Dunántúli Napló, 1985. március (42. évfolyam, 58-88. szám)

1985-03-13 / 70. szám

1985. március 13., szerda Dunántúli napló 5 Milliók ójdonságikból Igazgatótanács-ülés Harkányban Pécsre költözik a Pannónia Ágrárinnovációs Vállalat Repedt falak, új üreg, vízcsobogás 5,5 millió forintos nyeresé­get ért el tavaly a boksái Pannónia. De nem ez az el­sődleges, hanem az a több száz milliós érték, amely a 98 tag­gazdaságnál keletkezett az Agrárinnovációs Közös Válla­lat tevékenysége következté­ben. Csak a szárítóknál — ta­valy 93-at alakítottak át ener­giatakarékosra — 200 millió forint két év alatt olajból a megtakarítás. A vállalat szellemi termékek megvalósítására és értékesíté­sére alakult. 64 milliós tavalyi árbevételének 52 százaléka ebből származik. A szárító­átalakítási programot folytat­ják, sőt együttműködve Bábol­nával, az IKR-rel és az Agro- kerrel vállalják újak kivite­lezését, régiek felújítását is és az átalakított berendezések automatizálását. Erre két sza­badalom is született. Egymás mellett mutatták bé őket fel­találóik az igazgatótanács ülésén, amelyet tegnap tar­tottak Harkányban Baksai Antal elnök vezetésével. A Hidromat vízművédő automati­ka családból 30 referencia­egységet üzemeltetnek az or­szágban. Az idén már 700 000 tápanyagcöveket gyártanak Orosházán, — a kísérletek befejeződtek — a Hermész és az Agrokerek hozzák forga­lomba. A kocséri tsz nyolc tonna szőlő gyorskötözőt szál­lít, a Wattőr továbbfejlesztett változatának beszerelésére valószínűleg a DÉDASZ vál­lalkozik. " Bizonyos tevékenységekre gazdasági társulásokat hoztak létre. A kútfúrás licencét rfyolc tsz vásárolta meg — és 7 szá­zalék osztalékot fizettek év végén a részjegyek után. Az Agrotricia GT-ban nyolc gaz­daság termel durumbúzát és lóbabot. Üj tevékenységek is indul­nak. A Higiénia Szerviz Rapid magyar—osztrák közös vállal­kozás létrejötte napok kérdése. Ausztriában is vállalnak majd munkát. A Beltomix léghab­képző az építőiparban és a tűzoltásban kaphat szerepet. Angol importot vált ki, s a Rozmaring Tsz-szel közösen gyprtja a Pannónia, a félüzem kész. Vegyianyagok szállítá­sára alkalmas vezetékeket le­het készíteni a Furán gyan­tából. A próbagyártás a na­pokban indul. Az igazgatóta­nács ülésén kért szót az Ener­giagazdálkodási Intézet mér­nöke: kivitelezőt keres egy úi- fajta szigetelőanyag gyártá­sára — kipróbálták tető- és pinceszigetelésnél. Volt azon- nal jelentkező. Az alapelv: az átfutási idő egy év. Kiállítás a Sopianában Távoli városok - közeli barátok Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére a TIT és a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság Távoli városok — közeli barátok címmel vetélkedőt in­dított. Ennek első fordulójaként készült el a pécsi Sopiana Gép­gyárban az a kiállítás, amely bemutatja a vetélkedőre je­lentkezett brigádok hétköznap­jait, a gyár munkáját és Lvov megyei testvérvállalatuk, a Mű- gyémántgyár eredményeit. A kiállításról háromperces vi­deofilmét készítenek a pécsi körzeti televízió stúdió szakem­berei, a képsorokat magyarázó szöveget a brigádtagok állít­ják össze. Az elkészült filmet a vetélkedő második fordulójá­ban, március húszadikán érté­kelik. A verseny folytatásaként a vetélkedőre benevezett brigá­dok hazánk felszabadulása ese­ményeinek ismeretéből vizsgáz­nak. A győztes jutalma: Ivovi uta­zás. Eredményesnek bizonyult a Pannónia nagykereskedelmi tevékenysége is. 39 millió fo­rintos exportot bonyolítottak le. Ennek érdekében 1000 hektá­ron termeltettek mustárt, fe­ketezabot és olajretket. Ma­dáreledelként eladtak külföl­dön 1250 tonna napraforgót és repcét. Új tevékenység az idén: megkezdik a használt gépek közvetítését. Az igazgatótanács ülésén bejelentették, hogy a válla­lat Pécsett, a Vízmű Zólyom utcai épületében hozza létre új központját, valószínűleg má­jusban. Ezer aprócikkből - dollár és forint Vetőborsól tisztit és osztályoz a gépsor a TSZKER görcsönyi te' lepén Fotó: Proksza László Fellendülőben a pécsi TSZKER munkája Mi történt ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ a Teréz utcában? ERsmnemsmnaassasnssuamaasssasuaaeasatuaaaesmuumauaaeaaRER Szakértői vizsgálat deríti ki a roskadás okát Érdekes, ésszerű, sőt izgal­mas feladatokra vállalkozik a TSZKER pécsi Területi Központ­ja: a vállalkozást létrehozó, közös pénzalappal támogató mintegy hatvan baranyai ter­melőszövetkezet kereskedelmét, adásvételét segíti, szorgalmaz­za olyan árucikkekből, amelyek nem tartoznak ugyan az érté­kesítés fő vonalába (búza, ku­korica, vágóállat stb.), de — a kis tételek ellenére is — na­gyon fontosak, mert pénzt hoz­nak. Csak példaként: eladnak, forgalmaznak egyebek közt hajdinát, étkezési fehér babot, dióbelet, mákot, borsót, s az idén januártól tápokhoz szük­séges takarmánykiegészítők, premixek árusítását is meg­szervezték. Az említett cikkek­ből, illetve kurrens ellentétele­ikből 1 millió dollárnak meg­felelő értéket forgalmaznak az osztrák és jugoszláv határmen­ti kereskedelemben, s még az idén felkészülnek a szövetke­zetek műtrágyával és növény­védő szerrel való ellátására is. Magától értetődik, hogy a közös gazdaságok üdvözlik ezt a fellendülést — nevezetesen azt, hogy az 1982. évi mélypont után 1984-ben a TSZKER for­galma 644 millió forint, s kö­vetkezőleg a nyeresége is meg­sokszorozódott. A közös vállalat gondozásában olyan üzletpoli­tika van kialakulóban, amely naprakész, gyors információcse­rével a nyereség gyorsabb rea­lizálódását segíti: a kereske­delmi szervezet nemegyszer jobb árat ad ugyanazért az áruért, mint a monopol hely­zetben lévő cégek, a fizetés azonnali, a jó árak előre biz­tosítottak, ráadásul a TSZKER nemegyszer vissza is oszt a kép­ződő nyereségből. Mindebből következik, hogy meg kell küz­deniük — valóban minőségi áruk jól szervezett értékesítésé­vel — a piacért, ám ez nem­csak a szervezet, a szövetkeze­tek, hanem a lakosság javát is szolgálja, tágabb értelem­ben pedig — egészséges kon­kurencia teremtésével — a piacgazdálkodás megélénkülé­sének, így valamennyiünknek az érdekét. Legújabb, már megvalósult kezdeményezéseik — az emlí­tetteken kívül — a pellérdi és kaposszekcsői raktárbázis, ahon­nan takarmánykiegészítőket for­galmaznak, s a görcsönyi te­lep új csomagolóberendezései, amelyek a jelzett aprócikkek­kel (bab, mák, lencse stb.) szolgálják a lakosság jobb el­látását. Varga J. — Este még semmi sem volt, reggel pedig, amikor ki akar­tam menni a lakásból, nem tudtam kinyitni a folyosóra nyíló ajtót, annyira megvete­medett a keret. Akkor vettem észre a repedéseket is a fa­lakon. Mégsem éreztem azon a szombat reggelen veszélyes­nek a helyzetet. Most, egy héttel később, annál veszélyesebbnek tűnik minden a Teréz utca 14-es számú házban. A tulajdonos, Kelemen Ilona, aki 1935 óta él ebben a valamikor a múlt században épült földszintes házban, szemlátomást most sem törődik a veszéllyel. A holmiját rendezgeti, hogy min­den együtt legyen, mire jön­nek a költöztetők; hogy a Sa- rohin tábornok útja 59-es ház­ban lévő átmeneti lakásba szállítsák innen az egészet. Március 2-ára virradóan „indult meg" a ház, s teg­nap olyan képet mutatott kí­vül és belül, hogy attól lehe­tett tartani: bármely pillanat­ban összedőlhet. A gerendák­kal megtámogatott homlok­zat hullámosra szakadozott, a kapubejárat falán, s mellette a két lakószobát elválasztó falon óriási repedések ékte­lenkednek. Erdélyi Józseffel, a városi tanács építési osztálya belvá­rosi rekonstrukciós csoportjá­nak a vezetőjével a pincébe megyünk. Lent egy frissen ke­letkezett, mintegy másfél köb­méteres üreg, a kapubejárat alatti pinceágból pedig heves vízcsobogás zaja hallatszik. — Az üreg a napokban ke­letkezhetett — mondja Erdélyi József, mert amikor a múlt hét elején lent jártunk, itt még semmi sem volt. Akkor zárták el a vizet is. A mostani folyás oka szerintem az lehet, hogy a falak mozgása miatt eltört a vezeték. Amikor a mostani helyszí­ni szemlét előkészítettük, s Erdélyi Józseftől a károsodás feltehető oka felől érdeklőd­tem, ő akkor majdnem egy­értelműen a gázvezeték-épí­tést említette. A tegnap lá­tottak szerint viszont majdnem bizonyosra veszi, hogy pince­kárról van szó. Lehet, hogy egy ismeretlen mélypince van a most látott kéregpince alatt? A pincetérképet néz­zük, s azon látni, hogy a szemközti — Teréz utca 15-ös — ház alól erre felé nyúlik egy szokatlanul rövid pinceág, amit 1977-ben tömedékeltek be. A mostani feltételezés: le­het, hogy annak idején vég­falat találtak ott, nem kutat­ták meg, pedig talán folyta­tódott a pince a fal mö­gött.. . De az is lehet, hogy a látott üreg egy hajdani, la­zán betöltött kút, aminek az anyaga a bejutott víz hatá­sára összeroskadt, s ez okoz­ta a kárt. Legalábbis az ösz- szes repedések ebbe az irány­ba mutatnak. — Az a tragédia, hogy olyan rettenetesen hirtelen jött ez, huszonnégy óra alatt jutott a ház ilyen állapotba —saj­nálkozik Kelemen Ilona a ré­gi, (meghitt otthon méltatlan sorsán. Hogy végül is mi okozta a ház megroskadását — amire utoljára 1982 nyarán, a Jó­kai utca 6-os számú ház ese­tében volt példa a pécsi bél­városban -, azt a most kez­dődő szakértői vizsgálat tisz­tázza majd. Az viszont biztos, hogy a ház sorsa a lebontás. Hársfai István Hagyományosan márciusban zajlanak a magyar—bolgár ba­rátsági ncpok annak emlékére, hogy 1945 márciusában a Drá­va mentén hazánk felszabadí­tásáért vívta legvéresebb ütkö­zeteit a szovjet csapatok sz'övet- légeseként az I. Bolgár Hadse­reg. Ugyancsak több éves ha­gyomány már, hogy a magyar— bolgár barátsági napok bara­nyai programjai ci Baranya me­gyei Víz- és Csatornamű Válla­lat komlói üzemmérnöksége „Atanáz Dimitrov" szocialista brigádjánál rendezet; baráti ta­lálkozóval kezdődnek. Tegnap délután Todor Todo- rov, a budapesti Bolgár Kultu­rális ér. Tájékoztató Központ icozgatc-hélyettese volt a bol­gár partizánhős nevét viselő komlói szocialista brigád ven­dége, A találkozón részt vett Baráti találkozó a komlói Atanáz Dimitrov brigádnál Halas llona: a Hazafias Nép­front Baranya megyei Bizottsá­gának titkárhelyettese, és Elter Ctíó, a Komló városi Népfront- bizottsáq titkára is. A baráti találkozó elején elő­ször Balogh László tartott ismer­tető; brigádjuk életéről, ered­ményeiről, a kongresszusi és fel- szabadulási munkaversenyben tett vállalásuk túlteljesítéséről, majd Todor Todorov tájékoztcft- ta a brigádot a szocialista Bul­gária elmúlt negyven év során elért eredményeiről. A tájékoztató után a brigád­tagok átvették a Kulturális és Tájékoztató Központ ajándékát: az I. Bolgár Hadsereg 1945-ös Dráva menti harcainak doku­mentumait bemutató könyvecs­két. Az ezt követő kötetlen han­gulatú beszélgetés során Rajnai Rudolf, a Hazafias Népfront Komló városi Bizottságának tit­kára mesélte el, hogy a tavaly Szlivenben járt baranyai nép­frontdelegáció tcgjakéní talál­kozott a brigád névadójának özvegyével", s tolmácsolta a kol­lektívának Atanáz Dimitrov öz­vegyének üdvözletét, jókívánsá­gait. Este Todor Todorov Mohá­cson a Szék- ér. Kárpitosipari Vcllclaí ifjúsági békeklubjában veti részt baráti találkozón, s tartót; előadást „A szocialista Bulgária. 40 éve" címmel. D. I. Öntevékeny sokáé klub a faluban A megyei támogatás sem marad el Három éve kezdte meg nem­zetiségi kulturális fórumok szer­vezését a Baranya megyei Mű­velődési Központ, és e tevé­kenységbe bevonta a Baranya megyei Tanács Nemzetiségi Al­bizottságát is. Eddig több ba­ranyai falu, például Ófalu, Hí- mesháza, Feked, Felsőszentmár- ton és Drávasztára volt színhe­lye ezeknek a találkozóknak, amelyeken a kulturális műsor után a megyei szervek képvi­selői, a falu vezetői és a la­kosság elbeszélgetett az adott községben élő nemzetiségiek életéről, problémáiról. Ilyen fórum színhelye volt hét­főn este Kátolyban a művelő­dési ház és a sokác klub. Elő­ször a pécsi Horvát-szerb Gim­názium kórusa adott műsort Matusek László vezényletével. Kíséretüket a Veseli udvarci nevű zenekar adta, amit öt pécsudvardi középiskolás ala­kított a nemzetiségi népzene ápolására. A pécsi gimnazisták egy mai témájú színdarabot is előadtak — igen szép szöveg­mondással — Kollár Szaniszló- né betanításában. Több mint kétszáz kátolyi jött el a műsorra, és sokan ott vol­tak az azt követő beszélgetésen is. Ezen kiderült, hogy noha nincs a faluban iskola, sem ta­nító, azért a kátolyiak maguk is sokat tettek művelődésükért. Két éve megalakították, és tel­jesen öntevékenyen, a tagdíjak­ból működtetik a sokác klubot. Kollár János klubvezető elmond­ta, hogy anyanyelvűket, hagyo­mányaikat szeretnék ápolni, megtartani a kapcsolatot a múlt és a jelen, a szülők és a gye­rekek, a fiatalok és a falu kö­zött. Felesége, Kollár Jánosné- óvónő tevékenysége pótolni igyekszik azt a hiányt, amit az jelent, hogy egyébként nincs pedagógus a faluban. Tavaly már bemutattak egy színdara­bot, és április 4-re újabb be­mutatóval készülnek. Van tánc- együttesük, amely rövidesen Gorán fog vendégszerepelni. A találkozón sikerült egyez­tetni a törekvéseket: a Megyei Művelődési Központ és a Me­gyei Tanács művelődési osztá­lya kész anyagilag és szakmai­lag is támogatni a klubot, és törekednek arra, hogy Erzsébet székhelyközségbe mielőbb nép­művelő érkezzék. A helyi tanács idén a kátolyi művelődési ház tatarozására is gondot fordít. G. O. Todor Todorov, a Bolgár Kul­turális és Tájékoztató Központ igazgatóhelyettese a brigád­naplóba jegyzi üdvözlő sorait. Magyar-bolgár barátsági napok Baranyában Nemzetiségi fórum Kátolyban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents