteken este vettem észre, hogy nincs meg a személyi igazolványom, de még a jogosítvány és a forgalmi en­gedély sem. Azon a napon sok­felé jártam a városban, szom­baton, hétfőn reménytelenül „nyomoztam". Kedden reggel elmentem a rendőrségre, ahol hosszú listát koptom arról, mi­lyen iratokat, bélyegeket, iga­zolásokat szerezzek be. S ott­hon várt a meglepetés! Az Új- mecsekalján működő Fényké­Egy évvel ezelőtt már közölte lepünk a mázaszászváriak felve­tését, amelyre ez ideig sem ér­kezett válasz az illetékesektől. Jóllehet nem választ, inkább az intézkedést várják. Mágocs, Mczoszászvár, Hosszúhetény és Fécs útvonalon 15.30-kor indul o mázaszószvári busz. Ideális lehetőség a délután utazni kí­vánóknak Pécsre, de ez lehetne a komlói kórházba látogatók­nak is (kedd és péntek). A probléma, hogy nincs kom­lói csatlakozás. A megoldási ja­vaslatokot az utasok adták. A A Dunántúli Naplóban már­cius 11-én megjelent számában „Bérlőközösségek! Az otthon­szeretők vállalkozása" című cik­pészeti Szövetkezet dolgozói ér­tesítettek, ‘hogy irataimat náluk átvehetem. Tőlük tudom, hogy egy fiatalember találta meg a parkolóban. Hozzájuk vitte be az okmányokat, az 1400 forint­tal együtt, amely az igazolvá­nyomban volt. Nem mutatkozott be, nevét nem tudom, de kívá­nom, hogy az életben mindig olyan emberekkel legyen dol­ga, amilyen ő. A kedves höl­gyeknek pedig köszönöm a cí­memre kiküldött értesítést. Szvpth József, Pécs, Szúnyog-dűlő 1. jelzett út vonalát Komlón ke­resztül irányítanák és ezzel egy­idejűleg a Komló—Pécs közötti járató, Hosszúhetény felé közle­kedtetnék. Más, de a problémát megoldó javaslat, ha a jelzett időben a pécs-komlói járatot nem Mánfa felé, hanem Hosz- szúhetény felé közlekedtetnék, csatlakozva az említet-, buszhoz íobc k-teten. Igazen esek tartalékjavaslat, hogy az 1. sz. (Kökönyös—Zo- bók-akna) helyi járattal olda­nák meg a felvetet; gondot. Kralt Zoltán kel kcpcsolatosan szeretnénk elmondani, hogy a Perczel u. 21- ben a miénk volt a második pé­csi közösség, de a házban egy kivételével idős, beteg emberek laknak, s ezért a társadalmi munkában részt venni nem tűd­nek. Mindenesetre a bérlőkö­zösség eleget tett a vállalt kö­telezettségének, és a megszű­nése után is fenntartja a lakó­társak közötti jó viszonyt. Ven viszont egy problémánk: a házban csak egy lakótársnak vol: telefonjo. Ö készséggel ren­delkezésünkre bocsátotta, de ez a kedve", lakótársunk február­ban minőségi cserével elköltö­zött. Kértem a posta illetéke­seitől, hogy a felszabadult vo- ncla: megkaphassuk. Férjem betegsége miatt, és a 80 éves beteg lakótárs is többször rosz- szul volt, amikor éjszako orvost hívni nagy szükség lenne a te­lefonra. Felmerül a kérdés: va­jon melyikünk merne éjjel el­menni az ügyeletes orvosért? Időben érkezne-e? Hiszen a la­kótársak egyedülálló, idős be- tec hölgyek. A bérlőközösség nélkül is jó, segítőkész szomszé­dok vagyunk, s egy kis jóin­dulatra, megértésre számítunk. A felszabadult vonalat ne ad­ják házon kívülinek. Dr. Holpert Lászlóné, Pécs, Ferczel u. 21. Az Ablak című televíziós mű­sorhoz kapcsolódó rovatunkban másodszor szólunk a kistapol- cai villamosvezeték-ügyről. Két okból: kíváncsiak vagyunk arra, hogy panaszosaink, Waller Ti- borék megszabadultak-e az új családi házuk cserepei között húzódó vezetéktől, és azért, mert megrovó levelet kaptunk Körmendi Kálmántól, a DÉDASZ pécsi üzemigazgatójától. Wallerék két évvel ezelőtt lelket vettek Kistapolcán. Kide­rült, hogy a parcella fölött az egyházasharaszti tsz „mért” vezetéke húzódik. A telektulaj­donos próbált megszabadulni tőle, hiszen építeni szándéko­zott. Próbálkozásai sem az egyházasharaszti tanácsnál, sem a termelőszövetkezetnél, sem a DÉDÁSZ siklósi kiren­deltségén nem jártak sikerrel. Nekilátott a házépítésnek, s a tetőhöz érve egy maga gyártot­ta póznával feljebb emelte a vezetéket. Ezt a történetet láthattuk az Ablak január 25-i műsorában. Rovatunkban február 7-én ér­deklődtünk az érintettektől: megegyezett-e a községi ta­nács és a termelőszövetkezet abban, hogy ki fizeti az átépí­tés költségeit? Megrendelték-e a munkát a DÉDÁSZ-nál? Az áramszolgáltatótó! megtudtuk, hogy amint lesz megrendelő, lesz átépítés is. A legfrissebb hírünk: az egy­házasharaszti tsz január 28-án kelt megrendelése alapján a DÉDÁSZ átépítette a vezetéket. Az ügy végleg és szerencsésen befejeződött. Reklamáló levelet az érintet­tek közül egyedül a DÉDÁSZ- tól nem vártunk. Az üzemigoz- gató azt rója fel, hogy nem mondtuk el félreérthetetlenül, nem DÉDÁSZ vezetékről van szó, a DÉDÁSZ nem felelős a történtekért. Nos, Körmendi Kálmán véleményével egyetér­tünk: a tsz saját szakemberei­vel időben átépíthette volna a vezetéket. Az építési engedély kiadása előtt kötelessége lett volna a telket értékesítőnek meggyőződni a gátló körülmé­nyekről. Waller Tibor a baleset- veszélyes megoldást választot­ta. Miért nem jelezte például az OTP felé a problémát? Mind igaz. Csakhogy az épít­kező beleunt a passzolgatott labda szerepbe. Próbálkozott ő sok helyen, de két évig csak remélt segítséget. Nem a felelősöket akarjuk kutatni, de azt érdemes megje­gyezni, hogy kizárólag a sze­rencsén múlott, hogy ez az ügy végül is lezárult - baleset nél­kül. G. M. A környéken lakó olvasóink hívták fel a figyelmet erre a munka­árokra, Pécsett, a Bánki Donát és a 39-es dandár út sarkán. A kisdiákok és az idős emberek több hete a forgalmas úttesten kénytelenek kerülgetni. Erb János felvétele Nincs buszjárat a beteglátogatóknak Idős, beteg emberek telefon nélkül Ki leli e költözni a lakásból felújításkor? Olvasói levél nyomán utána­jártunk, mi a feltétele annak, hogy tanácsi lakás felújítási munkái alatt a bérlő otthoná­ban maradhasson, ne kelljen ideiglenesen — pár hónapra — elköltöznie. Bár az ottmaradás sok kellemetlenséggel jár, az idősebb lakók nem akarnak ki­költözni, egyrészt betegség mi­att, másrészt ragaszkodnak a megszokott környezetükhöz. Az érvényben lévő rendelke­zések szerint a bérlő köteles tűrni az épület korbantartásá- val, felújításával, helyreállítá­sával, átalakításával, bővítésé­vel és korszerűsítésével kap­csolatos, valamint a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem eredményezik a lakás meg­semmisülését. Lakhatást gátló körülménynek minősül a fö­démcsere, az elektromos veze­tékek, az ejtővezetékek és nyo­móvezetékek cseréje. A felújí­tások idejére a PIK átmeneti lakást biztosít, a költöztetés költségét megtéríti. Panaszával hozzánk forduló olvasónk lakása Pécsett, a Fel­sőmalom utca 22. szám alatt ran, az I. emeleten. Negyven éve élnek ott. A PIK megbízásából az UNI- BER bonyolíttatja le tervezéstől kivitelezésig o ház és a benne lévő lakások felújítását. Az épü­let jobb oldala megsüllyedt, szakaszos aláfalazással szintbe hozható — ehhez a földszinti jobb oldali lakásból minden­képpen ki kell költözni. Az alagsori lakást megszüntetik, egészségi okok miatt az alag­sor csak műhely céljára alkal­mas. A villamos hálózatot kor­szerűsíteni kell, ez azt jelenti, hogy — ideális körülmények között is — legalább egy hétre áramtalanítva lesz az épület. Ugyancsak cserére szorulnak az ejtővezetékek (szennyvízveze­ték), ez szakaszosan megold­ható. Parkettacsere nem mind­egyik lakásban lesz, csak ott, ahol ez szükséges. A házat a belváros védelme érdekében gázfűtésűre tervez­tették át, jelenleg légfűtéses, hagyományos tüzelésű. Levelet író olvasónk ragaszkodik a szénhez, s a negyvenéves — de vadonatújnak tűnő — Köhler- kályhához. Az UNIBER akár teljes kiköl- töztetéses, akár szintenkénti felújítást is megoldhatónak vél, sőt a lakóknak felajánlja azt is, hogy kisiparossal végeztes­sék el — PIK-költségre — a lakáson belüli munkákat. A va­riációk közül az valósul meg, amelyet a lakók a közeljövő­ben megtartandó lakógyűlésen elfogadnak. L. Cs. K.

Next

/
Thumbnails
Contents