Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-19 / 76. szám

1985. március 19., kedd Dunántúli napló 3 Egyedül nem boldogultak Génsebészet, algatenyészet, kígyóméreg Alapkutatás, félgyártaiáay, üzlet tói is vásárolhat eljárásokat. Egy-egy eredmény továbbvite­lébe gyakorlatilag bármilyen céget, akár gmk-t, sőt magán- személyt is bevonnak, ha ez látszik hasznosnak. A több­csatornás megoldásra példa a gyógyszeripar: ilyen irányú kutatások hasznosításával az ipari fejlesztőbázisok és az Rt. egyaránt foglalkozik — nem számítva azt a csaknem 40 céget, amelyek biotechnoló­giával szintén foglalkoznak. — Mik a konkrét kutatási irányok, és mikor profitálha­tunk belőlük? — Számtalan, többségében jelentős üzleti sikerrel kecseg­tető témát gondoznak az Rt. munkatársai, zömmel épp Sze­geden. Ezek egy része a gén­sebészet, „genetic enge- neering" körbe tartozik, mint a különböző DNS-szinté- zises, illetve — transzfer mód­szerek, foglalkoznak biogáz­előállítással, immun-peptidek- kel afrikai mérgeskígyó tenyé­szetből származó mérgeket bontanak elemeire, hogy enzi­meket, toxinokat, diagnoszti- kumokat állítsunk elő belő­lük. Az algatörzs-tenyésztési kísérletek az állattakarmányo­zásban, a fonálféreg-kísérle­tek a növényvédelemben hoz­hatnak jelentős eredményt. A leggyorsabb, közvetlen megté­rülés az úgynevezett KIT-ektől: a legkülönbözőbb biotechnikai kutatás-fejlesztési eszközök­től várható — a KIT: gyűjtő­név, ami a mérőeszközöket, indikátorokat, valamint az „el­járáscsomagot" egyaránt je­lölheti. Ezekből már az idén, más kutatásokból jövőre várja befektetései megtérülését az Rt., tehát várhatóan 1986-ban éri el a kiadási-bevételi egyensúlyt. A nagyobb nyere­ség realizálásához azonban — az összes fejlesztést tekintve — mintegy 4—5 év kell. Kutatóhelyek lépéselőnyben A bank célja tehát: ered­ményre törekvő szervezeteket létrehozni az innováció, a hú­zóágazatok minél több fon­tos területén. .JEhhez szolgál­nak eszközül a társulások, a kutatási eredmények hasz­nosítására — tőkebevonással együtt, beleértve a saját és idegen tőkéket is —, tehát nemcsak „általában" innovál- nak és menedzselnek, hanem a tudományos eredményt el­adható termékké változtatják. A már említett új részvény- kibocsátáskor számítanak az úgynevezett töredék-tőkékre- mondjuk, egy tsz egymillió­jára is -, a komoly osztalékot pedig az garantálja, hogy a részvénytársaság célja a pénzt termelő, végső hasznosítás. Nem érdektelen azonban az sem, mire kell felkészülnie mezőgazdaságunknak általá­ban a biotechnológia „foga­dásában". — Mezőgazdaságunk innova­tív készségével általában elé­gedettek lehetünk, most még­is valami újra van szükség — mondja a pénzintézet munka­társa. — Célszerű lenne, ha azok az üzemek, ahol saját kutatóbázis van, nemcsak alkalmazóként, hanem egy- egy részfolyamat kimunkálója­ként vagy akár különböző, esetleg megoldatlan problé­mák felvetőjeként már menet közben is bekapcsolódnának a biotechnológiai kutatásba. Ezzel nemcsak magát a kuta­tást- lehetne gyorsítani, ha­nem mintegy fel is készülni a biotechnológia újszerű szem­léletére, tehát végül is a ter­mékelőállításra, amiből pénz, nyereség l$sz. Ezt az Rt. töb­bek közt azzal is szolgálja, hogy konzulens, tanácsadó, az adaptációt segítő szerepet is be kíván tölteni —, tehát bármely üzemet vár, bármilyen kéréssel, problémával, többek közt arra a nemzetközi doku­mentációs bázisra is alapoz­va, amelynek összegyűjtését szintén feladatának tekinti. Varga János Mire vállalkozik a Biotechnika Rt? Kopogtat a biotechnológia forradalma Hogyan készüljön fel a mezőgazdaság? B iotechnika, biotechnológia, genetika, génsebészet, — egyre gyakrabban használatos fogalmak napjainkban. Az ekként jelölt tudományos, illetve kutatás-fejlesztési tevékenység — megalapozott előrejelzések szerint — néhány éven belül (jó esetben) nálunk is forradalmasitani fogja a mezőgazdaságot, az élelmiszer-, gyógyszer- és vegyipar több ágazatát. A budapesti Híradástechnikai Gépgyár átvette a Megyeszert Marad a hagyományos profil, de folyamatosabb leszatermelés Az idén már tízmillió forint nyereséget kell Az utóbbi fél évtizedben alig boldogult a Baranya me­gyei Elektrotechnikai és Sze­relőipari Vállalat 260 fős kö­zössége. A tavalyi nyereség az 1979. évinél hétszer kevesebb, 3,5 millió forint. Idén alap­hiánnyal számolt a vállalat a tavalyi nyereség megtartása mellett is. A magas adók' miatt nem maradt pénz mű­szaki és bérfejlesztésre. A baj meqelőzése végett a MEGYE­SZER Vállalat saját kezde­ményezésre a Budapesti Hír­adástechnikai Gépgyár gyár­egysége lett. A munkások több­sége bízik a megoldásban. Munkakönyvét senki sem kérte. A két cég termelési kapcso­lata régebbi keletű. Tevékeny­ségük a gépgyártást kivéve azonos. A Csepel Művekből most már önállósult Híradás- technikai Géogyár még 1979- ben kezdeményezte az egye­sülést. Ehelyett tartós együtt­működés s'ü’etett. A HTG 1981-től az exportra kerülő autódiagnosztikai mérőműsze­rek gyártásával bízta meg a MEGYESZER-t, biztosítva a piacot. Erre nagy szükség volt, mert a pécsi kaputelefonok, felcsengetők, világításkapcsoló automaták, liftvészjelzők, disz­pécserközpontok, kapcsoló- szekrények, tokozott villamos berendezések iránt csökkent a kereslet. Kiesett a szovjet piac is. A bérmunka növekedett, 1984-re elérte a 8 millió forin­tot. Az árbevétel jelentős ré­szé; továbbra is a hagyomá­nyos profil, tehát a gyenge- és erősáramú termékek elő­állítása képezte. A bedolgo­zás haszna inkább abban nyilvánult meg, hogy folyama­tosabb lett a termelés. A vállalat a fő célt, hogy gépet gyártson, nem valósítot­ta meg. Csak az alkatrészké- szítésig, az összeszerelés bizo­nyos szintjéig jutott el. Fellen­dülés után megtorpanás kö­vetkezett be a kooperációban. A 100 százalékos kapacitás­lekötés nem sikerült, jelenleg is csak 50-60 százalékos. A gondok kialakulásában közre­játszott az is, hogy az anyag- és alkatrészellátás akadozott, ami veszteséggel járó leállá­hozni sokat okozott a MEGYESZER- nél. A budapesti és a saját tervek lassan váltak valóra, mivel a korábbi helyi vezető műszaki szakembergárda nem rendelkezett gépgyártási ta­pasztalatokkal. A felsorolt dolgok siettették az egyesülést, amire ez év ele­jén került sor. A HTG meg­menti a MEGYESZER-t, hogy a Péccsel kapcsolatos korábbi elképzeléseinek maradéktala­nul érvényt szerezzen. Átlago­san 8—10 százalékkal fejleszti a bért, hogy lakatosok, forgá­csolók, gépszerelők, mérnökök, tehcnológusok jelentkezzenek. Budapestről műszaki irányító szakemberek érkeznek és a tervek szerint év végére Mohá­cson készre gyártják a mérő­padokat, köztük a legújabba­kat, az ELKON U—400-ast. A mohácsi üzemet tovább mo­dernizálják, például NC-gépe- kst állítanak munkába. A pé­csi üzemben technológiai kor­szerűsítést terveznek. Mohá­cson a gépgyártás kerül elő­térbe, új termékek, így digitá­lis kijelzésű kerékkiegyensúlyo­zó berendezés, az oszlopos fúrógépek egyes elemeinek gyártására térnek ót. Gyártás- előkészítő osztály alakul, olyan mérnökcsoportot szerveznek, amely a fővárosi központnak is bedolgozik. A Híradástechnikai Gépgyár igazgatója, Lédeczi Oszkár szerint Pécsett nem lesz nehéz magasan képzett műszakiakat toborozni. Abban is bízik, hogy a jövő évtől 100 százalékosan kitöltik a kapacitást, pedig megmarad a hagyományos profil. Egyedül a környezetvé­delmi műszergyártás tekinthe­tő új tevékenységnek, amivel a siklósi üzem foglalkozik majd a tervbe vett beruházást kö­vetően. A HTG már idén komoly fel - „ adat elé állítja a MEGYE­SZER-t. A 100 milliós termelési értékből 10 milliós nyereséget kell előállítania a pécsi gyár­egységnek, amelynek vezeté­sével a régi igazgatót, Né­meth Istvánt bízták meg. A ré­gi vezetés továbbra is bizal­mat kapott. Csuti J. vállal e munkában. Megkér­tük Adamecz Pétert, az Rt. egyik alapítóját, az Állami Fejlesztési Bank jogi és vál­lalatszervezési osztályának munkatársát, ismertesse, hol tart és mire irányul a kutatás, a fejlesztés, és mit jelent mindez a bank szervezőmun­kája szempontjából. Alapkutatás és félüzem — Az Rt. ilyen néven már korábban is létezett, részvé­nyesei vállalatok voltak — mondja a fiatal közgazdász. — A mostani forma újszerűsé­gét részben abban látom, hogy bankunk, valamint az Innovációs Pénzintézet rész­vételével a vállalkozás pénz­ügyileg megalapozottabb, részben abban, hogy —követ­kezőleg - a Szegedi Biológiai Kutatóközpontnak, amely a harmadik alapítótag, nem kell tovább kereskedelmi és gyár­tó partnereket keresnie, mert ezt a társaság eleve biztosít­ja, hiszen ezért jött létre. Ko­rábban ugyanis a nagy be­fektetést igénylő alapkutatás és az iparszerű hasznosítók közt egy fontos láncszem ki­maradt: a pénz, amellyel tu­dományos eredmények, köz­benső, kis méretű, úgynevezett „télüzemi" gyártását lehet fi­nanszírozni. Ezt oldja meg most az Rt. — változatos úton- módon és formákban. A társaság 60 millió forin­tos indulótőkéje szolgál az említett tevékenység megala­pozására. Ennek eddig az egyharmada volt mozgósítható, s bár az alapítók még nem döntöttek, valószínűleg új részvénykibocsátásra, illetve a régiek új megforgatására lesz szükség. Ezt az indokolja, hogy a kutatás és fejlesztés ebben a szakaszban elég sokba kerül; sok irányú kuta­tómunkára és - többek közt önálló fejlesztő laboratórium­ra van szükség. Az alapkuta­tás mindig drága, költséges, más megoldás azonban nincs. A folyamatokat kezdettől, lé­pésről lépésre kell végigvinni, mert igazán értékes eredmé­nyeket készen semmilyen part­nertől sem kaphatunk. Prog nózis a megtérülésre Ma még tulajdonképpen a munka tervezése folyik, a fő irányok meghatározása, an­nak a felmérése, milyen fej­lesztő-kapacitásra lesz szük­ség, hogyan lehet a különböző eljárásokat „levezérelni". A fejlesztési alternatívák több tucatnyi témában az előjelek szerint mintegy 100—200 millió forint befektetését kívánják meg. Ez soknak tűnik, de mi­nél széleskörűbb az alapku­tatás, annál értékesebb, sok­oldalúbb lehet a hasznosítás, az eredmény. Esetleg egy ma még jelentéktelennek tűnő ku­tatásból lesz később a legjobb üzlet, a „kötetlenség" most tehát hasznos, spórolni nem érdemes. Ehhez a szervezeti, szervezési mozgékonyság is hozzátartozik: az SZBK pél­dául nemcsak az Rt.-vei, ha­nem bárki mással is köthet kutatásai hasznosítására üzle­tet, ugyanígy a társaság más­»/. -■ ■mxvm/MM&ammnmmm ■ » ........ ——— A z Elkon SD 302 autódiagnosztikai műszert állítják be a pécsi üzemegységben Fotó: Cseri László Tavaly ősszel hazánkban új szervezet alakult: a Biotechni­ka Rt., amely jelentős részt Csökkentik a zajártalmakat a szénbányákban A kutatási osztály találmánya: hangszigetelő táblák bőrpor-kompozícióból Rehabilitált bányászokkal oldják meg a gyártást A Mecseki Szénbányák Vál­lalat jelentős összegeket fordít a bányászok munkakörülmé­nyeinek javítására. Újabbon különös hangsúlyt kapott a zaj­ártalmak csökkentése. Ebben az évben indult el egy hároméves program, melynek keretében 18 millió forintot költenek a bá­nyagépek zajának csökkenté­tére, illetve a fejtőkalapácsok hcngszigetelésére. Mindez; sa­ját kivitelezésben és o rehabili­tált bányászaik foglalkoztatá­sának segítségével kívánják megoldani. Az ügyben fontos szerepei vállalt a szénbányák kutatási osztálya, ahol hő- és hangszigetelő anyagot kísérle­teztek ki bőrpor-kompozícióból. Tulajdonképpen találmányról van szó, amit már szabadal­maztattak is. A Mecseki Szénbányák reha­bilitációs központja Zobákon épült, még a múlt esztendő vé­gén. It: kapott helyet a vegy­ipari műhely is, és ugyancsak itt tanították be a műhelyben maj­dan dolgozó rehabilitált 'bá­nyászokat, akik ez év elejére már elsajátították a vegyipari szakmunka alapjait. Jelenleg mintegy húszon dolgoznak két n-í szc kban. Első idei nagyobb megbíza­tásuk a Kossuth 4-es tárószin­ti aknarakodójának zajcsök­kentése, a műhelyben gyártott zajelnyelő táblák felszerelése. A másik a fejtőkalapácsok hcncszigetelő burkolásának megkezdése. Ennek a munká­nak különösen nagy jelentősé­ge és haszna abban áll, hogy míg eddig a kalapácssal dol­gozó bányásznak több mint 100 decibel hangerősséget kellett elviselnie, a munkaeszköz hang- szigetelésé: követően ez a szám 8C-rc csökken, és a normában megszabott 85-ös érték alatt lesz. Ezen (elül a rehabilitációs központ vegyi műhelyében a te­hergépkocsik zajcsökkentésé­vel is foglalkoznak. így például a Rábák és más hangosabb járművek kipufogódobjait is ez­zel a bőrpor-kompozícióból ké­szül; zajszigetelővel vonják be. Právicz L. Száz decibel helyett nyolcvan A hangszigetelőanyag a mixergépen jut át a présgépbe Fotó: Erb János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents