Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)
1985-03-17 / 74. szám
Műtétek sorozatban Az orvosok mindent megtesznek a sérült bányászokért Sajnos már csak az orvosokon, a sérültek szervezetének ellenállóképességén múlik, hogy a Mecseki Szénbányák Komló Bányaüzem Zobák-ak- náján március 13-ón történt sújtólégrobbanás tragikumának mértékét minősítsük. A Pécsi Honvéd Kórház égési osztályának vezetője, dr. Lux Ottó orvosalezredes főorvos tegnap délután Hurás Andrzej 32 éves vájár súlyos műtétje után adott tájékoztatást, a Honvéd Kórházban ápolt sérültek helyzetéről. — Az elhalt bőrfelületeket műtéti úton eltávolítjuk és saját bőrrel pótoljuk — mondotta a főorvos. A bőrátültetés ezeken a helyeken végleges gyógyulást biztosít. Pénteken 5, szombaton ugyancsak 5 bányász műtétjére került sor, ma (vasárnap) a sérültek állapotától függően újabb sebészi beavatkozásra kerül sor. Az elkerülhetetlen műtétekkel járó, és várható szövődmények egy részét sikerült kivédeni, sajnos túlzott derűlátásra ennek ellenére sincs ok, további komplikációk ronthatják a betegek mostani állapotát. Azért sürgős most a sérültek műtétje, mert ez elhalt szövetektől megszabadított bányászokat a ráfer- tőzés következtében kialakuló gennyes gyulladásoktól megszabadíthatjuk. Ebben a korai beavatkozással — mondotta dr. Lux Ottó — lehetségessé válik a saját bőrrel történő véqleges fedés az égett felületeken. — A .műtétekkel a várható szövődmények nagy részét eddig sikerült kivédeni, véqleges prognózist azonban a betegek állapotát illetően most még nem lehet felállítani. — fejezte be nyilatkozatát dr. Lux Ottó. Méq a lengyel bányász Hurás Andrzej műtétje közben Pé-sre érkeztek a budapesti lenovel naqykövetséq vezető munkatársai, a bytomi bányaépítő vállalat igazgatója (a Mecseki Szénbányáknál dolgozó bányászok ennek a szervezetnek dolgozói), akik a vállalat baranyai vezetőiével együtt maglátogattók honfitársukat, majd Komlón, a mecseki szénmedencében dolgozó többi bányásszal is elbeszélgettek. L. J. Gondban a TÜZÉP-nél: sok az áru, kevés a vevő Olcsónak ugyan nem nevezhető, de rendkívül mutatós fürdőszoba-berendezési cikkek Pécsett, a Fészek Áruházban. Fotó: Läufer L. 2,3 milliárdos építőanyag-forgalom 1985: ilyen jó ellátást ígérő év még nem volt Gondban van a Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalat: Tolna, Somogy és Baranya 26 telepén glédában az építőanyag, s vevő alig. Nehezen hihető, de megértük, hogy kedvezményesen, 20 százalékkal olcsóbban, adják a cementet — tonnánként 300 forinttal —, s hogy egyre több a reklámkiadásuk, szükség van a „cégérre”. Az idei nyitókészletük 130 milliós értékű tétellel nagyobb volt, mint a tavalyi, pedig hót általában a január 1-i állapot — ilyenkor nemigen építkezünk — amúgy is jó. A vállalat forgalom híján — alaposan befagyasztotta őket a kemény tél — bankkölcsönből él, s az első negyedév ráfizetését kemény munkával kell majd kigazdálkodniuk. Talán elég ennyi bevezetőnek és a magónépítkezők számára örömhírnek. A tavaszi fészekrakó start a szokásosnál könnyebb lesz, s amint informátoraink elmondták: tartósan jó építőanyagellátás várható 1985-ben. Mondjuk húsz alapvető cikkből — tégla, falazóanyag, betongerenda stb. —, melyekből többnyire feláll a ház, mindössze a tetőfedő anyagokból lesz némi választékhiány, a többiből nem. A hazai égetett cserép az egyetlen ominózus termék, melynek kínálata a kereslet mögött kullog, s helyette drágább, de esztétikusabb és tartósabb betoncserepet kínálnak. Tavaly a vállalat 2,1 milliárdos kiskereskedelmi forgalmat bonyolított építőanyagból — és 800 milliónyit adott a magánkereskedőknek, a szövetkezeti szektornak —, az idén ezt 200 millióval emelni szeretnék. Miből és hogyan? Egyrészt kormányzati intézkedések nyomán a hazai építőanyagipar is felpörgette termelését, másrészt bizonyos termékek behozatalára is nagyobb lehetőség nyílt mint korábban. Árakat — ezt kopogjuk le — nem emelnek, hiszen amúgy sem olcsó mulatság az otthonteremtés, s számolnak azzal is, hogy a kereslet némileg csökkenni fog. (Többen jósolják: a pár éve indult építési láz a tartalékforintokat a családi kasszákból már kiemelte jószerivel. A megannyi kedvezmény — gondoljunk csak a hitelekre —, és a kényszerítő erő — a lakbérek emelkedése — az elmúlt években hihetetlenül felpörgette a magánépítkezések ütemét, s aki tehette, már váltott). összeszámolni nem lehet, csak megsaccolni; közel 1500—2000 cikkel dolgozik a TÜZÉP, s bízik abban, hogy 85-ben nem a vevőnek kell országos keresőakciókat indítani, hanem ők mehetnek a vevő elébe. Kulturáltabb, pontosabb kiszolgájással, választékkal, s az árubőség adta okosabb kereskedelempolitikával. Már március 19-én jugoszláv lakásfelszerelési termékekből tartanak bemutatót Pécsett, a TüZÉP-központ bemutatótermében, ahol a szomszédos orahovicai gyár képviselői is megjelennek, s ha tetszik, amit hoztak, lehet rendelni a termékeikből. Továbbá még az idén az Osijek' Export-Import céggel „áruházi cserét" bonyolítanak le; érkeznek lakásfel- jzerelési cikkek, csapszerelvények, hűtőládák, rendhagyó — tehát kuriózumszómba menő — konyhabútorok. K. F. Nincs rá ésszerű magyarázat Titkolt terhességek Alhasi panaszokkal; jelentkezett az orvosnál. A terhességéi még akkor is tagadta, amikor az orvos közölte vele, hogy hamarosan szülni fog, a magzatvíz már elfolyt. Néhány óra múlva egy leánygyermeket hozott a világra. Sajnos, nem egyedi esetről van szó. Érthetetlen, de igaz, hogy a huszadik század vége felé ballagva, a lombikbébik időszakát élve vannak nők, aki|< eltitkolják a terhességüket. Az elmúlt évben 38 ilyen anyát jegyeztek Baranyában — mondja dr. Temes Gyútóné, megyei vezető védőnő. Közülük négyen halott magzatot szültek, egy pedig saját kezével vette el gyermeke életét. Idő előtt, kis súllyal Az ilyen terhességekből szármázó gyermekek egyré- sze sajnos koraszülött. Idő előtt, kis súllyal, nemegyszer sorvadton jönnek a világra. Azért, mert nem törődtek velük, mert nem várták őket. Hogy ki, miért és mennyire nem viselte szívén c születendő gyermeke épségét, az nagyon változó, s az is, hogy ki, miért titkolta az állapotát. Legjobban talán o leányanyákat lehet megérteni. Közülük is azokat a még szinte gyereklányokat, akik valami csodában reménykedtek — talán elmúlik jelszóval — mert nem ismerik, vagy nem vették időben komolyan a szervezetük jelzéseit, esetleq nem mertek, vegy nem tudtak kihez fordulni. Mások a környezetük, a szűkebb lakóhelyük szájától tartva tagadták állapotukat. A második nagy csoportba sorolhatók azok o nők, akik a társadalom perifériáján élnek, lumpenelemek, akiket nem érdekel a terhességük. Nekik úgymond teljesen mindegy, hogyegy- gye| több, vagy kevesebb gyermekük kerül állami gondozásba. Akadtak olyanok is — ők a kisebbség — akik miután megszületett a gyermekük, szeretettel ragaszkodtak hozzá, s a mai napig szépen gondozzák. Csak a szülésig nem voltak hajiondók együttműködni senkivel. Se védőnővel, sem orvossal. A szülés után, amikor megkérdezték tőlük, hogy miért nem jelentkeztek vizsgálatra, tanácsadásra, többféle választ adtak. Mert szégyelltem — mondták a leányanyák. Mások durván visszakérdeztek: mi köze hozzá? Volt aki ezt mondta: a terhesség magánügy. Sokan pedig váltig állították, hogy nem vették észre, nem tudtak róla! Mindegyik válaszon érdemes elgondolkodni, de az utolsón különösen. Mór csak azért is, mert ez hihetetlen! Szülészek, nőgyógyászok a megmondhatói, hány nő jelentkezik oly korai terhességgel, hogy még a vizeletvizsgálóitól sem lehet neki bizto- sot mondani, ám ö esküszik ró, mert érzi, mert a szervezete apró rezdüléseiből egyértelmű számára az, amit csak egy későbbi vizsgálat erősít meg. És azért is kötöz- ködést provokáló az ilyen válasz, mert napjainkban a 12. hétig —• kérésre — megszakítják az egyedülállók terhességét, s azt sem erőlteti senki, hogy felelőtlen személyek az állami otthonoknak szüljenek sorozatban gyerekeket! Észre kell venni az ilyen terhességeket! Az édesanyáknak, akik a lányaikkal együtt élnek, a testnevelő tanároknak. akik előtt dresszben tornáznak, a kolleganőknek, akik mellől kiszaladnak, mert rosszul vannak .. . Pont azért, hogy sem az ő, sem a születendő gyermekük épségét, sorsát ne veszélyeztessék! A környezet jelzései A védőnők, akik a tavalyi 38 eset közül 15-ről, ha későn is, de mégis tudomást szereztek — s megpróbálták irányítani éj segíteni őket —ezért számítanak a környezet figyelmére és jelzéseire. Egyetérthetünk velük abban, hogy nem a titkoltan terhes nők halott, illetve nem kívánt csecsemői, hanem a várandós édesanyák érett, egészséges gyermekei jelentik az igazi örömöt, Mindenkinek. T. É. Naponta 1170 sertést uagnak Az 1975 óta működő bajai Bácskai Húsipari Közös Vállalatnál, melynek alapítói közé tartozik a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát is, naponta 1170 sertést vágnak. A teljes termelés mintegy 50 százaléka exportra kerül: élő áru és darabolt hús a Szovjetunióba, dobozos sonka formájában az USA-ba. Belkereskedelmi forgalomba éves átlagban napi 10 tonna felvágottat, véres árut, és kolbászt gyártanak. Itt készül a vállalat márkaterméke, a bácskai csípős kolbász is. Lauer Györgyi felvétele Műholdas közvetítés Jugoszláviában? Napjaink információval telített világában nemhogy csökken, nő az emberek információéhsége. A kommunikációs eszközök között a legnagyobb távlatok előtt álló televíziózás forradalmi időket él; talán már nem kell sokat várni arra az időre, amikor az otthoni tv- készülékek a „világvevő" rádiók módján megannyi programmal szegezik a képernyő elé tulajdonosaikat. A forradalmat a műholdas közvetítés lehetősége adja. Mi is ez tulajdonképpen? A távközlésre alkalmas műholdak kb. 36 000 kilométer magas pályán keringenek ugyanolyan sebességgel, mint a föld, ezért antennákkal nem is kell kísérni a mozgásukat. (Alkalmasak kép- és hangtovábbításra, tehát a telefonszolgálatot is segítik.) Az általuk lebocsájtott kép a legkitűnőbb minőségű - nincs a hullámok útjában semmi zavaró objektum -, szellemkép mentes. Különösen azon országok számára ér aranyat egy ilyen műhold, ahol a domborzati viszonyok miatt több átjátszóerősítő adóra volna szükség ahhoz, hogy minél többen élvezhessék jó minőségben a helyi tv-adást, vagy ahol — s ez a jövő útja -, nemzetközi programokat is szándékoznak venni. Hallottuk, hogy Jugoszlávia rövidesen — persze ez jórészt financiális kérdés — műholddal szeretné az ország lakói számára a fő programokat sugározni. Információnk szerint a zágrábi RIZ cég megkezdte a földi stúdió előkészítési munkáit, s nisi, ljubljanai cégek jelentkeztek arra, hogy az új technikához szükséges vételi antennák — parabolatükrök - gyártását megindítsák. A dolog érdekessége: akár önálló műholdat vásárolnak déli szomszédaink, akár az EBU — Európai Távközlési Unió — egyik közös holdjába „szállnak be" anyagilag, szinte egész Magyarország területét beteríti a műhold adása; a határszéleket holtbiztosán. Pécsi szakemberek véleménye: elképzelhető, hogy o kábelközvetítés nagyközösségi antennarendszereken keresztül mi is élvezhessük ezt. Hogyan? Egy vételre alkalmas parabolatükör felállításával. Ha megvalósul a városi rendszerek összekapcsolása — s a Városi Televízió miatt ez maholnap létkérdés - 30—40 ezer család kapcsolódhatna be a különböző tv-programok- ba. vasárnapi 3
