Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-18 / 75. szám

1985. március 18., hétfő Dunántúlt napló 3 Bemutatjuk a Jogi esetek birdsőgi szakértőjét „Ön milyennek lát bennünket?", MTV-fotó: Zih Zsolt „ ... Fekszik egy iljú hölgy a szoláriumban, anyaszült meztelenül. . . Bejön egy barátja, s megkéri, hogyle- lotografálhassa. A hölgy beleegyezik. Ez eddig ugye rendben. De, amikor pár hét múlva hallja ám, hogy egy magazin címoldalára kerül a kép - tudta, meg­kérdezése nélkül — így már ugye egészen más a leány­zó fekvése. ■." Ismerős? ... A tv Jogi esetek c. adássorozatában hallhattuk egy komoly tekin­tetű úrtól. Dr. Erőss Pál, az Igazságügyminisztérium osz­tályvezetője valóban min­dig a bírósági szakértő helyhez-témához illő ko­molyságával kommentál minden esetet. Miközben rezzenetlen, nagyra táguló szemekkel ontja szellemes, eredeti szóképeit, hasonla­tait, amelyek a népi humor magvas fordulataira emlé­keztetnek a leginkább. Kommentárjaiból derű és bölcs emberszeretet árad. Ezért is érdekel sok szem­pontból. Hivatali szobájában be­szélgetve megtudom: a szü­lőhely, a nevelő táj egy ezerlelkes falucska volt szá­mára: Kömörő, valahol Szat- márban, a „kis Túr" köze­lében ... A Debreceni Kol­légiumban tanult, majd jo­gász lett, a pályát a fővá­rosban kezdte: azóta is itt él. Élete legnagyobb öröme, boldogsága bírói kinevezé­se volt: 26 évesen .. . Hét éve dolgozik a tv-ben is. Előtte soha nem szerepelt nyilvánosság, 1 pontosabban közönség előtt. „Csak majd­nem ...” —, kacag jóízű­en egy felötlő régi emlé­ken : — 1944-ben a munkácsi Színház gyerekszereplőket keresett Darvas József Sza­kadék c. drámájához. A pró­bákon részt vettem, de apám valamiért ellenezte. Titokban beszélt a rendező­vel, engem pedig otthon marasztott, mondván: ká-l posztót kell eltenni! Bizony sírva tapostam a káposztát a hordóban .. . Felnőtt fej­jel azonban, a munkám év­tizedek óta a nyilvánosság előtt folyik . . . — Akkor nincs is lámpa­láza? — Nem lámpaláz ez, ha­nem egyfajta feszültség. Pontosan az, amit bíróként tárgyalás előtt is éreztem. Csak itt, egy-egy adás előtt talán fokozottabb. Hi­szen elég gyötrelmes az, amíg próbálom kialakítani a mondókámat... Van, hogy adás előtti éjszaka el­vetem, amit kigondoltam, s a fölvételnél teljesen újra­fogalmazom. De így is sok­szor elégedetlen vagyok ma­gammal ... Megtudom még, hogy mindig előre megkapja a forgatókönyvet, a bejátszott filmet azonban maga is csak fölvétel előtt nézheti meg. Érdekes lenne tudni: vajon milyennek lát ben­nünket, milyenek vagyunk mi „onnan" nézve? . . . — Sokszor nem vagyunk egymáshoz eléggé türelme­sek. És sokszor — csupán barátságból, szeretetből vagy szimpátiából - csat­lakozunk egy véleményhez anélkül, hogy meggyőződ­nénk a másik fél érveiről. Szívességből erősítjük a másik ember igazának (eset­leg nagyon is hamis) tuda­tát. Sajnos úgy tűnik, hogy a társadalmi felfogás sze­rint „nem illik" manapság egymással szemben tárgyi­lagosnak lenni . . . — Volt „legérdekesebb" esete? — Minden ügy érdekes. A nagy kérdés bennem min­dig az, sikerül-e elég érde­kessé tennem?... Dr. Erőss Pál bölcs de­rűje azonban mindig hatá­sos. Nevelő hatású. Hall­gatva okfejtéseit, érveit, fölcsillanhat bennünk a re­mény arra, högy az embe­rek egyszer megértőbbek lesznek egymáshoz. Ta: Ián . . . Wallinger Endre Kislány a balettintézetben A magyar dal ünnepe a televízióban Élő adások a Pesti Vigadóból A felszabadulás 40. év­fordulója alkalmából a Ma­gyar Televízió merendezi a dal ünnepét. Kilenc est mű­sorában előadóművészek, kórusok, együttesek tolmá­csolásában szólalnak meg a magyar dal különböző műfajai. A sorozat első adása má­jus 5-én jelentkezik a kép­ernyőn: a műfaj kiválósá­gai népdalokat szólaltatnak meg. A következő műsorok­ban — vasárnaponként — Bartók- és Kodály-dalok, kórusművek, Bartók és Ko­dály utáni népdalfeldolgo­zások, történeti dalok, vi­rágénekek, a magyar roko­kó dalai csendülnek fel. Fiatalok feldolgozásában és előadásában ismerhetik meg a nézők a táncházak­ban megszólaló népdalo­kat. Nem hiányoznak a mű­sorból a népies műdalok és a magyar nóták sem. A műsorokat este 20 óra­kor, élő adásban sugároz­za a televízió a Pesti Vi­gadó nagyterméből. A rendezvénysorozat gálaest­jét — amelyben valameny- nyi műfaj felvonul - augusztus 20-án tekinthe­tik meg a nézők. Balett. Mar e szónak is sa­játos varázsa van, hallatán ön­kéntelenül felidéződik az em­berben az összehangolt moz­gások láncolata, ugrások és emelések, karcsú lányok, izmos fiúk. A rengeteg munkát nem látják egy-egy produkció mö­gött s azt sem, hogy milyen erőfeszítés, mennyi lemondás jár ezzel a pályával kisgyer­mekkortól. Mégis minden évben rengeteg gyerek jelentkezik az Állami Balettintézetbe, de csak keveseknek adatik meg, hogy megkezdhesse a tanulást, A pé­csi Kakas Orsolya azok közé tartozik, akik megfeleltek a roppant nehéz felvételi vizsgán, s már harmadik éve az inté­zetben tanul. — Itt Pécsett Bártfai Márta néninél kezdtem balettozni, 6 javasolta az intézetet. Három napig tartott a felvételi, a ne­ves balettművészekből álló bi- zottsáq az alkatot, hajlékony­ságot, tágságot, a ritmusérzé- keí vizsgálta, s oki ezeken a szűrökön megfelelt, zenére im­provizált egy koreográfiát. Na­gyon boldog voltam, mikor megtudtam, hogy felvettek, de utólag visszagondolva, nem tudtam, hogy mire vállalkoz­tam. — Talán csalódtál? — Ó nem, dehogy, nagyon szeretem csinálni — válaszol, s szemérmesen lesüti a sze­mét. — Milyen egy átlagos na­pod? Az elején sokat sírtam... A képzés lendülete magával ragadta — A kollégiumban 6.15 óra­kor van az ébresztő, a tisztál­kodás, reggeli után felkészülés az iskolai órákra. Délelőtt tánc- és balettórák vannak, majd megebédelünk és há­romnegyed kettőtől este hatig iskolában vagyunk, utána visszamegyünk a kollégiumba, vacsorázunk, s negyed kilencig tanulunk, majd fürdés, fogmo­sás és fél tízkor aludni me­gyünk. — Elég feszes a program. — Most már megszoktam, de az elején sokat sírtam lefekvés után. Hiányoztak a szüleim. A 13 éves Kakas Orsi lel­kesen beszél a balettórákról, arról, milyen boldog, ha a mes­ternő, Stimácz Gabriella — aki évekig a Pécsi Balett tagja volt —, megdicséri. Már nem sir, a képzés sodrása, lendüle­te magával ragadta, s ha fel is töri néha a spicc-cipő a lábát, összeszorítja a fogát. Most kényszerpihenőn van, mert meghúzódott egy ugrásnál q bokája, így délelőttönként bá­natosan nézi társait, okik gya­korolhatnak. Orsolya szülei mondják, na­gyon fegyelmezett, lelkiismere­tes a kislányuk, ha kétheten­ként hazajön, akkor is sokat gyakorol. Sok szülővel ellentét­ben ők nem akarták minden­áron, hogy Orsi az intézetbe kerüljön, sőt le akarták beszél­ni. Most, hogy látják, mennyi­re szereti a táicot, természete­sen örülnek. Még nincs 11 óra, de a nád- szálvékony kislány összepa­kolta csomagjait, készül visz- sza az intézetbe. Pedig a vo­nat csak délután indul ... Roszprim Nándor A gépeinket Tupoljevnél terveztetjük Moszkvában, a munkaruhá­kat pedig Párizsban csinálja Pierre Cardin. (A Ludas Matyi karikatúrája.) Magyar lányok repülnek nem­sokára monsieur Pierre Cardin ruhaálmaival. A francia divat- •királv elnverte a MALÉV pá­lyázatát, és Magyarország el­nyerte Pierre Cardint. A két pesti Pierre Cardin üzlet cseh-' szlovák, lengyel, NDK-beli, meg román vásárlókban fonja-sajá- tos vásárlási emlékegyüttesbe Párizst és Budapestet. Azt mondta Jahoda Lajos, a MALÉV vezérigazgatója:- A magyar légitársaság hoszabb távra szóló kereske­delmi célkitűzésének közép­pontjában - az utas van. Az elkövetkezendő időszakban, mind a földön, mind a repülő­gépek fedélzetén tovább növel­jük a szolgáltatás színvonalát. Ezért viselnek új egyenruhát a MALÉV dolgozói 1985 májusától. A vállalati bemutatókat tavaly júniusban tartottuk meg, ahol minden jelenlévő szavazhatott, illetve javaslatot tehetett a ru­hák módosítására. Csaknem egyhangú szavazással Pierre Cardin modelljei kerültek ki győztesen a versengésből, így ő kapta d megbízást a végle­Monsieur Cardin ízlése szerint Új ruhában repülnek a MALÉV-lányok Milyen lesz a tavaszi párizsi divat? ges tervek elkészítésére a ■HUNGAROTEX pedig a kivite­lezésre. Egyébként az új ruhák semmivel sem kerültek több pénzbe a réginél, mivel ma­gyar alapanyagból készülnek. Franciásan könnyed magyar légkört jeleznek a ruhák a le­vegőben és a repülőtereken. A fnehéz gépeken könnyedén, egyéni ízlés szerint öltözve, zártságérzet nélkül repülnek a magyar légikisasszonyok, 14 féle változatban hordható ru­határat irigyelnek tőlük sok re­pülőtér egyenruhás légikisasz- szonyai. Marie-Claire Deleannay, a Cardin cég képviselője szerint: — Eddig az ITA ne­vű, egyik francia, az Air India, és a görög Olim- pic légitársaságnak terveztünk ruhákat. A MALÉV a világ ne­gyedik légi vállalata, amelynek személyzete Cardin tervezte ru­hát visel. Pierre Cardin mindig avantgarde tervező, ezért mire a MALÉV-nél lejár a kihordási idő, ezek a ruhák még mindig újdivatúak lesznek. Pesten tavaly 21 millió fo­rintot hagytak a magyarok és turisták a Tanács körúti Pierre Cardin boltban, és 150 ezer dollárt - több mint 8 millió forint értékben - az átutazó tő­kés országbeli légiutasok az Attrium Hyatt-beli Cardin üz­letben. Március 28-án, az új ruhákban tett első párizsi út alkalmával, maga monsieur Pierre Cardin fogadja a MA- LÉV-lányokat, a francia Tv nyil­vánossága előtt hirdetve a ma­gyar légiközlekedés eleganciá­ját. Mert ez viszont a magyar üzleti érzék! Földessy Dénes Meghökkentő jötanácsok Igencsak csillogó napjaink fehérneműdivatja Fotó: Läufer L. Aranyos fehérneműk Fügefalevél nagyságú csupa csipke Ne irritáljuk a bőrt Csak semmi csüggedés, most már biztos, hogy itt a tavasz! No, nem a naptárból tudom, de nem is a meteorológiától! Megjelentek a kirakatokban a könnyű tavaszi és itt-ott már a lenge nyári ruhák! Velük együtt az a sok szép, finom fe­hérnemű, amelyek formáját, mintáját és színét oly szívesen találgatják a férfiak a sokat sejtető ruhák alatt! A divat leleménye időnként minket, nőket is meglep. Az egyik legfrissebb ötlet, az ezüst­ös aranyszálakkal átszőtt fehér­nemű. Pontosabban az a füge­falevél nagyságú csupa csipke darab, amellyel azonos nevű településünk is van: Bugyi. Mindezt, amit anyáink fia­talabb korukban a mutatósság elengedhetetlen kellékének tar­tottak, azt a mai tizen-, huszon­évesek és a többi fiatal nő sut­ba dobja. Alig-alig hordunk kombinét, aki csak teheti mel­lőzi a melltartót, s az alsótestet derékig védő nadrágok helyett a pántos, háromszög alakú bi­kiniket viseljük szívesen. Ez az egyszem fehérnemű — hozzá­számítva mondjuk egy indiai nyári ruhát — valószínűleg meg sem közelíti azt a ruházati súlyt, amit a szakkönyvek nyáron ideálisnak tartanak a nőknek: a 0,9 kg-ot. De vajon miként ítélik meg a mai női fehérneműdivatot — egészségügyi kívánalmak alap­ján — azok a többnyire a má­sik nemhez tartozók, okik a fog­lalkozásukból eredően nagyon is illetékesek abban, hogy erről véleményt mondjanak?! (Annak ellenére, hogy előttük legin­kább Éva-kosztümben jelenünk meg.) A nőgyógyászok néhány doloqra szívesen felhívják a fi­gyelmünket. Mindenekelőtt orra, hogy a fehérnemű anyaga na­gyon fontos tényező. Lehetőleg olyan holmikat viseljünk, ame­lyek az anyagukból eredően jól biztosítják a bőr szellőzését. Mint a cérna, a pamut, illetve ezek műszálas keveréke. A mű­szállal ott kezdődnek a gon­dok, hogy nem kifőzhető, tehát az ilyen holmik fertőtlenítősze­res mosása nagyon fontos! El­lenkező esetben gombás fertő­zések kialakulását, terjedését okozhatják. A fémszálas, azaz arany- és ezüstszálas nadrágok — egyéni érzékenységtől füg­gően — esetleg allergiához ve­zethetnek. Ugyancsak lényeges, hogy ne olyannyira feszes al­sóneműket vegyünk fel, amelyek irritálják a bőrt, mert a kidör­zsölés gyulladások eredője le­het. Mindemellett íme néhány meghökkentő jótanács, amelyek minden bizonnyal nem a nők többségének szólnak. Fontos a naponkénti ■ fehérneműcsere! Ilyen holmit nem illik és nem is ajánlatos kölcsönkérni! A nylon harisnyanadrágok aló is kell fehérneműt húzni! T. É.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents