Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-19 / 76. szám

A tervek szerint az idén nyárra elkészül Pécsvárad első ABC áruháza. (Tudó­sítás az 5. oldalon.) A tartalomból: Fokozódik az ellenségeskedés Irak és Irán között (2. oldal) Jó évet zártak a baranyai ipari szövetkezetek (5. oldal) Csökkentik a zajártalmat a szénbányákban. (Tudósítás a 3. oldalon.) Háromszázhat Áz MSZMP KB és a KEB együttes ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és Központi El-4' lenőrző Bizottsága március 19-én együttes ülést tart. A testületek áttekintik a XIII. kongresszus előkészí­tésével összefüggő kérdé­seket. Főpróba Franciaországban A " r r • járási választások eredménye A járási választások ered­ménye azt mutatja, hogy a vá­lasztók többsége ugyan a jobb­oldalra szavazott, de a balol­dal már túljutott azon a mély­pontod, amelyet a tavalyi kö­zös piaci választás jelzett, s a jobboldal nem aratott olyan arányú győzelmet, mint ami­lyenre számított^ A francia te­levízióban közölt közvélemény- .utó .ás szerint a választók többsége elsősorban a mun­kanélküliség emelkedésével és a vásárlóerő csökkenésével in­dokolja állásfoglalását, így a gazdasági helyzet alakulása döntő tényező lesz a jövő évi nemzetgyűlési választásokon. Az eredmények elemzése azt mutatja, hogy a baloldalon be­lül a kommunista választók jobban betartották a „szava­zási fegyelmet”, mint a szo­cialista választók. Azokban a járásokban ugyanis, ahol a második fordulóban a balol­dal közös jelöltje szocialista volt — a kommunista választók — az FKP felhívásának megfe­lelően a szocialista jelöltre szavaztak, a szocialista válasz­tók viszont másutt nem sza­vaztak ilyen egységesen a kommunista jelöltre, s néhány járásban éppen ennek követ­keztében győzött a jobboldal. A szélsőjobboldali Nemzeti Front, amely az első forduló­ban megszerezte a szavazatok több mint 8 százalékát, a má­sodik fordulóban mindössze két mandátumhoz jutott. dolgozat Országos tudományos diákköri konferencia megnyitója Pécsett Az egyetemi-főiskolai hall­gatók tanórán kívüli szakmai munkájának egyik szervezeti formája a tudományos diák­kör. A tanulók egyharmada önkéntesen vesz részt ezekben, és készít szakmájának, érdek­lődésének megfelelő dolgoza­tokat, amelyeket kétévenként országos fórumon is bemutat. Idén több - mint kétezer tudo­mányos igényű munka készült el. Ezeket, a Magyarországon tanított összes tudományág alapján, mától öt budapesti és hét vidéki helyszínen ol­vassák fel. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola ad otthont a műszaki szekcióban írt 306 dolgozatnak. Itt tartot­ták tegnap a tudományos di­ákköri konferenciák országos megnyitóját is. — Nagy érték halmozódik fel a hallgatók dolgozatai­ban. Fontos feladatunk a megfogalmazott dolgozatok mielőbbi eljuttatása az illeték kés vállalatokhoz, intézmé­nyekhez — hangsúlyozta az országos tudományos diák­köri' konferenciákat megnyitó beszédében Jantner Antal, építési és városfejlesztési mi­niszterhelyettes. Tegnap huszonhét alszek- cióban hangzottak el dolgo­zatok egyetemi és főiskolai oktatók, termelő vállalatok és tudományos kutatóműhelyek munkatársainak zsűrizésével. Említést érdemel az építésze­ti, gépészeti, bányászati, ko­hászati, villamosságtani, mechanikai alkalmazott szá­mítástechnikai témakör. A pé­csi intézmény hallgatóinak 16 dolgozata került a konferen­ciára. A házigazda PMMF pél­dásan rendezte meg a konfe- lenciát, több mint 800 szak­embernek és hallgatónak az ellátásáról gondoskodik. Saj­nálatos viszont, hogy — fé­rőhely hiányában — a főisko­la hallgatói (az érdekeltek ki­vételével) nem hallgathatják a szakmájukba vágó előadá­sokat. Nekik ezekben a na­pokban szünetel a tanítás. Szandtner Istvánt, a KISZ KB titkárát kérdeztük, hogy az ifjúsági szövetség mit tud tenni azért, hogy a dolgoza­tokat hasznosítsák a gyakor­latban. — Az első lépéseket megtet­tük. A zsűribe igyekeztünk külső szakembereket felkérni, tehát arra törekedtünk, hogy nemcsak egyetemi-főiskolai oktatók, hanem elsősorban tu­dományos intézetek és nagy­üzemek, intézmények szakem­berei bírálják a jó dolgoza­tokat. Ezzel is szélesebb kör­ben válhat ismertté a dolgo­zat, esetleges publikálási le­hetőségre is nyílhat mód. Az országos tudományos diákköri konferencia műszaki szekciója ma délelőtt 8 órá­tól folytatja munkáját. Az al- szekcióülések nyilvánosak. A záróünnepségre, amelyen elhangzó tudományos munkák 20 százalékát díjazzák, ma kerül sor. Bozsik L. Pályázat 1986-tál: „Hz év rendezett és kulturált települése” Pillanatképek a tanácskozás szünetéből. Fotók: Läufer László Ülést tartott a Baranya megyei Tanács Fokozott figyelmet kíván a könyvtárak ügye T egnap ülést tartott a Baranya megyei Tanács. Az ülés napirendjén a települési, környezeti kultúra helyzete a megyében, valamint a könyvtári hálózatok tevékeny­sége és együttműködése című előterjesztés szerepelt. A ta­nácsülés megállapította a következő ciklus megyei tanács­tagjainak számát — ez kisebb területi módosítással to­vábbra is 90 fő. Tanácsrendelettel minősítettek védetté egyes természeti értékeket a megyében, s a tanács hozzájárult ah­hoz, hogy a Baranya megyei Elektrotechnikai és Szerelőipari Vállalatot — az Ipari Minisztérium javaslatára — összevon­ják (1984. december 31 -i hatállyal), a Híradástechnikai Gépgyárral. Az ülés végén Horváth Lajos tanácselnök meg­köszönte a megyei tanácstagoknak a lejárt ciklusban vég­zett munkájukat. A tanácsülés napirend előtt emlékezett meg az elhunyt Görcs Lászlóról, aki megalaku­lásától kezdve tagja volt a Ba­ranya megyei Tanácsnak. Az elhunyt érdemeit Horváth Lajos megyei tanácselnök méltatta. Baranyában - az országban elsőként — került napirendre a települési és környezeti kultú­ra helyzetének a vizsgálata. A térne; azután terjesztették a ta­nácsülés elé, hogy a tervezetet számos fórumon megvitatták. Fontos kérdésről van szó, hi­szen az épített, a művi környe­zet az, amely mindenkor körü­löttünk von, amely életünknek a szerves része, s amely — ha nem vigyázunk “ a természeti kör­nyezetet rombolhatja. Az elő­terjesztés szerint környezetünk kulturáltsága jelentősen alatta marad annak a szintnek, amit az adottságok lehetőségként kínálnak. Ezért javítani kell és lehet településeink építészeti ar­culatát, az épületek építészeti gazdagságát, egymáshoz és a környezethez való illesztésüket, de nagy szerepet játszik ebben a környezet gondozottsága, tisztántartása, karbantartottsc- ga is. Az előterjesztés a jelen­legi helyzetből kiindulva fogal­mazza meg a teendőket. A vitában elsőként Cyőrvári Márk szólalt fel, rámutatván ar­ra, hogy a feszített ütemű fej­lesztések mellett o kisebb tele­pülések kevés energiát fordít­hattak a környezeti kultúra fej­lesztésére is, ugyanakkor erről lemondani - anyagi áldozat árán sem — nem szabad. Szentlőrinc a következő években ezt akarja előtérbe állítani a lakosság tevékeny közreműkö­désére számítva. "> Krasznai Antal a Hazafias Népfront megyei bizottságában folyt vita alapján javasolta: kezdeményezzen a megye moz­galmat a települések külső ké­pének a fejlesztésére, s a leg­jobbak elismerésére pénzügyi alapot is létesítsen. Elmondta, hogy a HNF a gazdája kíván lenni annak, hogy a lakosság rendszeres tájékoztatást kapjon a környezeti kultúra kérdései­ről, hogy ezzel az ilyen irányú munka társadalmi ellenőrzését lehessen erősíteni. Takács Gyula megyei ta­nácselnök-helyettes felszólalásá­ban rámutatott arra,, hogy a települési környezet a legna­gyobb érték, amivel rendelke­zünk, kulturáltsága pedig olyan, amilyenné oz egymást követő nemzedékek teszik. Ba­ranya mai helyzetét illetően az előterjesztés már idézett meg­állapításából indult ki, figye­lemre méltó eredményekre hív­ta fel a figyelmet és negatív jelenségekről is szólt; megálla­pítva: Baranyának nincs még olyan települése, amely a har­monikus fejlődés alapján a Kild-éremre pályázhatott volna. A belvárosi rekonstrukciókban késésben vegyünk, nem igen clckultak ki új községközpontok - gyakoriak a környezetidegen elemek, főleg a lapostetős köz­intézmények. Javasolta egy olyan megyei szervezet létreho­zását, amely a települések kul­turáltabbá tételén munkálkod­na, s érdemesnek tartotta ilyen célú megyei tanácsrendelet megalkotását is. Külön foglal­kozott a közösségi belső terek helyzetével, ami sokkal rósz; szobb mint a külső tereké, mi­vel arra legtöbbször már nem futja a beruházó energiájából. Ezért javosolta, hogy az ÉVM „Az év lakóháza" pályázathoz hasonlóan írjon ki pályázatot „Az év belső tere" címmel is. Dr. Diólási Lajos Pécs bel­városa rekonstrukciójának o gyorsítását sürgetve arra emlé­keztetett, hogy nagyot nőtt a ta.nócs tekintélye, omióta a vá­rosházát oly látványos gyorsa­sággal felújították — ezt a mun­kastílust kell folytatni. Rámuta­tott orra, hogy a környezetala­kító tevékenységünkben nem annyira az emberi, mint inkább a műszoki szempontok érvénye­sülnek, s erre szemléletes pél­daként említette az évek óta rendszeresen a járdák közepére telepített lámaposzlopokat. Piti Zoltán, Pécs megyei vá­ros Tanácsának az elnöke aján­lotta, hogy a helyi tanácsok a helyi sajátosságok alapján fog­lalkozzanak - s nem kampány­feladatként! — a környezeti kul­(Folytatás a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 76. szám 1985. március 19., kedd Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
Thumbnails
Contents